A csecsemők fogzása: okai, tünetei és kezelése

A szülővé válás útja számtalan mérföldkővel van tele, melyeket egyedi kihívások és örömök kísérnek. Az egyik ilyen pillanat, amely egyszerre tudja megolvasztani a szívét és ébren tartani éjszaka, a baba fogzási időszaka. Ahogy ezek az apró fogacskák megjelennek, a kicsinye ínye érzékennyé és fájdalmassá válhat, ami kellemetlenséget és nyugtalanságot okozhat. De ne aggódjon! Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket.

Mi is az a fogzás?

A fogzás az a folyamat, amikor a baba fogai áttörnek az ínyen. A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A születés pillanatára már a tejfogak koronái is kifejlődnek, a gyökerük ekkor kezd el kiépülni. A fogzás során a fogak fokozatosan áttörnek az ínyen, ami kellemetlenséget, bőrpírt, enyhe duzzanatot és néha fájdalmat okoz a babának.

A fogzás olyan, mint egy váratlan lakótárs az ínyek alatt. A tejfogak figyelmeztetés nélkül törnek utat maguknak, gyakran 4 és 7 hónapos kor között (de minden babának saját menetrendje van!). Ez az áttörés kényelmetlen, sőt fájdalmas lehet. Fontos a fogak fejlődésének nyomon követése is, mivel minden új megjelenés a baba szájüregi fejlődésének egy-egy történetét meséli el.

Minden egyes fog kibújása néhány napig tarthat. De mivel sosem jönnek egyedül, számítson több hónapos ingadozásra a nyugodt időszakok és a fájdalom között. Az első fogak gyakran párban jönnek (alsó, majd felső metszőfogak), a fogáttörés előtt erős fogfájással.

A fogzás időpontja és sorrendje

Ha fogzásról van szó, minden baba más. Egyes babák már foggal születnek, úgynevezett neonatális fogakkal, amelyeket általában el kell távolítani, hogy az anya tudjon szoptatni. Mások 4 hónapos kor előtt kezdenek fogzani, míg néhányan csak 12 hónapos koruk után. Néha a tejfogak minden fájdalom, vagy kellemetlenség nélkül kibújnak. Máskor viszont jelentősen megterhelik a gyermeket.

A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy általában mi a jellemző sorrend.

Nagyfokú változatosság van a fogak megjelenési idejét illetően, 6 hónapos korra tehető az első fog előbukkanása és 3 éves korig mind a 20 tejfog kibújása megtörténik. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.

A fiúk foga általában később bújik ki, lányoknál ez a folyamat jellemzően hamarabb elkezdődik. Az első tünetek megjelenésekor a baba gyakran még csak 3-4 hónapos és az ínyén semmilyen elváltozás nem látható. Ilyenkor a mélyben megbújó foggyökerek növekedésének köszönhetően jelentkezik a kellemetlen érzés, ami akár hetekig kínozhatja a gyermeket. Változó, hogy mennyi idő alatt tör át a fog, amikor akár fájdalmas, hólyagszerű véraláfutások is láthatók a baba ínyén. Az áttörés után a fog koronája már pár hét alatt kibújik és a kellemetlen érzés is mérséklődik.

A fogzás tünetei

Sajnos a természet nem könnyítette meg a kisbabák dolgát a fogzással. Ahogy véget ér a hasfájós korszak, rögtön kezdődik a fogzás. Ilyenkor fokozott nyáltermelődés figyelhető meg és a baba minden keze ügyébe kerülő tárgyat megrág. A fogáttörés helyén jelentkező kellemetlen érzést, fájdalmat tetézik az esetleges emésztési panaszok, melyek étvágytalansághoz és hígabb széklethez vezethetnek. Utóbbi miatt gyakran kipirosodik a baba popsija, s ez még nyűgösebbé teszi a gyermeket. A babák ilyenkor nyugtalanok, nehezen alszanak el, éjjel többször megébrednek.

A fogzásnak többféle jele is lehet:

• Fokozott nyáltermelődés: A fokozott nyáltermelés a fogzás klasszikus jele. A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit.
• Ingerlékenység és nyugtalanság: Az addig jól evő, jól alvó baba hirtelen méregzsákká válik, nem eszik, mindent a szájába vesz és patakokban folyik a nyála, éjszaka pedig esze ágában sincs aludni, csak nyűgösen hánykolódik a kiságyban. Sok baba nyűgösebbé válik a fogzás alatt.
• Ínygyulladás és duzzanat: Az ínyben ettől fokozódik a vérkeringés és a nyálkahártya mirigyeinek hatékonysága is. Az ínyben és az egész szájüregben a fokozódó vérkeringés az orrnyálkahártyára, ezzel együtt pedig a nyálkát termelő sejtek munkájára is hatással van, serkenti a működésüket. Ha a szülők bepillantanak a kicsi szájába, jól láthatják, hogy az íny duzzadt és vöröses, néha vérzés miatt még kékes is. Az a terület, amelyiken a fog éppen kezd áttörni, egészen hólyagszerűvé is válhat. Az íny annál fehérebb, mindén közelebb van hozzá a fog. Amikor az már áttöri, enyhül a duzzanat és visszahúzódik a gyulladás, bár a fog körül körkörösen még ekkor is látható pirosabb terület.
• Tárgyak szájba vétele, rágása: A babák fogzáskor előszeretettel rágcsálnak meg mindent, ami a kezükbe kerül. A kicsik sokszor ösztönösen rágják az öklüket ilyenkor.
• Étvágytalanság: A fogzás okozta kellemetlenségek miatt egyes babák kevésbé érdeklődnek az evés iránt. Elutasítják az ételt, kevesebb folyadékot fogyasztanak.
• Enyhe hőemelkedés, láz: A fogzási panaszokat kísérheti hőemelkedés, enyhe láz. A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát.
• Hígabb széklet, pelenkakiütés: Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Nos ennek legfőbb oka, a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. Itt is igaz, hogy a hasmenés tüneteit tapasztalva konzultálni kell egy gyermekorvossal is! Az intenzív nyáladzással a csecsemők arca kipirosodik, felmaródik, orrukból vizes váladék ürül, székletük hígabb lehet, időnként nyálkás és pelenkakiütés társulhat.
• Fülhúzgálás: A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögetik (! szükség lehet a fülgyulladás kizárására is).

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csecsemők ebben az időszakban gyakran kapnak el banális vírusfertőzéseket, amik már magyarázatot adnak a napokig tartó kifejezett hurutos panaszokra és magasabb lázra is. A fogzás - mind az áttörés előtti hetek, akár hónapok és a fog áttörésének időszaka is - kifejezett fájdalommal járhat. Két éves kor körül a leghátsó, nagyobb koronával rendelkező őrlőfogak kibújása viseli meg legjobban a kisdedeket.

Fogzási rendellenességek

A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak. A zománchibás fogak otthoni extra ápolásáról a Fogmosás gyerekeknek - minden tudnivaló egy helyen című cikkemben írtam.

• Neonatális fogak: Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a tejfogak csökevényes formában már születéskor megjelennek, jellemzően az alsó metszőfogak területén. Ezek általában még nem a rendes tejfogak, igazi gyökerük sincs. A valódi tejfogak csak később, ezek kiesését követően jelennek meg. A csökevényes fogaknál mindig figyelni kell, hogy azok mozognak-e. Ha igen, akkor érdemes őket eltávolítani, hogy a csecsemőnek ne okozzanak panaszokat, másrészt hogy szoptatásnál se zavarjanak. Azt, hogy magára az eltávolításra szükség van-e, a fogorvosok már jellemzően a fog alakjából látják. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.
• Korai fogzás: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
• Késői fogzás: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében. Ha a fogzás valamilyen okból kifolyólag késik, akkor egyéves kor után meg kell keresni ennek okát. Korábban erre nincs szükség, mert mivel a késés még nem kóros, a kicsiket csak fölöslegesen terhelné a sugárzás. Másrészt a röntgen pici korban eleve nehezen kivitelezhető.
• Átmeneti ínygyulladás: Átmeneti ínygyulladás az áttörő fognál.
• Erupciós ciszta vagy hematóma: Az áttörő fog körül ciszta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
• Epstein gyöngyök: A kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban.
• Bohn csomók: Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak.

Hogyan segíthetünk a babának a fogzási fájdalmon?

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Ha mérsékelt a fájdalom, a csecsemő rendszeres foglalkoztatása, figyelmének elterelése elegendő lehet.

Rágókák és hideg ételek

A baba kedvére rágcsálhat, hogy enyhítse az íny fájdalmát. Válasszon egészséges anyagokat (BPA, PVC mentes...) és tegye őket a hűtőbe: a hideg csökkenti a gyulladást. Kaphatóak szuper rágókák, melyek elérnek a hátsó fogakig, s megkönnyítik a baba számára a rágcsálást. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében. Ajánlott a biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használata, a ftalát és bisfenolA összetételű játékok mérgezőek. A gyermekek gyakran rágják textil pelenkájukat, lehűtve a legtermészetesebb megoldást nyújthatják a fájdalom ellen. Ha a baba már hat hónapos vagy annál idősebb, adhat neki egészséges, rágható ételeket is, például puha gyümölcsöt, zöldséget vagy kenyérhéjat. Kínálhat a babának hideg ételeket is (bébiétel készítmények... gyümölcspüré...), a hideg megnyugtatja :)

Fontos, hogy étellel a kezükben soha ne hagyjuk gyermekünket egyedül! Az íny felesleges sérülését kerülendő, a hosszabb baba körmöket időben le kell vágni, a fertőzések elkerülésére pedig többször mossuk meg a kicsik kezét.

Íny masszírozása és kenegetők

Egy (tiszta) ujjal vagy egy kis szilikon kefével óvatosan masszírozza az ínyeket. Egyszerű, hatékony és gyakran nagyon kedvelt. Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozására. A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb.

Több készítmény hozzáférhető a patikák polcairól, melyek az íny fájdalmát hivatottak csillapítani. A helyileg ható gélek esetén azonban érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz.

• Természetes alapú gélek: Nem tartalmaznak helyi érzéstelenítőt, csak természetes anyagokat. Pl. Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt. Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú.
• Helyi érzéstelenítőt tartalmazó gélek: Pl. Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható. Fontos figyelmeztetés: Több potenciálisan veszélyes hatóanyagot tartalmazó készítmény van forgalomban, melyek csecsemőkorban súlyos, életveszélyes mérgezéseket okozhatnak. A benzocain egy helyi érzéstelenítő anyag, mely fogzás elleni szerekben történő alkalmazása külföldön 2011 óta, kétéves kor alatt nem ajánlott! Túladagolva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, ezzel akár halálos, ún. methaemogolbinaemia betegséget idézve elő. A lidokain tartalmú gélek is kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig szintén súlyos mérgezést (görcs, légzészavar, agykárosodás, szívproblémák), helyi érzéstelenítő hatásuk félrenyelést, fulladást eredményezhet.

Gyógyszerek és természetes megoldások

Erős fájdalom esetén forduljon orvoshoz vagy gyógyszerészhez. Paracetamolt, vagy intenzív fájdalom esetén akár ibuprofent is javasolhatnak babáknak. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak. Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges.

Természetes megoldások is segíthetnek:

• Kamilla, növényi alapú gél, narancsvirág hidrolátum... De mindig orvosi tanácsra.
• Vigyázzon a túl fűszeres házi szerekkel és a mézzel (1 éves kor alatt tilos).
• A híres aromaterapeuta, Ingeborg Stadelmann kifejlesztett egy „fogolajat”, ami segít a fogzás kínjainak csökkentésében, elviselhetőbbé tételében. A keverékben római kamilla, valamint levendulaolaj van, amelyek fájdalomcsillapító hatásúak, míg a szegfűszegolaj összetevő melegítő és érzéstelenítő hatással bír.
• Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finom kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van.
• A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.

A homeopátiás szerekkel sokáig az volt a hozzáállás, hogy tökéletesen biztonságosak, kis mennyiségű, természetes anyagot tartalmaznak, melyekről feltételezhető, hogy gyógyhatásuk van. Ez egészen addig volt igaz, amíg alaposan meg nem vizsgálták a különböző szerek összetételét és kérdéses hatóanyag tartalmát. 2016 szeptemberétől az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt tanácsolja, hogy semmilyen homeopátiás szert tartalmazó fogzás elleni készítményt ne alkalmazzanak csecsemőn.

Vigasztalás és folyadékpótlás

Amikor a baba fájdalmat érez, vigasztalást keres. És mi lehetne jobb, mint a karok? A fiziológiai hordozás biztonságot, meleget, ringatást nyújt... Csillapítja a sírást, elősegíti az alvást, és felszabadítja a szülő karjait. Válasszon kényelmes, fiziológiás babahordozót, amely könnyen állítható még válság közben is. A ring a baba megnyugtatására kiváló a rövid pillanatokra és gyors szundikálásokra.

A nagyfokú nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is. Az íny irritációjának megelőzésére érdemes a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és ebben az időszakban a jól bevált falatokkal kóstoltani. A szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingerli a fájdalmas ínyt.

A tejfogak ápolása és higiéniája

A babafogak fontosak, mert lehetővé teszik a csecsemő számára a megfelelő étrend fogyasztását, hozzájárulnak az arcformához és megjelenéshez, valamint a megfelelő állkapocs-növekedéshez, segítik a helyes beszéd kialakulását, és helyet biztosítanak a majdani felnőtt fogaknak. A csecsemőkori fogszuvasodás fájdalomhoz, fertőzéshez, alultápláltsághoz vagy nem megfelelő súlygyarapodáshoz, és korai fogvesztéshez vezet, mely utóbbi befolyásolja a maradandó fogak fejlődését, egészségét. Emellett a csecsemőkori szájüregi problémák, mint a fogínyvérzés vagy fogszuvasodás növeli ezen problémák kockázatát a majdani maradandó fogaknál is. A megfelelő szájápolási szokások kialakításának korai kezdete növeli annak esélyét, hogy a gyermek azt majd kamasz- és felnőttkorában is folytassa.

Mikor kezdjük a fogápolást? A legjobb, ha már a fogak megjelenése előtt is rendszeresen tisztítjuk a baba ínyét. Ennek menete a következő:

1. Vegye a babát az ölébe úgy, hogy annak feje az Ön mellkasa közelében legyen!
2. Óvatosan, de határozottan dörzsölje át egy tiszta, nedves gézdarabbal az alsó és felső ínyt is!
3. Végezze ezt a műveletet naponta kétszer, reggeli, és az utolsó etetés után. Még jobb, ha minden étkezés után áttisztítja a baba fogínyét.

A pici szájápolásán a fogzás megindultával változtatni kell: míg azt megelőzően az ínyt étkezések után elegendő nedves gézzel, pici, speciális kesztyűvel tisztogatni, addig az első fogak kibújásakor már érdemes speciális kis kefét is beszerezni. Már többféle babafogkefe is kapható, köztük olyan is, amelyiknek rágókája van. Ezekkel a picik idővel gyakorolni is tudják a fogmosást. Ha a gyerekek már nagyobbak, akkor a kefére korosztályuknak szánt fogkrém is kerülhet filmszerű rétegben. Azért csak ilyen vékonyan, hogy még véletlenül se nyeljék le. De persze a nulla éves kortól használható fogkrémek akkor sem okoznak problémát, ha a pici esetleg lenyeli; ennek oka, hogy fluorid alig van bennük.

A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését. Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. A kis tejfogak sokkal gyengébb szerkezetűek, mint a maradó fogak. Nagyon könnyen és nagyon gyorsan romlanak, sőt a szuvasodást okozó baktérium a szomszédos fogakat is megtámadja.

A gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra.

tags: #kirepedt #iny #babaknak