Kincsem, a verhetetlen versenyló legendája ma is él, melynek számos szobor és kiállítás állít emléket. Tóth Béla szobrászművész Kincsemet ábrázoló szobrát Gödön, a verhetetlen csodakanca istállójának az udvarán állíttatta fel a város néhány évvel ezelőtt. Tóth Béla nevéhez fűződik az első Kincsem szobor is, amelyet 1978-ban állítottak fel a Budapesti Kincsem Park előtt. A művészről a Gödi József Attila Művelődési Ház közölt méltatást közösségi oldalán, kiemelve, hogy Tóth Béla a lovak szobrásza, neve fogalom a magyar szobrászművészetben. Számos különdíj és nívódíj birtokosa, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje. A gödi Kincsem szobor elkészítését és felállítását szívügyének tekintette, mert tudta, hogy ez a szobor több, mint hangulatot felerősíteni hivatott térdíszítmény. Körültekintő helykiválasztása a térben lehetővé teszi, hogy szinte minden nézői pozícióból élvezhető a szobor.
Ifj. Vastagh György és a lótenyésztés
A magyar lótenyésztés történetében ifj. Vastagh György szobrászművész is kiemelkedő szerepet játszott, akinek számos alkotása megörökítette a kor jeles ménjeit. A Reáltanoda utcai impozáns épület a belváros szívében egykor a Kincsem versenyló tulajdonosának városi palotája volt, a paripa istállója a belső udvarban állt. Most is az épületben van Kincsem: az aukciós tárlaton ifjabb Vastagh György bronz szobra idézi meg az állatot, mely 1942-ben megrendelésre készült el a csodakancáról.
Dzsingisz Kán, arab telivér mén
Az 55.3.1 leltári számú tárgy a Bábolnai M. Kir. Áll. Ménes Dzsingisz Kán nevű arab telivér ménjét ábrázolja. Ez a profilozott fatalapzaton álló, 1/4 életnagyságú lószobor gipszből, festve készült. A bronzszobor gipszváltozata, mérete 63 x 65 x 32 cm. Ifj. Vastagh György készítette Bábolnán, feltehetően az 1888-as évek körül, mivel Dzsingisz Kán 1888 február 5-én Bábolnán született. Apja: O'Bayan, eredeti arab, anyja: 11 Amurath Bayraktar.
Gunnersbury, angol telivér mén
Az 55.4.1 leltári számú Gunnersbury, angol telivér mén szobra szintén gipszből, festve készült, profilozott fatalapzaton álló, 1/4 életnagyságú lószobor. A Kisbéri M. Kir. Áll. Ménes Gunnersbury nevű angol telivér törzsménjét ábrázolja, az 56.39.11. sz. bronzszobor gipszváltozata. Mérete 85 x 64 x 30 cm, Kisbéren készült 1894-ben, alkotója ifj. Vastagh György. Gunnersbury 1876-ban született Angliában. Apja: Hermit, anyja: Hippia. Törzsmén volt Kisbéren 1881-től. Filou nevű fia és Kozma nevű unokája törzsalapító lett a kisbéri félvér fajtában.
Nonius XXXVI., nóniusz fajta törzsmén
Az 55.5.1 leltári számú Nonius XXXVI., nóniusz fajta törzsmén szobra egyszerű fatalapzaton álló, 1/4 életnagyságú, gipszből festett lószobor. A Mezőhegyesi M. Kir. Áll. Ménes Nonius XXXVI-os törzsménjét ábrázolja, az 53.60.11. sz. szobor másodpéldánya. Mérete 85 x 55 x 30 cm, Mezőhegyesen készült 1894-ben, ifj. Vastagh György által. Nonius XXXVI-os törzsmén, a nóniusz fajta „C" vonalának alapítója. 1883-ban született Mezőhegyesen. Apja: Nonius XVI., anyja: 312 Nonius XIII. Törzsmén volt Mezőhegyesen 1886-tól 1907-ig.
Kincsem, a csodakanca története
A magyarországi versenyló-tenyésztés legkiemelkedőbb lova az 1874. Kincsem összesen 54 versenyen indult és egyszer sem talált legyőzőre. Kincsem a verhetetlen, a legyőzhetetlen „csodakanca” 1874. március 17-én látta meg a napvilágot Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán. Blaskovich akkoriban nem állt jól anyagilag, lovai sorra bukták a versenyeket, ezért úgy döntött, az 1874-ben született hat csikót inkább eladja. A vevők öt lovat meg is vásároltak, a későbbi bajnok azonban nem kellett nekik. A homlokán csillagfoltot viselő sárga kanca egyéves korában kapta a Kincsem nevet Blaskovich Ernőtől, akinek az volt a szokása, hogy csak akkor nevezi el lovait, ha azok betöltötték első életévüket.
A fiatal kanca Gödre került 1875 őszén Tápiószentmártonból, ahol trénere az angol Robert Hesp lett. A gödi versenyistállóba érkezett nyakigláb sötétsárga kanca Kincsem, kiválóan telelt és nagyot fejlődött Hesp tréner tapasztalt keze alatt. Harmincnál több telivér volt akkor a mester gondjaira bízva, melyből 15 hároméves, s tucatnyi kétéves képezte az istálló élcsapatát. Kincsem kétéves korában kezdett versenyezni, első hat győzelmét Németországban aratta. Négyéves pályafutása alatt Európa tizenhárom versenypályáján állt rajthoz ötvennégy futamban, melyek mindegyikében győzelmet aratott. Egyízben Baden-Badenben Kincsem egyszerre ért célba az osztrák Hugo Henckel gróf Prince Giles the First nevű telivérjével. A csodakanca lábizületei azonban hatéves korára elkoptak, egy csikótól kapott rúgás pedig sántává tette.
Kincsem és a legendák
A legendás versenylóval kapcsolatban rengeteg anekdota keringett a korabeli sajtóban. Állítólag Kincsem az egyik baden-badeni verseny előtt egy napig szomjazott, mert nem volt hajlandó meginni az ottani személyzet által neki kínált vizet. Szintén közismert Kincsem legjobb cimborájának, egy fekete-fehér macskának a története, aki a gödi birtokon együtt nőtt fel a versenylóval, a tréningjeire is elkísérte pajtását, és még a hátára is felmászhatott. A legenda szerint Kincsem nem volt hajlandó elindulni egy futamon, ha nem volt vele hűséges macskatársa.
Kincsem a kultúrában és a múzeumokban
Kincsem történetét többen kívánták már filmre vinni. Végül Herendi Gábor rendezésében került mozikba a Kincsem film, 2017. március 16-án. Kincsem csontvázát 1954 óta a városligeti Vajdahunyad-várban működő Mezőgazdasági Múzeum őrzi, díjaival, érmeivel együtt. A csodakanca emlékére számos országban neveztek el futamot, olyanokban is, ahol nem is versenyzett. A tápiószentmártoni lovasparkot is Kincsemről nevezték el (Kincsem Lovaspark); itt külön múzeum gyűjti a versenyló emlékeit. Bár Kincsem ősei többnyire brit származásúak voltak, a sötétsárga kanca mégis a magyar tenyésztés eredménye és mind a mai napig tökéletes példája a fajtának.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum vándorkiállítása ízelítőt ad lótenyésztési és -versenyzési örökségünkből, Széchenyi István gróf lóversenyzésben is megmutatkozó elévülhetetlen érdemeiből, valamint bemutatja azokat a tartástechnológiai körülményeket, amelyek hozzájárultak, hogy Kincsem sikerei a mai napig elevenen élnek. A vándorkiállítás első állomása Kisbér lesz, ahol 2024. április 26-án ünnepélyes megnyitó keretében megnyílik a Kincsem életét bemutató tárlat. A tervek szerint idén a kiállítás látható lesz még Mosonmagyaróváron, Fenékpusztán, Bábolnán, Kaposváron és Tápiószentmártonon is.