A kiskutyák szoptatása és gondozása: átfogó útmutató

Az állatok szoptatása és a kölykök felnevelése összetett folyamat, amely számos kihívást rejthet. Különösen igaz ez a kutyák esetében, ahol az emberi beavatkozás és gondoskodás kulcsfontosságú a sikeres alomneveléshez. Ez a cikk részletesen bemutatja a vemhességtől a szoptatáson át a kölykök elválasztásáig tartó időszakot, kitérve a felmerülő problémákra és a megfelelő gondozásra.

A vemhesség előkészületei és a párzás

Az ivarérettséget a szuka kutya általában 6-9 hónapos korában éri el, de ez nem azonos a tenyészérettséggel. A tenyészérettséget a második-harmadik tüzeléstől számítjuk, amikor az állat elérte a fajtájára jellemző testtömeget. A nemi érettséget (ivarérettséget) az első tüzelés jelzi, nagytestű fajtáknál gyakran később, kisebb testűekben pedig hamarabb jelentkezik. A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, ez legtöbbször kora tavasszal és ősszel történik. A két ivarzás közötti intervallum nem mindig 6 hónap, lehet 4-5 hónap is, vagy akár egy év. Az átlagos előfordulást nézve a szuka nemi ciklusa kb. 7 hónap. A tüzelésnél megfigyelhető „vércsepp” valójában ivarzási nyálka, és csak az úgynevezett előivarzás alatt figyelhető meg. Ez a hüvelyből ürülő váladék hígan folyó, barnásvörös színű.

A szuka kutya gyakran nyugtalan, csökkenhet az étvágya, megduzzad a pérája, gyakoribb a vizeletürítés. Az előivarzást követő tényleges ivarzás lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje. A korábban véres jellegű váladék a 10. nap körül „feltisztul”, ekkor van a tüszőrepedés, és ez az idő a legalkalmasabb a párosításra. A kutya tüzelését tehát figyelni kell, általában az első vércsepptől számítva 10-15. nap között van a fedeztetés optimális ideje. Ha nem tudjuk pontosan mikor kezdődött a véres váladékozás, kérjünk állatorvosi segítséget. Egy egyszerű hüvelykenet-vizsgálattal vagy hormonszint meghatározással megállapítható a pároztatás optimális ideje. Ha a szuka teljesen oltatlan, akkor a vemhesség alatt legfeljebb elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó oltást javaslunk.

A parazitamentesítés szintén fontos tüzelés előtt, illetve a vemhesség alatt egyszer adunk széles spektrumú féreghajtó tablettát. A tulajdonosoknak feltétlenül vigyázni kell a különböző növényvédő szerek használatával, főleg ha azok ún. szerves foszforsavésztert tartalmaznak.

A vemhesség időszaka és táplálása

A kutya vemhesség ideje általában 63 nap, de 57 és 72 nap között is teljesen normális. A vemhesség kezdetét, „hivatalosan” a tüszőrepedéstől számítjuk. A vemhesség első felében jellemző az étvágy megváltozása, a has körmérete láthatóan az 5. hét után kezd növekedni. A has alakja alul szélesedik, mélyül, sok magzat esetén a horpasz is telítődik. Kevés magzat esetén azonban előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a tulajdonos.

A vemhes kutya táplálásánál és tartásánál két dologra kell leginkább figyelnünk: a kíméletes és rendszeres mozgatásra, és az észszerű táplálásra. A vemhesség első felében a szuka energiaszükséglete alig emelkedik az életfenntartó igény fölé, a 4. héttől kezdve fokozatosan emelkedik. Az 5. és 6. héten a bevitelt 10-20%-kal emeljük, majd a 6., 7., 8. és 9. héten további 10-20%-kal. A vemhesség utolsó harmadában növeljük az etetések számát, ha megoldható akár 4-5 részre osszuk el a napi adagot. A méh a zsigerekre és a rekeszre jelentős nyomást fejt ki, ezáltal a légzés és az állat mozgása nehezebbé válik. A magzatépítés, az emlők kifejlődése és a placentáris gyarapodás túlnyomóan a vemhesség utolsó 2-4 hetére esik. A szuka testtömege a vemhesség végére kb. 15-20%-kal növekszik. Semmi esetre se próbálja meg a megnövekedett energiaigényt nagyobb eledel adagokkal kielégíteni, válasszon olyan tápot, aminek magas az energiatartalma (pl. kölyökkutya tápok) és könnyen emészthető.

A vemhes kutyának főzhetünk is: bármilyen húst főzhetünk, akár belsőséget is, de csakis főve! Kaphat rizst, tésztát és krumplit is. Nagyon értékes aminosav-összetételű fehérje a túró, heti 2-3 alkalommal pedig adhatunk főtt tojást. Kínáljuk meg hetente egyszer szardíniával, olajával együtt. Csontot, ha lehet, nagyon keveset adjunk. Ezen kívül megfelelő tejterméket és zöldséget is kaphat, de eleségének 50-80%-a húsból álljon.

Vemhességi diagnózis és az ellés várható időpontja

Kistestű állatoknál a fogamzás utáni 18-20. naptól kezdve - gyakorlott vizsgáló részéről - kitapintható a méh ampullázottsága, illetve 3-4 hetes vemhes szukát vizsgálhatunk ultrahanggal is. Az 50. naptól kezdve ajánlatos röntgennel megállapítani, hogy hány kölyök születése várható. Kutyáknál 15 kölykös fialások sem szokatlanok. Ha előre ismeri a kölykök számát, biztosan tudja majd, hogy mikor fejeződik be a kutya fialás. A legbiztosabb módszer az ellés időpontjának megállapításában, az, ha rendszeresen megmérjük a szuka testhőmérsékletét. A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39˚C fok körüli értékről 37-37,5˚C fokig. A 62-63. napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya.

Az ellés folyamata és felkészülés

Az ellés lehetőleg zárt helyen történjen, kertben lévő kutyánál is célszerű elkeríteni egy védett területet, amelynél lényeges, hogy könnyen tudjuk majd tisztán tartani, és már az ellés előtt odaszoktassuk a szukát. Erre a célra a tenyésztők ún. elletőládát szoktak készíttetni. Ez egy akkora láda, amelyben az anyakutya oldalt fekve kényelmesen elfér, és marad hely a kölyköknek is. Belül egy kb. 10 cm-es peremet alakítanak ki végig körben, amely megakadályozza, hogy a szuka ráfeküdjön a kicsikre. A kutya alá ne tegyünk szőnyeget vagy pokrócot, mert a váladékoktól átitatódik, és az emlő bőrének gyulladását okozhatja. A különböző ruhadarabok alá a kölykök könnyen alábújnak, és az anyakutya agyonnyomhatja őket. A kuckót egy nyugodt, fűtött és nem túl világos helységben alakítsa ki. Az ideális hőmérséklet az elléshez 24 Celsius-fok körül van. Ezen kívül ajánlott egy szabályozható infralámpát is felállítani, mint további meleg forrást, ami alatt a kölykök 35 Celsius-fokban összebújhatnak. Régi ágynemű, törölköző vagy mosható pokróc, szükség esetén újságpapír kerülhet a kölykök alá. Ügyeljen arra, hogy az elletőláda mindig tiszta és száraz legyen.

Az ellés jelei és szakaszai

A közeledő ellésnek számos jele van. Az emlőtelepek duzzadtak, a tejszekréció megindul, az állat „vackol”. A hasfal ellazul, jellegzetesen leereszkedik, a hüvelyváladék nyúlós, szürke. Mindig mérjük a szuka hőmérsékletét. A korábban említett jelek, mint a nyugtalanság, lihegés, remegés, zihálás, az eledel megtagadása, hasmenés, esetenként hányás az ellést megelőző 6-24 órában jelentkeznek és intenzitásuk egyre nő.

A szuka ellésének három szakaszát különböztetjük meg: az ún. megnyílási fázist, a kitolási szakaszt és az utószakaszt. A megnyílási szakaszban tágul a szülőút, ez kb. 7-10 órát vesz igénybe, a pérarésben kevés nyálka megjelenhet. Az állat nyugtalan, és az időnkénti, még rendszertelen méhösszehúzódások miatt fájdalmat jelez. Erős lihegés, a padló kaparása, híg bélsár ürítése, hányás jelentkezhet. A kitolási fázisban az intenzívebb tolófájások rendszeres időközönként jelentkeznek. Kb. 10-40 percenként követik egymást a születendő kölykök, 3-4 kölyök után ez az időintervallum nőhet, illetve előfordulhat, hogy másnap születik meg az utolsó kölyök. A kölykök gyakran születnek burokban, ha a tolófájások intenzívek. Ilyenkor az anyakutya eltépi a burkot, elrágja a köldökzsinórt, és a méhlepényt rendszerint megeszi, amely ösztönös tevékenység.

Az utószakaszban a méh gyorsan összehúzódik, az anya megnyugszik, tisztítja magát. Ilyenkor még távozhatnak magzatburkok, magzatvíz és véres váladék. Az ellés utáni időszakban a szuka méhe morfológiailag és szövettanilag visszaalakul, amely kb. 3 hónapot vesz igénybe. Ez az ún. involúció. Az ellés után az anyaállatnál mérsékelt testhőmérséklet-emelkedést tapasztalhatunk, ez egy héten belül normális értékre tér vissza. A magzatvíz, szétesett szövetek és vér összekeveredéséből álló váladék zöldes színű, szagtalan és az első napokban nagy mennyiségben ürül. Néhány nap után ez a váladék sötétebb színű, barnás-vörös jellegű, majd nyálkás, nyúlós. Az ilyen jellegű váladékozás tehát természetes.

Segítségnyújtás az ellés során

Ha az anyaállat nem mutat hajlandóságot a burok feltépésére, illetve a köldökzsinór elrágására, segítenünk kell. Először ellő állat ugyanis gyakran csak nyalogatja a burkot, de nem tépi fel a fogaival. A köldökzsinórt ne vágjuk el ollóval, hanem tegyünk rá egy érfogót, vagy próbáljuk elmorzsolni, esetleg lekötni a hasfaltól 5-10 cm-re. Ha az anya nem tépi fel a burkot, ne késlekedjünk, mert megfulladhat a kölyök. Ezután töröljük mi a kiskutyát szárazra, kíméletesen dörzsöljük a mellkasát, hasát. Alaposan vizsgáljuk meg a szájüreget, az abban lévő váladékot töröljük ki. Nagyon óvatosan és a nyak rögzítésével meglóbálhatjuk a kölyköt. Az újszülött oxigénhiánya és fulladása különösen elhúzódó ellés esetén nagyon gyakori. A farfekvést nem tekintjük rendellenesnek, de tapasztalatok szerint ilyenkor gyakrabban lép fel oxigénhiány. Ilyenkor célszerű enyhe húzással a magzat világrajövetelét segíteni. Vigyázzunk, a magzat végtagját erősen soha ne húzzuk, óvatosan a fejét vagy a bőrét próbáljuk húzni. Szülés közben még ideiglenesen sem ajánlatos az anyától elvenni a kölyköket, zavarhatja az ellést, és a kölykök visszafogadása sem mindig problémamentes.

A szoptatás és a kölykök nevelése

A tejleadás leghatékonyabb stimulátorai maguk a kölykök, ezért célszerű az emlőhöz segíteni őket, előtte kis tejet préseljünk ki, és tegyük a kiskutya szájába a csecsbimbót. A kölykök immunrendszere születéskor még fejletlen, az anyatejben lévő ellenanyagokra szükségük van, döntő tehát az első néhány napon szopott anyatej minősége és mennyisége. A kiskutyák számára gyakorlatilag pótolhatatlan az ún. föcstej, amely olyan ellenanyagokban gazdag tej, ami az ellés után három napig ürül. A szuka kutya teje egyébként igen energiadús, magas fehérje- és zsírtartalmú, ezekből az anyagokból a kétszeresét tartalmazza, mint a tehéntej.

Az anya testhőmérséklete gondoskodik azért, hogy a kicsinyek ne hűljenek ki, hiszen a kiskutyák szervezete még nem tudja önállóan szabályozni a testhőmérsékletet. Azzal, hogy nyalogatással tisztítja a kölykök fenekét, kiváltja a reflexszerű vizelet- és székletürítést. A kiskutyák fő tevékenységei az első napokban és hetekben az alvás és az ivás, amit gyakran szinkronban végeznek. Az értékes anyatejnek köszönhetően kiskutyák minden szükséges tápanyagot megkapnak, ahhoz, hogy a súlygyarapodás megfelelő legyen. Ahhoz, hogy étvágyukat csillapítani tudják, a kiskutyák az első hétben naponta 12-20 alkalommal szopnak. Az első hetet követően fokozatosan megritkul az étkezések gyakorisága. A negyedik hétig azonban még mindig naponta legalább nyolc alkalommal keresik fel a szuka emlőit. Csak az 5-6. héttől hagy alább az étvágyuk és megelégszenek napi öt étkezéssel. Általában eddig tart ki az anyakutya teje is. Ahhoz, hogy biztos legyen abban, hogy a kölykök a megfelelő mértékben gyarapodnak, naponta meg kell mérnie a súlyukat. A kölykök már a tízedik napra megduplázzák születési súlyukat.

A szoptatás alatti problémák és megoldásuk

Energiahiány

A szoptatási időszak táplálóanyag-igénye a létfenntartó mennyiség háromszorosát is meghaladhatja. A szoptató anya - különösen népes alom esetén - a tejjel olyan mennyiségű energiát veszít, amit a fölvett táplálékkal képtelen pótolni. Ezért a kölykeit nevelő állatnak lehetővé kell tenni, hogy étvágya szerint naponta többször fogyaszthasson nagy tápértékű eleséget. Forgalomban vannak a megnövekedett táplálóanyag-igényt kielégítő tápok, amelyek a szoptatási időszak alatti kondícióromlás veszélyét csökkentik. Az anyakutya etetése az ellést követő hetekben nagy befolyással van az anyatej minőségére és ezzel a kölykök egészségére. A tejtermeléshez szüksége van jelentős mennyiségű fehérjére és kálciumra. A szuka energiaszükséglete a normális érték 325%-ra emelkedik. Ezért szüksége lehet hozzáadott ásványi táplálék kiegészítőkre. Rendkívül fontos a tápanyagok helyes aránya. Tanácsos tehát ebben a kimerítő időszakban a szuka alapos figyelemmel tartása.

Kalciumhiányos görcsök (eclampsia)

Kistestű állatoknál előfordul, hogy a szoptatással nagy mennyiségben ürülő kalciumot az eleségből felszívódó és a csontokból mozgósított kalcium együttesen sem képesek pótolni, ezért a vérben kalciumhiányos állapot alakul ki. A kórkép kivételesen nagytestű fajtáknál is tapasztalható, gyakran azért, mert vemhesség alatt a szuka túl sok kalciumot (szoptató tápot vagy kalcium kiegészítőt) kapott, ami a kalciumháztartásért felelős mellékpajzsmirigy "ellustulásához" vezet, és az nem képes megfelelő mozgósításra a csontokból. Az alacsony vérkalcium-szint következtében az izomműködés zavart szenved, ami eleinte erőtlenségben, remegésben és kötött járásban mutatkozik. Az állapot súlyosbodásakor a pupilla kitágul, a testhőmérséklet emelkedik, rángógörcsök jelentkeznek és az állat oldalára dől. Amikor a görcsös állapot már nemcsak a vázizmokra korlátozódik, hanem a légzőizmokat és a szívizmot is érinti, életveszélyessé válhat, ezért késedelem nélkül hívjunk állatorvost és vegyük el tőle a kölyköket.

Méhgyulladás

A méhben visszamaradt kölyök vagy magzatburok, esetleg az ellési higiénia hiányosságai okozhatják. Erre utal, ha az ellést követő napokban az anyakutya étvágytalan, kedvetlen, és bűzös váladék ürül a hüvelyéből, kölykeit nem gondozza vagy nincs elég teje, esetleg lázas (testhőmérséklete 40°C vagy magasabb). Ilyenkor haladéktalanul meg kell mutatni állatorvosnak, mert méhgyulladása lehet, ami az életét is veszélybe sodorja.

Emlőgyulladás

A tejet termelő egészséges emlők viszonylag nagyok és puha tapintatúak. A sötétvörös színű gyulladt emlők feszülésig teltek, kemény tapintatúak, melegek és fájdalmasak. Amíg a betegség csak az emlőket érinti, addig az anya általános állapota nem romlik számottevően. Minthogy azonban a fájdalom miatt nem engedi szopni kölykeit, a pangó tej miatt a probléma egyre súlyosbodik. Ilyenkor az állatorvos antibiotikumot ad a szukának, ezenkívül minél gyakrabban ki kell fejni a tejet a beteg emlőkből, előrehaladott esetben a szukát gyógyszeresen el kell apasztani és a kölyköket mesterségesen (tejpótlóval) táplálni.

Mesterséges táplálás és hozzátáplálás

Ha a kölyköket mesterségesen kell valamilyen okból felnevelni, mindenképpen kérjük szakember segítségét, mivel az „egyszerű” tehéntej nem pótolható az anyakutya teje. Számos tejpótló termék áll rendelkezésre, amelyek kifejezetten kiskutyák számára készültek. Nagyon figyelni kell a megfelelő méretű és formájú cumi kiválasztására. Ha túl nagy a lyukméret, könnyen félrenyelhetnek, ha túl kicsi, akkor nagyon gyorsan elfáradhatnak a kicsik, így visszamaradhatnak a fejlődésben.

Mivel a napos kiskutyák maguktól még székletet üríteni nem tudnak, ezért ebben vagy az anyjuk van segítségükre, vagy nekünk kell segíteni nedves vattával. Ilyenkor kézben tartva a hasukra fordítjuk őket, és finoman ingereljük az alsó hasi tájékot. Ezt minden etetés alkalmával meg kell tennünk. Naponta legalább 1-2 szer kell székletet üríteniük.

A szuka tejmennyiségétől és a kölykök gyarapodásától függ, hogy mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást. A tenyésztők általában a 3. és a 6. hét között kezdik. A hozzátáplálás első eleme lehet az úgynevezett kölyöktej vagy a házilag készített keverék vízből és száraz kölyöktápból. Ebből először célszerű egy kis mennyiséget a kiskutya tappancsára vagy pofájára önteni és csak ezután megkezdeni az etetést. Így a kölykök a 8. és 10. hétre már hozzászoknak a szilárd táplálékhoz.

Egy hónapos korától megkezdődhet a kiskutyák leválasztása, vagyis az anyatejről a szilárd táplálékra történő fokozatos átállás. Ideális esetben 8 hetes kora körül kerül hozzád a kiskutyád. Az élete teljesen megváltozik, és ez ijesztő számára. Hogy megkönnyítsd számára ezt az időszakot, eleinte mindenképp azzal a táppal etesd, amit a korábbiakban is kapott. Közben válaszd ki a kiskutyád számára megfelelő, neked szimpatikus junior tápot. Ez lehet száraz eledel vagy konzerv - a lényeg, hogy a választott táplálék megfeleljen a kölyökkutyák tápanyagigényének. Kettőtől négy hónapos korukig például kalciummal, foszforral és D-vitaminnal kell támogatni a kiskutya csontozatának fejlődését. Házilag ezt nehéz lehet kivitelezni.

A száraztáp kiválasztásánál figyelembe veheted, hogy milyen eljárással készült az eledel (párolás, gőzölés, fagyasztva szárítás stb.), mennyi állati fehérjét tartalmaz (jó esetben legalább 60-70%), magas-e a zöldség- és/vagy a gyümölcstartalma (minél inkább összetett szénhidrátokat tartalmazzon). Mindenképpen javasolt kerülni azokat a tápokat, amik valamilyen színezéket, tartósítószert, vagy cukrot tartalmaznak. Amikor kiválasztottad a számodra szimpatikus tápot, néhány hét után fokozatosan vezesd be kutyusod addigi étrendjébe.

Táplálási gyakoriság és mennyiség

A kölyökkutya nem tudja szabályozni a táplálékbevitelt. Ezért nem teheted meg, hogy porciózás nélkül elé teszed a tápot és hagyod, hogy kedve szerint egyen. A te feladatod, hogy az eledel csomagolásán található adagolási útmutatót követve a megfelelő mennyiséget add neki. A napi adag általában a kölyökkutya életkorához és felnőttkori súlyához igazodik. Ezeken kívül az aktivitási szintje is befolyásolja, hogy pontosan mennyi ételre van szüksége. A túletetés több veszélyt is hordoz magában.

Az alábbi táblázat iránymutatást ad a kiskutyák etetési gyakoriságához:

Fontos, hogy a váltás ne történjen meg túl korán, túl későn, vagy túl hirtelen. Általában a kiskutyák 12 hónapos korukig kölyöktápot igényelnek, de egyes nagytestű fajták esetében ez az időszak akár másfél, két éves korukig is elhúzódhat. Az ebédmaradékunk nem megfelelő táplálék a kedvenceinknek. A szilánkosan törő csöves csontok (elsősorban víziszárnyasok, öreg kakas és tyúk végtagcsontjai) kifejezetten veszélyesek számukra. Vannak olyan ételek is, amik nekik kifejezetten károsak és mérgezőek, mint például a csokoládé. Kutyusod vízszükségletét nem csak ivással fedezi, hanem ételeinek víztartalma révén is hozzájut a számára szükséges vízmennyiséghez. Figyelj arra, hogy mindig bőségesen legyen a táljában friss víz.

tags: #kicsik #szoptatasa #allatoknal