A baba mozgásfejlődése az első félév során lenyűgöző átalakuláson megy keresztül. Egy újszülött kezdetben alig képes kontrollálni a mozdulatait. Ám mire elérik a hat hónapos kort, sok esetben kúsznak, néha pedig már másznak a legkisebbek. A baba mozgásfejlődése az első hetekben és hónapokban a reflexek köré épül. Az újszülöttek még nem tudatosan mozgatják a végtagjaikat, hanem inkább reflexszerűen kapálóznak. Ebben az időszakban gyakran látjuk, hogy a babák tenyere és talpa szinte folyamatosan ökölbe van szorítva.
A csecsemők mozgásfejlődése az életük első évében rendkívül fontos és izgalmas folyamat. Ebben az időszakban a kicsik különböző mérföldköveket érnek el, amelyek meghatározzák a motoros készségeiket és előkészítik őket az önálló mozgásra. Az újszülött és az első hónapok a csecsemők életében lenyűgöző fejlődési időszakot jelentenek. A csecsemő a kezedben a legtöbb mozgást nem képes kontrollálni. Mozdulatai ekkor még szaggatottak vagy rángatózóak. Szeme rajtad. Tudtad, hogy a csecsemő első mozgásai közé tartozik a szeme mozgatása? Az újszülöttek kezdetben csak körülbelül harminc centiméterre látnak, de ez is éppen elég ahhoz, hogy szemüket az arcok felé mozdítsák. Nyakmozgás. Az újszülöttek képesek fejüket oldalra fordítani. Ezt az első szoptatáskor is láthatod, amikor az „ingerlés” reflex arra ösztönzi őket, hogy a mell felé forduljanak. Újszülött reflexek. Néhány reflexmozgás is megmutathat már az első hetekben. A lépés reflexét például láthatod, ha szorosan tartod a babát a karjaid alatt (természetesen támaszd a fejét is!), míg a lába egy sík felületre ér, egyik lábát a másik elé teheti egyfajta „sétáló” mozgást imitálva. A csecsemő idegrendszere most már kialakult valamelyest. Néhány újszülött reflex kezdi átadni helyét a szándékos mozgásoknak.
A hason fekvés kiemelt fontosságú a baba mozgásfejlődése szempontjából. Ez a pozíció remek lehetőség arra, hogy erősödjenek a nyak és hát izmai. Minden további lépcsőfokhoz elengedhetetlen, hogy a kisbabád törzsizmai edzettek legyenek. A hason fekvést eleinte talán nem fogja szeretni a gyermeked, hiszen fárasztó számára ez a pozíció az izmok gyengesége miatt. De ha nem gyakorolja a földön fekvést, akkor sokkal lassabban fognak megerősödni ezek a kulcsfontosságú izmok és késve érheti el a következő mozgásfejlődési mérföldkövet. Ezt jobb elkerülni, mert az idegrendszeri- és mozgásfejlődés kéz a kézben járnak. Fontos idegpálya kapcsolatok nem fognak kialakulni, ha a gyermeked hagyod „lustulni”. Hogy élvezetesebbé tedd a hason töltött időt a kisbabád számára, tegyél elé a földre kontraszt kártyákat, amelyek mintái kifejezetten a legkisebbek látásához lettek tervezve.
Ebben a korban a fej egyre gyakoribb emelgetése és egyre hosszabb megtartása mutatja, hogy egészséges tempóban fejlődik a gyermeked. A baba mozgásfejlődése ebben a korban felgyorsul. A kicsik már egyre jobban képesek irányítani a mozdulataikat, és sok baba elkezd megfordulni hasról hátra vagy hátról hasra. Ezen kívül a kézügyességük is fejlődik: elkezdik célzottan nyúlni a tárgyak felé, megfogják és felfedezik azokat. A fogás és a tárgyak megtartása nagy előrelépés, hiszen ez mutatja, hogy a baba idegrendszere egyre jobban érik. Ösztönözheted ezt, ha érdekes formájú és színű tárgyakat helyezel elé, amiért nyúlhat. A kúszás alapjait is ekkor teszik le a babák. Már nagyon sokáig képesek megtartani a fejüket és alkar támaszban fekszenek. Ha a talpait megtámasztod ebben a pozícióban a tenyereddel és ellentartasz neki, segítheted megtalálni a kúszáshoz szükséges kéz-láb mozdulatot a kisbabádnak.
A baba mozgásfejlődése nemcsak a fizikai képességek szempontjából fontos, hanem az agy fejlődéséhez is hozzájárul. A mozgás fejleszti a szem-kéz koordinációt, az egyensúlyérzéket és a finommotoros készségeket, amelyek elengedhetetlenek a későbbi életben is. A baba mozgásfejlődése tehát csodálatos utazás az első félévben, amely tele van izgalmas mérföldkövekkel. Ahogy figyeled, hogy kisbabád hogyan fedezi fel a világot, emlékezz arra, hogy minden baba saját ütemben halad előre.
Fokozott izomfeszültség csecsemőknél: okok és felismerés
Minden csecsemő a saját ütemében fejlődik - fiziológiai és további motoros készségek elsajátítása szempontjából is. Ennek oka az izmok változó tónusa, vagyis az izomfeszülés mértéke. Minél idősebb a gyermek, annál jobban tudja kontrollálni az izomzat összehúzódását és az ellazulását, ami lehetővé teszi számára, hogy később fejlődési mérföldköveket érjen el - beleértve a helyes fejtartás, testtartás, a hason fekvésből hátra fordulás, a felülés, a kúszás metódusát - és végül, hogy önállóan áll vagy jár.
Mit jelent a fokozott izomfeszültség csecsemőknél? Mint már említettük, a tónus, azaz az izomfeszültség a gyermek növekedésével folyamatosan fejlődik és változik. Különböző okok miatt időnként fokozódik a csecsemő mozgásáért felelős vázizmok feszülése. Ez a jelenség bizonyos mozgások során izomellenállás fellépésével jár - ez a karok vagy lábak kiegyenesítése, akár hajlítása folyamán figyelhető meg leggyakrabban, de természetesen a nyak, a fejbiccentő izom vagy a gerinc törzsi izomzat merevségében is megnyilvánulhat. A megnövekedett izomfeszülés két típusra osztható: izommerevségre és izomgörcsösségre. Mindkét jelenség a megnövekedett tónus - megnövekedett izomellenállás, valamint az ízületi, az izom és a csontrendszeri kapcsolatok csökkent mozgástartománya - tüneteinek része.
A fokozott izomfeszültség a fejbiccentő izom nyaki részét is érintheti. A hipertónia a fejbiccentő izom fokozott feszültségével is járhat. A nyaki és fejbiccentő izmot érintő fokozott feszültség, akár fájdalom, többféle problémát is okozhat. Az egyik ilyen, hogy a csecsemő nem tudja vagy alig képes függőleges helyzetben megtartani a fejét, emiatt a fejbiccentő izom hipertónia tünetei különösen 3 hónapos korára lesznek látványosak - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet, a fej egészét.
A fej tartása tekintetében 0-2 hónapos kora között gyanúra adhat okot, ha fejét hátra feszíti, amikor felemeled, illetve ha mindig csak az egyik irányba fordítja a fejecskéjét. Később, 3 hónaposan gyanús lehet, ha fejét mindig csak egy irányba fordítja, és sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál nem emeli. Ha ezeket tapasztalod, azt mindenképpen jelezd a védőnőnek és a gyermekorvosnak. A nyaki és a fejbiccentő izom, izmok meghatározzák a fej és a nyak működését, a gerinc helyzetére is hatással lehetnek, ezért mindenki számára fontos és érdemes rájuk figyelni. Például a testtartás kapcsán, hiszen ha nem tesszük, az ízületi fájdalmat okozhat, de jelentkezhet fej, gerinc és nyak fájdalom, az izmok problémája, azaz a tünetek az izmokat is érinthetik, stb.
A fokozott izomfeszültség sok gyermeket érint. Ennek a rendellenességnek számos oka lehet, ezért ha egy csecsemőnél fokozott izomfeszülés jelentkezik, forduljunk orvoshoz a megfelelő intézkedések végrehajtása érdekében. Bár azt tudni kell, hogy a szimptóma önmagában még nem betegség, néha szükség lehet egy szakember segítségére - gyógytorna, különböző fiziko-terápia módszer, stb. Otthon is végezhetünk biztonságos gyakorlatokat játékok formájában, amelyek segítik a gyermeket a fokozott izomfeszüléses esetekben. Ezek az izmot lazíthatják, a feszes hatást csökkenthetik. A nyaki fájdalom, illetve a nyaki fájdalom érzete is csökkenthető. Ha pedig a feszes és a nyaki fájdalom eltűnik, mindenki boldog lesz.
Gyakorlatok és játékok a fokozott izomfeszültség enyhítésére
A legfontosabb az otthoni rehabilitáció, azaz a gyermekkel való játék alkalmával a szakorvosi ajánlások szigorú betartása a csecsemő fokozott izomfeszültségének enyhítése és az ilyen problémás gyermek fejlődésének támogatása érdekében. Hogyan segítheted otthon egy ilyen esetben?
Masszázs és finom mozdulatok
A baba érintése, simogatása, lábának vagy vállának enyhe megnyomása lehetővé teszi, hogy a baba hozzászokjon az érintéshez, és ne váljon tőle frusztrálttá. Helyezd a csecsemőt az öledbe, magaddal szemben, és finoman ringasd, helyezd a lábát a mellkasára, majd masszírozd meg a vállát és a karját. Fontos, hogy a mozdulatok nyugodtak, ritmikusak és ne hirtelenek legyenek, így a baba ellazulhat, és csökkentheti az feszes izmokat.
A baba görgetése és ringatása
Egy másik játék, amit játszhattok, ha a babát óvatosan görgeted egy biztonságos felületen. Itt is mindent nyugodtan, finoman kell csinálni, olyan mozdulattal, ami nem tud fájdalmat okozni, és közben figyelni kell a gyerek reakcióját. Érdemes megjegyezni, hogy ennek köszönhetően a pici is megismeri a testét, és kezdi felfedezni a környezettel kapcsolatos helyzetét, ami szintén segítheti az ellazulásban.
Ha van edzőlabdád, akkor használhatod arra, hogy csökkentsd a baba fokozott izomfeszülését. Ülj rá a babával, és finoman ringasd egyik oldalról a másikra. A kisgyermek számára ez egy nagyon kellemes mozgáskoordinációt is fejlesztő gyakorlat lesz.
Érzékszervi tapasztalatok és otthoni gondoskodás
Az érintés az az érzék, amely tökéletesen lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felfedezze a világot. Fokozott izomfeszültség esetén erősen ajánlott új textúrák megismertetése. Hasznosak lehetnek a különböző otthon lévő anyagok, mint a takarók, textilpelenkák, a bőröd, az apa pulóvere vagy szakálla, valamint a játékok - például a szenzoros kockák.
Bár a fokozott izomfeszültség okai eltérőek lehetnek, az otthoni ápolása a baba megfelelő gondozásával kezdődik. Pelenkázáskor vagy öltözködéskor mindig próbáld oldalra fordítani a babát, ahelyett, hogy felemelnéd. Ez ellazítja az izmokat és csökkenti a feszültségüket.
Az otthoni játék a fiziko-terápia és a gyógytorna kiegészítése. Nem károsítja azokat a gyermekeket, akik nem küzdenek az izmok túlzott feszültségével, és közben támogatja harmonikus fejlődésüket is.
Támogató játékok és eszközök
Az otthoni gyakorlatok nem helyettesítik a professzionális rehabilitációt, de nagymértékben támogatják azt, miközben szórakozást nyújtanak a babának. Ez is aktívan együtt töltött idő, ami szintén segíti a kapcsolatok építését. Tedd szórakoztatóvá az edzést! Íme a kiegészítők, amelyek hasznosak lehetnek közben:
- Játszószőnyeg - Az ilyen szőnyegek kiválóan alkalmasak a padlón való játékra, ami erősen ajánlott izomfeszüléssel küzdő babák számára. A szőnyeg védelmet nyújt a hideg padlóval szemben és nagyobb kényelmet biztosít a baba számára. A szőnyegek számos színben és mintában kaphatók.
- Szenzoros kocka - Ezek a kockák tökéletesen aktiválják a finom motoros készségeket, javítva a fogást és a kézizmokat.
A csecsemő izomfejlődésének jellegzetessége, hogy először a fejhez közelebbi izomcsoportok kezdik el a működésüket, majd a végtagok felé is megindul fokozatosan a fejlődés. Az 1 hónapos csecsemő fektetve már felemeli a fejét, és oldalra fordítja. A 2. hónapban hason fekve a térdben behajlított lábakat maga alá húzza, és amikor ébren van, szívesen végez kúszó mozdulatokat, ami nagyban hozzájárul izomtónusának fejlődéséhez. Fontos, hogy ebben az időszakban minél többet fektesd hasra, mert ez segíti elő a fej, majd a törzsemeléshez szükséges izmok erősödését.
A harmadik hónaptól már a szándékosság is megjelenik mozgásában. Amikor felemeled, a fejét a törzsével egy irányban tartja, és testével már aktívan segíteni próbál. Ügyelj arra, hogy háton is elegendő időt töltsön babád! A 4-5 hónapos csecsemő testtartása könnyedebbé válik, hiszen izomtónusa normalizálódik. Háton fekve fejét már középen tudja tartani, nem billen oldalra. Kialakul a biztos fejemelés: hason fekve fejét már 90 fokos szögben tudja tartani, miközben nyitott tenyérrel és kinyújtott karral tud támaszkodni. Törzse ebben a helyzetben homorú, miközben csípője lent marad.
A 6-7 hónapos csecsemő az egyszerűbb, reflexszerű mozgásokat hátrahagyva immár tudatos mozgáselemeket használ. Szembetűnőek a fizikai változások is, hiszen teste karcsúsodik, formálódik. Félévesen a babák már bármerre elfordulnak egy-egy érdekes játékért, és egyre többféle módon képesek helyüket változtatni. Ekkor veszi kezdetét a kúszás is. Ez már egy jóval összetettebb mozgásforma, amihez a kezek és lábak összehangolása szükséges. Kezdetben a kúszás aszimmetrikus, a mozgás felgyorsulásával azonban kialakul az ellentétes kéz-láb mozdulat. Kúszáskor a hasán fekve történik az előrehaladás, a hasát egyelőre nem emeli fel a földről. A mozgást két karja segíti, amivel húzza magát előre.
A 7. hónapban sok kisbaba már képes hason fekvésből négykézláb helyzetbe emelkedni, ebben a pozícióban pedig így előre-hátra ringatja magát. Felültetve, kezével támaszkodva vagy megtámasztva rövid ideig megül, de törzsizmai hamar elfáradnak. A 8-9 hónapos baba már váltott lábbal és kézzel képes kúszni, sőt a legtöbb gyerkőc már elkezdi a mászást is, ami a 9. hónapra kezd begyorsulni. E mozgásformák elsajátítása közben izomcsoportjai folyamatosan erősödnek. Mászáskor a felsőteste kezd elemelkedni a földtől, térdét felhúzza, és váltott mozgást végez végtagjaival. Négykézláb állásból már ügyesen fel tud ülni, hiszen törzse és karja már kellően erős ehhez a művelethez. A kicsik egy része - bútorokba, az ágy rácsába kapaszkodva - már képes állóhelyzetbe húzni magát, sőt oldalra lépegetni is.
A 10-11-12. hónapban a gyermek már ügyesen és gyorsan mászik, kapaszkodik és feltérdel, illetve felül. Egyik lábával kilépve már fel is tud állni, bútorokba kapaszkodva pedig oldalazva lépni. Egyensúlyérzékének fejlődését mutatja, hogy gyakorolja az állásból leguggolást is. Mindenre és mindenhová felmászik (bútorok, lépcsők).
A mozgásfejlődés és az idegrendszer kapcsolata
A mozgásfejlődéssel kapcsolatban könnyű azt gondolnunk, hogy ez pusztán a baba fizikai előrelépéséről szól. Ám ez egy tévhit! A mozgásfejlődés sokkal többről szól, mint hogy hogyan mozgatja a baba a kezét, lábát stb. Habár a mozgásfejlődés során nyilvánvalóan jelentős fizikai fejlődés zajlik le - az izomzat és a mozgásszervrendszer fejlődése -, közben rendkívül fontos idegrendszeri fejlődés is bekövetkezik. A fizikai fejlődés és a neurológiai fejlődés kölcsönhatása miatt a mozgásfejlődés során lényeges, hogy a baba átélje az egyes szakaszokat. Ez azt jelenti, hogy a baba meg kell tanulja az összes nagyobb mozgást a fejlődési folyamat során, kezdve a fordulástól egészen a saját erőből történő járásig. A mozgásfejlődési lépéseket úgy kell teljesíteni, hogy a gyermek minden egyes mérföldkőt megtapasztaljon, és ne hagyjon ki egyetlen szakaszt sem. Ennek összefüggésében nem szabad sürgetni a baba egészséges fejlődését, mivel minden lépésnek saját logikus sorrendje és ideje van. Az üléshez szükség van arra, hogy a baba tartsa a felsőtestét, amihez erős hátizomzat szükséges. A kúszás és a négykézlábra állás olyan testhelyzetek, amelyekben a hátizom erősödik. Ha túl korán próbáljuk megtanítani az ülésre, később gerincproblémákhoz vezethet, mivel a hátizmai nem lesznek elég erősek.
Ugyanez igaz a járással kapcsolatban is. A mozgásfejlődési folyamatban nem véletlenül előzi meg a mászás a járást. Minden mozgásforma, amely megelőzi a járást, segíti az izmok megerősítését. Az első év során a babák mozgásfejlődése nem csak a fizikai készségeiket, hanem az érzelmi, kognitív és szociális fejlődésüket is befolyásolja. Az aktív mozgás segíti az agy fejlődését, a térbeli tudatosság kialakulását és erősíti az izomzatot. Az első év során kialakuló mozgásfejlődési fázisokat támogatva és ösztönözve a szülők segíthetnek abban, hogy a babák egészségesen és boldogan fejlődjenek.
Optimális esetben, az idegrendszer és az izomrendszer összhangban működik. A csecsemő kezdetben mozgással fejleszti az idegrendszerét, az egyszerű mozdulatokból alakulnak ki az egyre komplexebb mozgásformák, melyek mindig beépülnek az előzőbe. A fejlődésben lévő agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok stabilizálódása révén pályák, majd hálózatok jönnek létre. A pályák és a hálózatok kialakulása hosszú hónapokat, éveket vesz igénybe. Jól példázza ezt az agy tömegének változása is. Az újszülött idegrendszere még éretlen, ekkor az agy súlya kb. 350 g, amely egy éves korra eléri a 700 grammot. Eközben több milliárd idegsejt keletkezik, és több milliárd idegi kapcsolat jön létre, mely egyértelműen bizonyítja a csecsemőkor fontosságát!
A csecsemő izmainak fejlődéséhez egészséges idegrendszer, feszülésektől és zsugorodásoktól mentes izmok, inak, valamint megfelelő mozgás szükséges. A rendszeres tornáztatás hatására az izmok megerősödnek, a mozgások koordinálttá válnak. Optimális esetben, a védőnő felkészíti a szülőt, ha a várandósság vagy a szülés alatt, esetleg a születés után, komplikációk léptek fel, hogy az újszülöttnek fejlesztő szakemberre lesz szüksége. A szülőket, így talán nem éri sokkhatásként, ha szükségessé válik egyik vagy másik mozgásfejlesztő módszer bevonása az életükbe.
Kiemelt figyelemre méltó esetek és kockázati tényezők
Fontosnak tartom a következő csoportok áttekintését, hiszen ők megkülönböztetett figyelmet igényelnek a fejlődésük során. A rizikófaktorok okozhatnak enyhe, közepes és súlyos agyi oxigénhiányt is. A fenti rizikófaktorok fennállása esetén ajánlott a kisbabájának mielőbbi és rendszeres mozgatása a Babamozgató segítségével.
Baba-mama torna #4: Baba egyensúly-fejlesztés labdán
A Babamozgató segítségével TEGYEN kisbabája fejlődéséért! Az agyi oxigénhiány az idegrendszer komplex érését, de leggyakrabban a problémamentes mozgásfejlődést veszélyezteti. A mozgás lemaradás ebben az esetben, az élet minőségét jelentősen befolyásolja, mert bár a hibákkal terhelt idegrendszer is fejlődik, de kóros irányba. A mozgást az idegrendszer és az izomzat tökéletes összhangja hozza létre.
Tartási rendellenesség esetén ferdetartás alakulhat ki a csecsemő valamely testrészén. Ilyenkor a csecsemő idegrendszere jól működik, de az aszimmetrikusan feszülő izomzatot az idegrendszer nem képes helyesen működtetni. Ebben az esetben árnyaltabbak, szolidabbak lesznek a tünetek, mint az agyi oxigénhiány esetén, de szintén mozgásfejlesztésre lesz szüksége a csecsemőnek, mert ekkor is veszélyeztetett az idegrendszer tökéletes érése, fejlődése.
Az ilyen problémával küzdő csecsemők ellátása még hiányos, sokszor hamis biztatást kapnak a szülők „majd kinövi, mert csak rosszul feküdt odabent”. E problémák korai felismeréséhez nyújt segítséget a Babamozgató a bizonytalan szülőknek.
Az izomtónus szerepe és az eltérések felismerése
Az izomtónus az izmok folyamatos, alapszintű feszülése, ami akkor is jelen van, amikor nem mozgunk. Ez egyfajta „készenléti állapot”, amit a babák születésüktől fogva magukkal hoznak. Ez segíti őket abban, hogy megtartsák a fejüket, nyúljanak játékok után, vagy épp elkezdjenek forogni, mászni. Ha túl laza a baba izomzata, azt nevezik hipotóniának.
Ha a baba hónapokkal a születés után is csak nehezen tudja megtartani a fejét, főleg hason fekve, az utalhat izomtónusbeli eltérésre. Az első 2-3 hónapban teljesen normális, ha a kis kezek többnyire ökölben vannak. Mindig ugyanarra fordul? Csak az egyik kezét nyújtja ki? Minden baba más tempóban halad, ez természetes. De ha úgy látod, hogy kimaradnak bizonyos mozgások (pl. kúszás, mászás), az figyelmet érdemel.
A csecsemő neurológiai vizsgálata alapvető fontosságú. A szülők napi szerepe meghatározó. Kerülni kell a hosszú ideig tartó feszített testhelyzeteket (pl. ülés), hacsak nem indokolt orvosilag. Súlyosabb, tartós hypertonia esetén (pl. agyi oxigénhiány miatt) speciális fejlesztésre lehet szükség.
Fontos üzenet a szülőknek: A fokozott izomtónus nem azonos a „jó izomerővel” - a merevség akadályozza a mozgást és a fejlődést. A legtöbb esetben a megfelelő időben elkezdett, játékos és szeretetteljes fejlesztés mellett a baba mozgásészségben teljesen behozza társait.
Primitív reflexek és szerepük a mozgásfejlődésben
A csecsemőkori reflexek elengedhetetlenek születéskor, valamint az újszülött életben maradásának is feltételei. Az újszülött reflexmozgásokkal születik, melyek az idegrendszer érésével és az izmok fejlődésével fokozatosan a fejlettebb agyterületek gátlása alá kerülnek. Az idő túl fennmaradó csecsemőkori reflexek számos problémát okoznak a mozgáskoordináció, a viselkedés terén és a tanulási képességet is negatívan befolyásolják.
Kisbabánk mozgásfejlődésének elősegítése és megértése érdekében ismerjük meg, melyek a legfontosabb reflex csoportok. Három nagy csoportra oszthatók a reflexek, melyek nem izolált csoportok, hanem amikor, egy alacsonyabb rendű épp kifejti hatását, már elkezd ráépülni az a fejlettebb reflex, ami váltani fogja.
- Visszahúzódó reflex - ha a magzat méhen belül veszélyt érez, erre a veszélyre összehúzódik, megmerevedik, próbál mozdulatlan lenni. Már méhen belül gátlás alá kerül.
- Moro-reflex - váratlan eseményre pl. hirtelen zajra vagy hangra, vagy ha a baba elveszíti fejének alátámasztását, akkor megriad, karjait széttárja majd egy gyors átkaroló mozdulat aktiválódik. A Moro-reflex 2-4 hónapos korban gátlás alá kerül, utána lassan felváltja egy tudatos megijedési reakció. Az időn túl is fennmaradó Moro-reflex nem hagy időt, hogy az agy tudatosan elemezze a váratlan helyzetet.
- Markoló vagy kézfogó reflex - a tenyérre enyhe nyomást vagy simítást kifejtve, az ujjak a hüvelykujj kivételével összezárnak, ez már megjelenik méhen belül. A markoló reflex a születés utáni 4-6 hónapos korra folyamatosan alakul át tudatos fogás-elengedéssé, majd 8-9 hónapos kor körül csippentő fogássá fejlődik. A fennmaradó markoló reflex a kéz ügyetlenségével, rossz ceruzafogással jár, gátolja a manipuláció fejlődését.
- Talpi fogó reflex - a talp ujjak alatti területére gyakorolt enyhe nyomás hatására valamennyi lábujj bekarmol. Ha a felállás és a járás után is fennmarad, akkor gátolja a megfelelő egyensúlyi reakciók kialakulását, valamint a szökdelés elmaradásáért is felelős.
- Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex - hat hónapos korig váltható ki. Ha a hátán fekvő csecsemő fejét valamelyik irányba elfordítjuk, akkor az azonos oldali végtagokat kinyújtja, az ellentétes oldalon pedig hajlítja őket (ez az úgynevezett vívó tartás). Ha részlegesen megmarad ez a reflex, akkor nehezen keresztezi a test középvonalát, emiatt kimarad a mászás a mozgásfejlődési sorból.
- Galant- reflex - hason fekve deréktájon megsimítjuk a csecsemő gerincét, akkor felhúzza a lábát oldalra. Ez a reflex segíti a kúszó mozgást, ha mindkét oldalon egyforma erősségű. Ha ez a reflex aktív marad, felelős a késői szobatisztaságért és az éjszakai ágyba vizelésért.
- Tónusos labirintus reflex - befolyásolja az izomtónus eloszlását az egész testen. Ha a tónusos labirintus reflex nem kerül gátlás alá megfelelő időben, akkor akadályozza az egyensúlyrendszer működését és a fejtartó reflexek kifejlődését is.
- Babinski-reflex - a talp oldalsó élének ingerlésekor a lábujjak terpesztését és hátrahajlítását láthatjuk. Ha 12 hónapos kor után is kiváltható, akkor súlyos idegrendszeri sérülést jelez.
- Landau-reflex - ha a babát vízszintesen a mellkasánál tartva a levegőbe emeljük, akkor a hátát homorítja, a fejét megemeli. A reflex fennmaradása felelős a rossz testtartásért, az ügyetlen egyensúlyozásért.
- Szimmetrikus tónusos nyaki reflex - élettartama viszonylag rövid, segíti a gyermeket, hogy a hason fekvő testhelyzetből négykézlábra emelkedjék. Ha fennmarad a reflex, akkor a babák nyújtott lábbal másznak vagy csúsznak a popsijukon.
- Átalakított tónusos nyaki reflex - ha a csecsemő fejét oldalra fordítjuk, az azonos oldali végtagok behajlanak, az ellenoldaliak kinyúlnak.
- Támasztási reflex - elesés esetén a karok szétnyílva támaszkodó mozgást végeznek, ami megóvja a fejet az ütődéstől.
- Hüllő reflex - ha hason fekve megemeljük az egyik oldali medencét, akkor ezen az oldalon csípő és térdhajlítás aktiválódik.
- Strauss reflex - a felnőttek megijedési reakciójának a neve, melynek során az inger mérlegelésére is képesek vagyunk.
- Szegmentális átforduló reflex - a fordulásban segít, ha a fej oldalra fordul, akkor követni tudja a törzs és a csípő is az átfordulást.
- Szemmozgásokhoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex - ha a törzsünket valamelyik irányba döntjük, akkor a fejünket automatikusan a látott információhoz igazítjuk.
- Egyensúlyozáshoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex - csukott szemmel is képesek vagyunk a fejünket kiegyenesíteni, ha a törzsünket valamely irányba elmozdítjuk.
Mint látjuk, a csecsemőkori primitív reflexek élettartama korlátozott. Ha az adott időn túl is aktívak maradnak, a jelenséget rendellenesnek tartjuk, mert ezek a reflexek feszülést tartanak fenn az érintett izmokban.
Az érintett izmok átmozgatására használja a reflexfejlődést is figyelembe vevő, szakmai szempontok alapján összeállított Babamozgató gyakorlat gyűjteményt. Ha a Babamozgató használatát elmulasztotta a csecsemő első életévében, akkor a későbbiekben, óvodás korban az idegrendszer érését segítő, primitív reflexeket gátló torna (pl. mozgásfejlesztő torna) is segíthet.
A baba átmozgató torna fontossága
A baba átmozgató torna több szempontból is nagyon jó minden babának. Naponta egyszer javasoljuk a gyakorlatsor elvégzését, játékosan, énekekkel kísérve, lehetőleg a reggeli időszakban. A passzív kimozgatásnak sok jótékony hatása van, most csak azokat szeretném kiemelni, melyek a babákra vonatkoznak. A folyamatos mozgatással az ízületeket kimozgatjuk, beolajozzuk. Fokozzuk a vérkeringést az izmokban és a bőrben. Előkészítjük az aktív mozgást és karbantartjuk a reflex apparátust.
Sokszor előfordul, hogy amikor a gyermekünket mozgatjuk befeszíti magát. Ez a feszítés nem izomtónus eloszlási zavarra utal, hanem arra, hogy a baba idegrendszere éretlen és „nem tudja”, mikor kell lazítani illetve feszíteni izmait. Idővel a torna segítségével kialakul a helyes izomtónus beállítás.
Átmozgató torna feladatok otthonra
A baba ágyon/talajon fekszik anyukával szemben. Lábak átmozgatása: A baba jobb lábát bal kezünkkel rögzítjük a combjánál, jobb kezünkkel a bal lábszárnál fogva a térdét hashoz toljuk, majd vissza kinyújtjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal. Baba mindkét lábát hashoz toljuk, majd lassan visszanyújtjuk. Biciklizés: A baba jobb lábát comb tájékon rögzítjük bal kezünkkel, másik kéz térd alatt a lábszáron fog és kifelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal. Mindkét csípővel kifelé körzünk. A baba jobb lábát rögzítjük bal kezünkkel a combnál, másik kéz térd alatt a lábszáron fog, és befelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal. Egyik kéz a jobb térd alatt a lábszáron fog, másik kéz a másik oldalt és mindkét csípővel befelé körzünk. Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba bokáját le és fel mozgatjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal. Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba jobb bokájával körzünk kifelé majd befelé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
Karok átmozgatása: Bal kezünkkel a baba mellkasát rögzítjük, jobb kézzel pedig a bal csuklónál fogjuk, karjai a törzs mellet nyújtva. Ezt követően felvisszük nyújtva a füle mellé a kart, majd vissza le a törzs mellé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal. Baba karjai a törzs mellet, innen szimmetrikusan egyszerre visszük fel a két kart a fül mellé nyújtva, majd vissza törzs mellé. Karok törzs mellett, a baba kezénél fogva a két kart két oldalt nyújtva félkörben visszük fel a fül mellé, majd vissza le a törzshöz. Karok oldalsó középtartásban, kezeket a csuklónál fogva nyújtott könyökökkel keresztezzük középen (ölelés) a törzs előtt, majd vissza mellső középtartásba. Karok elől a hasánál nyújtott könyökkel keresztezve, a karokat a kezénél fogva rézsútosan felvisszük nyújtott könyökkel a fül mellé, majd vissza le. Minden feladatot legalább 8 ismétléssel végezzünk.
Sokan jeleztétek, hogy hasznos lenne egy videó a feladatok helyes bemutatásával.