Az ikrek születése mindig különleges esemény, amely számos kérdést vet fel. Az ikrek két fő típusa az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek. A statisztikák szerint az ikrek nagy része, körülbelül kétharmada kétpetéjű. Előfordulási gyakoriságuk 7-11 1000 szülésre tehető.
A kétpetéjű ikrek úgy jönnek létre, hogy két petesejt egyszerre érik meg és hagyja el a petefészket (ovuláció), és ezt a két különböző petesejtet két különböző spermium termékenyíti meg. Ebből láthatjuk, hogy genetikai állományuk teljesen különböző, ezért nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvéreik. Születési dátumuk megegyezik, de genetikai szempontból olyanok, mint két átlagos testvér. Lehetnek azonos vagy különböző neműek. A terhesség során külön ágyazódnak be a méh falába, saját placentájuk és magzatburkaik vannak.
Az egypetéjű ikrek egyetlen megtermékenyített petesejtből alakulnak ki. A fejlődés kezdetén még semmi nem utal arra, hogy ikrek lesznek. Aztán a fejlődés kezdeti szakaszainak egyikénél hasadás történik és külön fejlődnek tovább. Az egypetéjű ikreknek azonos a vércsoportjuk, az ujjlenyomatuk, nemük és külső megjelenésük (szem- és hajszín).
A legújabb kutatások szerint nem teljesen egyformák még az egypetéjű ikrek sem. Bár az ikrek egy megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki, a DNS-ük nem azonos az utolsó bázispárig. A kutatók 19 ikerpár vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gének építőkövei, a DNS-molekulák bizonyos hosszabb-rövidebb génszakaszokon nem csak két, hanem akár három, vagy négy példányban is jelen lehetnek, ám olyan is előfordul, hogy a kettő helyett csak egy változatot találunk. Ezeket a számbeli eltéréseket másolatszám variációknak nevezzük, és rendszerint semmilyen egészségügyi következményük nincs. Előfordulhat azonban, hogy hozzájárulnak bizonyos betegségek kialakulásához, ezért vizsgálatuk még érdekes eredményeket hozhat. A másolatvariációk magyarázhatják, hogy miért nem lesz egy Parkinson-kóros iker testvére is beteg, és segítségükkel számos betegség genetikai háttere jobban megismerhetővé válik.
Az izlandi deCODE kutatóintézet 387 egypetéjű ikerpár genomjának elemzése során arra jutott, hogy az ikrek fogantatását követően igen hamar változások történhetnek. Két csoportba tudták besorolni az ikerpárokat: egyik csoportban az ikrek mindkét tagja egyaránt rendelkezett mutációkkal, a másik csoportban csak az egyik tagnál voltak jelen a génváltozások. Ez arra utal, hogy ezek a mutációk az embriófejlődés első napjaiban következnek be, amikor az embrió még csak néhány sejtből áll.
Az ikerterhességeknél sajnos jelentős gyakorisággal fordul elő a halva születés, az újszülött halálozás, valamint a koraszülésre való hajlam. Az ikrek születéskor általában kicsik. A kis súly és a koraszülések nagy száma az oka annak, hogy az iker újszülöttek 12-20%-a meghal. Az ikerterhességek gyakorisága nagyobb, mint az ikrek születésének gyakorisága, mert sokszor még a születés előtt meghal egy baba.
A fejlődés későbbi időszakában történő részleges kettéválás miatt összenőtt (sziámi) ikrek születnek. Összenövésük természetétől és mértékétől függően 3 csoportba soroljuk: thoracopagus (mellkas tájék összenövése), pygopagus (törzs hátsó részének összenövése), craniopagus (fej összenövése). A gének hibás expressziója eredményezi az összenőtt ikreket. A leghíresebb sziámi ikerpár Chang és Eng volt, akik a hasuknál voltak összenőve.
A legújabb kutatások szerint nem teljesen egyformák még az egypetéjű ikrek sem. Bár az ikrek egy megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki, a DNS-ük nem azonos az utolsó bázispárig. A kutatók 19 ikerpár vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gének építőkövei, a DNS-molekulák bizonyos hosszabb-rövidebb génszakaszokon nem csak két, hanem akár három, vagy négy példányban is jelen lehetnek, ám olyan is előfordul, hogy a kettő helyett csak egy változatot találunk. Ezeket a számbeli eltéréseket másolatszám variációknak nevezzük, és rendszerint semmilyen egészségügyi következményük nincs. Előfordulhat azonban, hogy hozzájárulnak bizonyos betegségek kialakulásához, ezért vizsgálatuk még érdekes eredményeket hozhat. A másolatvariációk magyarázhatják, hogy miért nem lesz egy Parkinson-kóros iker testvére is beteg, és segítségükkel számos betegség genetikai háttere jobban megismerhetővé válik.
Az izlandi deCODE kutatóintézet 387 egypetéjű ikerpár genomjának elemzése során arra jutott, hogy az ikrek fogantatását követően igen hamar változások történhetnek. Két csoportba tudták besorolni az ikerpárokat: egyik csoportban az ikrek mindkét tagja egyaránt rendelkezett mutációkkal, a másik csoportban csak az egyik tagnál voltak jelen a génváltozások. Ez arra utal, hogy ezek a mutációk az embriófejlődés első napjaiban következnek be, amikor az embrió még csak néhány sejtből áll.
A témával kapcsolatban interjúkat készítettek ikerpárokkal. A kérdések arra irányultak, hogy mennyit számít a genetika a személyiségük alakulásában, ízlésük kialakulásában, és milyen hatással van rájuk a környezetük. Az egypetéjű ikrek szeretnek hasonlítani egymásra, de már egyetemista korukra, ahol nagyrészt külön vannak egész nap, már nem törekednek annyira arra, hogy egyforma ruhákba járjanak vagy mindenáron hasonlóak legyenek, de korábban, amíg egy iskolába jártak, fontosabb volt ez számukra. A kétpetéjűeknél nagyrészt már az sem volt fontos, hogy mindenáron egy középiskolába járjanak, még azoknál sem, akik azonos neműek. Az egyetemre való továbbtanulás pedig nem azonos egyik csoportban sem, ezen a szinten különválik az érdeklődés.
A hobbi/szabadidős tevékenységre is általában különböző válaszokat adtak, de ezeket a különbségeket meg is fogalmazták a személyiségükre vonatkozó kérdésekre. Szinte mindenki azt válaszolta, hogy az egyik nyitottabb vagy dominánsabb, mint a másik. Ez nem a genetikával magyarázható, hanem egyszerűen azzal, hogy ők egy párost alkotnak, és bármilyen párosra gondolunk, legyen az párkapcsolat vagy szoros baráti kapcsolat, legtöbb esetben van egy dominánsabb fél, még akkor is, ha nem minden szituációban ugyanaz a domináns.
Az étkezési szokásoknál volt a legtöbb egyezés. Ez a családi hagyományokkal magyarázható. Minden család egy kicsit más ízlés szerint főz, ezt szokták meg kiskoruk óta, így alakul ki, hogy miket szoktak általában enni. De természetesen itt is érkeztek bizonyos ételek szintjén teljesen eltérő ízlések. Például volt, akinek az egyik kedvence a gomba, de ikertestvére meg egyáltalán nem eszik.
Senki sem válaszolta azt, hogy megérzi, ha történik valami a másikkal (vagy legalábbis nem jobban, mint két barát között), pedig rengeteg helyen lehet ilyesmiről olvasni. Minkét csoportról elmondható, hogy nagyobbrészt önállónak érzik magukat a másik nélkül is. Ami egyértelmű különbség volt, az a másik testvérekkel való viszony. Az egypetéjű ikreknek sokkal szorosabb az egységük. Ez nyilvánvalóan a genetikával magyarázható, mert a testvéreiktől ugyanazok a hatások érik mindkét típust.
Az IKREK Jegy Jellemzői
Összességében elmondható, hogy az ikrek jobban különböznek, mint gondolnánk. Még az egypetéjű ikrek is, bár náluk egyértelműen szorosabb az egymáshoz kötődés, mégis két, akár különböző személyiségű ember lehet belőlük szinte ugyanolyan testben.
Az Országos Ikertalálkozó megalkotója Bíró Attila akkor álmodta meg ezt a rendezvényt, amikor megszülettek ikerlányai, Niki és Bea. 1998 óta minden évben megrendezik Ercsiben. Ez egy egész napos rendezvény ikreknek és nem ikreknek is egyaránt, minden korosztálynak különböző programokkal. A nap fénypontja minden évben a világon egyedülálló Queens of Twins Ikerszépségverseny, ahol a legszebb ikerpár megkapja a vándorkoronát.
A magas nők nagyobb eséllyel lesznek ikrekkel terhesek, mert több a növekedésért felelős IGF fehérje a szervezetükben. Ez a fehérje növeli a peteérést előidéző hormonok működését, így nagyobb eséllyel érik egyszerre két petesejt. Az iker lányoknak kétszer nagyobb esélyük van arra, hogy ikerbabákat szüljenek.
A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű. A Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár. A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak. A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.
Az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűségét, amikor még a méhben fejlődtek. Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt. A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó.
Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Kétpetéjű ikrek születése esetén az ikerpár tagjai két petesejtből és két külön spermiumból fejlődnek ki. Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától. "Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg" - magyarázta Michael Gablett, az egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője. A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek. "Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek" - tette hozzá.
Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak. Az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderül, mennyire ritka az ilyen ikerpár. Nem találtak egyetlen más másfél zigóta ikerpárt sem a világ nagy ikertanulmányaiban. A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját. Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordták, ami genetikájának a következménye.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint (2014) Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően növekedést mutatnak az ikerszületések. Ennek számos tényezője van, többek között az is, hogy gyakrabban kezdtek el magzatvédő vitaminokat használni a nők, és az asszisztált reprodukciós eljárások, a mesterséges megtermékenyítés elterjedtebbé váltak. A gyógyszeres kezelések népszerűsége, illetve az anyák gyermekvállalási életkorának kitolódása is jelentősen hozzájárult az ikerszületési arányszám látványos növekedéséhez. Ez a növekedés az arányszámot illetően napjainkban is releváns lehet, hiszen az ikerszületések viszonylag gyakoriak - manapság a gyermekek hozzávetőlegesen 3%-a születik ikergyermekként.
Érdemes afelé is figyelmet fordítani, hogy 100 iker leánygyermekre mindössze 98,2 iker fiúgyermek jut. Az ellentétes nemű ikerszületések ritkábbak, mint az azonos neműek.
