A női test rendkívül komplex és precízen összehangolt biológiai rendszer, amelynek célja az utódnemzés. Ennek kulcsfontosságú része a petesejtek érése és az ovuláció. Sokan tévesen használják a peteérés és az ovuláció fogalmát szinonimaként, pedig jelentésük eltérő. A peteérés egy folyamat, amely során a petesejt a tüszőben megérik, míg az ovuláció egy konkrét esemény, amikor az érett petesejt kiszabadul a tüszőből.
A tüsző felépítése és fejlődése
A tüsző - vagy follikulus - a petefészek önálló szerkezeti egysége, amely egy éretlen petesejtet és a körülötte lévő támogató sejteket tartalmaz. Feladata, hogy a petesejt érését hormonális és sejtszintű folyamatokon keresztül előkészítse, majd ovulációkor lehetővé tegye annak felszabadulását. A legtöbb tüsző még magzati korban van jelen, kb. 6-7 millió. Születéskor már csak körülbelül 1 millió, pubertáskorra pedig 300-400 ezer marad. A női élet során kb. 400-500 tüsző érik meg ténylegesen annyira, hogy petesejtet bocsásson ki.
A tüszők számának alakulása
Egy nő még magzati korban, kb. a 20. héten rendelkezik a legtöbb tüszővel, ami 6-7 millió. A születéskor ez a szám már csak kb. 1 millió. Pubertáskorra pedig már csak 300-400 ezer tüsző marad. A női élet során mindössze 400-500 tüsző érik meg ténylegesen annyira, hogy petesejtet bocsásson ki. Fontos megérteni, hogy a tüszők száma meghatározott és véges. Téves az a gondolat, hogy fogamzásgátló tabletta szedése alatt - mivel gátolt az ovuláció - megáll a tüszőállomány csökkenése. A tüszők száma akkor is folyamatosan fogy, és nincs olyan módszer vagy étrend-kiegészítő, amely képes lenne ezt megállítani.
A petesejt érése a tüszőben
A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja, hogy a tüszőn belüli sejtek hogyan kommunikálnak egymással, különösen a petesejt és a körülötte lévő sejtek közti anyagcsere- és jelátviteli kapcsolatok. Fontos megérteni: nem minden tüsző tartalmaz petesejtet, és nem minden petesejt tud megtermékenyülni. Előfordulhat, hogy egy tüsző teljesen üresnek bizonyul (empty follicle syndrome), vagy éretlen, még fejlődési stádiumban lévő petesejtet rejt. Az érett, megtermékenyíthető petesejtek aránya számos tényezőtől függ: a választott stimulációs protokolltól, a gyógyszerdózisoktól, a trigger időzítésétől, valamint a páciens életkorától és petefészek-tartalékától. Az éretlen petesejtek arányát növelheti, ha a tüszők nem kapnak elegendő időt a végső érésre, vagy ha a stimulációs paraméterek nem optimálisak.
A menstruációs ciklus fázisai és az ovuláció
A női menstruációs ciklusnak több különböző szakasza van. Maga a menstruáció a vérzést jelöli, tehát azokat a napokat, amikor vér távozik a hüvelyen keresztül. Ez a ciklus eleje, ugyanis a ciklus első napját a menstruáció első napjával azonosítjuk be.
Follikuláris fázis (peteérés)
A menstruációt követi az úgynevezett follikuláris fázis, és tulajdonképpen ez az a periódus, amit a peteérésként írhatunk le. A peteérés ugyanis nem egy egyszeri történés, hanem egy folyamat, mégpedig az a folyamat, melynek során a petefészekben lévő kis petesejtek érni kezdenek, növekednek, és elérik azt a szintet, amikor képesek a tüszőből kiszabadulni, és felkészültek a megtermékenyítésre. Ilyenkor egyébként körülbelül 20 mm-esek.
Minden ciklus elején, a 2-3. napon megemelkedik a tüszőserkentő hormon (FSH) szintje, amely beindítja ezt a folyamatot. A petefészekben lévő tüszők közül több elkezd nőni, majd egy bonyolult hormonális folyamat során egy kiválasztódik. Egy normál ciklusban egy domináns tüsző van, a többi nem nő tovább, hanem szépen elhalnak. A domináns tüsző az lesz, amelyik a leggyorsabban növekszik, a legtöbb ösztrogént termeli és a legérzékenyebben reagál az FSH-ra.
Ovuláció (tüszőrepedés)
Amikor a tüsző megreped, és kibocsátja az érett petesejtet, azt nevezzük ovulációnak. Ez egy konkrét napon megy végbe, és ez választja el egymástól a follikuláris, illetve az ezután következő luteális fázist. Az ovuláció - tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt - az LH-szint megemelkedése után 36-40 óra múlva következik be. A hasüregbe való kilökődés után magához vonzza a petevezető, és felszívódik. Ezt követően vagy találkozik hímivarsejttel, vagy sem.
Az ovuláció jelei
A petesejt kilökődését változó intenzitású alhasi fájdalom, akár minimális barna váladék is kísérheti. Egyes nők a tüszőrepedés előtt húzó fájdalmat, nyomást vagy szúrást éreznek, amely felváltva érintheti az alhas valamelyik oldalát, de jelentkezhet középen is. Ennek az úgynevezett középidős fájdalomnak az oka a mai napig nem tisztázott, és egyénenként eltérő lehet, csakúgy, mint a fájdalom típusa és időtartama. A hőmérőzés mellett két másik módszerrel is megállapíthatjuk, hogy ovulálunk-e. Az úgynevezett LH-teszt - a terhességi teszthez hasonlóan - a vizeletből állapítja meg, hogy megemelkedett-e az LH-szintünk. Ugyanakkor a méhszáj tapintásával és a méhnyaknyák megfigyelésével is kiderítheted a tüszőrepedés idejét. A tüszőrepedés időpontjában a méhszáj kissé nyitva van, a hüvelyváladék (méhnyaknyák) pedig többnyire nagyon folyékony, a nyers tojásfehérjéhez hasonlóan nyúlós és/vagy átlátszó - nem tejfehér és ragacsos.
Kedvenc témám: a termékenységtudat | hormonmentes
Luteális fázis
Az ovulációt követően jön a luteális fázis, ami normál esetben 14 nap, de mindenképp 12-16 nap közötti. Ez az az időszak, ami az ovuláció, illetve a következő menstruáció között eltelik. A luteális fázisban a szervezet felkészül az esetlegesen megfogant terhesség megtartására, a beágyazódásra, ezerrel termeli a progeszteront, a terhességmegtartó hormont. Amennyiben nem történt meg a fogantatás, a luteális fázisnak véget vet az érkező menstruáció.
Az ultrahang és a tüszőfejlődés
A petesejt túl kicsi ahhoz, hogy ultrahanggal látható legyen, átmérője mindössze 0,1-0,2 mm. A tüszők viszont jól nyomon követhetők, különösen az antrális és a domináns tüszők. A tüszőméret változását követő sorozatos ultrahang vizsgálatot hívjuk follikulometriának. Lombiknál a 2 mm feletti tüszők láthatók és befolyásolják a stimuláció eredményét. Az antrális tüszők száma (AFC) és az AMH-szint jelzi, hány petesejtre számíthatunk.
A tüszőméretek fejlődési szakaszai
Az alábbi táblázat bemutatja a tüszők méretét a fejlődési szakaszok szerint:
| Tüszőfejlődési szakasz | Átlagos méret |
|---|---|
| Primordiális tüszők | <0,03 mm |
| Primer tüszők | 0,05-0,1 mm |
| Szekunder tüszők | 0,2-0,4 mm |
| Antrális tüszők | 2-10 mm (ultrahanggal látható) |
| Domináns tüsző (ovuláció előtt) | 16-25 mm |
Spontán peteérés - mítosz vagy valóság?
Az általános tévhit szerint előfordulhat random peteérés a ciklus során bármikor, soron kívül, csak úgy, akár egy orgazmus hatására is, a normális peteérésen kívül, egyik pillanatról a másikra. Ez így egyszerűen nem igaz, félreértések sokasága vezet az elképzeléshez. Az egész női ciklus arra épül, hogy bekövetkezik az ovuláció. Ez egy precízen felépülő, bonyolult hormonegyensúly által vezérelt folyamat. Ez a hormonjáték kicsit olyan, mintha az agyunk és a méhünk (pontosabban a petefészkünk) pingpongozna egymással.
A peteérés időpontja viszont ciklusról ciklusra változhat. Előfordulhat, hogy a 9. napon történik, de az is lehet, hogy a 18. napon következik be. És ez teljesen normális. Ilyen létezik, ebből születnek a kétpetéjű ikrek. De soha nem abban a formában fordul elő, hogy van egy peteérés a ciklus 11. napján, aztán meg a 15-en. Ez a legelterjedtebb tévhit, de egyszerűen nem igaz.
Ha a „rendes” ovuláció után esetleg be is következhetne még egy tüszőrepedés, akkor is maximum csak egy éretlen petesejt tudna kiszabadulni, amely nem képes megtermékenyülni. Előfordul olyan, hogy valamiért nem történik meg a tüszőrepedés egy adott ciklusban. Ilyenkor az utána következő vérzés nem tekinthető igazi menstruációnak, ezt áttöréses vérzésnek hívjuk, amit sok esetben rögtön ovuláció követ. Általában ilyenkor érkeznek a meglepetésbabák.
A termékenységtudat és a ciklusmegfigyelés
A nő nem termékeny az egész ciklus során, ám nem is egyetlen nap áll rendelkezésre a babát tervezőknek. A férfi és a női termékenység kombinációja adja a termékeny időszakot: a petesejt élettartama 24 óra, a spermium élettartama 5 nap is lehet a környezettől függően. Az ovulációt minden esetben előre jelzi a termékeny típusú nyák, ami elengedhetetlen feltétele a megtermékenyülésnek és a spermiumok életben maradásának. Így áll össze a nagyjából 6 napos termékeny időszak. A termékenységtudat segítségével pontosan megismerheted a ciklusodat. A tüneti hőmérőzés-módszer szabályaiba minden fenti eset be van építve, és magad is megdöbbensz, hogy mennyi mindent megtudhatsz a saját működésedről.