A fogantatás alfája és omegája a peteérés: szükséges, hogy a petesejt a megfelelő helyen legyen, és készen álljon arra, hogy megtermékenyüljön. Az emlősök, így az ember ivarsejtjeinek képződése úgynevezett meiózissal történik, melynek során összességében kettő, egy számfelező és egy számtartó osztódás zajlik le. Lényege, hogy egy testi sejtnek megfelelő, 46 kromoszómát, azaz két - egyenként 23-as - kromoszómakészletet tartalmazó (diploid) sejtből végeredményben négy darab 23 kromoszómát tartalmazó (haploid) sejt keletkezik.
A női szervezet a menstruációval és a peteéréssel készül fel az utódnemzésre. Amikor egy kislány baba megszületik, körülbelül egymillió petesejtje van már „készenlétben” a petefészkeiben. Működésük a kamaszkorra beérő hormonrendszer hatására indul meg, addigra a petesejtek száma 300-400 ezerre csökken, amiből egy átlagos nőnek a változókorig körülbelül 400 petesejtje érik meg.

A petesejt érése és az ovuláció
A petesejteket (primer oocita) a nők születésüktől magukban hordozzák, ezek még 46 kromoszómát tartalmaznak. A születéskor meglévő 400 000 petesejt (oocita) fokozatosan elhal, a pubertásra már csak 30 000 marad, de számuk folyamatosan csökken tovább. Menstruációs ciklusonként általában egy, néha több petesejt érik meg, s lesz alkalmas a megtermékenyülésre. A primer oocitákat hólyagocskát alkotó sejtek veszik körül a petefészekben - ezeket nevezik Gráf-tüszőknek -, melyek közül az ösztrogén hormon hatására menstruációs ciklusonként néhány növekedésnek indul. Végül normálisan egyetlen Gráf-tüsző érik meg.
Kéthetes érése alatt a primer oocita számfelező osztódással osztódik, és egy gyorsan elpusztuló pollentestet, valamint egy ún. szekunder oocitát hoz létre, ami immár csak 23 X alakú kromoszómát tartalmaz. Tüszőrepedéskor ez az érett petesejt kiszabadul, és a petevezeték tölcséresen induló végétől a méh felé veszi útját. 6-24 órán át életképes, ennyi ideje van arra, hogy egyesüljön a legmegfelelőbb spermiummal.

A meiózisból egy osztódás még hátravan, hiszen eddig még csak két darab haploid sejtünk keletkezett. A pollentest ugyan elpusztul, így ez lemarad a második osztódásról, de a petesejt még fog osztódni a megtermékenyítés folyamatához kapcsolódva.
A menstruációs ciklus fázisai és a peteérés
A női menstruációs ciklusnak alapvetően négy jól különválasztható hormonális szakasza van:
- Menstruáció
- Peteérés (follikuláris szakasz)
- Ovuláció (tüszőrepedés)
- Luteális szakasz
Ezek a szakaszok külön-külön jól felismerhetőek, így a peteérés jelei is.
1. Menstruáció
A menstruációs vérzés általában 3-7 napig tart, és ilyenkor a legalacsonyabb a női hormonok szintje az egész ciklus során. A luteális szakasz végi nagyon magas progeszteron szint a menstruációs szakaszban lenullázódik és a megvastagodott méhnyálkahártya menstruációs vérzés formájában távozik.
2. Peteérés (follikuláris szakasz)
Ezután kezdődik a peteérés vagy más néven follikuláris szakasz. Azért hívják így, mert ekkor kezdi termelni az agyalapi mirigy az FSH hormont (follikuláris stimuláló), ami a peteérésre készteti a petefészekben szunnyadó tüszőket, amelyek a petesejtet tartalmazzák.
Az érő tüszők hatására a petefészkek elkezdenek ösztrogént (az egyik női hormon) termelni, aminek hatására a méhnyálkahártya megvastagodása megindul, annak érdekében, hogy ideális legyen a petesejt beágyazódásához. Ilyenkor az energiaszint és a libidó is megnő, sőt a kockázatvállalási hajlandóság is, a nők sokkal extrovertáltabbak.
Menstruációs ciklus áttekintése: Fázisok és hormonális szabályozás
3. Ovuláció (tüszőrepedés)
Az ovuláció a domináns petesejt tüszőből való kiszabadulását jelenti, ez a ciklus fő eseménye és egyben a legrövidebb, mindössze 2-3 napig tartó szakasza. Egy ciklusban több petesejt kezd érni, amelyek közül csak egy, a domináns választódik ki arra, hogy teljesen megérjen, a többi elsorvad. Ritkán előfordul, hogy egyszerre több érik meg, ilyenkor szokott előfordulni a többpetéjű ikerterhesség.
A ciklus első napján az ösztrogénnek köszönhetően megindul a peteérés, melyet az FSH nevű hormon szabályoz, ennek hatására keletkezik a domináns tüsző, amely később a megtermékenyítésre alkalmas lesz. Az ovulációhoz közeledve az FSH helyett egyre inkább az LH hormon szerepe nő meg - amit az agyalapi mirigy termel -, és amikor a legnagyobb mennyiséget eléri - ez az LH csúcs -, akkor megrepeszti a domináns tüszőt - azaz létrejön az ovuláció, más néven tüszőrepedés -, ami megkezdi vándorlását a petevezetékben.
A petefészekből kiszabadult sejtecske nagyjából 24 óráig él. Ám a spermiumok 3-5 napig is „megbújhatnak” a hüvelyben, várva a peteérést - vagyis egy termékeny nap helyett inkább 4-5 napról beszélhetünk. Szabályos peteéréssel járó menstruációs ciklus esetén a petesejt a ciklus középső időszakában érik meg. Amint éretté válik, a 14. nap környékén bekövetkezik a tüszőrepedés, és kiszabadul a domináns petesejt.
A peteérést követően az érett petesejt a petevezetékbe, majd a méhüregbe jut, és amennyiben nem történik megtermékenyítés, elpusztul, a méh nyálkahártyája pedig leválik, és a menstruáció során távozik a szervezetből. A peteérés időpontja a menstruáció 28 napos ciklusa - bár 25-31 napos is normálisnak számít - esetén a 14. napon valószínűsíthető. 28 napostól eltérő ciklusok esetén a menstruáció első napjától számolva a 14. napot kapjuk meg a tüszőrepedés valószínű időpontját.
4. Luteális szakasz
A luteális szakasz általában 12-16 napig tart, és hossza nagyjából állandó. A kiürült tüszőből sárgatest lesz, ami elkezdi termelni a sárgatest hormont, azaz a progeszteront, a másik női nemi hormont, amely hatására néhány tized fokkal megemelkedik a női test hőmérséklete. Ez egészen a következő menstruációig tart. A többi hormon szintje ezzel arányosan csökkenni kezd, míg a ciklus végére eléri a minimum értékét. A visszamaradt tüsző sárgatestté alakul, ami a progeszteron nevű hormon termeléséért lesz felelős. Ez segíti a méh nyálkahártyájának felkészülését a megtermékenyített petesejt befogadására.
A ciklus első napjának a menstruáció első napját tekintjük. Vannak, akiknél a menstruációt néhány napos pecsételő vérzés vagy „barnás folyás” előzi meg, ez nem számít, azt a napot vesszük a menstruáció első napjának, amikor először jelentkezik rendes vérzés.
A peteérés jelei
A leggyakoribb és legjobban felhasználható jele a peteérésnek a középidős fájdalom (szúró érzés az alhasban) és a vérzés, valamint a hüvelyváladék bővebbé válása. Ezért hívják az időszakot az ún. „nedves napok”-nak. Az ovulációt követően ráadásul néhány tized fokkal megnő a testhőmérséklet is.
A peteérés idején a méhnyaknyák összetétele, mennyisége és minősége az ösztrogén hatására megváltozik, átlátszóvá, nyúlóssá, sikamlóssá válik, tojásfehérjéhez hasonlít. Ovulációs vérzése a nők néhány százalékának van, egyeseknél rendszeresen, másoknál csak időnként. Néhány nő felismeri ovulációjának idejét, mert észleli az ilyenkor tapasztalható változásokat. Szintén gyakori tünet lehet a mellek érzékennyé válása. Az ovuláció jelző eszközök a petekilökődést megelőző LH-csúcsot mutatják ki.
Összefoglalva, a peteérés jelei és tünetei jól érzékelhetőek és beazonosíthatóak.

A termékeny időszak
A menstruációs ciklus során mindössze néhány napos időszak számít termékenynek. Egy ciklusban elvileg csak egyetlen egy nap alkalmas a teherbeesésre, hiszen a petesejt átlagos élettartama átlagosan 24 óra. Figyelembe véve azonban, hogy a spermiumok akár több napon át életképesek, azt mondhatjuk, hogy az ovuláció előtt 72 órával kezdődően, és az ovulációt követő 24 órán belül a legnagyobb a teherbeesés esélye. A ciklus hosszától függően a peteérés egyénenként különböző napra eshet, ezért kritikus felismerni, hogy mik a peteérés jelei és tünetei. A 21 napnál rövidebb és 35 napnál hosszabb ciklus esetén nagy a valószínűsége, hogy nem történik ovuláció. A normális ciklus hónapról hónapra hasonló, hossza legalább 3 hét, legfeljebb 5 hét és az ingadozás nem több mint egy hét.

Több petesejt érése egy ciklusban
A hagyományos nézet szerint minden menstruációs ciklusban egy ovuláció, magyarul peteérés következik be. Minden éretlen petesejt a petefészek felszínének hámjában található tüszőben vár a sorára. A ciklus kezdetén egyszerre több tüsző is növekedésnek indul, de csak egy marad talpon, a többi elsorvad. A ciklus tizennegyedik napján a tüsző megreped, és útjára bocsátja a petesejtet.
A kanadai University of Saskatchewan (Saskatoon) kutatócsoportja által vizsgált nők tíz százalékánál fordult elő, hogy egy hónap során két érett sejt is kiszabadult a petefészekből. Sőt, minden vizsgált nőnél a petefészkekben a peteérés legalább két hulláma volt megfigyelhető ugyanazon ciklus során, és a vizsgált nők 30 százalékánál három peteérési hullám is elindult. A felfedezés egyrészt magyarázatot adna a fogamzásgátló tabletták megbízhatatlansági faktorára, másrészt a jövőben sokkal kifinomultabb termékenységi eljárások kidolgozását tenné lehetővé - írja a New Scientist.
A kutatócsoport hat héten keresztül 63, 18 és 40 év közötti, normál menstruációs ciklusú nőt vizsgált nagy képfelbontású hüvelyi ultrahang készülék segítségével. A hat hét alatt az egyes nők tüszőérési folyamatát követték lépésről-lépésre. A vizsgálat ideje alatt ötven nő a ciklus során egyszer ovulált, hat kétszer, hétnél pedig egyetlen peteérés sem következett be. A kutatás következő fázisa annak kiderítése, hogy egyes tüszők érési folyamata miért, másoké viszont miért nem vezet repedéshez, azaz a petesejt petefészekből való kiszabadulásához. Ennek megértése sokat segíthet a laboratóriumi körülmények között történő megtermékenyítések pontosabb időzítésében. A kanadai kutatócsoport szerint valószínűleg a progeszteron termelődésnek és a sárga testeknek meghatározó szerepük van abban, hogy egyes nőknél újabb peteérési folyamatok is elindulnak a ciklus során, ám csupán töredéküknél szabadul ki második petesejt is a petefészekből.
Peteérés figyelése ultrahanggal (folliculometria)
A peteérést többek között ultrahangvizsgálattal (Ultrahangos peteérés figyelés (folliculometria)) is nyomon lehet követni. A vizsgálat segítségével a peteérést és a méhnyálkahártya változását követjük nyomon ultrahang segítségével.
Mi az a folliculometria (ultrahangos peteérés figyelés)?
A folliculometria egy fájdalommentes, hüvelyi ultrahanggal végzett vizsgálatsorozat, amelynek célja a tüszőérés (peteérés) folyamatának, valamint a méhnyálkahártya vastagodásának pontos nyomon követése. A vizsgálat segítségével az orvos meg tudja állapítani, hogy rendben végbemegy-e az ovuláció (peteérés), és milliméteres pontossággal meg tudja határozni annak várható idejét.
Mi is történik pontosan a petefészekben a ciklus során?
A menstruációt követően a petefészekben egyszerre több (általában 20-30 darab) apró tüsző (folliculus) kezd el érni. Egy egészséges, normál ciklus során ezek közül végül csak egyetlen „domináns” tüsző érik meg teljesen, és lök ki magából egy életképes petesejtet. A ciklus alatt általában csak egyetlen egy petesejt érik meg és lökődik ki. Ezek a tüszők a petefészekben fokozatosan egyre nagyobbak lesznek, majd a ciklus közepén a legnagyobb tüsző reped meg, amiből végül kiszabadul az érett petesejt. A többi tüsző pedig fokozatosan elsorvad. A petesejt által hátrahagyott tüsző átalakul sárgatestté, ami nagy mennyiségű progeszteront termel. A vizsgálat révén az ovuláció várható idejét vagy esetleges elmaradását is meg lehet ítélni.
Mit lát az orvos a vizsgálat alatt az ultrahangon?
A ciklus első felében a képernyőn apró, fekete körökként jelennek meg az érő tüszők, amelyek közül 2-3 darab kezd el látványosan növekedni. A szakorvos folyamatosan leméri a legnagyobb tüsző átmérőjét. Amikor ez a domináns tüsző eléri a 20-22 milliméteres nagyságot, megreped, és kiszabadul belőle az érett petesejt.

| Tüsző átmérője (mm) | Ovuláció várható ideje |
|---|---|
| 18 mm | kb. 2 nap múlva |
| 20-22 mm | kb. 0-1 nap múlva (tüszőrepedés) |
A szakorvosok pontosan ismerik a tüszők növekedési ütemét: naponta átlagosan 1-2 millimétert nőnek, és jellemzően 20-22 mm-es méretnél repednek meg. Ha tehát az ultrahangon az orvos például egy 18 mm-es tüszőt lát, nagy biztonsággal meg tudja mondani, hogy a tüszőrepedés (és így a női fogamzóképesség csúcsa) körülbelül 2 nap múlva várható.
Peteérés segítése természetes módon
Peteérés nélkül, és rendszertelen vagy elhúzódó menstruáció esetén nincs teherbeesés! Emiatt rendkívül fontos megérteni a menstruációs ciklus 4 fázisát, és magabiztosan felismerni a peteérés jeleit. Számos hölgy küzd azzal a problémával, hogy a menstruációjuk rendszertelen volt, illetve huzamosabb ideig elmaradt. A rendszertelen menstruáció jele lehet a női szervezetben a hormonháztartás egyensúly hiányának is, de a teherbeesést tekintve a fő gond a peteérés elmaradása szokott lenni, ezért fontos tudni, hogy mik az elmaradt peteérés tünetei.
Az elmúlt néhány évben szerzett tapasztalatok alapján, sokan tapasztalták azt, hogy a menstruációjuk és a peteérésük is rendszeressé vált, természetes alapú étrend-kiegészítők, például méhpempő és inozitolok rendszeres használatával. Ezek a természetes segítőtársak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervek, a sejtek, a hormonok összjátéka éppen megfelelő legyen.
Tanulmányok is alátámasztják a méhpempő termékenységre gyakorolt pozitív hatását:
- 2007-ben az Evid Based Complement Alternat Med. kimutatta, hogy a méhpempő hajlamos arra, hogy másolja az emberi ösztrogént, hasonlóan a növényi fitoösztrogénekhez. Az ösztrogén elengedhetetlen az egészséges csontképződéshez és a génexpresszióhoz, továbbá létfontosságú az egészséges menstruációs ciklushoz. A kísérletbe bevont patkányokban a petesejtek nagyobb méretűre tudtak fejlődni.
- Egy Iránból kiinduló patkánykísérlet - amelyről a Nemzetközi Fertilitási és Sterilitási folyóiratban számoltak be - megállapította, hogy a méhpempő „elősegíti a folliculogensis-t (a petesejt érése a petefészekben) és növeli a petefészek hormonszintjét…”. Harminckét nőstény patkányt négy csoportba osztottak, három csoport napi 100, 200 vagy 400 mg méhpempőt kapott 14 napon keresztül.

A petesejtek mennyisége mellett azok minősége is romlani kezd 40. életévhez közeledve. Habár a petesejtek teljes száma nem növelhető, kutatások igazolták, hogy minőségükön lehet természetes úton javítani, pl. folsavat, C-, D- és E-vitaminokat, antioxidánsokat, omega-3-at vagy méhpempőt tartalmazó étrendkiegészítő szedésével.