A kormánytisztviselői szülési segély igénylése összetett folyamat, amely a Kulturális és Innovációs Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzata (a továbbiakban: KSz) és a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) számos rendelkezését érinti. Fontos tudni, hogy a szabályzat hatálya kiterjed a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezetőre, szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre, valamint a politikai szolgálati jogviszonyban álló kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra is.
A Közszolgálati Szabályzat hatálya és alkalmazása
A KSz 2023. augusztus 1-jével lépett hatályba. A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez. A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. Az alkalmazásban foglalkoztatási jogviszonynak minősül a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkaviszony.
Foglalkoztatási jogviszony létesítése és módosítása
A foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kezdeményezést minden esetben a kezdeményező szakterületnek kell elindítania. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a kezdeményezőt a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról. A jogviszony létesítése előtt a foglalkoztatni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által megküldött és átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges adatokról. Fontos, hogy a kormánytisztviselő, a politikai főtanácsadó és politikai tanácsadó eskütétel hiányában nem léphet szolgálatba, illetve a munkavállaló az írásbeli titoktartási nyilatkozat megtételéig nem állhat munkába.
A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kinevezési okmányának és beosztási okiratának, illetve a munkaviszonyban álló munkaszerződésének módosítására a kezdeményező a belső honlapon közzétett, „Alkalmazást módosító engedély” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével tehet javaslatot. A Kit. 134. § (5) bekezdése alapján a kormánytisztviselő megállapított illetménye teljesítményértékelés alapján módosítható, amennyiben a módosításhoz a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a személyügyi intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, és intézkedik a jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és összeférhetetlenség
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény értelmében a foglalkoztatottakra vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére történő felhívást, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel. Ha a kötelezett az esedékesség időpontjáig nem tesz vagyonnyilatkozatot, a Személyügyi Főosztály vezetője intézkedik a továbbiakban.
A foglalkoztatottakra vonatkozó együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) törvényi szabályairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről a belső honlapon közzétett, „1. számú adatlap: További jogviszony, illetve gyakorolható tevékenység bejelentéséről”, „2. számú adatlap: Gazdasági társaságban fennálló jogviszony esetére” és „3. számú adatlap: Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről (hozzátartozó, önkormányzati képviselő, párt)” elnevezésű nyomtatványok átadásával a Személyügyi Főosztály a foglalkoztatást megelőzően tájékoztatja a jelöltet. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése esetén a Kit. 95. § (8) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszony és a Kit. 278. §-a szerint a jogviszony megszüntethető.
Adatkezelési alapelvek
Az adatkezelő gondoskodik arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosságra, ne továbbíthassa, valamint azokat ne módosíthassa, törölhesse. A kezelt adatokat kizárólag az Adatkezelő, valamint alkalmazottai, illetve az Adatkezelő által igénybe vett adatfeldolgozó(k) ismerhetik meg jogosultsági szintek szerint. Azokat az Adatkezelő harmadik, az adat megismerésére jogosultsággal nem rendelkező személynek nem adja át. Az Adatkezelő az informatikai rendszerek biztonsága érdekében az informatikai rendszereket tűzfallal védi, valamint a külső- és belső adatvesztések megelőzése érdekében víruskereső és vírusirtó programot használ. Az Adatkezelő, illetve az Adatfeldolgozó a személyes adatokat bizalmas adatként minősíti és kezeli.
Az érintett személy írásban nyújthatja be érintetti kérelmét az Adatkezelő részére a tájékoztatás kéréséhez való jog, a hozzáféréshez való jog, a helyesbítéshez, kiegészítéshez való jog, a törléshez való jog, a zároláshoz (adatkezelés korlátozásához) való jog, az adathordozhatósághoz való jog és a tiltakozáshoz való jog kapcsán.
Érintetti jogok összefoglalása
Az alábbi táblázat foglalja össze az érintetti jogokat a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) releváns cikkei alapján:
| Jog | GDPR Cikk | Leírás |
|---|---|---|
| Tájékoztatás kéréshez való jog | 13-14. cikk | Az érintett jogosult arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon személyes adatai kezeléséről. |
| Hozzáférési jog | 15. cikk | Az érintett jogosult arra, hogy visszajelzést kapjon arról, kezelik-e személyes adatait, és ha igen, hozzáférést kapjon azokhoz. |
| Helyesbítéshez, kiegészítéshez való jog | 16. cikk | Az érintett jogosult arra, hogy pontatlan személyes adatait helyesbíttesse, hiányos adatait kiegészíttesse. |
| Törléshez való jog | 17. cikk | Az érintett jogosult arra, hogy kérésére indokolatlan késedelem nélkül töröljék a rá vonatkozó személyes adatokat (bizonyos feltételekkel). |
| Zároláshoz (adatkezelés korlátozásához) való jog | 18. cikk | Az érintett jogosult arra, hogy kérésére korlátozzák az adatkezelést (bizonyos feltételekkel). |
| Adathordozhatósághoz való jog | 20. cikk | Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa az adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formában megkapja, és azokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa. |
| Tiltakozáshoz való jog | 21. cikk | Az érintett jogosult arra, hogy tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen, ideértve a közvetlen üzletszerzés céljából történő adatkezelést is. |
A kormányzati igazgatásról szóló törvény változásai
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) számos módosítást tartalmaz. Az 1/A. § hatálya kiterjed azokra a foglalkoztatottakra, akiknek a kormányzati szolgálati jogviszonya az 1/A. § alapján jön létre, valamint az őket foglalkoztató szervekre. Ha jogszabály rendelkezése folytán valamely szerv e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervvé alakul át, az új szervre és annak foglalkoztatottjaira - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - e törvény rendelkezéseit a szerv átalakulását követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni.
Az átalakulás esetén a jogelőd szervnél foglalkoztatottnak a jogelőd szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya - ide nem értve a munkaviszonyt - az említett időpontban kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A foglalkoztatottat a jogviszony átalakulását követő 15 napon belül tájékoztatni kell a jogviszony átalakulásáról, részére az e törvény szerinti beosztási okiratot ki kell állítani, illetményét az új szabályok alapján meg kell állapítani. Fontos, hogy a jogviszony átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
tags: #kerelem #szulesi #segely #irant #kormanytisztviselo