Kérdezze orvosát, gyógyszerészét: Tájékozódás a gyógyszerekről és az öngyógyításról

Az öngyógyító, önsegítő, énképjavító és önbizalom-növelő könyvek évtizedek óta népszerűek, a világháló pedig tele van asztrológiával összefüggő bölcseletekkel, praktikákkal és tanácsokkal arra vonatkozóan, hogyan lehet orvosi segítség nélkül saját magunk baját diagnosztizálni és meggyógyítani. Azonban legyünk résen, mert könnyen és súlyosan ráfázhatunk a „házipatikás” módszerekre. A naivabbaknak nehéz lehet felismerni a humbug, pénzt kicsaló, gagyi internetes oldalakat és a magukat hiteles gyógyítónak beállító egyszerű csalókat, hiszen százával találhatunk „csodás” gyógyulási történeteket.

Az öngyógyítás veszélyei és korlátai

Szögezzük le: az öndiagnosztizálás, az öngyógyítás és az öngyógyszerezés nem veszélytelen, különösen gyermekkorban, időseknél vagy terhesség és szoptatás alatt. Ugyanis egyes gyógyszerek allergiát, májelégtelenséget, születési rendellenességet okozhatnak, ha más gyógyszerekkel kerülnek kölcsönhatásba. Egy téves öndiagnózis után az öngyógyszerezés a betegség súlyosbodását és allergiás reakciókat is okozhat, az adagolási hiba pedig akár végzetes is lehet. Nem tudni, az adott beteg számára nem ellenjavallt-e az általa kiválasztott készítmény, illetve, hogy más gyógyszerekkel együtt szedhető-e. Például egyes fájdalomcsillapítókat glaukómások (zöldhályog) nem szedhetnek.

Nem mindegy, hogy az adott gyógyszert evés előtt, után vagy alatt kell szedni, illetve egyes készítményeknél kerülni kell bizonyos típusú ételeket, italokat. Erről szintén az orvos tud megfelelő tájékoztatást adni. A tünetek alapján gyakran összekeverik a náthát, a megfázást és az influenzát, holott nagyon nem mindegy. A szakemberek azt javasolják, az öngyógyítás semmiképp ne tartson tovább néhány napnál, ha a tünetek nem javulnak, forduljunk orvoshoz.

Kockázati tényezők és a helyes öndiagnózis

A felelősségteljes öngyógyítás és öngyógyszerezés a mindennapi élet része lehet, de fontos, hogy megbízható forrásból tájékozódjunk, lehetőleg ne a tévéből vagy az internetről. Ennek érdekében szorgalmazza az orvosi szakma, hogy kerüljön be a közoktatásba az egészségügyi alapismeretek oktatása, hogy már a kisiskolások is legyenek tisztában az alapvető tudnivalókkal. A legfontosabb szempont, hogy felismerjük a kockázati tényezőket és megtanuljuk a helyes öndiagnózis felállítását. A gyógyszer-mellékhatások, például a nem megfelelően alkalmazott paracetamol-származékok és a nemszteroid-gyulladáscsökkentők vesekárosodást okozhatnak.

Ki hajlamosabb az öngyógyításra?

Felmérések szerint a nők hajlamosabbak az öngyógyításra. A férfiak csak súlyos panaszok esetén vesznek be gyógyszert „maguktól”. Az is bizonyított, hogy a falusi emberek gyakrabban és többféle öngyógyítási praktikával élnek, ritkábban fordulnak orvoshoz panaszaikkal, mint a városiak. Az idősebbekre inkább jellemző, hogy az életük során felhalmozott tapasztalatukat, tudásukat hasznosítják az öngyógyszerezésben is. A fiatalok ilyen tudás híján az azonnal ható készítményeket keresik leginkább.

Alternatív megközelítések és a test jelzései

A keleti bölcsességek híveinek egy része esküszik az ajurvédikus öngyógyítás eredményeire. Vannak ezt tanító tanfolyamok is, ezek az egyéni testtípus alapján kezelik a pácienseket. Az Ajurvéda szerint szervezetünk működését biológiai elemek határozzák meg, és ezek születési aránya adja meg az ember természetes testalkatát. Ha ez az arány kibillen egyensúlyából, akkor betegek leszünk.

Sokan úgy vélik, a betegség a lélek üzenete. Ha fáj valamink, akkor a szervezet azt üzeni, hogy változtatni kell addigi életünkön, gondolkodásmódunkon. Tőlük hallhatunk olyan bölcsességeket, hogy akinek a füle fáj, az nem akar valamit meghallani, gyomorpanaszok esetén nem tudunk megemészteni bizonyos élethelyzetet, eseményt. Ha visszatérő, ehhez hasonló problémákkal találkozunk, érdemes lehet ilyen szemszögből is megvizsgálni magunkat.

Öngyógyításon sokan meditációt, különböző gyógykészítmények fogyasztását értik. Ami biztosan nem árthat, ha betegség esetén is pozitívan gondolkodunk, ugyanis a pozitív gondolat is növeli az immunsejtek számát. A szeretet és a nevetés hatására szervezetünk boldogsághormont termel, amely szintén támogatást nyújt a kórokozók ellen. Ha az agy jó formában van, az immunrendszerünk is fittebb lesz. Természetesen a rendszeres mozgás mindennél jobban serkenti az öngyógyítást.

A holisztikus, azaz a teljes személyre fókuszáló megközelítés szerint akkor leszünk testileg egészségesek, ha a lelkünk is rendben van. Sokan úgy vélik, azért alakul ki betegség, mert nem figyelünk testünk jelzéseire. A betegség apró problémákkal is kezdődhet: például a krónikus szemmegerőltetés mérhető látáscsökkenéshez vezethet, a hát felső részének összehúzódása olyan migrént okozhat, amin a fájdalomcsillapító sem tud segíteni, a nem használt ízületek merevsége ízületi gyulladássá fajulhat, míg a gyenge, nem kielégítő légzés olyan keringési gond okozója lehet, ami vérnyomásproblémában jelentkezik.

Automata beteginformációs rendszer: PraxisPlatform

Megkapta a diagnózist, felírták a gyógyszert, de úgy érzi, van még kérdése? Nem kapott elég információt magas vérnyomásával, cukorbetegségével vagy lipidproblémáival kapcsolatban? Egyszerűen csak egészségesebben élne? Ha bármelyik kérdésre igennel válaszolt, akkor talán Önt is érdekelheti az az új, ingyenes beteggondozási program, amelyhez szeptember elejétől akár háziorvosánál, vagy bármelyik Alma Patikában is csatlakozhat.

A PraxisPlatform szolgáltatás célja, hogy az orvos és a gyógyszerész közérthető formában és a beteg számára is megfelelő csatornán keresztül osszon meg minden olyan információt a betegséggel és a kezeléssel kapcsolatban, amire nincs idő a rendelés vagy gyógyszertári találkozások alkalmával. Az üzenet tartalma a páciensre szabott és tartalmazza mindazon személyes jegyeket, amelyek a páciens és orvosa/gyógyszerésze kapcsolatát jellemzik. A rendszer teljesen interaktív, a páciensek bármikor kapcsolatba léphetnek orvosukkal vagy gyógyszerészükkel a platformon keresztül. Ezen kívül lehetőségük van rögzíteni betegségükkel kapcsolatos élettani adataikat, amelyeket orvosuk vagy gyógyszerészük folyamatosan nyomon követhet a távolból.

„Napjainkban egyre többen vannak, akik nem tartják be, vagy idő előtt abbahagyják a számukra felírt terápiát. Ennek egyik elsődleges oka az információhiány, hiszen egyre kevesebb idő jut arra, hogy az orvos vagy a gyógyszerész páciense minden kérdésére válaszolni tudjon. A félbehagyott vagy nem megfelelően alkalmazott terápia sokszor rosszabb, mintha el se kezdtük volna” - mondta a fővárosi sajtótájékoztatón dr. Molnár Márk Péter, a PraxisPlatform Kft. A rendszert 2010-ben kezdték el fejleszteni, a szolgáltatás pedig 2011 őszén vált elérhetővé a páciensek és az orvosok számára. A rendszert idéntől azonban szélesebb rétegeknek is elérhetővé teszik, hiszen elindul a gyógyszerészi gondozást támogató program is, az Alma Patikákkal közösen. A szeptemberben induló négy beteggondozási és egy egészségmegőrző programot bárki ingyenesen igénybe veheti.

Gyógyszeripar és a "Mellékhatás: halál"

John Virapen dokumentumregénye, a „Mellékhatás: halál” rávilágít a gyógyszeripar működésével kapcsolatos problémákra. Virapen éveken keresztül vezető beosztásban dolgozott a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatánál, és olyan információkhoz volt hozzáférése, amik a legtitkosabb közé tartoztak a vállalaton belül. Saját bevallása szerint is olyan praktikákhoz folyamodott vezetőként, amelyek során a legutolsó szempont volt a betegek érdeke.

A gyógyszeripar leleplezett titkai Virapen szerint:

1. Orvosok befolyásolása: A gyógyszeripar rengeteg pénzt költ arra, hogy a gyakorló orvosokat rávegye termékeik felírására, kihasználva a beteg és orvos közötti bizalmat.
2. Véleményvezérek megvesztegetése: Elismerte kutatókat és orvosokat drága utazásokkal, ajándékokkal vagy akár pénzzel vesztegetnek meg, hogy szakmai fórumokon pozitívan vélekedjenek adott gyógyszerekről.
3. Betegségek kitalálása: A gyógyszeripar kitalál betegségeket és horribilis összegeket költ marketingkampányokra, hogy a szóban forgó betegségekre általuk ajánlott gyógyszerek forgalmát növelje.
4. Rövid ideig tartó tesztelés: Az újonnan forgalomba kerülő gyógyszereket többnyire rövid ideig tesztelik, igen kisszámú tesztalanyon, így forgalomba hozásuk után nem lehet tudni, hogy milyen hatásaik lesznek hosszú távon.
5. Javallaton túli forgalmazás: A gyógyszerek jelentős részét javallaton túl forgalmazzák, azaz engedélyeztetik ugyan egy bizonyos betegség kezelésére, viszont a gyógyszert az engedélyezetten kívüli betegségekre is felírják.

Virapen több gyógyszer, például a benoxaprofen, Vioxx (melyet azóta kivontak a forgalomból), Prozac, Strattera és Zyprexa esetében írt komoly mellékhatásokról, amelyeket kezdetben titkoltak a gyógyszergyárak, majd a perek következtében kénytelenek voltak a gyógyszer-tájékoztatókon is feltüntetni. Fontos megjegyezni, hogy Virapen állításait fenntartásokkal kell kezelni, és érdemes több forrásból tájékozódni a téma mélyebb megértéséhez.

"Kérdezze! orvosát, gyógyszerészét..." magazin

A „Kérdezze Orvosát, Gyógyszerészét” című egészség-témájú információs magazin első száma 2013 júniusában jelent meg. Az alapítók azt a célt tűzték ki, hogy egészségről, egészségtudatos életmódról, betegségről és gyógymódokról, gyógyszerekről és gyógyászati készítményekről nyújtanak hiteles tájékoztatást. A magazin szakmai támogató szervei a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Magánorvosok Országos Szövetsége.

A magazin rovatai és online megjelenése:

• Gyógyszerekről
• Betegségekről érthetően
• Rövid hírek
• Életmód
• Kalendárium
• Kérdezzen, válaszolunk
• Jogász válaszol

A számokban találhatunk egy-egy vezető interjút is, melynek témája a szám tematikájához igazodik. A lap 2013. január elejétől önálló internetes kiadással, a kerdezze.hu-val bővítette szolgáltatását. A portálnak három nagyobb, rendszeresen frissülő rovata van: a Hírek, a Kalendárium és a Betegségről érthetően.

Mellékhatások és gyógyszerbiztonság

„A mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét” - ezt halljuk, olvassuk és látjuk, ha gyógyszerreklámról van szó. A mellékhatások ráadásul sokszor riasztóak lehetnek. Például egy orrcsepp betegtájékoztatóját megvizsgálva azt látjuk, hogy a mellékhatások sora hosszú: nyugtalanság, álmatlanság, tüsszögés, orrfolyás, kiütés, szédülés, fáradtság, hallucináció. És bizony van olyan fejfájás-csillapító, amelynek egyik mellékhatása a fejfájás maga.

Sokfélék vagyunk, s ebből adódóan eltérően reagálhatunk egy-egy hatóanyagra. A betegtájékoztatókat orvosok és gyógyszerészek közösen írják. Ezek mindig valódi bizonyítékokon alapulnak, például a klinikai vizsgálatokra hagyatkoznak továbbá az emberek tapasztalataira. És itt jön képbe a beteg. Ha valaki egy gyógyszer szedése közben valamilyen mellékhatást tapasztal rögtön keresse fel orvosát és mondja el, mit érez.

„Amennyiben valaki mellékhatást tapasztal, akkor forduljon orvosához vagy közvetlenül az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez. Pallós Júliáék azon dolgoznak, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a gyógyszerszedés kapcsán lévő mellékhatásokra oda kell figyelni, azokat be kell jelenteni, hiszen ezekből derülnek ki újabb és újabb mellékhatások, amire aztán az embereket lehet figyelmeztetni. A mellékhatásokat egyébként önmagában nem lehet értékelni, hanem egy gyógyszert mindig az előnyökkel szemben kell megvizsgálni. Ha az előny meghaladja a kockázatot, akkor a gyógyszert forgalomba kerül és alkalmazhatják.”

Példaként említette a szakember, hogy egy vércukorcsökkentő szedéséhez rendszeres étkezésre van szükség, erre felhívják a figyelmét a betegeknek a tájékoztatóban is, viszont, ha valaki a rendszeres étkezést elmulasztja, nagyon leeshet a vércukorszintje. A gond ott van, hogy napjainkban sokszor elég kevés idő jut egy-egy betegre ahhoz, hogy alaposan végigbeszéljék az esetleges mellékhatásokat, ráadásul mi magyarok sem vagyunk elég felkészültek. Mihályi Zsuzsanna házirovos is úgy látja, hogy nagy a betegforgalom, vagy, ahogy mondani szokták, sok a beteg és kevés az orvos, így valóban kevés idő jut egy-egy betegre. Ezért sokan a gyógyszertárban teszik fel a kérdéseiket egy készítménnyel kapcsolatban, már ha merik. Éppen ezért fontos, hogy ha orvosnál jár, mindig kérdezzen, ha ott nem kérdez, akkor kérdezzen a gyógyszerésztől. És fontos! Minden esetben, ha elkezdenek szedni egy készítményt, előtte olvassák el a betegtájékoztatót és a szedés közben figyeljék testük rezdüléseit.

Gyógyszerek felírásának szabályai és kategóriái

A gyógyszerek jelentős részét csak orvosi vény ellenében lehet kiváltani. Ennek célja a betegek védelme - bizonyos erős hatású gyógyszerhatóanyagok esetén indokolt az orvosi kontroll. A vénykötelességről bővebben itt olvashat. A vényköteles gyógyszereket csak és kizárólag patikában lehet beszerezni (a nem vénykötelesek egy részét drogériából is).

A gyógyszerek kiadhatósági csoportosítása:

1. Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerek (VN)
2. Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek:
   • Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek (V)
   • Különleges rendelési kötelezettség vagy más korlátozás alá eső gyógyszerek:
     • Kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősített gyógyszerek (KP)
     • Azon gyógyszerek, melyek előírástól eltérő alkalmazása visszaélés, hozzászokás kockázatával jár (H)
     • Azon gyógyszerek, melyek újszerűek, így hatásmechanizmusuk, illetve mellékhatásaik további vizsgálatot igényelhetnek (Ú)
   • Bizonyos szakterületeken alkalmazható gyógyszerek:
     • A szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszerek (J)
     • A szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszerek (Sz)
     • Rendelőintézeti járóbeteg-szakellátásban vagy fekvőbeteg-szakellátásban alkalmazható gyógyszerek (I)

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) weboldalán, a gyógyszeradatbázisban lehet megtudni, hogy egy adott gyógyszer melyik kategóriába tartozik. A kiválasztott gyógyszer adatlapján a „Kiadhatóság” oszlopban található egy-két betűs jelzés utal a kategóriára (pl. J - szakorvosi javaslatra háziorvos írhatja, KP - kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősített gyógyszer).

Különleges szabályok a kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszerek felírására:

A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal történő műveletek pontosan rendeletben vannak szabályozva, így a vényen történő rendelésük és a gyógyszertárban történő kiadásuk is. A legfontosabb szabályok:

• Az orvosi vényen szerepelnie kell: az orvosi bélyegző jól olvasható lenyomata; csomagolási egységek helyett adagolási egységek (tehát nem egy doboz, hanem pl. 10 db tabletta); az adagolási egységek római számmal és betűvel, latin nyelven is kiírva; a hatáserősség jelzése a vényen: arab számmal (és betűvel, latin nyelven kézzel írás esetén); pontos és egyértelmű használati utasítás (pl. „szükség esetén 1 tabletta, naponta max 3-szor”).
• Az orvos egy vényen első és egyszeri alkalommal maximálisan 15 napra elegendő mennyiségben írhat fel kábítószert vagy pszichotróp anyagot! A vényt 5 napon belül ki kell váltani!
• Ha a betegnek folyamatosan szüksége van az ellenőrzött szerre, rendelésére a háziorvos jogosult (kivéve, ha az adott gyógyszer rendelésére csak szakorvos jogosult). A háziorvos a betegnek max. 30 napra (kivéve különleges esetben, külföldre kivitelkor max. 90 napra) írhat fel ellenőrzött szert.
• A rendelés esetén az orvos a vény felírásával egyidejűleg kitölti az 1. sz. melléklet (43/2005 EüM rendelet) szerinti formanyomtatványt, ez az Értesítő, amellyel a beteg által választott gyógyszertárat értesíti az ellenőrzött szer folyamatos, vagy ismétlődő rendeléséről. A beteg vagy hozzátartozója a vényt és az Értesítőt az általa választott, és megnevezett gyógyszertárnak adja át, illetve ott váltja ki (és innentől kezdve csak abban a gyógyszertárban válthatja ki a gyógyszert).
• Új értesítőre van szükség, ha lejárt az eredeti értesítő (3 hónap), változik a gyógyszerelés (gyógyszerváltás és az adag változása esetén is!).

Bizonyos szakterületeken alkalmazható gyógyszerek:

Vannak gyógyszerek, amelyeket csak bizonyos szakterületen dolgozó (szak)orvos rendelhet vényen, vagy a (szak)orvos javaslatára a háziorvos. A csak meghatározott szakterületeken alkalmazható gyógyszerekre az alábbi szabályozások vonatkoznak:

• Szakorvosi javaslatra háziorvos is rendelheti vényen: Az adott gyógyszert olyan betegségek kezelésére alkalmazzák, amelyek diagnózisát kórházi környezetben vagy megfelelő diagnosztikai felszereltséggel rendelkező intézményekben kell felállítani, noha a gyógyszer alkalmazása és az utókezelés - az előzőek javaslatára - az adott intézményen kívül is végezhető.
• Csak szakorvos írhatja fel receptre: Az adott gyógyszert járóbetegeknek szánják, de annak alkalmazása olyan súlyos mellékhatásokkal járhat, amelyek szakorvos által előírt gyógyszer felírását igénylik, és szükségessé teszik a beteg különleges felügyeletét a kezelés teljes időtartama alatt.
• Receptre nem váltható ki, csak adott intézményben használható fel ("I" kategória): Az adott gyógyszert gyógyszerészeti tulajdonságai vagy újszerűsége, illetve közegészségügyi jelentősége miatt - olyan kezelésre tartják fenn, amely rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható (pl. kemoterápiás szerek, radioaktív jelölt gyógyszerek, bizonyos antibiotikumok).

Felírhatja a gyógyszert a háziorvos is? Ha igen, hogyan?

A fenti táblázatban J kategóriába tartozó (a szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható) gyógyszereket a háziorvos is felírhatja, miután a szakorvos javaslatot tett rá. A szakorvosi javaslattal írható gyógyszereket általában olyan súlyos betegségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmazzák, melyek folyamatos, élethosszig tartó kezelést igényelnek. Ezek a betegségek kezelés hiányában életveszélyes állapotot idéznének elő, vagy jelentősen rontanák a beteg életminőségét. Szakorvosi javaslattal az adott készítmények magasabb mértékű támogatással rendelhetőek, így a kezelés könnyebben finanszírozhatóvá válik a beteg részéről. Ez a nehéz élethelyzetben legalább az anyagi terheket csökkenti.

A szakorvosi javaslat indikációhoz, vagyis egy adott betegséghez kötött. Tehát ahhoz, hogy a beteg szakorvosi javaslatot kapjon adott készítményre, a gyógyszer megadott indikációi egyikében diagnózissal kell rendelkezzen. A vényen BNO kóddal jelölik, hogy milyen indikációban írták fel az adott készítményt. A szakorvosi javaslathoz kitöltendő űrlap megtalálható itt: (a kézzel kitöltendő és a géppel kitölthető verzió is) egy gyógyszer javaslata esetén; ha egyidejűleg több gyógyszert is rendel. A szakorvos ezt ún. „szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez” elnevezésű, illetve „szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez - több gyógyszer egyidejű felírásához” című űrlapon vagy az EESZT útján elektronikusan adhatja meg a következő adattartalommal:

• a „szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez” szöveg;
• a szakorvosi javaslat kelte, alkalmazhatóságának időtartama;
• a beteg neve, lakcíme, születési ideje és a TAJ száma;
• a betegség BNO kódja (betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódja);
• az orvos neve, orvosi bélyegzőjének száma, munkahelyének (rendelőjének) címe, telefonszáma és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély száma;
• a felírási jogosultságot meghatározó indikációs pont sorszáma, támogatási kategória (kiemelt, emelt), és emelt támogatási kategória esetén a támogatás százalékos mértéke;
• a javasolt gyógyszer hatóanyaga, hatáserőssége, beviteli módja, javasolt adagolása;
• űrlap esetén az orvos saját kezű aláírása és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomata, az EESZT útján történő kiállítása esetén a szakorvos alap- és működési nyilvántartás szerinti alapnyilvántartási száma.

tags: #kerdezze #meg #orvosat #gy