A kecsketartás során számos betegséggel találkozhatunk, amelyek különösen a fiatal állatokat, a gidákat érinthetik. Fontos, hogy időben felismerjük a tüneteket, és megfelelő intézkedéseket tegyünk a megelőzés és a kezelés érdekében. Ez a cikk a 4 hónapos gidákat érintő leggyakoribb betegségekre, azok jellemzőire és az ellenük való védekezésre fókuszál.
A kecske ízület- és agyvelőgyulladása (CAE)
Az Európában korábban csak a fejlett országokban honos kecskebetegségek, mint például a kecske ízület- és agyvelőgyulladása (CAE), mára nálunk is megjelentek. Ez a betegség, melyet a magyar állatorvosi szakzsargonban gyakran "kecske AIDS"-ként emlegetnek, több szempontból is hasonlít az emberi AIDS-hez.
A kórokozó és a fertőzés módja
A kórokozó egy fehérvérsejttípusban élő vírus, a Lentivírus nemzetség tagja, amely a testnedvek (vér, tej, nyál, ondó) útján fertőz. A fertőződés az esetek többségében már az újszülötteknél, kolosztrummal (föcstejjel) és tejjel történik. A vírust az állatok egész életükben hordozzák, de a tünetek kifejlődéséig hónapok, sőt évek is eltelhetnek. A vírushordozást csak vérvizsgálattal lehet kimutatni.
A vírus gazdaspektruma szűk: elsősorban a kecskéket betegíti meg, de előfordulhat juhokban és muflonokban is.
Tünetek 4 hónapos gidáknál
A többnyire szájon át felvett vírus a bélből kerül a vérbe. A fiatal állatoknál az idegrendszerben, az idősebbeknél pedig inkább az ízületekben okoz gyulladást. Néha más szervek is károsodhatnak.
A 2-4 hónapos gidák étvágytalanok, néha hőemelkedésük van, bár a láz nem jellemző. Mozgásuk nehézkessé válik, rogyadoznak, nemegyszer körbe forognak, fejüket ferdén tartják, gyakori a fej remegése is. Ha ebben az állapotban még nem pusztulnak el, akkor az izmaik elsorvadnak, az állatok lesoványodnak.
Az idegrendszeri forma (leukoencephalomyelitis) jellemzően 2-6 hónapos állatokban jelentkezik, a hátsó testfél mozgásképtelenségével jár, amellett, hogy az említett végtag merev, mintha görcsben lenne (hypertonia, hyperreflexia). Az elváltozás idővel fokozatosan kiterjed az elülső testfélre is. A gidák eközben nem bágyadtak, az étvágyuk megmarad. Időnként egyéb idegrendszeri tünetek is jelentkeznek: fejrázás, csillagvizsgáló fejtartás, körözés.
KECSKE | Állatok gyerekeknek | Ismeretterjesztő | Természetfilm | Magyar szókincs bővítése
Védekezés és megelőzés
A betegségnek még nincs ellenszere. A Lentivírusok nem ellenállóak! A külvilágban beszáradva 24 órán belül, 50°C-on, fertőtlenítőszerek hatására perceken belül elpusztulnak.
- Rendszeres takarítás és fertőtlenítés.
- Az állomány szűrése, a pozitív egyedek azonosítása és elkülönítése vagy mihamarabbi selejtezése.
- Fertőzött föccstejet, tejet a gidák nem-, vagy csak megfelelő hőkezelés után kapjanak.
- Új állatok vásárlása előtt győződjünk meg a CAE státuszról vérvizsgálattal.
Kokcidiózis gidáknál
A kokcidiózis egy egysejtű (protozoa) parazita, az Eimeria genusba tartozó mikroorganizmusok által okozott betegség, amely minden kecskében jelen van és üríti is. Addig nincs baj, amíg az nem kerül át hirtelen nagy mennyiségben egy másik kecskébe. A betegséget főként a gidák kapják el, mivel ők mindenre kíváncsiak és szájukba vesznek dolgokat a bélsárral szennyezett környezetben.
A fertőzés mechanizmusa és tünetek
Amikor a kecske szájon át felveszi a bélsárban terjengő sporulált Oocystát, az megkezdi az átalakulását. Ez idő alatt a bél hámsejtjeit pusztítja. Ha nagy mennyiségben jut be és egyszerre több kezd szaporodni, az állatnak nincs ideje regenerálódni és ellenállóképességet kialakítani vele szemben.
A fertőződéstől számított 5-13 napon belül, ahogy a bél hámsejtjeit rongálva fejlődik, a kecske súlyosan megbetegszik. A megrongálódott - majd lassan megsemmisülő - bélfal nem képes ellátni feladatait, a tápanyag felszívódás nem sikerül (a kecske eléhezik lényegében még akkor is, ha táplálékot vesz magához).
Gidáknál a fejlődésben visszamaradás (4 hetes kortól 5 hónapos korig jellemző, tehát pont amikor nőnie kellene mint a gomba). A gyomor- és bélhurut, valamint a hasmenés (véres is lehet, alvadt vér feketére festheti) a kokcidiózis egyik jellegzetes tünete. DE! A hasmenés NEM MINDIG kísérő tünete, sőt lehet szorulás is, és nem minden hasmenés oka a kokcidiózis. Más tünetek lehetnek a bágyadtság, súlyvesztés, szőrzet borzoltsága, étvágytalanság, fájdalmas bélsárürítés és vérszegénység.
Megelőzés és kezelés
A kokcidia a meleg, nyirkos, nedves közeget kedveli, ezért a száraz, tiszta környezet biztosítása alapvető fontosságú.
| Megelőzési módszer | Leírás |
|---|---|
| Száraz, tiszta hely | Rendszeres alomcsere, mészhidrát hintése a szalma alá esős időszakban. Legeltetett állatoknál a pihenőhelyek gyakori változtatása. |
| Zsúfoltság kerülése | Megfelelő méretű és tisztán tartott terület biztosítása mind a gidáknak, mind a felnőtt állatoknak (minimum 2 nm/kecske istálló, 100 nm kifutó). |
| Itatóhelyek tisztán tartása | Az itatók környékét szárazon kell tartani, és az itatót úgy kell kialakítani, hogy a kecske csak a fejével érje el. A vizet rendszeresen cserélni kell. |
| Napfény | A napfény természetes fertőtlenítő hatású, segíti a kórokozók elpusztítását. |
| Ne etess a földről | Használjunk etetőket, raklapból vagy rácsból készültet. Az abrakot, zöldséget, gyümölcsöt ne dobjuk a földre. |
| Oregánó vagy oregánó olaj etetése | Folyamatosan keverhető porsóhoz vagy abrakhoz. Segít kordában tartani a kokcidia populációt. |
Gyógyszeres kezelésre súlyos tünetek esetén van szükség. A tirazinok csoportjába tartozó szerek (Diklazuril, Toltrazuril) hatékonyak a kokcidiák ellen, de Magyarországon tejelő állománynak nem adhatóak. Szulfadimetoxin és trimetoprim antibiotikumok is használhatók, de csak korai hasmenéses esetekben. Fontos a gyógyszerek ürülési idejének figyelembe vétele.
Varas szájfájás (fertőző hólyagos bőrgyulladás)
A varas szájfájás egy igen fertőző vírusos betegség, amelyet a Parapoxvírus okoz. Ez a vírus rendkívül ellenálló, évekig életképes maradhat a környezetben. A kecskék, sőt az emberek is fogékonyak rá.
Terjedés és tünetek
A fertőzést legtöbbször a betegségen átesett, tünetmentes juhokkal vagy kecskékkel cipelik be az állományba. A kórokozó nagy ellenálló képessége miatt ragályfogó tárgyak, a por, az alomanyag, a gyapjú, a szállítóeszközök, sőt a takarmány és az ivóvíz is közvetítheti. Főként a fiatal bárányok és gidák betegszenek meg, mert anyjuk tőgyén és a csecsbimbókon lévő elváltozásoktól az ellés után tömegesen fertőződnek.
3-8 napos lappangási idő után a szájszegletben, az ajkakon, a száj nyálkahártyáján, a szájpadláson, a fogínyen, a nyelven, az orrnyílások körül göböket, majd pörkös felrakódásokat látunk. A szájban lévő elváltozások (szabálytalan alakú fekélyek) olyan fájdalmasak, hogy az állatok enni sem tudnak. Ritkábban a test gyapjú borította részein is megjelennek a himlős elváltozások, amelyek közül a lábvégeken lévők sántaságot, a tőgyön és csecsbimbókon lévők pedig a szoptatás "megtagadását" eredményezik.
Megelőzés és védekezés
- Járványvédelmi szabályok betartása, behurcolás megelőzése, vásárolt állatok karanténozása.
- Beteg állatok elkülönítése, tartási, takarmányozási körülmények javítása, különös tekintettel a könnyen rágható takarmányok adására.
- A szájüregnek és a száj környékének enyhe fertőtlenítős öblítése, a pörkök kíméletes eltávolítása és hámosító, szükség esetén antibiotikumos kenőcsös kezelése javasolható.
- Frissen fertőzött állományok valamennyi még tünetmentes egyedének vakcinázása az állatorvos útmutatása szerint.
- Fontos a személyi higiénia is: a fertőzött állatokkal való foglalkozásnál mindig viseljünk gumikesztyűt.
Vitaminhiányos állapotok
A gidák egyik leggyakoribb betegsége a vitaminhiány, főként az A- és D-vitamin hiánya az élelmiszerekben, de hiányozhatnak a B, C és E vitaminok is.
Tünetek és kezelés
A vitaminhiány következménye lehet a növekedés lassulása, étvágyromlás vagy -vesztés, görcsök, takonyürítés, bizonytalan járás, esés vagy remegés. Extrém esetekben a lábak leválhatnak. A D-vitamin hiánya rachitist okozhat.
A kezelés a hiányzó vitaminok pótlásából áll. D-vitamin hiány esetén több tejet, hús- és csontlisztet, valamint élesztőt kell fogyasztani. A-vitamin pótlására sárgarépát, halolajat vagy szénát kell enni, retinolt tartalmazó kiegészítőkkel. Súlyos esetekben az állatorvos intramuszkuláris injekciót írhat elő.
A megelőzés kulcsa a változatos étrend és a megfelelő tartási körülmények biztosítása, ami magában foglalja a jól szellőző, nem nedves helyiséget.
Mérgezések
A kecskék mérgezése többféle módon is megtörténhet, és ez súlyos betegségekhez vezethet.
Mérgezés típusai és tünetei
- Mérgező növények: Farkashéj, euphorbia, egérborsó fogyasztása súlyos gyomor-bél traktus gyulladáshoz vezethet.
- Kábító hatású növények: Mérgező saláta, tiszafa, mák az idegrendszer károsodását okozhatja.
- Ásványi mérgek: Foszfort, higanyt vagy ólomanyagokat tartalmazó víz okozhat mérgezést.
- Peszticidek: Ezek szervezetbe jutása szintén mérgezéshez vezethet.
Mérgezés esetén elsősegélyként ki kell üríteni a beleket a veszélyes anyagoktól.