A meddőség a modern társadalmak egyik súlyos problémája, amely a 18-45 éves párok mintegy 20 százalékát érinti. Ezért a mesterséges megtermékenyítési eljárások (asszisztált reprodukciós technológiák, ART) egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek a meddőségi ellátás területén, mind jogi, mind etikai, mind pedig finanszírozási szempontból. Ebben a kontextusban különösen érdekes a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és az egyházak álláspontja, amelyek tanítása sok esetben ütközik a modern orvosi eljárásokkal és a kormány családpolitikai célkitűzéseivel.
A mesterséges megtermékenyítés története és fejlődése
Az első lombikbébi, Louise Brown, 1978. július 25-én látta meg a napvilágot Angliában, in vitro (üvegben) megtermékenyítéssel. Ez a mérföldkő robbanásszerű fejlődést indított el a meddőségi ellátásban, és azóta világszerte több mint tízmillió gyermek született művi úton, évente félmillió gyermek a világon az ART eljárásoknak köszönhetően.
Magyarországon tíz évvel később, 1988. augusztus 24-én született meg az első magyar lombikbébi Pécsett, Zsuzsanna, egy úgynevezett GIFT-módszerrel*. Az eljárás során hastükrözés segítségével nyerték ki a petesejteket a petefészekből, összekeverték a feldolgozott spermiummal, ezt a keveréket pedig visszafecskendezték a petevezetékbe, ahol a megtermékenyülés és az embrió fejlődése elindult.
A magyar meddőségi ellátás megteremtésében, hazai és nemzetközi tanulmányaik, gyakorlatuk révén, egyedülálló szakmai kapcsolatok megteremtése által meghatározó szerepet játszottak olyan kiváló, magas szintű szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező lombikkezelést végző orvosok, mint Prof. Dr. Bódis József, Dr. Dévai István, Dr. Forgács Vince, Prof. Dr. Urbancsek János, Dr. Bernard Artúr, Dr. Konc János, valamint Dr. Csaba Imre.
Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40%-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében. Míg az anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket.
Jogi és etikai dilemmák: Az egyházak és a mesterséges megtermékenyítés
A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Komoly kihívás a technológiai fejlődés lekövetése és az új szakmai, demográfiai trendeknek való megfelelés.
A katolikus egyház álláspontja
A katolikus egyház kezdettől fogva élesen bírálja a mesterséges megtermékenyítést, hasonlóan az abortuszhoz és az eutanáziához. A klérus álláspontját II. János Pál pápa 1995-ben megjelent „Evangelium Vitae” enciklikája is alátámasztja, amely szerint „A mesterséges megtermékenyítés különféle módozatai is - melyek látszólag az élet szolgálatában állnak, s nemegyszer pozitív szándékkal végzik - valójában kaput nyitnak az élet elleni új támadásoknak. Eltekintve attól, hogy erkölcsileg elfogadhatatlanok, mert kiszakítják az életfakasztást a házastársi aktus emberi egészéből, ezeknek az eljárásoknak igen nagy hányada sikertelen: nem annyira a megtermékenyülés szempontjából, hanem mert az embrió fejlődése nem történik meg, s ezzel halálveszélynek teszik ki az éppen megfogant életet.”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szerint „Morálisan megengedhetetlen egy házas nő megtermékenyítése egy férjétől különböző férfitől származó ondóval; éppen így megengedhetetlen egy másik, a feleségtől különböző nő petesejtjének megtermékenyítése a férj ondójával.” A püspökök közleményükben bírálták a petesejt-donációt engedélyező törvényjavaslatot, hangsúlyozva, hogy „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy házasságon belül foganjon, ott hordják ki, ott jöjjön a világra, és ott nevelődjön fel.” Hozzátették, hogy a petesejt-donáció „szélesre nyitja az utat a béranyaság, a gyermek »rendelésre« való megszerzése, vagy az azonos nemű párok gyermekhez jutása előtt.”
Veres András püspök egy 2020-as interjúban egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a lombikprogramot teljesen ki kéne iktatni a gyakorlatból”, mivel az sokszor több embrió létrehozásával jár, mint amennyit beültetnek, és a fel nem használt embriókat megsemmisítik. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy minden gyermek - még ha lombikban fogant is - Isten ajándéka, és megérdemli a szeretetet.
A katolikus dokumentumok, mint a „Donum vitae” és a „Dignitas Personae” is megerősítik, hogy a heterológ megtermékenyítés (idegen petesejt vagy sperma használata) ellentétes a házasság egységével. Az egyház elítéli a homológ megtermékenyítést is (amikor a pár tagjainak ivarsejtjeit használják fel), mivel az megszakítja a házastársi aktus és a fogantatás egységét.
Más egyházak álláspontja
Bár hangsúlyai másutt vannak, az ortodox egyház álláspontja sok tekintetben rokona a katolikus tanításnak. A keleti hagyomány az emberi életet a fogantatástól a Szentháromság képére teremtett személynek tekinti, ezért érzékenyen figyel arra, hogy az embrió ne váljon kísérlet tárgyává vagy selejtezhető biológiai anyaggá. Az ortodox hagyomány szerint a házastársak egy testté válása spirituális valóság is, és ezt az egységet az asszisztált reprodukció gyakran megkerüli vagy felváltja.
A protestáns teológia konzervatív irányzatai szintén elutasítják a mesterséges megtermékenyítést. A progresszívebb, elsősorban európai evangélikus és református irányzatok megengedőbbek, feltéve, hogy a házaspár ivarsejtjeit használják, és nem hozzák létre nagy számban azokat az embriókat, amelyeket később lefagyasztanak vagy megsemmisítenek. A heterológ módszert ugyanakkor még ezek a közösségek is fenntartásokkal kezelik, mert a gyermek származását és családi identitását az orvosi beavatkozás technikai szintjén túlmutató mértékben érinti.
A KDNP szerepe és a politikai realitások
Az elmúlt években a KDNP, mint kereszténydemokrata párt, gyakran hivatkozott keresztény értékekre, azonban a mesterséges megtermékenyítést érintő jogszabály-módosításoknál nem mindig követte az egyházak álláspontját. Információk szerint több fontos etikai kérdés, melyet a meddőségi szakma szeretne itthon is bevezetni, az elmúlt években éppen a KDNP ellenállásán vérzett el. Ezek közé tartozik a költségtérítéses petesejt-donáció lehetősége is.
Feltűnő az is, hogy a KDNP nem szerepel az idegenpetesejt-donációt engedélyező törvényjavaslat előterjesztői között, és a párt nem reagált a megkeresésekre. Ez a hallgatás arra utal, hogy egyre nagyobb a távolság a politikai szerepvállalás és a hiterkölcsi szempontok súlya között.
Reproduktív etika: Etikai kérdések az asszisztált reprodukcióban
A modern, laikus állam működését nem kizárólag vallási normák irányítják, hanem társadalmi igények, demográfiai kényszerek és egészségpolitikai célok is. Nemzetközi összehasonlításban is látható, hogy még a vallási szempontokat hangsúlyosan alkalmazó országokban sem érvényesül automatikusan az egyházi bioetika álláspontja.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert az uniós piac egyik alapelvét sérti az orvosilag asszisztált reprodukcióra bevezetett szabályozás. A jogszabályok módosításával ugyanis a külföldi magánszereplők számára kiadott valamennyi engedély érvényét vesztette, ami sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó 49. cikkét.
A petesejt-donáció és a kormányzat intézkedései
Hosszú évek után született meg az a törvénymódosítási javaslat, amely fizetne a nőknek a petesejtdonációért Magyarországon is. A minimálbér kétszeresét fizetik majd jövő év elejétől a petesejtdonoroknak. Jelenleg ugyanis erre Magyarországon csak rokonok vagy közeli barátok esetén van jogi lehetőség, az anonim, idegen donoroktól származó adományozás azonban tiltott. Az érintett magyar nők jelentős része ezért Szlovákiában vagy Csehországban veszi igénybe a kezelést.
Kormányzati támogatások és fejlesztések
Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény). Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022. januári megalakulásáig átfogó jogfejlesztési munka azonban nem ment végbe, csupán kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó.
Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.
2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. Ugyanebben az évben megalakult az OKFŐ HRI, amely az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért felel.
2023-ban megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet, és nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Ez a várakozási idő lerövidítésével a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg, növelve a várandósság esélyét.
2023-tól az embriók blasztociszta** tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye.
** Blasztociszta állapot az embrió fejlődésének egy állapota, mely a megtermékenyítéstől számítva 5-7. napon alakul ki.
2023-tól a daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált, így azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra.
2024-ben felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése a magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. 2024-től az embriók tárolása és beültetése is közfinanszírozott, azaz ingyenes.
2024-ben elindultak a Meddőségi Szakambulanciák a vármegyei kórházakban, biztosítva a meddőségi ellátáshoz való hozzáférést az ország minden területén és csökkentve az asszisztált reprodukciós centrumok terhelését. Ezeken az ambulanciákon elérhető a teljes meddőségi kivizsgálás, tanácsadás és inszeminációs eljárás.
2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik. Ugyancsak 2025-ben hatályba lépnek azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását.
A kormány 2017-ben döntött a lombikprogram támogatásának bővítéséről: a korábbi, összesen öt beültetés helyett most már az első gyermek megszületéséhez öt, további gyermekek esetében gyermekenként újabb négy-négy beavatkozás vehető igénybe közfinanszírozottan. Rétvári Bence államtitkár rámutatott, hogy 2017-ben a meddőségi kezelések révén mintegy négyezer gyermek született.
Rekonstruktív Reproduktív Medicina (RRM)
Két intézményben hamarosan tb-támogatással is elérhető lesz az úgynevezett Rekonstruktív Reproduktív Medicina (RRM) - derült ki a Magyar Közlönyből. Ennek oka, hogy a kormány szerint a hazai meddőségkezelésben szükség van „olyan eljárások, illetve módszerek alkalmazására is, amelyek a jelenleg az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető eljárásoknál kevésbé megterhelők, és valós alternatívát jelentenek a mesterséges beavatkozásokhoz képest.”
Az említett két intézmény a Semmelweis Egyetem Rekonstruktív Reproduktív Medicina Centruma, ahol az orvosok képzését a Katolikus Szeretetszolgálat támogatta, a másik pedig a Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centruma. Az RRM azoknak a meddőséggel küzdő pároknak próbál segíteni, akik a várandósságot asszisztált reprodukciós eljárások nélkül szeretnék elérni. Ahogy a Keresztény Családi Centrum elnevezéséből kiderül, ez vallási okokból is történhet, a lombikot nem engedélyezi a katolikus egyház.
A centrumokban cikluskövetéssel, képalkotással és más vizsgálatokkal próbálják felállítani a diagnózist, így kezelve a meddőséget kiváltó okokat, hogy a terhesség spontán létrejöhessen. A kormány a fenti célra az idei költségvetésből 195 millió forintot szán, 2026-tól viszont már évente félmilliárdnak kell rendelkezésre állnia.
A demográfiai kihívások és a családtámogatás
Az elmúlt évtizedben Magyarország Európa egyik legbőkezűbb családtámogatási rendszerét építette fel, és a kormány kommunikációja azt sugallta, hogy minden eddiginél hatékonyabb, „világszínvonalú” népesedéspolitika zajlik. A statisztikák azonban mást mutatnak: 2024 júniusában történelmi mélypontra süllyedt a születésszám.
A családtámogatások hatása valós, de messze nem olyan mértékű, mint amit a kormány állít: a demográfusok többsége néhány tized százalékpontos elmozdulást tulajdonít a támogatásoknak, nem pedig százezres „babyboomot”.
A kormány a döntéssel a tüneti kezelés irányába mozdul, miközben a meddőség társadalmi és környezeti okai változatlanul háttérben maradnak. Nem kerül napirendre a hormonhatású környezeti anyagok jelenléte, az életmódbeli átalakulások, a munkahelyi stressz vagy a gazdasági kényszerek miatt kitolódó gyermekvállalási életkor kérdése. A politika a már bekövetkezett problémára reagál, de nem szentel figyelmet azoknak a tényezőknek, amelyek előidézik a jelenséget.
tags: #kdnp #mesterseges #megtermekenyites