Katona Csaba történész, kutatási területe a 19-20. századi magyar társadalom- és művelődéstörténet. Számos publikációja és tudományos tevékenysége révén a rendszeresen publikáló történészek közé tartozik, még munkahelyi feladatai mellett is. Munkásságában a mikrotörténeti megközelítések és a családtörténet iránti érdeklődés is erőteljesen megmutatkozik.
Életút és szakmai karrier
Katona Csaba a Szovjetunióban, ma Ukrajna területén található Renyiben született. Édesapja tengerész volt a Mahartnál, édesanyja pedig orosz-lengyel származású, Moszkvában látta meg a napvilágot. Renyi Besszarábiához tartozó hatalmas kikötőváros, ahol édesanyja megismerkedett édesapjával. Egyéves korában családjával Magyarországra költöztek, miután édesanyjának sikerült megtartania szovjet állampolgárságát. A családtörténetében visszatükröződik a történelmi nagypolitika, ami már korán felkeltette érdeklődését a történelem iránt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakán végzett 1998-ban. Egyetemi évei után a Magyar Országos Levéltárba került, ahol tizenkét és két csonka évet töltött. Segédlevéltárosként kezdte Óbudán, majd 1999-ben a Bécsi kapu térre, egy újonnan létrejött osztályra került, a Humánpolitikai és Intézményi Kapcsolatok Osztályára, amelyet Reisz T. Csaba vezetett. Ez az osztály a levéltári szakfeladatokon kívül gyakorlatilag mindennel foglalkozott.
A sör évezredei: a történelem habos oldala. Sörténelem. Katona Csaba, Inforádió, Aréna
Az új osztályon főleg a kiadványoknál, különböző folyóiratoknál kapott szerepet. Felelős szerkesztője (és tördelője) volt a Levéltári Szemlének, a Turulnak, a Levéltári Közleményeknek, emellett pedig a 2001-ben még unikumnak számító digitális forrásközlő folyóiratnak, az ArchivNetnek is. Ezek révén napi szintű kapcsolatban volt az ország különböző levéltáraival, így lényegében a teljes magyar levéltárüggyel megismerkedhetett. A 2000-es évek elején a levéltár a társadalom különböző rétegei felé kezdett nyitni az internetes kommunikációval, amiben szintén részt vett.
2011 és 2022 között a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa volt, 2013-tól emellett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense is. 2022 óta a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában dolgozik. A kutatómunka mellett számos tisztséget visel: a Lymbus és a Múlt-kor szerkesztőbizottsági tagja, a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport tagja, a Nagy Imre Alapítvány kurátora, Balatonfüred Város Kulturális Nagykövete. Óraadó tanár az ELTE-n, a Szent István Egyetemen és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, valamint a Rádiócafé Millásreggeli című műsora Mesél a múlt rovatának állandó történész szakértője.
A családtörténeti érdeklődés gyökerei
Katona Csaba szerint a családtörténet iránti érdeklődését számos tényező alapozta meg. Szerencsésnek mondhatja magát, mert viszonylag sokáig vissza tudja vezetni a családfájukat, ráadásul ősei közül többen is aktív életet éltek. Például egyik ükapja, Frantisek Kabina a Matica slovenská alapítói közé tartozott, ami a dokumentáltságban is megmutatkozott: számos régi irat maradt a család birtokában. Ezek átnézése alaposan felkeltette érdeklődését a családtörténet iránt.
Apai ágról másik dédapja, Móczár Sándor, Jászárokszálláson volt tekintetes úr a két világháború között. Ez az igazi dzsentri főbe lőtte magát egy adósság miatt. A ház, ahol élt, egy 19. század végén, 20. század elején épült nagy családi ház volt. Ezt államosították a negyvenes években, de a családnak nem kellett kiköltöznie, a későbbiekben vissza is vásárolták édesapja. Katona Csaba minden nyarát itt töltötte. Az épület berendezése a 20. század elejével egyezett meg, bútorokkal, vaskályhával, íróasztallal, és gigászi mennyiségű könyvvel. Utólag nézve ez határozta meg humán érdeklődését, hiszen gyerekkorában ezek között a könyvespolcok között bolyongott, ezeket a köteteket forgatta: irodalmi és történelmi könyveket. A családi iratokat csak később kapta kézhez.
Kutatási területek és publikációk
Katona Csaba kutatási területei a 19-20. századi művelődés- és társadalomtörténetet ölelik fel. Publikációs jegyzéke alapján az egész korszakot lefedi munkássága.
Balatonfüred és a reformkor
Számos írása jelent meg a Balatonról. 16-17 éves kora óta járja a Balaton környékét, és rendkívül érdekes számára az a sokrétű emberi tevékenység, ami kötődik hozzá. Nemcsak fürdőhely, de találkozási pont is a társadalom különböző rétegei számára. Emellett sok a tisztázatlan, vagy közhelyekkel, tévhitekkel fertőzött kérdés.
Sokan a reformkort tartják Balatonfüred fénykorának, de a források szerint az 1860-as és 1870-es években történtek olyan mértékű fejlesztések, hogy az egyik első számú fürdőhely lett Magyarország területén. Ekkor érte el a vasútvonal is a Balatont, ezáltal sokkal könnyebben meg lehetett közelíteni. Érdekesség, hogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc nem vetette vissza a fürdővendégek létszámát. Sőt, abban az időszakban, amit az elnyomás éveiként tartunk számon, ugyanazok az emberek jártak Balatonfüredre fürödni, társadalmi életet élni, akik a szabadságharc előtt. Ez ellentmond a passzív ellenállás legendájának.
A sör története és a kultúrtörténeti előadások
2008-ban a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete elnöke, Vaskó György kereste meg, hogy tartsanak Miskolcon konferenciát a sörgyártás és -fogyasztás múltjáról. A kezdeményezés nagy sikert aratott, azóta több konferenciát is tartottak, és két tanulmánykötet is megjelent a témában. A sörtörténeti előadásokat kóstolókkal kombinálva nagy örömmel tartja meg bárhol, ahova hívják. Ezek az előadások népszerűsítő jellegűek, de Katona Csaba szerint meglepően sok emberben sikerült velük felkelteni a történelem, pontosabban a művelődéstörténet, a hétköznapok története iránti érdeklődést. Kiemeli, hogy kevés nagyobb elismerés érhet történészt, mint amikor nem szakmabelit tud megszólítani.
Passzív ellenállás és Deák Ferenc
Katona Csaba sokat írt a passzív ellenállás egyik szimbólumáról, Deák Ferencről. Deákot realista embernek tartja, aki mindennemű romantikus hevület nélkül törekedett afelé, amit kiegyenlítődésnek nevezett. Szerinte ezt nehéz lett volna úgy keresztülvinni, hogy tényleg nem vállal el semmilyen közéleti szerepet. Anyagilag állt úgy, hogy tudott a kivárásra játszani, és reálpolitikusként tudta, hogy egy hosszútávú ellenállás nem tartható fenn. A passzív ellenállást illetően pedig nem is lehetett volna kivitelezni, hogy senki ne fizessen adót, vagy ne vállaljon hivatalt, mivel kialakult egy professzionális tisztségviselői réteg, amely politizálás helyett hivatásszerűen ellátta a szolgálatot.
Jelenlegi munkák és tervek
Katona Csaba jelenleg is számos projekten dolgozik. Folyamatosan ellátja a kommunikációs referensi feladatokat, tagja a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottságnak, és Halmos Károllyal együtt órát tart az ELTE-n Toposzok, legendák, közhelyek a magyar történelemben címmel. Szerkesztőként vesz részt a Turul, a Kor/ridor és a Világtörténet munkálataiban, szerkesztőbizottsági tagként pedig a Lymbusnál és a Múlt-kornál. 2007 óta szerkeszti a Mediawave Konferenciák könyvsorozatot.
A balatonfüredi önkormányzattal egy divatbemutatóval, filmnézéssel és kiállítás-megnyitóval kombinált első világháborús konferencián dolgozik. Tagja a Szarka László vezette intézeti OTKA-munkacsoportnak is, amely szintén az első világháborúval foglalkozik. Emellett dolgozik a rég esedékes PhD dolgozatán, melynek címe A balatonfüredi fürdővendégek társadalomtörténeti és lakóhely szerinti vizsgálata.
Ami a leginkább érdekli most, az Rigó Jancsi és Clara Ward botrányos házasságának visszhangja. Pécsi és győri kollégáival minden év szeptemberében tartanak Pécsett egy, a romák történetével foglalkozó konferenciát, ahol érdeklődése a téma iránt szárba szökött. A cigányprímás egy belga főherceg feleségével szökött meg, aki eredendően egy detroiti milliomos lánya volt, hogy aztán még a Moulin Rouge-ban is fellépjenek együtt. A 19. század végén az esemény nemzetközi skandalum volt, ennek korabeli visszhangját szeretné kötetben feldolgozni, amit magyarul és angolul szeretne megjelentetni. Kétszer már az Egyesült Államokban is tarthatott előadást a témában, ami a jelek szerint komoly érdeklődésre tart számot.
Előadássorozat 2025-ben
Katona Csaba 2025 januárjában indítja előadássorozatát, havonta egy előadást tart:
- 2025. január: A sör kultúrtörténete
- 2025. február: A magyarországi polgári konyha kialakulása
- 2025. március: A bor kultúrtörténete
- 2025. április: Kegyelet és politika: II. Rákóczi Ferenc újratemetése
- 2025. május: Egy felemás kegyeleti gesztus: Batthyány Lajos gróf újratemetése
- 2025. június: Polgárok, krakélerek, kéjleányok: a 19. századi Balatonfüred nyári társadalma
A következő előadások megtartásáról később adnak tájékoztatást. Ezek témái többek között:
- A budapesti nagytőke szerepe a dél-balatoni fürdőkultúra kiépítésében: hogyan lett Siófokból a Balaton első fürdőhelye
- Akiket a fürdőn ért a forradalom: Balatonfüred 1848-1849-ben
- Háborús erőszak 1918-1919-ben
- Slachta Etelka erotikus naplója, avagy egy reformkori leány titkai
- A hercegnő és a prímás: Rigó Jancsi és Clara Ward botránya
- A kaliforniai borászat atyja: Haraszthy Ágoston regényes élete
- Három nemzedék: egy szlovák származású polgárcsalád a 19. és 20. századi politika sodrában
- Identitások harca: a jász tudat és a nemesi cím ütközése a 20. század elején
- Budapest létrejötte (1873)