Katás vállalkozói tevékenység CSED és GYED mellett – Lehetőségek és buktatók

A kisgyermekes édesanyák számára kulcsfontosságú, hogy a szülés utáni időszakban is meg tudják őrizni anyagi stabilitásukat. Ebben a csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) nyújt segítséget. Azonban sokan szeretnék már eközben is folytatni munkájukat, akár vállalkozóként is. Fontos tisztában lenni a szabályokkal, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.

CSED alatti munkavégzés korlátozásai

A csecsemőgondozási díj (CSED) az az ellátás, ami a szülést követő 168 napig jár, vagy a szülésre kiírt dátumhoz képest 28 nappal korábban indul és 168 napig tart. A CSED folyósítása mellett nem lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez vonatkozik a munkaviszonyra, az egyszerűsített foglalkoztatásra (alkalmi munka), valamint az egyéni és társas vállalkozásokra is.

A Tbj. törvény 6. §-a szerint díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében sem végezhet személyesen munkát az, aki CSED-ben részesül, ha ezen tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra annak 1/30-ad részét.

Társas vállalkozás ügyvezetője, ha CSED-et kap, akkor az ügyvezetői feladatokat nem láthatja el.

Katás vállalkozás CSED alatt

A katás adózó gondolhatná, hogy a havi tételes adót tovább fizetve, munkát nem végezve elkerülheti a 12 milliós keret csökkenését. Azonban a havi tételes adó megfizetésével a személyes közreműködést ismeri el, ezért nem választhatja ezt a megoldást, nem fizetheti a tételes adót a CSED mellett.

Amit fontos tudni a katás adózással kapcsolatban CSED alatt:

  • A CSED ideje alatt katásként sem lehet keresőtevékenységet folytatni.
  • A vállalkozást szüneteltetni nem javasolt, de ha nincs tevékenység, tételes adót sem kell fizetni.
  • A T101E jelű nyomtatványon kell havonta adatot szolgáltatni az éppen aktuális ellátásról, amiből az adóhatóság látja, hogy az adózó mentesül a tételes adó megfizetése alól.

GYED melletti munkavégzés lehetőségei

A CSED lejártát követően, amikor a gyermek betölti a 169. napját, vagyis fél éves lesz, megváltoznak a szabályok. Ekkortól már bármilyen pénzkereset lehetséges, amennyiben a feltételek teljesülése esetén jár a gyermekgondozási díj, vagyis a GYED. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy korábban meg kellett várni, amíg a gyermek betölti az első életévét.

Akik a foglalkoztatást választják, azok akár nyolc órában is végezhetnek munkát, ugyanúgy jár a GYED, mintha nem dolgoznának. A munkáltató emellett szochokedvezményben is részesül, így kedvező ez a foglalkoztatási forma, ráadásul azok, akik olyan kismamákat foglalkoztatnak, akiknek több gyerekük is van, még több kedvezményre jogosultak.

Katás vállalkozás GYED mellett

A katás egyéni vállalkozók számára különösen kedvező a GYED melletti munkavégzés, hiszen a vonatkozó jogszabály alapján nem kötelesek megfizetni a tételes adót azokban a hónapokban, amikor gyermekgondozási díjban (GYED) részesülnek. Megéri tehát ezt az adózást választani, hiszen az sem probléma, ha valakinek a jövedelme nem éri el a kata összegét sem.
Katás adózás előnyei GYED mellett

A 12 milliós értékhatár és a 40%-os különadó

Fontos azonban vigyázni a nagyobb bevételeknél, mivel ebben az esetben is érvényes az a szabály, hogy ha vállalkozásból szerzett bevétel egy évben meghaladja a 12 millió forintot (vagy havi szinten az egymilliót), akkor az afölötti részt 40 százalékos adó terheli. Ez abban az esetben is előállhat, ha egy GYED-en lévő katás vállalkozó maga nem végez munkát, de alkalmazottja van.

Ráadásul ha ez olyan esetben történik meg, hogy valaki nem fizeti a tételes adót (alapesetben 50 ezer forintot), akkor az értékhatár átlépése esetén ezt a büntetőadót nem is az értékhatár felett, hanem a teljes bevétel után kell megfizetni.

Szüneteltetés és havi bejelentés

Ha a katás egyéni vállalkozó a CSED vagy GYED folyósítása mellett szünetelteti vállalkozását, de előfordulhat, hogy ezen időszak alatt időnként mégis munkát végez, akkor a tevékenység tényleges folytatását kell vizsgálni.

Fontos tudni, hogy a CSED, illetve a GYED alatt az adófizetés alóli mentességet havonta kell jelenteni, nem pedig egyszer az elején (mint a szüneteltetésnél). A szüneteltetésnek ilyenkor valójában nincs jelentősége, csak nem szabad elfelejteni a havi bejelentést, különösen év végén, a százezer forintos tartozás miatt.

A másik ok lehet a visszamenőleges bejelentésre a 40%-os különadó elkerülése.

CSED és GYED jogosultság egyéni vállalkozóként

Egyéni vállalkozóként - akár katás, akár átalányadózó vagy - ugyanúgy jogosult lehetsz csecsemőgondozási (CSED) és gyermekgondozási díjra (GYED), ha megvan a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 biztosított napod, és a szüléskor is biztosított vagy.

A különbség inkább a járulékalapban rejlik, ami közvetlenül befolyásolja, mekkora ellátást kapsz.

Járulékalap számítása katás és átalányadózó egyéni vállalkozók esetében

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (CSED, GYED, táppénz) alapja az egyéni vállalkozóknál mindig a járulékalapot képező jövedelem, függetlenül attól, hogy katás vagy átalányadózó adózást választottak.
Adózási forma Járulékalap CSED és GYED napidíj számítása
Katás egyéni vállalkozó A KATA-alap a minimálbér 112,5%-a. A minimálbér fenti hányada után számolódik (bruttó ≈ 12 000 Ft körüli napi CSED-alap).
Átalányadózó egyéni vállalkozó A járulékalap a tényleges bevétel költséghányaddal csökkentett része, de legalább a minimálbér összege. A bevallott jövedelem határozza meg, mekkora CSED-et és GYED-et kapsz.

Katásként fix, minimálbérhez kötött ellátással számolhatsz; átalányadózóként a bevallott jövedelmed határozza meg, mekkora CSED-et és GYED-et kapsz. Ha a bevételeid stabilak és magasabbak a minimálbérnél, érdemes kalkulálni az átalányadó előnyével még a baba érkezése előtt.

tags: #katas #vallalkozo #csed #melletti #munkavegzes