A KATA, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója, népszerű adózási forma az egyéni vállalkozók körében. A KATA szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak is járnak az ellátások, így betegség esetén táppénz, baba születése esetén pedig a CSED és a GYED is. Utánajárásunkból kiderül, mennyit kap a katás vállalkozó, ha táppénzre megy, vagy babája születik, és mik a szabályok ilyenkor.
A KATA szabályai szerint a főállású vállalkozónak évi 18 millió forint bevételi határig havonta 50, vagy 75 ezer forint befizetésével, a mellékállásúnak pedig havi 25 ezer forint befizetése fedezi az adókötelezettséget és a biztosítási jogviszonyt. Tehát a katások tulajdonképpen a kisadó befizetésével mentesülnek a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó; társasági adó megállapítása, a személyi jövedelemadó és a járulékok megállapítása, szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
A kisadót minden hónap 12-ig kell befizetni, és minden év február 25-ig kell a KATA-bevallást elkészíteni és beküldeni az adóhivatalnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén kiadott tájékoztató anyagában részletezettek szerint a főfoglalkozású katások mindaddig biztosítottak, amíg nem szüneteltetik vállalkozásukat. Ebből következő az is, hogy valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult. Így táppénzre és CSED-re és GYED-re is.
A befizetett összegtől függ az ellátások alapja
A befizetett tételes adó összege közvetlenül befolyásolja az ellátások alapját:
- 50 ezer forint tételes adó megfizetésekor az ellátások alapja bruttó 108 ezer forint.
- 75 ezer forint tételes adózónak az ellátások alapja bruttó 179 ezer forint.
Így, aki főállású katásként táppénzen van, annak ezen összegek 50 vagy 60 százalékát, a CSED-en lévő kismama a 100 százalékát, a GYED-en lévő pedig a 70 százalékát veszik alapul az ellátás kiszámításához.
Egyéni vállalkozóként - akár katás, akár átalányadózó vagy - ugyanúgy jogosult lehetsz csecsemőgondozási (CSED) és gyermekgondozási díjra (GYED), ha megvan a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 biztosított napod, és a szüléskor is biztosított vagy. A különbség inkább a járulékalapban rejlik, ami közvetlenül befolyásolja, mekkora ellátást kapsz.
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (CSED, GYED, táppénz) alapja az egyéni vállalkozóknál mindig a járulékalapot képező jövedelem, függetlenül attól, hogy katás vagy átalányadózó adózást választottak.
Katásként fix, minimálbérhez kötött ellátással számolhatsz; átalányadózóként a bevallott jövedelmed határozza meg, mekkora CSED-et és GYED-et kapsz. Ha a bevételeid stabilak és magasabbak a minimálbérnél, érdemes kalkulálni az átalányadó előnyével még a baba érkezése előtt.
Fontos tudni, hogy a CSED ideje alatt katásként sem lehet keresőtevékenységet folytatni. A vállalkozást szüneteltetni nem javasolt, de ha nincs tevékenység, tételes adót sem kell fizetni. A T101E nyomtatványon kell havonta adatot szolgáltatni az éppen aktuális ellátásról, amiből az adóhatóság látja, hogy az adózó mentesül a tételes adó megfizetése alól.
Érdemes lehet felemelni a KATA befizetését havi 75.000 forintra, ha már tervezitek a babát, mert az ellátások számításánál 9 hónapra visszamenőleg veszik figyelembe a befizetéseket. Így, ha már a tervezés időszakában magasabb összeget fizetsz, az kedvezőbb ellátást eredményezhet.
Egyéni vállalkozás és KATA adózás lehetőségei - SZENTES ÜGYVÉDI IRODA
Ha a gyermekvállalás komoly terv, és szeretnél magasabb ellátásra jogosultságot szerezni, fontold meg az adózási forma váltását. Az Szja szerint adózó egyéni vállalkozóként sokkal több ellátásban részesülhetsz, bár a befizetési kötelezettség is magasabb. Ebben az esetben gyed alatt nem kell járulékokat fizetni, ha nem veszel ki bért vagy kivétet.
Katából járó ellátásokra (táppénz, CSED, GYED) adókedvezmények érvényesíthetők.