Méh tónus és erek összenyomódása terhesség alatt: Természetes változások és figyelmeztető jelek

A várandósság - ideális esetben - kilenc hónapja alatt a női szervezetben számtalan élettani, természetes és hormonális változás következik be részben a megváltozott hormonok, másrészt a növekvő magzat miatt. Nincs a szervezetnek olyan része, amelyre ne lennének hatással a babavárással járó változások. A női test azonban könnyen alkalmazkodik, és a legtöbb átalakulás a szülés után visszatér az eredeti állapotába.

Méh tónusa terhesség alatt - Mikor normális, mikor jelzésértékű?

A méh tónusa a méh izomzatának alapfeszültségi szintjét írja le. Ez azt jelenti, hogy a méh nem teljesen ellazult, hanem az izmok enyhén összehúzódott állapotban vannak. A várandósság idején hormonális változások zajlanak le, amelyek részben ellazítják, részben időnként összehúzzák a méh izomzatát. Szinte nincs is olyan kismama, aki a terhessége során ne tapasztalna olykor kisebb-nagyobb mértékű hasfeszülést, haskeményedést. Ez az esetek többségében ártalmatlan, természetes jelenség, melynek hátterében számtalan ok állhat.

A fokozott méh tónus jellemzői

A fokozott méh tónus terhesség alatt azt jelenti, hogy a méh izomzata feszültebb, keményebb a megszokottnál. Ez gyakran átmeneti és ártalmatlan, különösen a második és harmadik trimeszterben, de bizonyos esetekben odafigyelést vagy orvosi vizsgálatot igényelhet. Sok kismama tapasztalja, hogy a pocak időnként keményebbé válik vagy néhány másodpercig feszül. Ez legtöbbször a várandósság természetes velejárója, és nem kell azonnal aggódni miatta. A legtöbb kismama a második trimesztertől tapasztalhatja, hogy a has néha “bekeményedik”. Ezeket nevezik Braxton-Hicks kontrakcióknak, amelyek nem vezetnek szüléshez, és általában rövidek, pár percig tartanak. Fokozott tónus alatt a méh izomzatának elhúzódó, tartósabb feszülését értjük, amikor a keményedés nem múlik el rövid pihenésre sem.

Mikor igényel orvosi figyelmet?

Van néhány figyelmeztető jel, amikor a méh fokozott tónusa nem csak kellemetlenség, hanem orvosi figyelmet igényelhet. Tartósan fennálló, kifejezett feszülés koraszülést vagy egyéb problémát jelezhet, ezért panasz esetén szakorvosi vizsgálat javasolt. Koraszülés veszélye áll fenn (különösen 37. hét előtt), ha a haskeményedések rendszeressé, fájdalmassá válnak, vagy vérzés is jelentkezik. Amennyiben vérzés is jelentkezik, úgy mihamarabb forduljon orvoshoz, mivel vetélést jelezhet! Fontos tudni, hogy a természetes méhtevékenységek nem okoznak idő előtt méhszáj kinyílást!

A nőgyógyászati kontroll során a szakorvos tapintással, ultrahanggal, szükség esetén CTG-vel (magzati szívhang és méhizomtónus monitorozása) vizsgálja a méh állapotát. Pihenj le, ha keményedést érzel! Ha néha bizonytalan vagy, soha ne érezd magad kellemetlenül amiatt, hogy támogatást vagy szakértői véleményt kérsz.

Gyakori kérdések a fokozott méh tónusról:

• Mit jelent a fokozott méh tónus terhesség alatt? A méh izomzatának tartós feszülése, amely átmenetileg természetes lehet, de elhúzódó esetben orvosi ellenőrzést igényelhet.
• Normális a méh keményedése a várandósság alatt? A rövid ideig tartó méhkeményedés gyakori, de ha rendszeressé, fájdalmassá válik, fordulj nőgyógyászhoz.
• Járhat veszéllyel a méh tónusának emelkedése? Tartósan fennálló, kifejezett feszülés koraszülést vagy egyéb problémát jelezhet, ezért panasz esetén szakorvosi vizsgálat javasolt.
• Mit tehet egy kismama, ha fokozott tónust érez? Pihenés, stressz kerülése, hidratálás segíthet.

A méhnyak elégtelenség (incompetentia cervicis uteri)

A méhnyak elégtelenség a méhnyak gyengeségét jelenti, mely a terhesség alatt a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza. Kialakulhat mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével. A leggyakoribb ok azonban a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás. Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhszáj elégtelenségre. Rizikófelmérés során a korábbi terhességmegszakításokon kívül a méhszáj kinyílásával járó megelőző koraszülés és középidős vetélés jelenti a legnagyobb terhelő adatot. A kórkép általában a szülés/vetélés megindulásáig tünetekkel nem jár. A méhnyak elégtelenség következtében lezajló középidős vetélés, valamint koraszülés adja a kórkép klinikai jelentőségét. Kiegészítő kezelésként szóba jönnek hüvelyi progeszteron készítmények, tokolítikumok.

A növekvő méh hatása a szervezetre

A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nem csak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak. Ahogy a baba növekszik, a méh mérete is megnő, ami számos más szervre is hatással van.

Szív- és érrendszeri változások

A szív munkájának megnövekedése elengedhetetlen a magzati növekedés szempontjából. A megnövekedett méh a szívet kissé felfele, balra és előrefelé tolja. Már a 6. terhességi héttől megnő az a vértérfogat, amit a szív percenként az erekbe pumpál, ami a terhesség 28. hetében a kiinduló értéket 30-40%-kal is meghaladhatja. Ezzel párhuzamosan megnő a szív percenkénti összehúzódásainak (pulzus) száma is. A pulzus a terhesség második harmadától 15-20 ütés/perccel is magasabb lehet. A nyugalmi pulzusszám normálértékének felső határa 100/ perc. Ezért nagyon fontos, hogy sportoláskor a kismama figyeljen a pulzusszám emelkedésre. Az edzettebbek is csak az életkori maximális pulzusszám maximum 70-85 %-át érjék el és azt is csak rövid ideig.

A vérnyomás már a terhesség első felében csökken, később normalizálódhat és emelkedhet. A terhesek nagy része által panaszként emlegetett alacsony vérnyomás nem kóros. Annál inkább kell tartani a magasabb vérnyomástól. A terhesség első trimeszterében a hormonális változások miatt szív- és érrendszeri átrendeződés megy végbe a női szervezetben. Az első hónapokban csökken a vérnyomás, megnő az erek rugalmassága és lazasága, ezek a változások pedig gyakori szédüléses, ájulásos tüneteket okozhatnak. A harmadik trimeszterben eltérő folyamatok lépnek életbe: ekkor már a vérnyomás emelkedése a gyakoribb, mely kóros terhességi magas vérnyomás betegséget is jelezhet! A szülés után ezek a változások visszarendeződnek az eredeti állapotba.

A növekvő méh hanyatt fekvő helyzetben összenyomhatja a hasüregben levő nagyereket, ezért a terhesség utolsó harmadában ez mindenképpen kerülendő, helyette inkább az oldalfekvés ajánlott. Attól viszont nem kell tartani, hogy mi történik, hogy ha éjszaka a kismama véletlenül a hátára fordul, mert a szervezet azonnali kellemetlen válaszreakciót produkál, így szerencsére csak pillanatokig tart a lepényi keringésromlás is, hisz ösztönösen oldalra fordul a terhes. A hasi nagyerek összenyomása pillanatok alatt csökkenti a vénás visszaáramlást, ami gyors anyai vérnyomáscsökkenést eredményez. Szédülés, hányinger, verejtékezés, szapora pulzus, rosszullét lép fel, ami akár ájulásig is fokozódhat. Ezt vena cava inferior szindrómának nevezzük, és oldalra fektetéssel szűnik meg. A terhesség alatt kialakuló ödéma és visszeresség oka, hogy a végtagok vénás vérnyomása nő.

Emésztőrendszeri változások

A gyomor és a bél lassabban mozog, ezáltal a táplálék felszívódásának üteme is csökken, és ezek együtt gyakori székrekedést okozhatnak, a székrekedés pedig aranyeret. Gyomorégés mellett epepangás is kialakulhat, valamint megnő az epekövesség eshetősége is. A terhesség második trimeszterétől, a magzat növekedése miatt egyre kisebb helyen férnek el a szervek, így a vastagbél is összenyomódhat, székrekedést kialakítva ezzel. Fontos, hogy a terhesgondozás része legyen egy fogászati szakorvos felkeresése, mivel a szájban kimutatható és megnövekedett kóros baktériumok a véráramba kerülve megnövelhetik a koraszülés kockázatát.

Húgyúti változások

A méh növekedése hatással van a húgyutakra is. Nyomhatja a húgyhólyagot, ezáltal gyakoribbá válik a vizelési inger. A méh mellett a vese nagysága is nő, így a kiválasztási képessége is fokozódik, ezenkívül több cukrot választ ki, ami hozzájárulhat a húgyúti fertőzések kialakulásának gyakoriságához. A jobb oldalon gyakran megjelenhet vesemedence-tágulat a jobbra dőlő méh leszorító hatása miatt.

Vázizomrendszeri változások

A terhesség természetesen hatással van a vázizomrendszerre is: a kismama súlypontja a méh növekedése miatt megváltozik, ami derékgörbületet, derékfájást okozhat. További probléma, hogy a csontok kalciumszintje csökken, ezért gyakrabban fordulhatnak elő sérülések, akár a lazább ízületi szalagok miatt is, illetve izomgörcsök is jelentkezhetnek a vádliban. Az ízületi szalagok lazábbak lesznek, így a sérülések (ficamok) esélye megnő. A vádli izmainak fájdalma, görcse jelentkezhet, ez a kalciumbevitel növelésével csökkenthető.

Méhen belüli növekedés-visszamaradás (IUGR)

A méhen belüli növekedés-visszamaradás a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90 százaléka. Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10 százalék körül van, amelyek körülbelül harmada diszmaturus, kétharmada pedig valódi koraszülött. Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, az alkoholizmus, a túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás, terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília, Leiden-mutáció, illetve az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (mióma, kettőzött méh, stb.).

IUGR típusai és diagnosztikája

A fejlődésbeli visszamaradás a baba testarányai szerint lehet arányos (proporcionált) és nem arányos (diszproporcionált). Ez utóbbi esetben a végtagok hosszúsága normális, de a fej-, mellkas- és haskörfogat kórosan kicsi, sovány benyomást kelt. Az arányos IUGR már viszonylag korai szakaszban felismerhető. Kimutatása a magzat méreteinek és a terhesség idejének összevetésével történik. Az aránytalan IUGR a terhesség 32. hetétől ismerhető fel. Ennek az az oka, hogy a méhlepény relatív túlnövekedése a terhesség 28. és 32. hete között szűnik meg. Addig ugyanis a lepény mérete jóval nagyobb annál, mint amekkorára a magzatnak valójában szüksége lenne.

A magzati sorvadás kimutatásával azonban a diagnosztikai tevékenység csak elkezdődik. Azonosítani kell ugyanis az IUGR okát mind az anyánál, mind a magzatnál. Ki kell zárnunk minden olyan anyai betegséget, káros szenvedélyt, továbbá magzati genetikai rendellenességet, méhen belüli fertőzést, mely a fejlődés megkésését kiválthatta. Ezek célzott kezelése ugyanis előfeltétele a magzat egészséges fejlődésének, továbbá, a következő terhességnél, az IUGR megelőzésének.

Az IUGR kockázatai és kezelése

A retardált gyermekek körében 9-27 százalék az anatómiai és/vagy genetikai rendellenesség gyakorisága, mely a gyermek sorsát alapvetően befolyásolja. A bölcsőhalál eseteinek 30 százaléka is retardált újszülötteknél fordul elő. Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél. Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak. Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni. Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén. A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb. Az IUGR előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető.

A méhen belül felismert IUGR esetén a legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozása, valamint az intravénás cukor- és magnéziuminfúzió adása, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. A fájdalom ugyanis reflexesen csökkenti a méh vérkeringését, rontja a magzat oxigénellátását. Megszületése után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei. Az anyatejes táplálás természetesen IUGR esetén rendkívül fontos. A megfelelő ellátásban részesülő, anyatejjel helyesen táplált gyermek általában kétéves korra éri utol kortársait a testi és értelmi fejlődésben.

Terhességi kolesztázis (epepangás)

A terhesség során leggyakrabban előforduló májbetegség, az intrahepatikus kolesztázis (ICP) csökkenti az emésztőrendszeri epe felszabadulását a májból és az epesavak felhalmozódásához vezet a vérben. Emellett rontja a máj működését, súlyos viszketést okoz, valamint növeli a koraszülés kockázatát. Fontos azonban odafigyelni egy bőrtüneteket is okozó elváltozásra, amely a májműködés zavarát és az epesavak túlzott felhalmozódását jelenti, és gyakran egyetlen tünete a tenyér és a talp erős viszketése. Ez a kolesztázis, amiről fontos tudni, nem bőrbetegség, csak bőrtünetekkel jár. Az természetes, ha a bőr annak nyúlása, feszülése miatt viszket, de ha a tenyéren, vagy a talpon tapasztalod ezeket az intenzív tüneteket, vagy el nem múló kiütések jelentkeznek a testen, mindenképp érdemes felkeresni a kezelőorvost.

A kolesztázis hatása az utódokra

Korábbi tanulmányok szerint, az ICP-ben szenvedő nők gyermekeinél nagyobb valószínűséggel alakul ki gyermekkori elhízás. A növekvő bizonyítékok arra utalnak, hogy a bél mikrobiom kulcsfontosságú szerepet játszik a jó anyagcserében, és hogy megváltozott összetétele ezáltal súlygyarapodást is eredményezhet. Mindezek alapján a veszélyeztetett gyermekek számára különösen fontos lehet az egészséges táplálkozás. Egy friss kutatásban Dr. Caroline Ovadia és csapata, a londoni King's College munkatársai azt vizsgálták, az ICP hogyan befolyásolja a bél mikrobiom összetételét egerekben és azok utódaiban. Az eredmények szerint az utódok eltérő bél mikrobiom összetételt és májfunkciókat mutattak, különösen nagy zsírtartalmú étrend követése esetén, ami befolyásolhatja az anyagcserét és növelheti az elhízás kockázatát.

Dr. Ovadia megjegyzi: "Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy a terhesség ideje alatti egészségi állapotnak hosszú távú hatása lehet a gyermekekre. Emellett a bél mikrobiom elváltozása -különösen a nyugati stílusú, magas zsírtartalmú étrend esetén- növeli az elhízás kockázatát". Az eredmények azt sugallják, hogy ICP-vel vagy más májbetegséggel küzdő anyák gyermekei számára különösen előnyös lehet az egészséges táplálkozás fenntartása, és a zsíros ételek kerülése. Továbbá, hogy a mikrobiom összetétel célzott befolyásolása -például prebiotikumok vagy probiotikumok használatával- elősegítheti a gyermekei elhízás kockázatának csökkentését.

tags: #meh #erek #osszenyomasa #terhesseg #alatt