A művi terhességmegszakítás, avagy abortusz, a magyar jogrendszerben és orvosi gyakorlatban egyaránt kiemelt fontosságú, összetett kérdéskör. Nem csupán orvosi beavatkozás, hanem mélyen érint erkölcsi, jogi és társadalmi normákat is. A témát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) szabályozza, valamint a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (Mvtv.) is részletesen kitér rá.
Az orvos jogai és kötelezettségei a terhességmegszakítás kapcsán
Dr. Böszörményi-Nagy Géza, a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának elnöke szerint az orvos és a beteg között "szerződéses viszony" áll fenn, melyben az orvosnak a beteget kell néznie. Az Eütv. szabályozza, hogy milyen helyzetben tagadhatja meg az orvos a beteg ellátását. Vannak egyértelmű fizikai okok, mint például, ha az orvos egy másik beteg ellátásával van elfoglalva, vagy ha a beteg súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettséget (pl. nem szedi a gyógyszereit, nem tartja be a kórház házirendjét, nem fizeti meg az előírt térítési díjat). Előfordulhat az is, hogy a beteg magatartása sértő, vagy súlyosabb esetben veszélyezteti az orvos életét vagy testi épségét.
Az orvos akkor is visszautasíthatja a beteg ellátását, ha úgy ítéli meg, hogy ahhoz nincs szakmai kompetenciája, felkészültsége, vagy nincsenek meg az ellátás tárgyi feltételei. Vannak helyzetek, amikor az ellátást kötelező megtagadnia az orvosnak, például ha a beteg vagy a beutaló orvos által kért kezelés jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik.
Lelkiismereti okok és a terhességmegszakítás megtagadása
Az egyik lehetőség az orvosnak a beavatkozás megtagadására, ha azt vallási, lelkiismereti okokból teszi. Ebben az esetben az orvosnak nem kell az erkölcsi meggyőződésével ellentétes ellátásban közreműködnie. Ilyen lehet például a művi abortusz vagy az etikátlan genetikai vizsgálat. Emiatt az orvost a munkahelyén hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
Dr. Böszörményi-Nagy Géza felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosnak írásban közölnie kell előre a szolgáltatóval, ha bizonyos beavatkozásokat bármilyen oknál fogva nem óhajt végezni, vagy ha nem közölte előre, akkor az első adandó alkalommal írásban meg kell tennie.
Fontos megjegyezni, hogy az orvosi gondolkodás hierarchiájában az élet védelme a legmagasabb szint. Az orvosi hivatás célja az emberi élet védelme, a fogantatástól a halálig. „Amikor azt hallom egy nőtől, hogy az én testemről én döntök, akkor tudomásul kell venni, hogy ott már van egy másik élet is.”
Az abortusz helyzete és az orvoshiány
A Szabad Európa értesülése szerint egyre több olyan orvos van, aki lelkiismereti okokból nem hajlandó terhességmegszakítást végezni. Olaszországban évek óta probléma, hogy olyan kevés orvos hajlandó terhességmegszakítást végezni, hogy az már az ellátást veszélyezteti. 2021-ben az olasz nőgyógyászok 70, a római nőgyógyászok 80 százaléka tagadta meg a művi abortusz elvégzését. Már 2017-ben voltak olyan klinikák, amelyek álláshirdetésükben kifejezetten olyan orvost kerestek, aki hajlandó terhességmegszakításra.
„Kicsit sarkítva a helyzetet, ha egy intézményben minden orvos úgy nyilatkozott, hogy ő nem hajlandó abortuszt végezni, akkor ez az intézmény nem jól végzi a dolgát.”
Ugyanakkor a törvény előírja, hogy a szülészeti-nőgyógyászati osztályt működtető állami és önkormányzati intézményekben legalább egy olyan csoportnak kell működnie, amely végez terhességmegszakítást. Zeller Judit szerint problémás, ha egy adófizetői pénzből dotált egészségügyi intézmény közfinanszírozott ellátást tagad meg.
Abortusz és személyiség: Miről is szól valójában az erkölcsi dilemma | Glenn Cohen | Big Think
A terhességmegszakítás szabályozása Magyarországon
Magyarországon a terhesség megszakítását jogilag az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről szabályozza. A törvény leszögezi, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.
Európai összevetésben a magyar szabályozás - szemben a jóval szigorúbb lengyelországival, vagy a teljes tilalomról rendelkező máltaival - a középmezőnybe tartozik.
Mikor szakítható meg a terhesség?
Az orvosi megközelítésben a megtermékenyítéstől a terhesség 12. hetéig embrióról, ezt követően magzatról beszélhetünk. Jogi értelemben az embrió még nem minősül emberi lénynek, a magzat már igen. A terhességmegszakítás szabályai Magyarországon lekövetik ezeket a fejlődéstani és jogi kategóriákat.
A hatályos jogszabályok alapján a terhesség a 12. hétig megszakítható, ha:
- a várandós nő egészségét a terhesség súlyosan veszélyezteti;
- az embrió orvosilag valószínűsíthetően súlyosan fogyatékos vagy károsodott;
- a terhesség bűncselekmény (különösen nemi erőszak) következménye;
- az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van.
Tekintve, hogy a súlyos válsághelyzet egyénenként változó egyéni és társadalmi körülményeket jelent, a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról. Így biztosított az Alaptörvény által is védett önrendelkezéshez való jog érvényesítésének lehetősége. A súlyos válsághelyzetet nem kell igazolnod, elég erre hivatkoznod a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt. Pusztán a kérésed alapján megállapítják a súlyos válsághelyzet fennállását.
Meghosszabbított határidők:
- Ha a terhességet neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a 12. hetet, a terhesség a 18. hétig megszakítható. (Például ha betegség miatt nem ismerték fel a terhességet vagy az orvos tévesen azt állapította meg, hogy nem vagy terhes.)
- A terhesség a 20. hétig (a diagnosztikai eljárás elhúzódása esetén a 24. hétig) szakítható meg, ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy valamilyen környezeti hatás (pl. a magzat fejlődését károsító gyógyszer vagy sugárzás) miatt károsodott. Azt, hogy ez az indok fennáll-e, mindig orvos tudja megállapítani.
- Ha a magzat életképtelen, a terhesség bármeddig megszakítható.
Az, hogy a terhesség a 12., 18., 20. vagy 24. hétig szakítható meg, azt jelenti, hogy az adott terhességi hétig az abortusznak meg kell történnie. Tehát nem elegendő ebben az időszakban időpontot kérni, magát a beavatkozást is el kell végezni.
Az, hogy hányadik terhességi hétben jársz, az orvos feladata. A terhesség kezdetét általában az utolsó menstruáció első napjához igazítják.
| Határidő | Indok |
|---|---|
| 12. hétig | Súlyos válsághelyzet, anya egészségének veszélyeztetése, magzat súlyos károsodása, bűncselekményből eredő terhesség. |
| 18. hétig | Késői felismerés (egészségi ok, orvosi tévedés, hatósági mulasztás) vagy kiskorúság. |
| 20. (24.) hétig | Magzat 50% feletti eséllyel genetikailag vagy környezeti hatás miatt károsodott. |
| Bármeddig | Magzat életképtelensége. |
Az abortusz folyamata Magyarországon
Magyarországon csak műtéti abortusz érhető el. A műtéti abortuszt nőgyógyászati vagy szülészeti osztállyal rendelkező kórházakban erre kiképzett orvosok végzik el. A beavatkozás körülbelül 15 percet vesz igénybe, ezt követően még megfigyelésre a kórházban kell maradni néhány órát.
A terhességmegszakítás folyamatát a családvédelmi szolgálatnál kell elindítani. Először részt kell venni egy úgynevezett első tanácsadáson, ahol megpróbálnak meggyőzni arról, hogy tartsd meg a magzatot. Ezután tudsz időpontot kérni a második tanácsadásra, ahol már szükség van a terhesség orvosi igazolására is. A két tanácsadás között legalább három napnak el kell telnie.
Ha korábban nem tetted, a két tanácsadás között el kell menned egy nőgyógyászhoz, aki elvégez néhány vizsgálatot, és megállapítja, hogy hányadik terhességi hétben jársz. Fontos, hogy ha úgy érzed, egy kérdés sértő vagy megalázó számodra, akkor nyugodtan kérdezd meg, hogy erre feltétlenül szükséges-e válaszolnod.
2022 szeptembere óta az orvosnak a magzat életfunkcióit is be kell mutatnia. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy az orvos köteles meghallgattatni a magzat szívhangját, de a szabályozásból ez nem következik egyértelműen. Az orvosi vizsgálattal nem kell megvárni, hogy a szívhang észlelhető legyen. Ha a terhesség korábbi szakaszában jelentkezel az orvosi vizsgálatra, és az orvos arra hivatkozva, hogy még nem hallható a szívhang, vissza akar hívni egy későbbi vizsgálatra, azt nem kell elfogadnod. Ilyenkor az orvosnak az adott pillanatban észlelhető életfunkciókat kell bemutatnia (pl. a petezsákot az ultrahangon). Ha már észlelhető a szívhang, akkor sem kötelezhetnek arra, hogy meghallgasd. Jogodban áll kérni az orvostól, hogy tekintsen el a szívhang bemutatásától. A rendelet értelmében az orvosnak sem kell a szívhang meghallgatásához ragaszkodnia. Más módon is bemutathatja az életjeleket, például egy ultrahangfelvétellel. Ezért ilyenkor érdemes kérni az orvost, hogy így tegyen. Ha mégis ragaszkodnak a szívhang bemutatásához, akkor sem kényszeríthetnek arra, hogy oda is figyelj. Az orvos akkor is igazolhatja, hogy tájékoztatott, és bemutatta az életjeleket, ha direkt nem figyeltél oda.
Ha a második tanácsadáson is fenntartod a kérelmed, akkor hivatalosan is elindítják a folyamatot, és kiválaszthatod, hogy hol végezzék el a beavatkozást. A második tanácsadás után nyolc napon belül jelentkezned kell a választott rendelőben vagy kórházban. Ekkor még nem végzik el a beavatkozást, csak megvizsgálnak, és ha orvosilag is engedélyezik a terhességmegszakítást, időpontot egyeztetnek veled a beavatkozásra. A terhességmegszakítás napján a kérelmet aláírásoddal ismét meg kell erősítened.
Költségek és titoktartás
A terhességmegszakítás térítési díja 2024-ben 45 312 forint. Ahhoz, hogy elvégezzék a beavatkozást, be kell mutatnod egy igazolást arról, hogy befizetted ezt az összeget. Kedvezmény is igénybe vehető, ha valaki szociális intézményben él, vagy ha a veled egy háztartásban élő házastársad, élettársad kap pénzbeni szociális ellátást. A terhességmegszakításnak nem feltétele az apa beleegyezése, és tájékoztatni sem kell őt erről. A terhességmegszakítás a terhes nő döntésén múlik.
Jogod van ahhoz, hogy a terhességmegszakítás titokban maradjon, és csak azok tudjanak róla, akik az eljárásban részt vesznek, vagyis a családvédelmi szolgálat és az egészségügyi dolgozók. Az egészségügyi dolgozókat és a családvédelmi szolgálat munkatársait szigorú titoktartási kötelezettség terheli. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) is beállíthatod, hogy ki férjen hozzá ehhez az információhoz. Ha kiskorú vagy, akkor a terhességmegszakításhoz szükséges a törvényes képviselőd (általában az egyik szülő) hozzájárulása, így őt is tájékoztatnod kell róla.
Kártérítési felelősség művi terhességmegszakítás elmaradása esetén
A kártérítési jog fogalomrendszerét sajátos megvilágításba helyezi az az eset, amikor az egészségügyi szolgáltató valamely mulasztása következtében a kár „egy gyermek képében jelenik meg”. A fogyatékos gyermek nem kívánt megszületése napjainkban különböző kötelezettségszegésekből fakadhat, melyekre a két leggyakoribb eset a diagnosztikus tévedés és a tájékoztatás elégtelensége.
Diagnosztikus tévedések és tájékoztatási hiányosságok
A diagnosztikus tévedések körében beszélhetünk a prenatális, vagyis a méhen belüli diagnosztikus eljárások körében elkövetett mulasztásokról, melyekre a leggyakoribb példa a végtagfejlődési, a velőcső-záródási, kromoszóma-rendellenességek felismerésének elmulasztása a terhesség tartama alatt (az ultrahangvizsgálat leletének, illetve a célzott laboratóriumi vizsgálatok leletének téves értékelése).
A másik esetkör a tájékoztatás elégtelensége, amely során előfordulhat a szülők hibás tájékoztatása a genetikai tanácsadás során, az anya téves tájékoztatása az általa elszenvedett fertőző betegségnek a magzat kockázataival kapcsolatban, de előfordulhat számos esetben az is, hogy a szülők a diagnosztikus vizsgálatok eredményével kapcsolatban nem kapják meg a kellő tájékoztatást. Ezeknek az eseteknek a lényege tehát, hogy nem maga a fogyatékosság vezethető vissza orvosi tevékenységre vagy mulasztásra, hanem a terhesség-megszakítás esélyének elvesztése.
A „wrongful life” és „wrongful birth” kártérítési igények
A születéssel kapcsolatos kártérítési igények három csoportra bonthatóak:
- Wrongful pregnancy action: egészséges, de nem kívánt gyermek világrajövetele esetén.
- Wrongful birth action: fogyatékossággal született gyermek utáni szülői kártérítési igény esetén.
- Wrongful life action: magának a fogyatékos gyermeknek a kártérítési igényére vonatkozik.
A Legfelsőbb Bíróság az 1/2008-as jogegységi határozatban végül egyértelműen állást foglalt abban, hogy a genetikai, vagy teratológiai ártalom következtében fogyatékossággal született gyermek nem igényelhet a saját jogán kártérítést az egészségügyi szolgáltatótól, mert a terhesgondozás ideje alatt az anya nem él mégsem a terhesség megszakításának a jogszabály által biztosított jogával. Ez a határozat, hasonlóan a korábban említettekhez, szintén a közrendbe ütközne - átvéve az angolszász „public policy” érvet - amely azonban sértené Magyarország alkotmányos rendjét.
A jogegységi döntés kimondja, hogy a természeténél fogva a fogyatékossággal született gyermeknél az egészségkárosodás a magzati fejlődés rendellenessége miatt, s nem az orvos jogszabályellenes magatartása folytán következik be. A gyermeknek nincs kára, mert az élet kárként nem értelmezhető.
Nemzetközi kitekintés és a jogi álláspontok ütközése
A nemzetközi szakirodalom és az egyes államok joga, illetve bírói gyakorlata túlnyomó részben a gyermek kártérítési igénye ellen foglal állást. E többségi álláspont érvrendszere abban foglalható össze, hogy maga az emberi élet nem tekinthető kárnak, így a fogyatékos élet sem. A fogyatékos életet az egészséges élettel összemérni nem lehet, mert a természetnél fogva fogyatékos személynek esélye sem volt az egészséges életre, így nincs kompenzálható hátránya.
Esetileg előfordultak ezzel ellentétes bírói döntések is, amelyek elsősorban humanitárius szempontokat hangsúlyoztak: azzal érveltek, hogy a kártérítési igény elismerésével "a bíróság nem az életet, hanem a fogyatékosságot értékeli hátrányosan", és "a segítségre szoruló ember nem hagyható magára" (a francia Semmítőszék a Nicholas Perruche ügyben).
Több országban törvényhozási úton rendezték a kérdést. Franciaországban olyan törvényt alkottak, amely kimondja: "senki nem érvényesíthet kártérítési igényt önmagában amiatt, mert megszületett" továbbá "nem lehet kártérítési követelése annak, akinek fogyatékosságát vagy betegségét nem közvetlenül a terhesség ideje alatti orvosi beavatkozás okozta, hanem az természetes okokban rejlik (Loi no. 2002/303 du 4 mars 2002).
Az anya kárenyhítési kötelezettsége
A kártérítési jog talaján maradva figyelembe kell venni az édesanya kárenyhítési kötelezettségét is. Ez alapvetően kétféle lehetőséget rejt magában: a nem kívánt terhesség megszakítását vagy a gyermek örökbe adását.
A német Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy ha a sikertelen terhesség-megszakítást követő terhességet még mindig idejében felfedezik és lehetséges egy esetleges újabb megszakítás, akkor ennek az anya részéről történő megtagadása az okozati összefüggés megszakításának minősül. Ebben az esetben a beavatkozás megtagadása egyben a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is.
Azonban a terhesség-megszakítás nem szolgálhat alternatívaként egy kiegyensúlyozott családtervezés részeként. Morális szemszögből is nézve elmondható, hogy azért a fogamzóképesség megszüntetése és egy még meg nem született magzat életének kioltása között ég és föld a különbség. Dr. Navratyil Zoltán álláspontjával egyetértve „a terhesség-megszakítás nem lehet polgári jogilag kívánatos, adott helyzetben általában elvárható magatartásként értékelni. Abortuszra senkit nem lehet kötelezni.”
A károsult anya kárenyhítő kötelezettségének másik lehetősége a megszületett, de nem kívánt gyermek örökbeadása. A német bírói gyakorlat is ezt a felfogást követve nem tekinti a megszületett gyermek örökbeadásának elmulasztását a kárenyhítési kötelezettség mulasztásának, mivel úgy tartja, hogy az elsődleges cél, hogy a gyermek a saját családjában nőjön fel. A gyermek és a szülő között fennálló érzelmi kötődést abszurd lenne szankcionálni azért, mert a szülő lemond a gyermek felneveléséről. Ahogy Dósa Ágnes fogalmazott „a gyermek nem lehet a vagyoni diszpozíciók tárgya.”
Defenzív medicina és társadalmi hatások
Az egyre szaporodó peres eljárások arra késztetik az orvosokat, hogy már jó előre szükségtelen vizsgálatokkal és beavatkozásokkal bástyázzák körül magukat. Ezt nevezzük defenzív medicinának, amely a rizikós kezelések elkerülését jelenti az esetleges feljelentésektől és a kétes kimenetelű műhibaperektől való félelem miatt.
A defenzív medicina szándékát tekintve alapvetően kétféle lehet: a „megerősítési” (vagy másként „pozitív”) csoportba tartozik minden olyan tevékenység, amelyek célja a diagnosztikai eljárásokban elkerülhetetlenül benne rejlő bizonytalanságok mérséklése, valamint a kezeléssel óhatatlanul együtt járó szövődmények kivédése. „Elkerülő” (vagy másként „negatív”) szemlélet vezérli ugyanakkor az orvost, ha eleve nem vállalkozik kockázatosnak tűnő betegek fogadására, vagy oly módon igyekszik megszabadulni a döntés felelősségétől, hogy más szakterületek képviselőit is bevonja a gyógyításba, noha erre nem volna szükség.
A defenzív szemléletből adódó egészségi ártalmak és többletkiadások olyan szabályozást sürgetnek, amely csökkenti az egészségügyi dolgozókban a fenyegetettség érzését.
tags: #karteritesi #felelosseg #muvi #terhessegmegszakitas