A csecsemők egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenek bizonyos vitaminok, melyek pótlása különösen az első életévekben kiemelt fontosságú. Kéthetes kortól minden újszülöttnek el kell kezdeni a D-vitamin adását, mert különben ebben az igen intenzív növekedési szakaszban, ami az első életév során vár rájuk, a szervezetben képződő D-vitamin nem fogja fedezni a szükségleteiket.
A D-vitamin hiány következtében zavart szenved a normális csontfejlődés, és angolkór (csontdeformitások, növekedésbeli elmaradás, izomgyengeség, étvágytalanság, tarkótáji izzadékonyság, ingerlékenység, fertőzésekre való hajlam, vérszegénység) lesz a következménye. A D-vitamin napi szükséglete érett újszülötteknek 400 nemzetközi egység.
A D-vitamin cseppet kis mokkáskanállal, pár csepp lefejt tejjel vagy tápszerrel lehet legkönnyebben beadni. Célszerű a beadást mindig ugyanabban a napszakban elvégezni (pl. fürdetés előtt), mert akkor ez jobban rögzül a napi tevékenységek sorában és nem felejtik el adását. A csecsemőtápszerek szintén tartalmaznak D-vitamint, ezért a D-vitamin adásánál ezt figyelembe kell venni. A tápszerek D-vitamin tartalma kb. 40 nemzetközi egység 100 ml elkészített tápszerben.
A K-vitamin szerepe és pótlása
K-vitamin pótlására az újszülöttkori vérzékenységi állapotok megelőzése érdekében van szükség. A normális véralvadáshoz K-vitaminra is szükség van. Az anyatej K-vitamin tartalma csekély, illetve az anyatejes táplálás mellett nem szaporodnak el a bélben azok a jótékony baktériumok, amelyek a későbbi életszakaszokban előállítják azt. Ezért kell pótolni, amíg a baba kizárólag anyatejet kap.
Születést követően minden baba kap az újszülöttosztályon K-vitamint, melyet - az első héten, majd havonta egyszer - otthon is adni kell. A Konakion MM Paediatric 2 mg-os injekcióból - a D-vitamin beadásánál leírt technikával - havi 1 ampullát kell megitatni a picivel.
Amikor a köldökcsonk leesik, időnként pici kis vérzést észlelhet az anyuka. Ebben az esetben a K-vitaminból kapjon plusz 1 ampullát a baba, függetlenül attól, hogy mikor lenne esedékes a K-vitamin adása.
Ha a baba tápszeres pótlásra szorul, akkor a továbbiakban K-vitamin külön adására már nincs szükség. Azok a babák, akik kis vasraktárral rendelkeznek (iker újszülöttek, koraszülöttek, többszöri vérvételen átesettek) 3-4 hetes koruktól vas pótlására szorulnak a későbbi vashiányos vérszegénység kialakulásának megelőzése céljából. Amennyiben a pici vastartalmú tápszert kap, úgy annak mennyiségét is figyelembe kell venni a vaspótlás során.
Későbbi életkorban - különösen az intenzív növekedéssel járó serdülőkorban, illetve lányoknál a menses megjelenését követően - nem ritka a vashiány és a hozzá társuló vérszegénység.
A K-vitamin két nagy részre osztható: vízben, valamint zsírban oldódó csoportra. Míg a vízben oldódó vitaminokat nem, addig a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes raktározni. A természetben a K-vitamin két fő formában van jelen: a K1-vitamin, vagy fillokinon, amit a zöld növények szintetizálnak, valamint a K2-vitamin, vagy menakinon, amelyet a bélbaktériumok állítanak elő. A K-vitamin legfontosabb szerepe, hogy befolyásolni tudja a vér alvadási képességét, és segít azon fehérjék összetapadásában, amelyek elengedhetetlenek a véralvadásban. Ezen kívül a K-vitaminnak a csontképző folyamatokban, a csontsűrűség egészséges szinten tartásában is nagy szerepe van: szedése javíthatja a csontok alakját és előnyösen hathat a csonttömeg növekedésére is.
A sötétzöld leveles zöldségek, mint a spenót, brokkoli, fejes saláta, kelbimbó, kelkáposzta gazdag K1-vitaminban. A K2-vitamin természetes formában megtalálható a baktériumos erjesztéssel készülő élelmiszerekben, például az érlelt sajtokban és a túróban, valamint a vastagbél baktériumai (pl. E. coli, B. fragilis) is szintetizálják. Kis mennyiségben előfordul a húsokban, tojásban is, de a máj és a zöld tea is hasznos K-vitamin-forrás.
Nincs teljes egyetértés a mennyiséget illetően, mert a K-vitamin hiányát nehéz előidézni. A javasolt adag 0,5-1,0 μg/kg/nap. Az ember K-vitamin-szükségletét a táplálék K1-vitaminja és a bélbaktériumok által előállított K2-vitamin kb. K-vitamin-hiányra utalhat, ha a legkisebb sérülés esetén is lassan áll el a vérzés, vagy a bőrt ért kisebb horzsolás is kékes-feketés nyomot hagy. A gyakori orrvérzés is felhívhatja a figyelmünket hiányállapotra.
A Konakion receptköteles készítmény, ampullás csomagolású, ahol egy ampulla egy dózist (2 mg) jelent. A készítmény nevében a „paediatric” szó utal arra, hogy csecsemőgyógyszerről van szó. A dobozon fel van tüntetve, hogy injekció, azonban szájon keresztül is beadható a készítmény, meg kell itatni a csecsemővel. Legegyszerűbben lefejt anyatejjel összekeverve, a dobozban található fecskendővel vagy kanállal lehet beadni. Arra kell figyelni, hogy az ampullát óvatosan nyissuk ki, mivel az élesen törik, és könnyedén elvághatjuk vele a kezünket, valamint felbontás előtt érdemes megnézni, hogy az oldat tiszta és lejárati időn belüli legyen, ne váljon szét, és ne legyen zavaros.
Időre vagy közel időre (36. terhességi héten vagy azután) született, 2500 grammnál nagyobb súlyú, érett újszülöttek már az első adagot is (2 mg) szájon át (orálisan) kapják meg. Koraszülöttek (36. hét előtt születettek) esetében az első adag 2 mg szájon át, majd a 7. életnapon ismét 2 mg szájon át, utána a 4-6. héten 2 mg szájon át. Az első életévben havonta 1 mg K-vitamin adása javasolt.
A kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek alacsony a K-vitamin-szintje, mivel az anyatejbe kevés K-vitamin választódik ki, ezért javasolt a K-vitamin adása. A tápszerek kellő mennyiségű K-vitamint tartalmaznak, ennek pótlását egy tápszerrel táplált csecsemő nem igényli.
A vitaminok két nagy részre oszthatók: vízben, valamint zsírban oldódó csoportra. Míg a vízben oldódó vitaminokat nem, addig a zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes raktározni. A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, aminek több formája is létezik. A K2-vitamin, a menakinon a K1-vitaminból is szintetizálható és olyan kémiai reakciók esetében van fontos szerepe, mint a csont szilárdságának fenntartása vagy a véralvadás segítése. A K-vitamin önmagában nem mérgező, de ha túl nagy mennyiségben fogyasztják rendszeresen, akkor néhány mellékhatást produkálhat a túladagolása.
Ritkán ugyan, de egyeseknél előfordulhat a menakinonra kiváltott allergiás reakció. A K2-vitamin akkor vált ki allergiás reakciót, ha a szervezet nem megfelelően azonosítja és idegenként tekint rá, így a hisztamin szintjének növelésével reagál rá. A K2-vitamin okozta allergiás reakció megnyilvánulhat csalánkiütés, erős viszketés, légzési nehézség és szabálytalan szívverés formájában. A súlyos tünetek esetében azonnal orvosi ellátásra van szükség, mert anafilaxiás sokk is felléphet.
A K-vitamin növelheti a vérplazma térfogatát, ami fokozza a vér “vastagságát”. Ha magas vérnyomásban szenvedünk, akkor a K2-vitamin fokozhatja ezt és még akár szív- és érrendszeri betegségeket is előidézhet. Éppen ezért, ha magas a vérnyomásunk vagy a véralvadás nem megfelelően működik, akkor kérdezzük meg orvosunkat, hogy ehetünk-e K2-vitamin kiegészítőket rendszeresen.
A K2-vitamin kiegészítők leggyakoribb mellékhatásai a gyomorgörcsök, mivel ilyenkor az emésztőrendszer nem képes megfelelően felhasználni a kiegészítőket. A nagy dózisú K-vitamin pótlás gyomorpanaszokhoz, hányingerhez, hasmenéshez, hányáshoz, hasi görcsökhöz és tartós gyengeséghez vezethet. Ezek leküzdéséhez érdemes nagyon sok folyadékot inni.
A K-vitamin kiegészítők befolyásolhatják bizonyos gyógyszerek hatásosságát is.
Székrekedés csecsemőknél és a vitaminok szerepe
Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus, van-e étrendi hiba, illetve más tényező, ami ezt a helyzetet okozhatja. Az is segít, hogy ha visszagondolsz: mikor fordult elő először, mi történt akkor? Véletlenül nem akkor volt a közösségbe szoktatás? Egy új helyzet? Szobatisztaságra nevelés kezdése?
A mai, modern étrend rengeteg feldolgozott ételt tartalmaz. Kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget.
Rostbevitel növelése minden esetben (akár funkcionális, akár organikus), bár ellentmondásosak a kutatások ebben. Súlyos székrekedésnél főleg kevés a bizonyíték. Ne egyoldalúan gondolkozz, az étrend tartalmazzon az összes élelmiszercsoportból alapanyagokat.
Székrekedéses epizódnál inkább tejes kiőrlésű pékárukat kínálj gyermekednek (1 éves kor után).
Aszalt szilva: szuperül lazítja a székletet, csak 4-5 éves kor alatt könnyen félrenyelhető. Akkor nem, ha beáztatod és leturmixolod, és így adod hozzá a gyermeked ételéhez (pl. 1 éves kor felett egy kis gyümölcslé (kb. 120-240 ml/nap) a víz mellé, főleg szilvalé/almalé/körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os).
A kisgyermek fogyasszon napi kb. Rostbevitel - észszerű célja napi körülbelül 5 gramm. Ez úgy érhető el, hogy naponta több adagot kínálsz zöldségekből, gyümölcsökből és magasabb rosttartalmú gabonakészítményekből. A legtöbb zöldség és gyümölcs adagonként kb. Ha a babánál hirtelen székrekedés lép fel, és egyeztettél a gyermekorvossal, lehet a pürébe gyors megoldásként szilvapürét, esetleg körtepürét keverni.
A tehéntej napi maximális adagja 1 éves kor után legyen kb. Alapvető, hogy ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje.
Biztosíts nyugodt körülményeket. Lábtámasz: amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába. Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel. 3 éves gyermeknél 8-13 g/nap). Ennél több nem feltétlen előnyös, hiszen éppen székrekedést is okozhat a rendszeres, nagyon magas rostbevitel (főleg, ha a folyadék és mozgás mellé nem elegendő).
Tejbevitel maximalizálása: Napi max. Étrend: fokozni lehet a bélmozgást például szorbitot tartalmazó élelmiszerekkel (szilva-, körte-, almalé).
Vitaminok és ásványi anyagok gyerekeknek | Ismerje meg a különbséget és miért fontosak
Mindennapos kérdés, hogy milyen vitamint, immunerősítő készítményt lehet adni a beteges gyermek számára. Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy általánosan mindenkinél beváló csodaszer nincsen. Ha létezne ilyen, akkor annak a feltalálója már igen gazdag és elismert ember lenne. Általánosságban elmondható, hogy a szervezet jó vitaminellátottsága elengedhetetlen az immunrendszer optimális működéséhez. Alapállapotban, ha egy gyermek jó étvágyú, és változatosan fogyaszt zöldségféléket, gyümölcsöket, akkor extra vitaminbevitelre nincsen szüksége, hiszen táplálkozása során hozzájut a szükséges mennyiségekhez. Bár jobban szeretjük, ha a vitaminforrást a zöldségesnél szerzik be, és nem a patikákban, természetesen rossz étvágyú, válogatós gyermek esetében szükség lehet gyógyszeres vitaminpótlásra. Erre számtalan multivitamin készítmény áll rendelkezésre a kereskedelemben.
tags: #k #vitamin #okoz #szorulast #csecsemonek