A kisbabát váró pároknál talán a szülés-születés okozza a legtöbb bizonytalanságot, sőt akár félelmet is. Különösen így van ez az első gyermek születésénél. Mikor kell elindulni a kórházba? Mivel telnek a szülés előtti órák? Milyen fájdalomra kell készülni és azt hogyan lehet enyhíteni? Miben tud segíteni az édesapa a szülés közben? Mi van, ha apuka nem érzi jól a szülőszobában? Ezernyi kérdés merülhet fel a gyermek érkezése előtt, és bár a kismama édesanyja, testvérei, barátnői, vagy apukának a haverjai saját tapasztalataik, élményeik elmesélésével segíthetnek, a legjobb, ha szakértők adnak tanácsot ezekben a fontos kérdésekben.
A Hadas Kriszta Alapítvány Jön a baba workshopja biztonságot, megértést és valódi támaszt ad mindenkinek, aki épp egy kis élet érkezésére készül. A program finoman, lépésről lépésre segít eligazodni a babavárás legfontosabb kérdéseiben. A BabaMama Expón most először mutatkozik be a két modulból álló Jön a baba DUO workshop, amelyre kizárólag a rendezvényen lehet jelentkezni. Szombaton 11.00 és 13.00 között Bocskayné Irci, tapasztalt laktációs és csecsemőgondozási szakember is csatlakozik hozzátok.
Kriszta hitvallása az volt, hogy minden szülő megérdemli a támogatást és az információt, hogy magabiztosan és kiegyensúlyozottan vághasson neki a szülői szerepnek. Nyitott, őszinte, elfogadó közösséget, kedves ismerősöket és barátokat. Sok éve, amikor Hadas Kriszta és Kéky Kira belevágott, csak remélték, hogy a Jön a baba sorozat majd egyszer „mozgalommá”, empatikus, megértő közösséggé növi ki magát. Arról álmodtak, hogy lesz egy olyan platform, amelyen gonoszkodás, ítélkezés nélkül figyelünk egymás történeteire. Kendőzetlenül és őszintén mutajuk meg, hogy az anyaság milyen sokszínű, és sokféleképpen lehet jó szülőnek lenni. Ez volt Hadas Kriszta talán legfontosabb mondata, amikor kitalálta és megalkotta a "Jön a baba workshopot".
A "Jön a baba" sorozat célja az volt, hogy szembeszálljon azzal a sztereotípiával, miszerint a babavárás, a szülés és az azt követő időszak csupán csodás, örömteli, rózsaszín időszak, kötelező boldogsággal. Azt szeretnék, hogy az anyák merjenek beszélni a nehéz pillanataikról is. Ez igaz, van változás, egyre többen merik elmondani az igazat, és a „most kell a legboldogabbnak lenned” mondat ma már ritkábban hangzik el. Remélhetőleg ebben nekik is részük volt.
A Jön a baba workshopok egy rövid időre szünetre mennek. Ez az időszak most a tervezésről, feltöltődésről és az új ötletek érleléséről szól. Köszönjük a bizalmatokat, az eddigi visszajelzéseket és a lelkes jelenlétet.
A szülés várható időpontja és a terminustúllépés
Mikor érkezik a baba? Erre a kérdésre sajnos nem lehet pontos választ adni, hiszen a szülés egy összetett, hormonvezérelt folyamat. A terhesség a megtermékenyüléssel kezdődik, de a gyakorlatban az utolsó menstruációs ciklus első napjától számítják. A terminus kifejezés magát a szülés várható időpontját jelenti, ami az utolsó menstruáció első napjától számított 40. hét betöltésének napja, vagyis kb. ekkorra várható a baba érkezése.
És bár a szakemberek több szempontot mérlegelnek a szülés várható időpontjának meghatározásakor, a babák mindössze tíz százaléka érkezik erre az időpontra. A terminustúllépést gyakran összekeverik a túlhordással. A terminustúllépés a betöltött 40. hét utáni egy hetet jelenti, míg túlhordásról a betöltött 42. hét után beszélhetünk. Maga a terminustúllépés viszonylag gyakori jelenség.
Mi állhat a szülés megindulásának késése hátterében?
Az egyik ok az lehet, hogy a várandósság idejét nem tudják pontosan meghatározni. Az eltéréseket például a szabálytalan menstruációs ciklus-hossz okozhatja vagy az, hogy a peteérés időpontja - még szabályos ciklusok esetében is - változékony lehet. E bizonytalanságok miatt sem szoktunk a betöltött 40. hét után még egy hétig terhességet elindítani.
Előfordulhat azonban az is, hogy valamilyen más ok miatt nem indul meg a szülés spontán folyamata. Ez lehet alkati dolog, fájásgyengeség, de lehet akár hormonális ok (pl. ha valakinek alulműködik a pajzsmirigye).
Ugyanakkor a pontos háttér nagyon sokszor rejtve marad, és nem találnak magyarázatot a terminustúllépésre. A terminustúllépés kapcsán érdemes megemlíteni a lelki tényezőket is. Szorongás vagy a szüléstől való félelem is hátráltathatja a szülés megindulását és a szülés természetes folyamatát is.
A támogató, empatikus közeg és türelem rendkívül fontos a szülő nő számára. Ha a kismama gondolatait betölti az otthon maradt családtagok miatti aggodalom; ha amiatt szorong, hogy egy hirtelen lebetegedett kistestvér gondos ápolása nem megoldott, akkor valószínűsíthető a szülés későbbi beindulása. A mostani járványhelyzet kapcsán azt is kiemelték, hogy - bár statisztikát még nem látni - úgy tudni, hogy megugrott az indítások száma.
A terminustúllépés kockázatai és a szülészeti gyakorlat
A terminustúllépés legnagyobb kockázata, hogy a lepény elöregszik, nem lesz megfelelő a keringése, így a baba oxigén- és tápanyagellátását nem tudja biztosítani. Emiatt a baba belekakilhat a magzatvízbe, a mekóniumos magzatvíz pedig a tüdejébe kerülhet.
A szülés beindulása egy összetett hormonvezérelt folyamat, ami nemcsak az anya szervezetén múlik, hanem a magzatén is. Az, hogy mi fog történni a kismamával terminustúllépés esetén, elsősorban a választott orvos hozzáállásától és az intézmény protokolljától függ.
Ha a terhesség zavartalan, és nincs semmiféle komplikáció, akkor a várandósságot a 41. hétig lehet viselni. A 41. hét után az orvosok döntenek a további teendőkről.
"Így szültök Ti" és a "Tökéletlen Anya Naplója"
Az egyre bővülő Jön a baba közösségnek köszönhetően sokan osztottátok meg velünk szüléstörténeteiteket. Tanulságos, sokszor bizony ríkató, máskor nevetős írásaitokat itt, az Így szültök Ti rovatunkban tesszük közzé. Biztosak vagyunk abban, hogy a visszaköszönő jó és rossz élmények nem csupán egy-egy anya megéléseiről szólnak, hanem látleletet adnak Magyarországról is. Arról, hogy milyen itt várandósnak lenni, szülni, vagy egy szörnyű veszteség után újrakezdeni. Az anyasors összeköt.
Régen kissé dölyfös, nagyvilági fölénnyel azt gondoltam, hogy a nagyszülőkön, közeli rokonokon, barátokon és persze a lelkesen írogató kismamán kívül a kutyát sem érdekli, hogy valaki hogyan szül, szoptat, biliztet, trenírozza a kamaszlányát, küzd a slamposság ellen, hogyan lóg ki a nyelve egy végigzakatolt nap után. És különben is, miért érzi úgy, hogy ami a cuki-muki gyerekeivel és vele történik, az egyedi és megismételhetetlen. Aztán 14 (!) évvel ezelőtt, amikor a második babámat vártam, én is egy kicsit meghibbantam, és ez az állapot, - büszkén állítom -, még most, nagymamaként is tart. A Tökéletlen Anya Naplója című rovatban azokat a régi írásaimat szedtem össze, amelyeket a fiam születése előtt és után írtam. Aki fontos gyereknevelési, és életvezetési tanácsokat vár, azt már most az elején ki kell, hogy ábrándítsam. Tökéletlen anya, nagymama és feleség vagyok.
A "Jön a baba" sorozat és a szülészeti ellátás
A "Jön a baba" sorozat sok szülőnek segít abban, hogy legyőzzék félelmeiket. Nem mutatnak intim részeket, de abban segítenek, hogy az emberek legyőzzék a félelmeiket. Nem egy férfi valamelyik filmjük után döntötte el, hogy bemegy a szülőszobába. Mások pedig tőlük tudták meg például azt, hogy igenis lehet császár után természetes úton szülni, ha a körülmények lehetővé teszik.
A sorozat nem akar olyan lenni, amelyik megmondja, hogyan kell szülni. Ehelyett más üzenetük van előtérben: jogod van kérdezni. Mert sokan nem mernek, azt gondolják, akkor ők lesznek a „problémásak” a kórházban. Márpedig ez a te tested, a te életed, te rendelkezhetsz felette, jogod van az információhoz és a döntéshez - persze bizonyos keretek között.
Azért dolgoznak, hogy a nők visszakapják a szülésélményt, hogy a szülés ne legyen egyenlő a totális kiszolgáltatottsággal. Ez jó hír, mert rengetegszer adtak hangot azoknak, akik szerint az egészségügyi rendszer a mai napig háttérbe szorítja az anyák szempontjait. Sokan számoltak be traumatikus szülésélményről, és úgy tűnt, hogy óriási különbség van az egyes kórházak hozzáállása és a körülmények, lehetőségek között.
Körülbelül húsz kórházban jártak már, és valóban nagy különbségeket látnak - főleg az alkalmazott protokollok terén. Nem mondanák, hogy az egyik kórházban figyelnek az anyákra, a másikban meg nem. Egyes emberekről, orvosokról, nővérekről lehet beszélni. És igen, lehet, hogy gondoskodóbbak, ha ott egy tévéstáb, de azért bizakodóak, és nem látják kifejezetten rossznak a jelenlegi szülészeti állapotokat.
Amikor elkezdték, kevésbé volt elfogadott az, hogy mondjuk, az anya járkáljon, ne feküdjön, és nemigen láttak olyat, hogy a szülésznő illóolajos masszázst alkalmazzon. Ma szinte mindenütt megteszik, és törekszenek arra, hogy az apa bent lehessen a szülőszobán, aztán pedig meglegyen az aranyóra. Sőt, sok helyen tulajdonképp a szülésznő vezeti le a szülést, az orvos csak indokolt esetben lép közbe.
Náluk körülbelül 6:4 arányban a természetes szülések voltak többségben, de az is igaz, hogy eleve figyelnek arra, hogy minél többféle természetes szülést mutassanak be. Lehet azon lamentálni, hogy miért ilyen sok a császár, de például akinek huszonnégy órás vajúdás után már semmi ereje nem maradt, akinél a köldökzsinór többszörösen van a gyerekre tekeredve és nem engedi, az száz éve belehalt volna a szülésbe.
A stáb igyekszik nem zavarni, összesen kétfős a stábjuk, két kis kamerával, világítás nélkül. És azt teszik, amit az anya elfogad. Van, aki azt kéri, hogy fogják a kezét, más épp azt, hogy húzódjanak háttérbe.
Vajúdás és Szülés | Szülés
Közösség és tapasztalatmegosztás
A közösségi oldalukon pedig már több mint kétszáz szüléstörténet gyűlt össze… nincs köztük két egyforma. Sok szülővel megmaradt a barátság, még bulikat is tartanak. Előbbire nemsoká felkerül az első két évad összes, húsz filmje, és elindul a jonababa.hu is.
