A sikeres embrióbeágyazódás kulcsa: mindent a fogantatás első lépéséről

A fogantatás, bár a természet alkotta meg, mégsem mindig egyszerű folyamat, hiszen számos tényező együttes állása szükséges a sikeréhez. A terhesség kialakulásában a női test számos mozzanata jelentős szerepet játszik: a petesejt és a hímivarsejt találkozása előtt épp úgy, mint az azt követő szakaszban. A megtermékenyülés után a petesejtre még vár a beágyazódás (implantáció), amelynek döntő szerepe van, akár természetes úton történő fogantatásról, akár lombikbébi-kezelésről van szó.

De mikor és hogyan zajlik ez a folyamat? Vannak-e jelei, tünetei? Mi állhat az útjába és léteznek-e olyan lépések, amelyekkel elősegíthető a beágyazódás? Ezekre a fontos kérdésekre adunk most választ.

Mi az a beágyazódás?

A test - mialatt kiválasztja az érett petesejtet, amely kilökődik, és találkozik a hímivarsejttel, majd jó esetben megtermékenyül - már a beágyazódás folyamatát is előkészíti. A hímivarsejt és a petesejt egyesülésével létrejön a zigóta, amely nagyon gyors osztódásnak indul, miközben elindul az egyik petevezetéken át a méh felé. 5-7 napon keresztül vándorol, és osztódása során az ötödik napra eljut a hólyagcsíra (blasztociszta) állapotba. Ekkor már 70-100 sejtből áll.

Miközben a megtermékenyített petesejt blasztocisztává alakul, a méh felkészül a beágyazódásra: a méhet bélelő nyálkahártya (endometrium) megvastagodik és megtelik tápanyagokkal. A megtermékenyülés utáni 5-7. napon a blasztociszta megérkezik a méhüregbe, majd körülbelül 2 napos várakozás után beágyazódik: ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a blasztociszta hozzátapad a méh falához és rácsatlakozik az anya vérkeringésére. A beágyazódással egy időben megkezdődik a köldökzsinór, a magzatburok és a méhlepény fejlődése.

Orvosi szempontból a sikeres beágyazódás a terhesség első hivatalos lépése: a megtermékenyített petesejt a 8. hétig zigóta, a 9. héttől pedig embrió. A hólyagcsíra falából kialakul az embrióburok, a fal belső rétegéből pedig az amnionzsák jön létre, ez öleli körül az embriót. Az embrió beágyazódás a 40 héten át tartó fejlődés során új életté válik.

Mikor történik a beágyazódás?

Mivel a zigóta útja néhány napig tart, a beágyazódás folyamata az ovulációt követően általában 8-10. napon valósul meg. A beágyazódás az ovuláció, illetve megtermékenyülés után 6-12 nappal bármikor megtörténhet, de leggyakrabban a 8. és 10. nap között szokott bekövetkezni. Ez azt jelenti, hogy egyes nőknél a ciklus 20. napja körül is bekövetkezhet, míg másoknál akár olyan későn is, mint a ciklus 26. napja. A beágyazódás egy körülbelül 5 napig tartó folyamat, amelynek végén a megtermékenyített petesejt - innentől fogva embrió - a méhfalba ágyazódva hCG (humán koriális gonadotropin) hormont kezd termelni és növekedésnek indul.

A beágyazódás folyamata másféle hormonokat is beindít: többek között a progeszteron hormon termelődését, amely gátolja a menstruációt, valamint tápanyaghoz juttatja a méhnyálkahártyát. Szintén rögtön a megtapadás után kezd termelődni a humán koriális gonadotropin, más néven a méhlepény. A hCG hormon jelenléte jellemzően a megtermékenyülés után 12-14 nappal kimutatható vizeletből, a terhességi tesztek is pontosan ezt a hormont jelzik. Beágyazódás után a progeszteronszint is emelkedni kezd, hogy táplálja a méhnyálkahártyát és megakadályozza a menstruáció létrejöttét. A beágyazódás folyamatának lezárásával megkezdődik az embrió, a köldökzsinór, a méhlepény és a magzatburok fejlődése.

Milyen jelek utalnak arra, hogy a beágyazódás megtörtént?

A beágyazódást követően szervezetünkben hormonális változások mennek végbe, ezek okozzák a terhesség első, érezhető tüneteit is. A beágyazódásnak is lehetnek jelei, de ezek nem egyformák minden nőnél, és nem is mindenkinél jelentkeznek. Fontos tehát szem előtt tartani: az alábbi tünetek nem feltétlenül garantálják azt, hogy terhes vagy, és ha nincsenek tüneteid, az sem jelenti azt, hogy nem vagy terhes!

• Pecsételő vérzés: A terhes nők 25%-a tapasztal vérzést, pecsételést az első trimeszterben - ennek egyik oka a beágyazódás lehet. Ez a vérzés megtévesztő is lehet, mert nagyjából akkor jelentkezik, amikor a menstruációd is érkezne. Általában azonban inkább pár nappal, egy héttel a várt menstruáció előtt tapasztalható. A beágyazódás miatti vérzés színe halvány rózsaszín vagy barna, és inkább pecsételés, semmint rendes vérzés. Az esetek többségében néhány óráig vagy pár napig tart, de egyeseknél akár hét napig is elhúzódhat.
• Görcsölés: A hirtelen érkező hormonális változások, illetve a méhben lezajló folyamatok könnyen görcsöket is okozhatnak. Egyes nők hasi érzékenységet, derékfájást, görcsölést tapasztalnak a beágyazódás ideje alatt. Ezek a tünetek enyhébbek, mint a PMS-sel vagy a menstruációval járó görcsök, ráadásul kb. egy héttel korábban jelentkeznek, mint a PMS.
• Méhnyaknyák változása: Miután megtörtént a beágyazódás, a méhnyaknyák sűrűbbé, gumiszerűbbé, illetve áttetszővé vagy fehéres színűvé válik. A terhesség kezdetén pedig a progeszteronszint emelkedése miatt a méhnyaknyák még sűrűbb és nagyobb mennyiségű, a színe pedig fehéres vagy sárgás.
• Puffadás: A progeszteronszint emelkedése lelassítja az emésztőrendszeredet, ettől pedig kellemetlen puffadást érezhetsz. Ez persze a menstruációnak is egyik nagyon gyakori jele, hiszen a progeszteronszint a menstruáció érkezése előtt is megemelkedik.
• Mellérzékenység: Beágyazódást követően a hCG, ösztrogén és progeszteron hormonok szintje hirtelen megemelkedik, ami jelentős mellérzékenységet okozhat. Habár sok nő tapasztalja ezt a tünetet menstruáció előtt is, a terhesség korai szakaszában a szokottnál általában észrevehetőbb, erőteljesebb.
• Rosszullét: A beágyazódás utáni progeszteronszint-emelkedés rosszullétet okozhat, habár ez a terhesség 4-5. hetében (nagyjából a menstruáció elmaradása idején) a leggyakoribb. A progeszteron lelassítja az emésztésedet, a hCG-szint emelkedése pedig érzékenyebbé teszi a szaglásodat - ezek a mellékhatások még rosszabbá tehetik a problémát.
• Fejfájás: A hormonszintek emelkedése elengedhetetlen a sikeres terhességhez, ám sajnos ezek (különösképpen a progeszteron) a beágyazódás után fejfájást is előidézhetnek.
• Hangulatingadozás: Ha vadul ingadozik a hangulatod, lehet, hogy ez a beágyazódás utáni hormonváltozások eredménye.
• Testhőmérséklet-változás: Jellemzően egy nő testhőmérséklete lecsökken az ovuláció előtt, majd megemelkedik és menstruáció előtt ismét lecsökken. A terhességet jelzi az, ha emelkedett marad. Ám úgy tűnik, a nők egy részénél a beágyazódás idején - egy napra - leesik a testhőmérséklet. Ez eltér a menstruációt jelző csökkenéstől, ugyanis nem tartós, egyetlen napig tart és utána visszaáll. A változás néhány tized fok (pl. 36,6 °C-ról 36,4 °C-ra), ezért nagyon tudatosan kell figyelned a bazális hőmérsékletet (végbélben mért testhőmérséklet reggel, közvetlenül ébredés után, mozgás és étkezés előtt), hogy észrevedd.

Mi okozhatja a beágyazódási problémákat?

A beágyazódás a peteérés után 6-12 nappal kell, hogy megtörténjen, ám sajnos több olyan állapot is létezik, amely miatt meghiúsulhat. Ilyenkor beágyazódási (implantációs) sikertelenségről vagy beágyazódási zavarról beszélünk. Természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés esetében egyaránt ez az egyik leggyakoribb oka a sikertelen terhességnek.

A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be, míg a petesejtek 70-75 százaléka elhal, és a következő menstruációval távozik. Előfordul, hogy a méhfal még nem készült fel a blasztociszta fogadására, vagy a zigóta blasztocisztává fejlődése előtt érkezik a méhbe, így nem tud beágyazódni.

A beágyazódási problémák hátterében számos tényező állhat:

• A sperma vagy a petesejt nem megfelelő minősége.
• A méh veleszületett vagy szerzett rendellenességei, pl. mióma, méhpolip. A mióma több szempontból is nehezítheti a teherbeesést, de ha közvetlenül a méhnyálkahártya alatt vagy a méhüregben helyezkedik el, akkor megakadályozza a beágyazódást. A méhpolipok, azaz az endometrium polipjai, amelyek általában jóindulatú elváltozások, szintén fizikailag akadályozzák a megtapadást, sokszor azonban már a petevezetőkben való átjárást is.
• A méh gyulladásos betegsége, pl. endometriózis, adenomyosis, petevezeték-elzáródás, méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis).
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS).
• Sárgatest-elégtelenség, vagyis alacsony progeszteronszint.
• Pajzsmirigy-alulműködés.
• Elhízottság.
• Dohányzás.
• Korai klimax (30-35 éves korban meginduló menopauza).
• A babát tervező nő életkora alapvetően fontos tényező, hiszen a termékenység az idő előrehaladtával csökken, 35 év felett egyre kevesebb az esély teherbe esni.
• Amennyiben a pár valamelyik tagjának megváltozott a kromoszómaállománya, az ivarsejtek kromoszómaeltérésére is nagyobb az esély.

Különleges eset: hasűri terhesség

A hasűri terhesség a méhen kívüli terhesség egyik formája. Lényege, hogy a magzat nem a méhüregben, hanem a hasüregben, a hashártyák felületén tapad meg és ott fejlődik. Kezdetben normális terhességi tünetek jelentkeznek. A magzat növekedésével fájdalmassá válnak a magzatmozgások, akut hasi katasztrófa klinikai képe bontakozhat ki.

A hasűri terhesség rendkívül ritka állapot. A nemzetközi szakirodalom adatai szerint a méhen kívüli terhességek mintegy 1-1,5%-át teszi ki, az összes terhességhez viszonyítva pedig előfordulása 1:10 000-1:30 000 közé tehető. Ritkasága ellenére az egyik legnagyobb anyai kockázattal járó szülészeti kórkép, mivel a hasüregben megtapadó lepény olyan nagy erekhez kapcsolódhat, amelyek sérülése hirtelen, életveszélyes vérzéshez vezethet.

Gyakori a magzat elhalása. Élveszületése esetén gyakoriak a magzat kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességek (csípőficam, dongaláb, ferdenyak). Az állapot súlyos hasűri vérzés forrása lehet, mely vérzéses shockot, az anya halálát is okozhatja. Gyakori a bélelzáródás (ileusz).

A hasűri terhesség megelőzése ma még nem lehetséges. Az akut hasi katasztrófa megelőzéséhez a korai felismerés létfontosságú, mely hasi vagy hüvelyi ultrahangvizsgálattal lehetséges.

Hogyan támogatható a sikeres beágyazódás?

Természetesen a sikeres teherbeesést tekintve bizonyos részleteket a természet kezébe kell adni, abban az esetben is, ha orvosi segítség szükséges a fogantatáshoz. Azonban mindenképpen jó hír, hogy a gyermekvállalásért tett lépéseket - köztük a beágyazódást is - támogathatjuk teljesen természetes módokon. Vajon mely tényezőket érdemes figyelembe venni, milyen szabályokat tanácsos betartani, ha növelni szeretnénk utóbbi folyamat esélyét? Az életmódbeli változtatások, amelyeket segítségül hívhatunk, több komponensből állnak össze.

Életmódbeli változtatások

A beágyazódás, megtapadás elősegítése érdekében fontos, hogy egészséges életmódot élj. Káros szokásaidat hagyd el és alakíts ki jó szokásokat:

• Étrend: A termékenységre jótékonyan ható étrenddel nem kell a gyermekvállalásig várni, tanácsos minél előbb elkezdeni, hiszen szervezetünk annál előbb a lehető legmegfelelőbb állapotba kerülhet.
• Méregtelenítés: Egy kezdeti salaktalanítás mindig jól jön, ehhez alkalmazhatunk különböző természetes összetevőkből elkészített méregtelenítő teákat, folyadékokat, amelyeket bioboltokban megtalálunk.
• Megfelelő tápanyagok, megfelelő arányban: Az egészséges étkezés fontos része, hogy változatosan együnk, mindenféle tápanyagot fogyasszunk, azonban figyelmet fordítsunk arra, milyen formában visszük be ezeket a szervezetbe.
  • A zsírok közül érdemes a telítetlen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó fajtákat választani: előbbiek az olívaolaj, a diófélék, utóbbiak a növényi olajok, tengeri halak olajai.
  • A szénhidrátok közül a lassan felszívódó típusokat ajánlatos fogyasztani: a teljes kiőrlésű pékárukat, a hüvelyeseket vagy a gyümölcsöket. Utóbbiakat cukortartalmuk miatt inkább a délelőtti órákban, vagy sportolás előtt.
• Rendszeres sportolás: A rendszeres sportolás, legyen az valamilyen edzés, vagy a gyakori hosszabb séta, fontos szerepet játszik abban, hogy megfelelően felkészítsük a szervezetet az embrió befogadására.
• Káros szokások kerülése: Az alkoholfogyasztás és a túlzott koffein sem ajánlott a babavárás időszakában, illetve az arra való készülődés alatt is érdemes húzni egy határt ezekkel kapcsolatban. Például napi egy csésze kávéban maximalizálni a koffeinfogyasztást. A dohányzást jobb teljesen mellőzni: egyrészt rossz hatással van a hormonrendszerre, emellett negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését, amely igazán megnehezítheti a teherbeesést.
• Vitaminok és nyomelemek: Természetesen fontos a vitaminfogyasztás, az A-, C-, E-, B-vitaminok mind segíthetik az embrió megtapadását, csakúgy, mint a leglényegesebb nyomelemek: a folsav, a magnézium, a vas, a cink vagy a szelén. Orvosi javaslatra szükséges lehet speciálisabb étrendkiegészítő, mint a melatonin, amely nem csupán az alvásra gyakorol jótékony hatást, de szabályozza a vérnyomást, valamint antioxidáns hatású.
• Gyógynövények: Számos gyógynövény támogatja a peteérést, valamint a beágyazódást. Teaként elkészíthető a cickafark, a málnalevél, valamint a palástfű: előbbit a peteérés előtt kell inni éhgyomorra, a palástfű a beágyazódást, a málnalevél az érést támogatja.
• Méhpempő és barátcserje: Hasznos tápanyagot szolgáltat még a méhpempő, valamint a barátcserje.

Méhpempő az embrió beágyazódásának segítésére

A szupertápláléknak is nevezett méhpempőt a méhek állítják elő, mellyel elsősorban a termékeny méhkirálynő táplálkozik. Több más kedvező élettani hatása mellett, a méhpempő erős termékenységfokozó, valamint a petesejt minőségének javítása, és az embrió beágyazódás elősegítése szempontjából is jelentős szerephez jut. Az érett petesejt megtermékenyülése még nem jelent garanciát a sikeres teherbeesésre. Legalább ennyire jelentős a méhnyálkahártyában való megtapadása, hiszen enélkül nem jön létre terhesség, beágyazódás hiányában a már osztódásnak indult megtermékenyített petesejt elhal és a következő menstruációval távozik.

A méhpempő az embrió megtapadás elősegítése szempontjából, akár meddőséget előidéző betegség - PCOS (policisztás ovárium szindróma), cukorbetegség, inzulinrezisztencia, pajzsmirigyzavar - esetén is képes jótékonyan hatni a szervezetre, és támogatni a sikeres beágyazódás létrejöttét. A méhpempő serkenti a progeszteron-, azaz sárgatest-hormon termelődését, mely egyrészt a terhességi méhnyálkahártya táplálásáért felel, továbbá megakadályozza a beágyazódást követő menstruációt, így az embrió megtapadás elősegítése mellett, a méhpempő közvetve a terhesség megtartásában is segíthet.

A sikeres beágyazódás nélkülözhetetlen hormonjaiból, a kor előrehaladtával egyre kevesebbet képes előállítani a szervezet, így különösen a 35 év feletti, gyermekre vágyó nők esetén lehet fontos a méhpempő jótékony hatása. A lombikprogramban részt vevő párok számára is ajánlott, már az első beültetés előtt pár hónappal megkezdeni a méhpempő szedését, ami így nem csupán a peteérést, de a beültetett embrió beágyazódását is képes támogatni.

A méhpempő kúraszerű szedése

Mivel a méhpempő csak természetes anyagokat tartalmaz és mentes a mesterséges hormonoktól, hosszabb távú fogyasztása esetén sem kell káros mellékhatásoktól tartani. Kivételt képeznek ez alól azok, akik már tapasztaltak túlérzékenységet méhcsípés esetén vagy bárminemű méhészeti termék fogyasztásakor, mivel náluk allergiás reakciót válthat ki. Az alacsony vérnyomással rendelkezők esetén mindenképp érdemes orvosi felügyelet és folyamatos vérnyomás-ellenőrzés mellett megkezdeni a méhpempő szedését, mivel az egyik élettani hatása a vérnyomás csökkentése.

A termékenységfokozás, valamint az embrió beágyazódás elősegítése esetén a méhpempő szedése kúraszerűen ajánlott. A tervezett várandósság előtt 3-6 hónappal érdemes mind a nők, mind a férfiak számára elkezdeni a szedését. Mivel más étrend-kiegészítőkhöz hasonlóan, a méhpempő is rendszeres szedés mellett fejti ki jótékony hatásait, ajánlott az első trimeszter alatt is végig szedni, de a terhesség további szakaszaiban határozottan nem ajánlatos.

Például a Novafam FERTILE kapszula a termékenység fokozására, a peteérés és a teherbeesés elősegítésére, továbbá a megtermékenyített petesejt beágyazódásának támogatására ajánlott. A nagyobb arányban Myo- és D-chiro-inozitolt tartalmazó Novafam INOSIT kapszulát pedig a meddőség egyik fő okának tartott PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén ajánlott. Férfiak számára, mind a spermiumszám, mind a mozgékonyság, mind a minőség fokozására a Novafam MAN magas hatóanyag tartalmú méhpempő kapszulát ajánlott.

Orvosi támogatás és lombikprogram

Amennyiben egy gyermeket tervező párnak nem sikerül a fogantatás, számos ok húzódhat meg a háttérben, mind a női, mind a férfi oldalon. Szerencsére napjainkban már az orvostudomány igazán hatékony abban, hogy felfedje a probléma gyökerét és megkeresse a megoldást. A beágyazódással kapcsolatos nehézségeket is több tényező alakíthatja.

A meddőségi vizsgálat egyik első lépése a spermiumok és petesejtek minőségének vizsgálata. Amennyiben ezen a téren ütközik nehézségekbe a fogantatás, úgy vagy az inszeminációt, vagy a lombikeljárást hívják segítségül.

A lombikprogramban (IVF) a petesejt és a spermium találkozása testen kívül történik meg. Az anyát gondosan elő kell készíteni a megfoganáshoz, először is szükség van több jó minőségű petesejtre, amelyet majd leszívnak az egyesítéshez. Ezért meghatározott hormonális kezeléseket kap a leendő anya, így egyszerre több tüsző is meg tud érni. A petesejteket rövid altatásban egy vékony tű segítségével a hüvelyen keresztül leszívják, majd laboratóriumi körülmények között egyesítik a petesejteket és a spermiumokat.

A megtermékenyült petesejt, azaz a zigóta 3-6 nap alatt érkezik meg későbbi lakhelyére, a méhbe, de ez idő alatt is folyamatosan osztódik. A lombik-kezelés egyik legfontosabb pillanata a nidáció, vagyis az a folyamat, amikor az embrió beágyazódik a méhnyálkahártyába, ahol az elkövetkező kilenc hónapban fejlődni fog. Éppen a nidációval lehet sok párnak problémája. A nidációt tekintjük a terhesség tényleges kezdetének.

Az embriók beágyazódásával (nidációval) kapcsolatos problémákat okozhatja az endometrium, vagyis a méhnyálkahártya, amely esetleg nem eléggé felkészült az embrió beültetésére. Az endometrium érettségének vizsgálata biztosítja, hogy az embrióbeültetésre a megfelelő időben kerüljön sor. A menstruációs ciklusnak ezt az időszakát beültetési ablaknak nevezik. Ez egy rövid időszak, körülbelül a normál menstruációs ciklus 19-21. napja. A hormonkezeléssel járó ciklusokban a méhnyálkahártya öt nappal a progeszteron első adagolása után készen áll a beágyazódásra.

Segítő tesztek és technológiák

• beREADY teszt: A méhből vett kenet elemzésével határozza meg a megfelelő időpontot a beültetéshez. Az eredmények alapján meghatározza a beültetés ideális időpontját.
• EndomeTRIO teszt: Egy átfogó vizsgálat, amely a méhnyálkahártya egyetlen mintájából egyszerre három vizsgálatot elemez ki. A beültetési ablak meghatározása mellett analizálja a méhnyálkahártya baktérium-egyensúlyát, és kimutatja a krónikus gyulladást okozó baktériumokat.
• EmbryoGlue: Segít az embrió méhben való megtapadásában. A glue (ragasztó) szó arra utal, hogy a táptalaj szöveti „ragasztóként” működik. Az EmbryoGlue magasabb viszkozitású környezetet hoz létre, hogy a lehető legjobban utánozza a méhben uralkodó körülményeket. Ezenkívül nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz, amely elegendő vitamint, tápanyagot és hormont biztosíthat a fejlődő embrió számára.

Nagyon fontos, hogy bár jó tisztában lenni a lehetséges nehézségekkel, bízzunk abban, hogy minden a lehető legnagyobb rendben zajlik majd. Tegyük meg a legalapvetőbb lépéseket, amelyek az életmódbeli szabályokhoz kapcsolódnak, hiszen ezek nemcsak fizikai jólétet, de lelkierőt is biztosítanak a vágyaink eléréséhez. Ne feledjük, ha tisztában vagyunk a nehézségeket kiváltó okkal, gyorsabban eljuthatunk a megoldásig: ne féljünk hát szembenézni a kérdésekkel, mert a válaszokat értő közegben, valódi támogatottsággal a hátunk mögött kaphatjuk meg.

tags: #jol #tapadjon #meg #az #embrio