A szívhang megjelenése a terhesség alatt: Mit jelent, ha korán hallható?

Komoly mérföldkő egy nő életében, amikor először pillantja meg a két csíkot a terhességi teszten. Sokan ilyenkor rögtön időpontot kérnek a nőgyógyászuktól, hogy orvosi megerősítést is nyerjen a várandósság ténye. Az otthon végezhető terhességi teszt a várandóssággal együtt járó hormonális változást jelzi: a hCG - Human Chorio-Gonadotropin - hormon megemelkedett szintjét mutatja ki a vizeletből, mely a méhlepény sejtjeiben képződik.

A menzesz kimaradása az a jellemző tünet, ami felhívja a kismamák figyelmét a terhesség lehetőségére. Ilyenkor irány a patika, elő a kis pálcával, és némi vizeletből a hormonszint alapján a pálca már mutatja is, hogy hogyan állnak a dolgok. A terhességi gyorsteszt azonban nem biztos, hiszen bár hormonszintet mér, ha túl hamar nyúlunk hozzá, akkor fals eredményt is mutathat, illetve azzal is számolni kell, hogy esetleg valamilyen más ok áll a hormonszint eltolódása mögött.

Sajnos sokszor fordul elő, hogy a gyorsteszt eredménye után a kismama elszalad orvoshoz, aki meg is állapítja, hogy a pálca nem tévedett, de szívhangot nem talál. Ez pedig szívszorító érzés, hiszen igencsak ijesztő közlésről van szó. Ilyenkor az orvos ugyan megnyugtatja a kismamákat, de jobb előre tudni, hogy mivel is fogunk szembesülni.

Mikor hallható először a szívhang?

Amikor egy kismama teherbe esik és először elmegy orvoshoz, izgatottan várja, hogy mikor hallhatja meg először a baba szívhangját. Gyakori azonban, hogy a magzati szívhang ilyenkor még nem hallható, és ezt a tényt általában ijedtség és pár napig tartó izgatott várakozás követi: vajon a következő vizsgálaton lesz szívhang? Jó hír, hogy általában a gond csupán annyi, hogy a kismama túlságosan hamar ment el az orvoshoz, a 4.-5. héten, míg az első magzati szívhang leginkább csak a 6. héttől érzékelhető.

A fejlődés üteme és a szívcső kialakulása

Ahhoz, hogy a babának lehessen szívhangja, legalább a szívcsőnek ki kell alakulnia. Azok a kismamák, akik túlságosan korán mennek az orvoshoz, belefuthatnak egy ilyen helyzetbe. Hogy mi a túl korán? A magzat 6 hetes koránál a szívcső pulzálását már lehet észlelni az ultrahangon, előtte azonban ijesztő lehet a tény, hogy nincsen szívhang. A fejlődési ütem sajátossága, hogy a magzat foganásától 6 hétre szükség van, hogy a szív elkezdhessen kialakulni, és megkezdhesse életen át tartó munkáját.

Amikor elmarad a menstruáció, és pozitív lesz a teszt, akkor a kismama jellemzően már a 4. terhességi hétben van. Ekkor a benti lakó még csak a hólyagcsíra-állapotban van: ebből három csíralemez alakul ki, melyből aztán a teljes szervezet kifejlődik. Az 5. héten a középső csíralemezből már megkezdődik a szív és a keringési rendszer kialakulása. A 6. hét végére az úgynevezett szívcső kapcsolatba kerül az erekkel, beindul a vérkeringés, az embrió szíve pedig már percenként 110-et ver. Maga az embrió ekkor még mindössze 2-4 mm, szerencsés esetben már ekkor hallható a szívhang. Ám a csalódások elkerülése végett a 7. terhességi hét előtt nem érdemes ultrahangra menni. De ha tudsz még egy kicsit türelemmel lenni, az sem baj, ha vársz a 8. hétig.

A fogantatás után 22-23 nappal a magzat szíve elkezd verni. Ekkor ultrahang segítségével már a szívhang is hallható. A szív és a keringési rendszer mellett a központi idegrendszer (az agy és a gerincoszlop), valamint az izmok és a csontok kialakulása is megkezdődik. Az agy két féltekéje elkezd különválni, a gerinc csigolyái között pedig idegkötegek lépnek ki a gerincoszlopból, hogy behálózzák az egész testet.

Miért félrevezető a „magzati szívhang” fogalom a korai hetekben?

A terhesség 6. hetében már észlelhető a magzat szívhangja: pontosabban inkább az embrió szívcsövének pulzálása az ultrahangon keresztül, hiszen a szív még ki sem fejlődött, tehát ez nem valódi szívhang. A magzati szívhang eléggé félrevezető fogalom, hiszen ekkor ez még nem a valódi szívdobogás, hanem gyakorlatilag a magzati szívkezdemény elektromos aktivitása, ami azért hallható, mert az ultrahang felerősíti. Természetesen mindenképpen életjel, de szívdobbanásnak nem lehet még nevezni. Azt is érdemes tudni, hogy csak a terhesség 8. hete után nevezzük a születendő babát magzatnak. Előtte embrió. Tehát a terhesség 6. hetén észlelhető hang az valójában az embrionális szívcső aktivitása és semmiképpen sem magzati szívdobbanás. Mivel a szív dobogó hangját a szívbillentyűk záródása okozza, ehhez meg kell várni, amíg ezek a szervek kifejlődnek a magzatban. Ez általában a 10. hétre történik meg.

Az első alkalom, amikor egy kismama meghallja gyermeke szívverését, az egyik legmeghatározóbb élmény a várandósság kilenc hónapja alatt. Ez a ritmikus, sebes lüktetés, amely leginkább egy vágtázó paripa patadobogására emlékeztet, az élet legbiztosabb jele a méhen belül. Sokan ilyenkor érzik át először igazán, hogy egy új élet növekszik a szívük alatt, és ezzel együtt természetes módon merül fel a kérdés: vajon minden rendben van-e azzal a tempóval? A szív az első olyan szerv, amely elkezdi ellátni funkcióját a fejlődő embrióban.

Milyen a normális szívfrekvencia a terhesség különböző szakaszaiban?

Ez a folyamat elképesztő sebességgel zajlik, hiszen a fogantatás utáni harmadik héten már elkezdenek formálódni azok a sejtcsoportok, amelyekből később a komplex keringési rendszer kialakul. Ebben a korai szakaszban a szívverés még alig érzékelhető a hagyományos eszközökkel. Az első ultrahangvizsgálat során a szakemberek egy apró, lüktető pontot keresnek a petezsákban. Ilyenkor a frekvencia még viszonylag alacsony, percenként 80-90 ütés környékén mozog, ami hasonló az anya nyugalmi pulzusához.

A kilencedik hétre a szívverés eléri a csúcsot. Ekkor nem ritka a 170-180-as percenkénti ütemszám sem, ami első hallásra ijesztőnek tűnhet a szülők számára. Ez a „száguldás” azonban teljesen természetes, hiszen az embrió anyagcseréje rendkívül gyors, és a fejlődő szerveknek hatalmas mennyiségű oxigénre és tápanyagra van szükségük. A terhesség középső szakaszától kezdve a magzati szívfrekvencia stabilizálódik. Az orvostudomány általánosan elfogadott álláspontja szerint a 110 és 160 ütés/perc közötti tartomány tekinthető normálisnak (ezt nevezzük alapfrekvenciának vagy bazális frekvenciának). Fontos tudni, hogy a szívverés nem egy állandó, gépies kattogás. Éppúgy, ahogy mi is érezzük a pulzusunk emelkedését lépcsőzés közben vagy a lassulását alváskor, a magzat szívritmusa is folyamatosan reagál a külvilágra és a saját aktivitására. Egy éber, rugdalózó baba szívverése természetes módon felgyorsul, míg a mélyalvási szakaszban a tartomány alsó határa felé közelíthet. A vizsgálatok során az orvosok nemcsak a puszta számot nézik, hanem az ütem egyenletességét is. A ritmusnak szabályosnak kell lennie, bár a terhesség korai szakaszában előfordulhatnak apróbb „kihagyások” vagy extra ütések, amik az esetek többségében ártalmatlanok és a szív ingerképző rendszerének éretlenségéből fakadnak.

A szívfejlődés szakaszai:

• 6. hét: Hüvelyi ultrahanggal már látható a szívműködés.
• 9. hét: A szívverés eléri a csúcsot, akár 170-180 ütés/perc is lehet.
• 10. hét: Kialakulnak a szívbillentyűk, a szívverés már valódi dobogás.
• 12. hét: Genetikai ultrahang során részletesen vizsgálják a szív anatómiáját.
• 14. hét: A keringés fejlődése óriásit változik, a magzati agy szabályozása átveszi a spontán szívverés helyét.
• 17. hét: Megszűnik a spontán szívverés, helyét átveszi a magzati agy szabályozása.
• 25. hét végére: Kapillárisok képződnek és megtelnek vérrel.
• 36. hét: CTG vizsgálat rutinszerűvé válik.
• 40. hét: A magzat keringési rendszere tovább fejlődik.

Milyen tényezők befolyásolják a magzati szívhangot?

Számos külső és belső tényező hatással lehet arra, hogy éppen milyen gyorsan ver a kicsi szíve. Az egyik legközvetlenebb tényező az anya aktuális állapota. Ha az édesanya stresszes, izgatott vagy éppen sportol, a szervezetébe kerülő adrenalin a méhlepényen keresztül a magzathoz is eljuthat, ami átmeneti pulzusemelkedést okoz nála is. Az étkezés is döntő szerepet játszik. Egy kiadós ebéd után, amikor az anya vércukorszintje megemelkedik, a baba gyakran aktívabbá válik, ami a szívverésének gyorsulásával jár. Ezzel szemben a hosszabb éhezés vagy a kiszáradás (dehidratáció) lassabb vagy éppen túl gyors, stresszes szívműködést válthat ki. A koffein és bizonyos gyógyszerek szintén átjutnak a placentán. Egy csésze kávé elfogyasztása után rövid időn belül megfigyelhető a magzati szívfrekvencia kismértékű emelkedése.

Mi a tachikardia és a bradikardia?

Bár a legtöbb esetben a szívhang az optimális tartományban marad, előfordulhatnak eltérések, amelyek alaposabb kivizsgálást igényelnek. A tachikardia a tartósan 160 ütés/perc feletti szívfrekvenciát jelenti. Ennek hátterében állhat az anya lázas állapota, fertőzése, pajzsmirigy-túlműködése, vagy ritkább esetben magzati vérszegénység és szívritmuszavar. A bradikardia a 110 ütés/perc alatti tartós frekvenciát jelöli. Ez orvosi szempontból gyakran sürgetőbb helyzet, mivel az alacsony pulzus az oxigénszint csökkenésének egyik első jele lehet. Okozhatja a köldökzsinór megtöretése, a placenta idő előtti leválása, vagy bizonyos gyógyszerek hatása.

Magzati szívhang vizsgálatok: Ultrahang, NST, CTG

A modern diagnosztika alapköve az ultrahang, amely lehetővé teszi, hogy ne csak halljuk, hanem lássuk is a szív működését. Már a 12. heti genetikai ultrahang során részletesen vizsgálják a szív anatómiáját. Ilyenkor a szakorvos meggyőződik arról, hogy a négy szívüreg megfelelően fejlődött-e, és a nagyerek a helyükön erednek-e. Sok kismama izgul, ha az orvos hosszabb ideig időzik a szívnél. Érdemes tudni, hogy a szív az egyik legösszetettebb szerv, és a vizsgálata precizitást igényel. Az áramlási mérések (színkódolt Doppler) segítenek kizárni az esetleges billentyűhibákat vagy a vér visszaáramlását. A technológia fejlődésével ma már 3D és 4D ultrahangon is követhető a szív lüktetése, bár orvosi szempontból továbbra is a 2D-s metszetek és a Doppler-görbék adják a legpontosabb információt.

NST és CTG vizsgálatok

A 36. terhességi héttől a CTG vizsgálaton is a magzat szívhangjait figyelik. Az NST betűszó a non-stressz teszt rövidítése, vagyis azt rögzítik, hogy az anya nyugalmi állapotában hogyan reagál a magzat szíve a méh izomtevékenységére, illetve a baba mozgásaira. Ezen adatok rögzítése szimultán zajlik, a regisztráció pedig egy speciális papírra történik. A vizsgáló és regisztráló készülék neve cardiotocograph.

A vizsgálatot többnyire szülésznő végzi, átlagosan 20 percig tart, félig ülő, vagy bal oldalfekvő helyzetben történik. A szűrés teljesen fájdalommentes és szükség esetén ismételhető. A készülékhez két vizsgálófej csatlakozik, az egyik a méh összehúzódásait érzékelő nyomásmérő, a másik ultrahangot bocsát ki és a visszaverődő hullámokat detektálja. Az érzékelőket a vizsgáló a kismama hasán a megfelelő helyekre felhelyezi, majd rögzíti két gumipánt segítségével. A pántok nem lehetnek kényelmetlenül szorosak, de a pontos vizsgálat feltétele, hogy az érzékelők jól illeszkedjenek, és jó helyre kerüljenek. Ultrahanggal működő készülékek esetében zselét tesznek a bőr és az érzékelő közé, ami segíti az ultrahang átjutását a bőrön és a lágyszöveteken.

Miközben a készülék két görbét rajzol a szívfrekvencia-változás és a méhösszehúzódás alapján, a kismama feladata, hogy gombnyomással jelezze, ha magzatmozgást érez. A legértékesebb információt ugyanis akkor kapjuk, ha a baba ébren van és mozgolódik, hiszen a fizikai tevékenység miatt változik a szívfrekvenciája. Emiatt ajánlják, hogy az édesanya egyen, igyon a vizsgálat előtt, illetve közben. A készülék a magzati szívfrekvenciát is kiírja. A vizsgálat végén a regisztrátum alapján az orvos következtet a magzat méhen belüli állapotára, oxigén-ellátottságára, sőt, a méhösszehúzódások vizsgálatával a szülés várható időpontja is előjelezhető.

A CTG vagy NST vizsgálat lehetővé teszi a magzati veszélyállapotok korai felismerését nemcsak a terhesség, hanem a szülés alatt is. A CTG vizsgálatot általában a terhesség utolsó harmadában, azaz a harmadik trimeszterében végzik. A terhesgondozás során, a várandósság 37-38. hetétől kezdve hetente egyszer szükséges, ettől a kezelőorvos egyénileg eltérhet, a terminus (szülés várható napja) után már naponta, 2 naponta javasolt a vizsgálat elvégzése.

Mi történik, ha nem találnak szívhangot?

Sajnos ez a lehetőség is fenn áll, bár szerencsére nem gyakori. Ha a magzat a fogantatás feltételezett időpontja után 6-7 héttel sem mutat szívhangot, akkor sajnos elhalt. Ilyenkor az orvos jellemzően abortuszra írja ki a nőt, hogy az esetleges fertőzéseket el lehessen kerülni. A magzat elhalása sok esetben betegség következménye, de jellemző a fertőzés, vagy az anya szervezetének nem megfelelő felkészültsége. Ez utóbbi kettő ellen a kismama is tehet, ha odafigyel magára, rendszeresen mozog, egészségesen és változatosan táplálkozik, és várandós vitaminnal is támogatja a szervezetét.

Más a helyzet, ha a legutóbbi vizsgálaton még látta az orvos a magzati szívhangot, a következőn pedig pedig nem. Sajnos a 12. hétig bekövetkezhet az a sajnálatos eset, hogy a baba elhal, ennek az esélye nagyjából 6 százalék körül van. Azonban csupán a szívhang hiányából erre nem lehet következtetni, nem egy esetről hallottam, amikor a terhesség befejező műtét előtti utolsó vizsgálaton megint láttak szívhangot!

Ha a peteérés és a megtermékenyítés nem a menstruációs ciklus közepén történik, vagy az embrió nem hajszálpontosan a nagykönyvben írtaknak megfelelően fejlődik, előfordulhat, hogy a nőgyógyász vagy a szonográfus az első ultrahangvizsgálat során úgy ítéli meg, a terhesség elhalt.

Például, egy kismama a 7. hetében volt, az ultrahang alapján mért méretek is erre utaltak, de a készülék nem mutatott szívhangot. Az orvos azt mondta, elhalt a terhesség, így négy nappal későbbre előjegyeztek gyógykaparásra. Végigbőgtem a hétvégét. Hétfőn kellett mennem a beavatkozásra, az orvos előtte a biztonság kedvéért még csinált egy utolsó ultrahangot. Ő csak mosolygott, én meg sírtam örömömben, mikor meghallottuk a szívhangot.

A szívhang hiányának okai és a teendők

Sajnos igen, azonban könnyen lehet, hogy még nem vagy a terhesség 6. hetében. Ha picit rendszertelenebbek a ciklusaid, akkor valószínűleg ez a helyzet. Ne feledd, egyáltalán nem mindig a ciklus közepén történik az ovuláció (peteérés), ez lehet pár nappal hamarabb, illetve később is, tehát simán belefér 1 hétnyi „elszámolás”. A fogantatás pontos napját a szimptotermális-módszer szabályait követve fogod tudni a legkönnyebben meghatározni. Ha azonban a fogantatás utáni 7. héten sem észlelhető az embrionális szívkezdemény aktivitása, akkor az embrió sajnos nem életképes, és ilyenkor spontán vetélés következhet be.

Szerencsére a modern kórházi protokollok lehetővé teszik a gyors beavatkozást. Ha a szívhang eltér a normálistól, az orvosok először gyakran az anya pozíciójának megváltoztatását (például bal oldalára fordítását), folyadékpótlást vagy oxigén adását javasolják.

Nehézségek a szívhang mérésénél

Vannak olyan helyzetek, amikor a szívhang mérése nehézségekbe ütközik, és ez nem feltétlenül jelent problémát a babával. Például, ha a kismama hasfala vastagabb, vagy ha jelentős mennyiségű magzatvíz van jelen, az ultrahanghullámok nehezebben hatolnak át a szöveteken, így a jel gyengébb vagy szakadozott lehet. A magzat intenzív mozgása is megnehezítheti a folyamatos monitorozást. Ha a baba éppen „tornázik”, az érzékelő lecsúszhat a szív feletti területről, és a monitoron hirtelen leeshet vagy eltűnhet az érték. Az ikerterhességek esetében a mérés még nagyobb odafigyelést igényel. Ilyenkor két külön szívhangot kell elkülöníteni, ami néha kihívást jelent, ha a babák közel fekszenek egymáshoz.

Gyakran ismételt kérdések a magzati szívhangról

• Mikor hallható először a baba szívverése ultrahangon? Hüvelyi ultrahanggal általában a terhesség 6. hetében már látható a szívműködés, a 7. héten pedig már hallható is.
• Baj-e, ha az egyik vizsgálaton 150, a másikon pedig 130 a szívverése? Egyáltalán nem baj, sőt ez a normális! A magzat szívfrekvenciája folyamatosan változik az aktivitásától függően.
• A gyorsabb szívverés tényleg azt jelenti, hogy kislányom lesz? Ez csupán egy kedves legenda. Tudományos kutatások nem találtak statisztikailag jelentős összefüggést a magzati pulzusszám és a baba neme között.
• Mit tegyek, ha az otthoni Dopplerrel nem találom a szívhangot? Ne essen pánikba! Az otthoni eszközök nem professzionálisak. A baba elfordulhatott, vagy a méhlepény tompíthatja a hangot.
• Befolyásolja-e a kávé a baba szívverését? Igen, a koffein serkentőleg hat a magzatra is, így egy kávé elfogyasztása után a szívfrekvencia átmenetileg megemelkedhet.
• Mi az az NST vizsgálat, és miért fontos? Az NST (Non-Stress Test) a magzati szívhang és a mozgás kapcsolatát méri.
• Lehet-e túl gyors a baba szívverése? Igen, a 160 feletti tartós pulzust tachikardiának hívják.

tags: #jo #jel #ha #minel #korabban #van