Filmek és valóság: Babák a vásznon és az életben

A filmipar és a csecsemők világa számos érdekességet rejt, legyen szó a babák megjelenítéséről a mozivásznon, vagy a valós csecsemők forgatásokon való részvételéről. Míg a Toy Story filmek kedves animált játékbabái a gyermeki fantázia világába repítenek, addig a valós csecsemők szerepeltetése a filmekben komoly kihívásokat és szabályokat támaszt a filmesek elé.

Toy Story 4: A játékok világa és az elengedés témája

A 2010-ben lezárult Toy Story trilógia a kortárs fősodorbeli animáció csúcsa, egy okos, gazdag, komplex és szép filmsorozat. Ami nem mellesleg tökéletes ívet írt le: Andy játékai eljutottak odáig, hogy el tudják engedni a fiút, és Andy is le tudott válni róluk. A harmadik rész befejezésében Woody, Buzz és a többiek egy kislányhoz, Bonnie-hoz kerülnek, és újrakezdődhet a játékélet körforgása. A múltbeli Andy-korszakba helyezett, akciódús felütés után - meg kell menteni egy bajba került játékot, a szokásos ügymenet - a főcím egyetlen hosszúbeállításnak tűnő montázsban meséli el a trilógia legfontosabb történéseit, miközben szól Randy Newman dala, amellyel minden rész kezdődik. Ha láttuk és szerettük a korábbi Toy Story-filmeket - különben mit keresnénk a moziban? -, akkor ezen a ponton sírjuk el magunkat először. A folytatásban a Toy Story 4 az első három epizód motívumait, történetváltozatait variálja, de lényeges pontokon képes hozzátenni az előzményekhez.

Woodynak ismét egy új játékot kell integrálnia a közösségbe, mint annak idején Buzz Lightyeart, és ez a jövevény, Villi sem egyszerű eset: Bonnie szemétből tákolta össze, ezért nem érti a játéklét szabályait. Pont olyan, mint egy speciális nevelési igényű gyerek, ezzel a Pixar-filmek megint tanítják egy kicsit a gyerekeket, igazán nemes elvek szerint. Ám a folyton kalamajkába kerülő Villi pesztrálása mellett Woodynak azt is fel kell dolgoznia, hogy Bonnie gyerekszobájában egyáltalán nincs olyan kivételezett pozíciója, mint régen Andy életében. Amíg az első és a második részben egyértelmű volt, hogy a játékok kis csapatának Andy gyerekszobájában van a helye, addig a harmadikban már a játékoknak és Andynek kölcsönösen le kellett válniuk egymásról. A Toy Story 4 a szeretteinkről való leválásról, a függetlenség kivívásáról és elfogadásáról szól, és több szereplő sorsán keresztül, árnyaltan, és nem utolsó sorban igazán meghatóan járja körbe ezeket a témákat.

Műbabák és a "Hátborzongató völgy" jelenség

Az Amerikai mesterlövész a 2015-ös Oscar-gála egyik nagy esélyese volt. Az egyik jelenet azonban a tökéletlenségével vált mémmé a premier utáni napokban: egy feltűnően műbaba látható benne. Az ember azt gondolná, hogy egy Clint Eastwood kategóriájú rendező képes szerezni egy alig egyperces jelenethez egy élő csecsemőt. De a helyzet valójában nem ilyen egyszerű, és még nehezebb, ha nem pár hetes vagy hónapos gyerek, hanem egyenesen egy újszülött kellene egy jelenethez.

Amikor az utánzat nem elég

Igaz, egy műbaba lehet nagyon élethű is. Léteznek erre szakosodott cégek, amik szilikonból fröccsöntenek bébiket, aztán bőrpírral, műhajjal tökéletesítik a szintetikus csöppségeket, de kisiparos vállalkozó által készített kézműves mozikellékbabát is lehet találni a neten. Ezekkel többek között az a gond, hogy közeli beállításokon még a legélethűbb mesterséges baba sem elég élethű, viszont könnyen előidézhetik az uncanny valley jelenséget. A magyarra hol rejtélyesség völgyének, hol természetellenesség völgyének, hol hátborzongató völgynek fordított problémát a robotikával foglalkozó Masahiro Mori professzor írta le 1970-ben. A lényege, hogy amint egyre emberszerűbbé válnak a robotok, úgy fogadják el őket egyre jobban az emberek, de egy ponton, amikor már majdnem teljesen emlékeztetnek egy emberre, a felfelé ívelő görbe bezuhan, a rokonszenv elillan, és bizarrnak éljük meg a nagyon-emberi-de-azért-még-nem-eléggé-emberi robotokat. Hasonló a gond a számítógépes grafikával is: bármilyen profin modellezik és animálják is vászonra a cgi-gyereket, az eredmény kicsit természetellenes lesz.

Valódi csecsemők a filmiparban: Kihívások és szabályok

Hollywood, ha csak teheti, a közeli felvételeknél valódi csecsemőket mutat be, ha a filmek úgy kívánják (távoli beállításoknál elég a műbaba). Valódi bébikkel persze nehezebb dolgozni, de autentikusan sírnak, rúgkapálnak és gügyögnek, és többnyire még olcsóbbak is, mint a számítógéppel rajzolt vagy akár egy felső kategóriás műbaba. Az Amerikai mesterlövész említett jelenetének forgatására is két valódi csecsemőt castingoltak, csak mire felvételre került a sor, az egyik belázasodott, a másik eleve nem jelent meg. Eastwood nem akarta, hogy csússzon a forgatás - hát Bradley Cooper kezébe adott egy műbabát.

Csecsemőszínész-ügynökségek és a jogi keretek

A hús-vér kisbaba megjelenítése izgalmat, drámát, érzelmeket és nem mellesleg cukiságot tud hozni a cselekménybe, így folyamatos az igény a filmipar részéről babaszínészekre, amit a megfelelő ügynökségek ki is szolgálnak. A „honnan castingolnak csecsemőket, pláne újszülötteket egy forgatásra?” kérdésre tehát nem annyira meglepő a válasz: csecsemőszínész-ügynökségektől. A hollywoodi forgatásokra vonatkozó kaliforniai törvények szerint a kiskorú színészek számára gondviselőjük köteles egy zárolt számlát nyitni. „A lányom által keresett pénz oda megy, aztán megkapja, majd ha 18 lesz” - mondta az egyik megkérdezett. A csecsemők színészi karrierjének elég szigorú keretet ad a színészek szakszervezete, a Screen Actors Guild (SAG), illetve a kaliforniai törvények. Eszerint a forgatáson szereplő gyerekeknek egészségesnek, fejlettnek és legalább 15 naposnak kell lenniük. A SAG négyéves korukig teljes jogú tagként kezeli a gyerekszínészeket, és kiemelt figyelmet szentel annak, hogy jól bánnak-e velük a forgatásokon. Nyilvánvalóan egy kiskorú mellé kell egy szülő vagy gondviselő kísérő, ezenkívül a felvételek között megfelelő helyiséget kell biztosítani szoptatáshoz, pelenkázáshoz, pihenéshez, és külön gyerekorvost vagy nővért. Egy gyerek naponta legfeljebb négy órát dolgozhat egy forgatáson, és óránként legfeljebb húsz percet.

Megengedett "effektek" újszülöttek ábrázolásánál

A SAG még arra is kitér, hogy ha a gyerek újszülöttként jelenik meg a filmben, akkor milyen szmötyivel lehet bekenni őt, hogy utánozzák a magzatmázat, a vért, meg a többi dolgot, ami egy éppen megszülető gyereket borít. Eper- és málnalekvárt például nem lehet használni, ahogy más, allergiás bőrreakciók kiváltására alkalmas ételeket sem, és a síkosítók alkalmazása is kizárt. Megengedett viszont krémsajtot kenni a gyerekre, ahogy szőlőzselét vagy kukoricaszirupot.

Ikrek előnye a filmiparban

A filmiparban előnyt élveznek azok a gyerekek, akikkel könnyebb betartani a fenti szabályokat. Így például az egypetéjű ikrek mindig keresettek az ügynökségeknél, hiszen egymás dublőreiként lehet váltogatni őket, amikor munka van (például ha az egyiknek lejárt a húsz perce, jöhet a másik). Az ikrek már csecsemőkorban is könnyebben utat találnak a forgatásokra, mert gyakran előfordul, hogy ugyanarra a szerepre 3-4 hasonlóan kinéző kisbabát is castingolnak. A túlbiztosítás indokolt, hogy a csecsemők között biztosan akadjon olyan, aki éppen úgy viselkedik, ahogy a szerep szerint kell. A 15 napos szabály eléggé megnehezíti a filmesek dolgát, amikor a gyereknek szerepe szerint egy újszülöttet kell eljátszania. Egy kéthetes csecsemő észrevehetően fejlettebb, mint egy nulla napos. És itt jön be a másik ok amiért az ügynökségek szeretik az ikreket: ők általában kicsit fejletlenebbül, sokszor koraszüléssel jönnek a világra, így 15 naposan is újszülöttnek néznek ki. A kaliforniai törvény ugyanis nem a várható, hanem a tényleges szülési időponttól kezdve számolja a napokat. Az ügynökségeknél így rendszeresen jelentkeznek nem iker koraszülöttek szülei is.

Magyar filmek és csecsemőszereplők

Amerikában tehát ezzel kell számolni, de mi a helyzet a magyar filmekkel? Gyakran emlegetett extrém példa Mészáros Márta 1976-os, Kilenc hónap című drámája, amiben a főszereplő, Monori Lili konkrétan a saját gyermekét szüli meg a film végén. Monori esete páratlan a magyar filmtörténetben, és ma már itthon is hasonlóan működik a csecsemőszínész-casting, mint Amerikában, azaz jellemzően ügynökségeken keresztül.

A magyar szabályozás és gyakorlat

Nemesházi Beatrix, a Zoom Cinema casting direktora több filmhez és reklámfilmhez is válogatott már csecsemő szereplőket. „A kiskorúak filmszereplése hosszú évekig gyámhatósági engedélyhez volt kötve” - mondta megkeresésünkre. „Ez sokszor körülményes volt, és kerületenként változott. Volt kerület, ahol ezt a kérést könnyedén kezelte a gyámügy, de volt ahol hónapokig akadékoskodtak. Előfordult, hogy emiatt elvesztettük a kiválasztott gyereket, mert míg ügyintéztek, elkezdődött a forgatás.” Tavaly az engedélyeztetési eljárás megszűnt, most már csak bejelentési kötelezettség van a gyámhatóság felé. Ezt a szülőnek kell beadnia, csatolva egy szinopszist, hogy miről szól a film, és mi lenne benne a gyerek szerepe.

Az egyévesnél fiatalabb kis színészekre kiemelt figyelem irányul itthon is. Egy csecsemő négy órát lehet távol otthonról, és ebben benne van az utazás is oda-vissza - tehát ha a gyereket fél óra alatt lehet eljuttatni az otthonától a forgatásra, akkor csak három órát tölthet el ott. Emiatt és a síráspara miatt a magyar filmesek is általában több babával dolgoznak. Nemesházi szerint - bár erre nincs magyar törvény - a gyakorlatban az óránként legfeljebb húszperces munka is megvalósul. Az ikrek itthon is előnyt élveznek, de még inkább a filmipari bébik. „A hazai castingügynökségek először többnyire ismerősi körben néznek szét, nincs-e valakinél a szerepre alkalmas gyerek. A filmes szülő ugyanis tudja, mivel jár egy forgatás, ami neki is, nekünk is előnyös. Én leginkább azt szeretem, ha olyan gyereket találunk, akinek az anyukája már többször forgatott velünk” - fogalmaz Nemesházi.

Összehasonlítás: Amerikai és magyar rendszer

Az amerikai és a magyar rendszer között két nagy különbség a pénz és a hivatkozás kezelése. Itthon, ha a baba szerepe fontos, szülői engedéllyel szerepelhet a neve a stáblistán. A fizetése pedig Nemesházi szerint jóval több, mint a statisztáké: míg egy felnőtt statiszta napidíja ma nem nagyon megy 10-12 ezer forint fölé, egy csecsemő jóval több pénzt kap egy filmes munkáért, jellemzően napi 50-100 ezer forint között. A dublőr csecsemővel együtt ez már olyan tétel, aminél olcsóbb a műbaba, így ha a helyzet engedi, azt használják felvételeken.

Filmtippek babaváróknak és kisgyerekeseknek

Biztosan sok kismama vagy leendő kismama gyűjti az információkat életük legnagyobb feladatával, a gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatban. Vannak azonban filmek, filmsorozatok is, melyek a kis jövevények fejlődését mutatják be a képernyőn keresztül, megosztva velünk olyan érdekes információkat is, melyeket nem is gondoltunk volna.

• Marley & Én: Egy megható történet kutyáról és babáról.
• Segítség, gyerekeim vannak!: Egy nem mindennapi történet.
• John, Kate és 8 gyerek: Dokumentumfilm sorozat egy nagycsaládról.
• Élet az anyaméhben: Egy nagyon szép dokumentumfilm. A fogantatástól, a születésig lévő 9 hónapot mutatja be.
• Nicsak ki beszél trilógia: Örök kedvenc.
• Az embergyerek / Baby Human 1-2-3.: Nagyon érdekes és ajánlott film.

tags: #jfilm #jatszas #babakkal