Gyermekünk születésével óriási csoda és öröm érkezik a családba. Az ábrándozóbb természetű szülők már a várandósság ideje alatt látni vélik lelki szemeikkel az idilli képet, ahogy együtt játszanak gyermekeikkel: babáznak és kirakóznak, fociznak vagy éppen távirányítós kisautóval manővereznek. De pontosan melyik életkorban jön el mindennek az ideje?
A játék a tanulási folyamat legfontosabb eleme. Rajta keresztül ismerik meg a világot, önmagukat. Megtapasztalják az egyszerűbb-bonyolultabb összefüggéseket, szembesülnek fizikai lehetőségeikkel és korlátaikkal. Éppen ebből adódik tehát, hogy minden játék fejlesztőjáték is egyben!
A Játék Fejlődése Életkoronként
0-2 év: Az Érzékszervi Tapasztalatszerzés Időszaka
Az első szakaszban (0-2 év) előtérben áll az utánzókészség, az érzékszervi tapasztalatok szerzése tárgyakról, személyekről, az érzékszervek használatának begyakorlása. Finomodnak és fejlődnek a cselekvési sémák. Kezdetben tárgymanipulációról (a tárgyak kézzel történő érintéséről, fogdosásáról, rakosgatásáról), majd a velük való játékról beszélhetünk - ezeket „funkcióöröm”, a működtetés képességének öröme jellemzi.
A babák elsődleges öröm-, így játékforrását az édesanya és a legközelebbi családtagjai jelentik. Ösztönösen cirógatjuk, dudorászunk neki, ringatjuk, versikézünk, rigmusokkal szórakoztatjuk. Mindezért cserébe hatalmas, gurgulázó kacaj a jutalmunk. Eszköz nélküli játék ez, de korántsem elhanyagolható a jelentősége, hiszen a közös élmények erősítik az érzelmi kötődést, kiszámíthatóságot ad a sok-sok ismétlés (tudja, hogy mi után mi következik).
Az alig pár hetes, hónapos babák - amint képességeik lehetővé teszik - egyszerű, markolható játékaikat szorongatva, naphosszat „csörögnek-zörögnek”. Nagyon hamar megtanulják összekapcsolni játékaikkal az élményt, amit annak használata okoz. Mindenféle zajkeltő, csillogó, kontrasztos mintájú játék szóba jöhet, de mindig tartsuk szem előtt a baba biztonságát! Az ilyen életkorú gyerekeknek készített, jó minőségű játékok biztosan nem tartalmaznak lenyelhető, pici darabkákat, lemálló festéket és nem utolsó sorban könnyen tisztíthatóak.
Az érzéki megtapasztalások, gyakorlások mellett a beszéd képességének kifejlődése is segíti a gyermeket az egyre tágabb környezet megismerésében. Kétéves kor körül a „mi ez?”, háromévesen a „miért?” kérdések özönével próbálja megérteni a körülötte lévő világot és annak működését.
A nagymozgások gyakorlásához hasznos játék ebben a korban az autó, a dömper, valamint a zseniális találmány: a futóbicikli. A régi típusú, háromkerekű vagy pótkerekes biciklik a bébikomphoz hasonlóan hamis biztonságérzetet keltenek, a kétkerekűek után pedig apának kell futnia bottal, míg el nem engedheti.
2-7 év: A Fantázia és a Szerepjátékok Világa
2-7 éves kor között már belső képeket idéz fel a gyermek, a fantázia dominál. Úgy tesz, „mintha”, de tudja, mi a játék, és mi a valóság. Már hárman-négyen is szépen együttműködnek, és a szerepjátékokban átélik a „másnak lenni” örömét.
Az életkor előrehaladtával a funkcionális játékok veszik át a szerepet, azaz nem a végeredmény, a produktum a lényeg, hanem maga a tevékenység. Megszámlálhatatlanul sokszor legurítja a lejtőn a golyót, (Bébi golyópálya) rakosgatja egyik poharat a másikba, tölti a fürdővizet innen oda és vissza, maszatol a különféle textúrákkal (sár, homok, kövek, fű…). Fáradhatatlanul építi fel, majd rombolja le a tornyokat, miközben ügyesedik a keze és megtapasztalja a fizikai törvényszerűségeket is (ledől, kifolyik).
Nagyjából 2-4 éves korban megjelenik az úgynevezett szimbolikus játék, amiben a hétköznapi élet „témáit” dolgozza fel: főz, autót vezet, eteti a körülötte lévőket. Ez a játék alapozza meg a későbbi szerepjátékokat, amely szintét az utánzásra épül. Mindezzel kezdeti lépéseket is tesz az önállósodásra.
A gyermek céllal épít, póttárgyakat használ, utánoz és szerepeket próbálgat, egyre inkább társakkal. Ráadásul a tárgyakat - például a kockákat - már nemcsak arra használja, amire eredetileg valók, hanem elvonatkoztatva is, bármi helyettesítésére. A kocka lehet autó a játék során, anya szoknyája takaró, s mindezek az itt sarjadó (de majd az óvodáskorban kiforró) szerepjátékban is fontosak, amellyel párhuzamosan a szocializáció igénye is felerősödik. Kezdetben egymás mellett, majd összedolgozva is, ugyanazt a szerepet akár egyszerre többen játszva.
A szimbolikus játékban a gyermek a felnőtt bőrébe bújva kipróbálhatja, részese lehet az őt körülvevő világnak. A szerepjátékoknak szorongásoldó, feszültségcsökkentő hatása is van. A múltbeli élmények újraélése segít a szorongások oldásában. A szerepjáték tartalmát tovább bővítheti a gyermek azzal, hogy a felnőttek tevékenységét utánozza.
Az alkotás túllép a nyomhagyás szintjén - ebben a korban már megjelennek a vonalrajzok, pálcikaemberkék (még ujjak nélkül): lerajzolják apát, anyát, az arcokat mindig két szemmel. Ez az az tulajdonság, amelyet kezdettől fogva láttak rajtunk, és egyetlen gyermek sem hibázza el. A test ábrázolásához ellenben már több tanulásra van szükség, amelyben hasznos segítség - fiúknak is! Fürdésnél, öltözésnél megnevezhetjük a test részeit, akár mondókákkal is memorizálva a nevüket; a tükörben pedig az alapirányok is gyakorolhatók például a fésülködéskor (elöl, hátul, oldalt - a jobb-bal hároméves kor után következik).
Szintén idetartozik a különféle papírokkal és egyéb természetes anyagokkal való ismerkedés: melyiket hogyan lehet vágni, gyűrni, hajtogatni, illetve milyen érzést nyújtanak a különféle termények (gesztenye, dió, makk), levelek, kavicsok.
Ebben a korban már érdekessé válnak a logikai játékok - képkirakók, képes lottók, kártyák -, bábok, ujjlépegetők és a hangszerek. Utóbbiak mindig igaziak, szépen behangoltak legyenek, nem műanyag utánzatok: kezdetben ritmushangszerek (a tenyerünk, dob, tikfa), esetleg cintányér, xilofon. A xilofont úgy is lehet használni, hogy először csak egy hangot hagyunk rajta (például a C-t), majd fokozatosan tesszük vissza rá a többi alaphangot (G, E, A, D), hogy a pentaton skála szerinti magyar dallam- és hangzásvilágot szólaltathassuk meg. Így egyrészt gyakorolható a szemkéz koordináció, a hang kiütése és hallása élmény, amely párosul az énekléssel, és ösztönzőleg hat a mind pontosabb kivitelezésre.
Kisiskolás-Kiskamasz Kor: A Szabályok és a Verseny Időszaka
Kisiskolás-kiskamasz korban a szerepjáték lehetősége már nem elégíti ki a gyermekeket, nem elég „komoly” - új igények jelennek meg. Ez az az időszak, amikor már nemcsak megértik a szabályokat, de nagyon szigorúan ragaszkodnak is hozzájuk, betartják és betartatják őket - néha hangsúlyosabban figyelve erre, mint magára a játéktevékenységre.
A klasszikus társasjátékokhoz már érettebb fogalmi gondolkodásra lesz szükség, ami jellemzően az 5-6. életév környékén figyelhető meg. Általánosságban elmondható, hogy ebben az életkorban már tudnak valamilyen formában összedolgozni, kooperálni. Az építőjátékokkal való foglalatoskodás is itt teljesedik ki. Elkezdődik az elemek kombinálása, konstruktív felhasználása, ahol már nem csak a folyamat, hanem a végeredmény is fontossá válik, büszkék alkotásaikra. Ugyanez igaz a kreatív eszközök használatára is.
A Játék Szerepe a Gyermekfejlődésben
A játék a gyermek fejlődésének alapvető mozgatórugója. A játékon keresztül a gyermekek megismerik a világot, önmagukat, fejlesztik képességeiket és szocializálódnak.
A Játék és a Kognitív Fejlődés
A játékaik során fejlődnek a kognitív funkciók, azaz figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás. Ekkor már képesek megérteni az egyszerűbb szabályjátékok lényegét, bár sokszor még mindig nem a nyerés a cél, sokkal inkább a játék folyamata.
A Játék és a Szociális Fejlődés
A szocializáció igénye is felerősödik a gyermekekben. Kezdetben egymás mellett, majd összedolgozva is, ugyanazt a szerepet akár egyszerre többen játszva. A közös játékélmények összekovácsolják őket, és a játszótársak legközelebb is keresni fogják egymás társaságát.
A Játék és az Érzelmi Fejlődés
A szerepjátékoknak szorongásoldó, feszültségcsökkentő hatása is van. A múltbeli élmények újraélése segít a szorongások oldásában.
A Játék és a Mozgásfejlődés
Roppant fontos a fejlődő szervezetnek, hogy ne kizárólag az elméjét pallérozza, hanem a testét is megtornáztathassa! A nagymozgások (gurulás, ugrálás, szökdelés, hintázás, egyensúlyozás) nem csak a „fölösleges” energiákat vezeti le, hanem az agyi féltekék finomhangolására is hatással van. A változatos mozgásformák gyakorlásával, kipróbálásával, újabb és újabb agyi pályák aktivizálódnak.
A Játék Megfigyelése a Bölcsődében
A kisgyermekek esetében a megfigyelés módszere alkalmazandó. Ez az eljárás amennyiben kellően átgondolt, előkészített, a szempontokat, az adatgyűjtés idejét, helyét, technikáit megfelelően előkészítjük, és meg tudunk felelni az objektivitás követelményének, a kapott eredményeket nagy valószínűséggel megbízhatónak fogadhatjuk el.
A Szabad Játék Szabályai
Egy kisgyermeknevelők körében végzett vizsgálat olyan gyakorlatra mutatott rá, melyről eddig nem szólt a bölcsődei módszertan. A bölcsődei módszertanban hagyományosan a szabad játék jelentőségét hangsúlyozzák, és ritkán kerül elő, hogy milyen szabályokat kell a gyermekeknek betartaniuk a szabad játék során. Ez a kutatás rávilágított, hogy a bölcsődei csoportokban a szabad játék ideje alatt is érvényben vannak viselkedéses szabályok. Ezeket a szabályokat tartalmilag három csoportba sorolhatjuk: (1) a társas együttélés szabályai, (2) biztonsággal kapcsolatos szabályok és a (3) helyhasználattal kapcsolatos szabályok.
A Szabályok Jelentősége és Ellentmondásai
Érdekessége a csoportszobán belüli helyhasználathoz kapcsolódó szabályoknak, hogy ezek csoportról-csoportra akár egymásnak ellentmondók is lehetnek. Ide tartozik a bizonyos játékszerek használatának helyhez kötése, a beltéri nagymozgás részleges vagy teljes tiltása, illetve a játékszerek elpakolására való felszólítás. Az eredmények gyakorló kisgyermeknevelőkkel való megvitatásakor kiderült, hogy a helyhasználattal kapcsolatos gyermekekre vonatkozó szabályok tekintetében nincs teljes egyetértés a szakma művelői közt. Egyesek pozitívnak találják ezeket és a csoportos nevelés előfeltételeit látják bennük, mások a gyermekek szabad és kreatív játékának gátjaként tekintenek rájuk.
A Pályakezdők Szerepe
A vizsgálat további érdekessége volt, hogy a nagy mintának köszönhetően lehetőség nyílt a pályakezdők csoportjának vizsgálatára is. A pályakezdők számára a helyhasználati szabályok viszonylag jelentősebbek voltak. Egyrészt lehetséges, hogy a kezdő kisgyermeknevelőknek éppúgy meg kell tanulniuk a helyhasználati szabályokat, mint a gyermekeknek. Elképzelhető, hogy a helyhasználati szabályok segítséget jelentenek számukra a csoport kézbentartásában, emiatt inkább hagyatkoznak rájuk, mint a tapasztalt kollegáik.
A Megfigyelés Problémái
Problémát jelezhet, ha a kisebb gyermekek szintjén játszik, ha nem tud elmélyedni a játékban, ha rendellenesen használja a tárgyakat. Számos egyéb vizsgálati módszer is alkalmazható, pl. gyermekrajz-elemzés, családrajz, tervezett szituációs játékok, világjáték, GMP teszt, stb.
Az oktatás MÓDSZEREI
tags: #jatektevekenyseg #megfigyelese #bolcsode