A csecsemőgondozási díj (CSED) egy kulcsfontosságú támogatási forma a gyermeket vállaló családok számára Magyarországon. Az elmúlt években több jelentős változás is történt a CSED szabályozásában, különös tekintettel az adómentességre és a járulékfizetésre. Ezek a módosítások célja a családok anyagi terheinek csökkentése és a gyermekvállalás ösztönzése.
Csecsemőgondozási díj (CSED) - Általános tudnivalók
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára járó támogatási forma, amelynek igénybevételi feltételeiről és módjáról fontos információk állnak rendelkezésre. A CSED célja, hogy a kismamák a gyermek születése körüli időszakban anyagi biztonságban érezhessék magukat.
Ki jogosult a CSED-re?
Csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítása megszűnését, szünetelésének kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
Csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:
- az örökbefogadó nő,
- a családbafogadó gyám,
- a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal,
- az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
Milyen összegű a CSED?
A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a.
Milyen időtartamra jár a CSED?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára - 168 napon keresztül - jár. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni.
Igényelhető-e visszamenőlegesen a CSED?
A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.
Tb. 2016. - Csecsemőgondozási díj (CSED) számítás
Hol és hogyan igényelhető a CSED?
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon. Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó), az ellátás iránti kérelmet közvetlenül a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez kell benyújtania.
Jelentős változások: CSED és GYED adómentesség
Július elsejétől adómentes lesz a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed). Emellett a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megemelése is elindul a csed extra bevezetése mellett. Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa ismertette ezeket a változásokat, hangsúlyozva, hogy a kormány a gazdasági teljesítményhez igazodva 2010 óta folyamatosan bővíti a családtámogatási rendszert.
A CSED és GYED adómentesség hatályba lépése
2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez. A magánszemélynek ezt a kedvezményt nem kell kérnie, azt a díjat folyósító szerv (jellemzően a Magyar Államkincstár) kifizetésekor automatikusan figyelembe veszi, vagyis ezt a kedvezményt a magánszemélynek nem kell adóelőleg-nyilatkozatban kérnie. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.
A CSED és örökbefogadói díj esetében az ellátást nem terheli társadalombiztosítási járulék, csak a GYED-et 10% nyugdíjjárulék, de a kedvezményt érvényesítő magánszemély a folyósító szervtől adóelőleg-nyilatkozatban kérheti a családi járulékkedvezmény érvényesítését.
CSED Extra bevezetése
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát. Ez a kedvezmény a CSED mellett munkát végző kismamákat támogatja, például a saját ügyfélkörrel rendelkező szépségiparban dolgozókat, akik jövedelmük mellé megkapják a CSED 70 százalékát. A kormány támogatja azokat az édesanyákat, akik dolgoznak és gyermeket vállalnak.
A CSED mellett végezhető munka
A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj.
Családi adókedvezmény emelése
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy havonta, egy gyermek esetén maximum 15 ezer, két gyermek esetén kedvezményezett eltartottanként 30 ezer, három, és minden további gyermek esetén kedvezményezett eltartottanként 49 500 forint kedvezmény érvényesíthető az adóból vagy járulékból. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a kedvezmény 2025. július 1-től - jogosultsági hónaponként adóban számítva - 10 000-ről 15 000-re növekszik. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt. Nekik célszerű júliusban új adóelőleg-nyilatkozatot adniuk az emelt összegű kedvezményről, hogy munkáltatójuk már júliustól magasabb összegben vegye figyelembe a családi kedvezményt az szja-előleg megállapításakor.
Változások az egyszerűsített foglalkoztatásban és járulékfizetésben
Július 1-től változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában. Érdemes felkészülni a változásra, még akkor is, ha idén nem kell arányosítani, vagyis a teljes évre járó kerettel, a 120 nappal lehet számolni a július 1. és december 31. közötti időszakban. Lényeges az is, hogy az alkalmi munkára vonatkozó időbeli korlátozás fennmarad: ugyanazon munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony. Továbbá 2025-ben érvényben marad, hogy idénymunka esetén azonos felek között az évi 120 napot nem haladhatja meg a munkanapok száma.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint a munkaviszonyban és a munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyban álló biztosított személyek esetében a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni akkor is, ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. A Tbj. kiegészítése 2021. január 1. napján lépett hatályba, de átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a mentesítési szabályt visszamenőlegesen már 2020. július 1. napjától alkalmazni lehessen. Érdemes megjegyezni, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabály 2020. július 1. napján lépett hatályba, de 2020. július 1-től 2020. december 31-ig a Tbj. 27. § (3) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülési szabályt is alkalmazni lehetett. A Tbj. 27. § (3) bekezdés a) pontja 2021-ben is érvényben volt.
GYES-en lévő kismama átalányadózó egyéni vállalkozása
Számos kérdést felvethet, ha egy kismama gyes mellett - vagyis munkaviszonyában nem dolgozva - elindít egy átalányadózó egyéni vállalkozást. Fontos tisztázni, hogy főfoglalkozásnak minősül-e ebben az esetben az egyéni vállalkozás, és vonatkozik-e erre az esetre a kedvezményes járulékfizetés. A Tbj. 27. § (3) bekezdése a hatályba lépés napjától, azaz 2020. július 1-től szabályozza ezeket a kérdéseket. A részletes szabályokról a NAV honlapján vagy szakértőnél érdemes tájékozódni.
Digitális fordulat a NAV-nál és a foglalkoztatási jogviszony tisztázása
Július 1-től hatályba lép a foglalkoztatási jogviszonyt tisztázó eljárás, változnak az alkalmi és idénymunka szabályai, és újabb digitális fordulat jön a NAV-nál. A helyszíni ellenőrzések gyorsabbá és hatékonyabbá válnak, a papíralapú jegyzőkönyveket felváltja a digitális. A papírmentes ellenőrzéssel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy újabb lépést tesz az Európai Unió első papírmentes adóhivatala címének megszerzése érdekében. Az újítással a vállalkozások is nyernek, nemcsak azért, mert ezáltal gyorsabbak lesznek az ellenőrzések, hanem azért is, mert az aláírást követően azonnal elérhetővé válik a jegyzőkönyv. Azt ugyanis, amint elkészült, a helyszínen a jelenlévők digitálisan aláírják - vagy elektronikus aláírással, vagy a tableten közvetlenül. Természetesen a kisvállalkozások közül azoknak, akik nem kötelesek elektronikus kapcsolattartásra, és egyelőre ezen nem szeretnének változtatni, a kinyomtatott jegyzőkönyvet postán küldi meg a NAV. A papírmentes ellenőrzésre július 1-től fokozatosan áll át a NAV.
Keddtől már hatályos a foglalkoztatotti jogviszonyt tisztázó eljárás is. Az új eljárás védi a munkavállalót és adminisztrációs könnyítést is hoz, hiszen revizori ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően van lehetőség a hiba javítására. Ha a munkáltató a felhívástól számított 15 napon belül nem rendezi jogszerűen munkavállalói jogviszonyát vagy nem teljesíti járulékbevallását, a NAV alkalmazottanként 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja a foglalkoztatót.