A gyermekvállalás kérdése sok pár számára kihívást jelent, és egyre többen kényszerülnek mesterséges megtermékenyítési eljárásokra, mint amilyen a lombikprogram. Ezek a kezelések nemcsak fizikailag és érzelmileg megterhelőek, hanem jelentős időráfordítást is igényelnek, ami kihat a munkavégzésre. Bár a várandós nőket megillető jogok ismertebbek, fontos, hogy a reprodukciós eljárásokban résztvevő férfiak és nők egyaránt tisztában legyenek munkajogi védelmeikkel és kedvezményeikkel.
Magyarország Alaptörvénye támogatja a gyermekvállalást, és külön intézkedésekkel védi a gyermekeket és a nőket. Dr. Kálmán Tímea, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda jogásza, valamint a D.A.S. JogSzerviz szakértője, Dr. Czinege Kinga kiemelte, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) kiterjesztett védelmet biztosít a mesterséges megtermékenyítésre irányuló programban résztvevő munkavállalókra.
Mi minősül reprodukciós eljárásnak a jogszabályok szerint?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 166. §-a, valamint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, és az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) Korm. rendelet részletesen szabályozza, hogy mi minősül emberi reprodukciós eljárásnak. Ezek a következők:
- Testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés (lombikprogram).
- A házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel (inszemináció).
- Ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés.
- Embrióadományozással végzett embrióbeültetés.
- A női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer alkalmazása.
Fontos megjegyezni, hogy ezeket az eljárásokat megelőző kivizsgálások és alapkezelések még nem tartoznak a reprodukciós eljárás fenti fogalma alá, a munkajogi védelem a reprodukciós eljárás megkezdésétől számítandó.

Tájékoztatási kötelezettség és a felmondási tilalom
A jogszabályok által biztosított védelmek és kedvezmények kizárólag abban az esetben illetik meg a reprodukciós eljárásban résztvevő munkavállalót, amennyiben erről hivatalosan tájékoztatja munkáltatóját, és átadja az eljárást lefolytató intézmény által kiadott igazolást.
Felmondási tilalom
Az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének időtartama, de legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónapon keresztül.
- A védelem érvényesítése: A védelem akkor is érvényesíthető, ha a munkavállaló csak a felmondás közlését követően, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatja a munkáltatót az eljárásban való részvételről. A munkáltatónak ezután 15 napja van a felmondás visszavonására.
- Időtartam: A felmondási tilalom a kezelés megkezdésétől számított legfeljebb hat hónapig áll fenn. Eredménytelen eljárás után újabb kezelés esetén a védelem ismételten, kezelésenként jár.
- Kire nem terjed ki a védelem: A felmondási védelem nem terjed ki a határozott idejű munkaviszonyban állókra, a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottakra, valamint a próbaidejüket töltőkre.
Bár a törvény nem szab határidőt az utólagos tájékoztatásra, a jóhiszeműség és tisztesség elvének, valamint a kölcsönös együttműködési kötelezettségnek megfelelően célszerű mielőbb tájékoztatni a munkáltatót.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Munkavégzés alóli mentesülés (munkaidő-kedvezmény)
Az Mt. 55. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára.
- Igazolt távollét: Ilyen esetben a munkavállalónak nem kell szabadságot kivennie, távolléte igazolt távollétnek minősül.
- Díjazás: Sajnos az Mt. 146. § (3) bekezdése értelmében erre az időtartamra nem jár távolléti díj.
- Kire vonatkozik: A felmondási tilalommal ellentétben a munkaidő-kedvezmény nem csak a női, hanem a férfi munkavállalókat is megilleti, és a reprodukciós eljárás teljes időtartamára vonatkozik, nem korlátozódik hat hónapra.
- A tájékoztatás fontossága: A munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez elengedhetetlen, hogy a munkavállaló tájékoztassa munkáltatóját a kezelésben való részvételről, és bemutassa az egészségügyi intézmény által kiadott igazolást.
Ez a mentesülés kizárólag az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő tényleges kezelés, vizsgálat, beavatkozás időtartamára vonatkozik.

Gyakori kérdések és dilemmák
A lombikprogramban való részvétel érzékeny téma, sokan nem szívesen avatják be a főnöküket a gyermekvállalással kapcsolatos problémáikba. Ez egyéni döntés kérdése, amelyet befolyásolhat a munkáltatóval való viszony, a munkahelyi közösség és a munkavállaló személyes helyzete. A törvény csak a jogi kereteket adja meg, de a kedvezmények csak akkor illetnek meg, ha a munkáltatót is beavatjuk az orvosi kezelés szükségességébe. Érdemes írásos igazolást kérni az intézettől a bejelentés nyomon követhetősége érdekében.
Amennyiben a munkavállaló úgy dönt, hogy nem avatja be a munkáltatót, a távollétet más módon kell megoldani: szabadsággal, vagy - ha egészségügyi okból jogosult rá - betegállomány, táppénz igénybevételével.
A védelem időtartamának értelmezése
A szabályozás viszonylag új (2005. júliusában lépett hatályba), és emiatt kiforrott bírói gyakorlat sem alakult ki minden kérdésben, például arra nézve, hogy a védelem kiterjed-e a két lombikprogram közötti kötelező, három hónapos szünet idejére. A legtöbb szakmai álláspont szűken értelmezi a kérdést, a munkajogi védettséget elsősorban a stimuláció megkezdésétől a terhesség „kiderüléséig” terjedő időszakra vonatkoztatva. Más értelmezések szerint, mivel a szünet kötelezően előírt az egészség védelme érdekében, a szabály az esetleges sikertelen beültetés és a következő stimuláció kezdete közötti időszakra is kiterjed.
A 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat alapján ugyanakkor egyértelműen meghatározható, hogy a 6 hónapos védelem mikortól meddig állhat fenn, és mikortól kezdődhet újra. Eszerint a védelem nem csak egyszer illeti meg a programban résztvevő munkavállalót, hanem minden, megszűnt kezelést követő újrakezdett kezeléstől kezdődően.

Állami támogatás és a lombikprogram
Magyarországon a meddőséggel küzdő és gyermeket vállalni kívánó párok ingyenesen érhetik el a lombikprogramot megelőző kivizsgálásokat és a meddőségkezelési kivizsgálásokat, illetve a szükséges gyógyszerekhez is kiemelt támogatással juthatnak hozzá. 2020 óta állami kézbe kerültek a hazai meddőségi centrumok, és az állami finanszírozás mellett ingyenessé tették a mesterséges megtermékenyítéshez köthető kezeléseket.
Az állami támogatással, állami klinikán végzett meddőségi eljárások öt beültetésig, vagy az azt igénybe vevő nő 45 éves koráig ingyenesek. Egyedülálló nők esetében is megkapható az állami támogatás, amennyiben bizonyított a meddőség ténye. 2022. július 1-jétől már csak kizárólag állami klinikákon lehet beültetést végezni hazánkban, 13 ilyen van az országban, leginkább a fővárosban és a megyeszékhelyeken.
A lombikprogramok sikeressége Magyarországon
A NEAK adatai szerint 2017 és 2021 között az évente elvégzett kezelésekből született gyermekek aránya a következőképpen alakult:
| Év | Elvégzett beavatkozások száma | Született gyermekek száma | Sikerráta (%) |
|---|---|---|---|
| 2017 | 7 473 | 1 470 | 19,67 |
| 2018 | 9 005 | 1 726 | 19,17 |
| 2019 | 10 170 | 1 948 | 19,15 |
| 2020 | 9 573 | 1 719 | 17,96 |
| 2021 | 12 237 | 2 035 | 16,63 |

Külföldi lehetőségek
A hosszú várólisták vagy a hazai jogszabályi korlátok (pl. 45 éves kor betöltése, TB szám hiánya) miatt sok pár külföldi fizetős központokba vándorol. Csehországban és Szlovákiában a klinikák pácienseinek jelentős része magyar. Szlovákiában például 45 év feletti páciensek is részt vehetnek a programban, amennyiben orvosi leleteik rendben vannak, és tisztában vannak a 40 év feletti, csökkenő sikerességi rátával.
A külföldi intézményekben általában nem elérhető a magyar betegbiztosítás, így a kezelések teljes árát ki kell fizetni. Egy lombikprogram saját petesejttel 2000-2500 euró, donor petesejttel 3900-4900 euró között mozog.
Javaslatok a meddőségi kezelések fejlesztésére
Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Intézetének koncepciója szerint vármegyei meddőségi szakambulanciák, központi adatszolgáltatás és képzések felülvizsgálata révén tennék biztonságosabbá, elérhetőbbé és hatékonyabbá a meddőségi kezeléseket itthon. A cél egy olyan ellátórendszer létrehozása, amely az igénybe vevő pár lakóhelyétől számított maximum 60 kilométerre elérhetővé válik, nőgyógyászati és andrológiai tanácsadással, alapvizsgálatokkal és kezelésekkel.
tags: #jar #e #a #ferjnek #mentesules #munkavezes