A fából esztergált vagy faragott kokesi (こけし) babák Japán északkeleti részéről, a Tóhoku régióból származnak. Az első kokesi babákat valamikor a 17. század elején készítették a helyi kézművesek, hogy a forró forrásoknál pihenő fürdővendégeknek szuvenírként adják el azokat. Az eredetileg játék céljából készült kokesi babák kifejezetten gyerekbarát módon, a könnyed fogás érdekében a gyermeki tenyérhez igazított átmérőjű testtel készültek. A vörös szín, a fekete himlőtől oltalmazó szín hírében állva, előszeretettel került a gyermekjátékok színezőanyagába.
A kokesi szó eredetét tekintve többféle nézet alakult ki, de a legészszerűbb magyarázatnak a fából készült mákszem baba (keshi-baba) tűnik. A babákhoz gyakorta felhasznált mizuki fa ugyanis azt jelenti: „vízfa”, és a hiedelem szerint a tűzvészek ellen is védelmet nyújtanak. A kokeshik többféle fából készülhetnek, például cseresznyefából, japán juharból vagy az említett mizukiból. A fa pár hónapnyi, illetve akár több évig tartó kültéri szárítás után kerül feldolgozásra.
Hagyományos és kreatív kokeshik
A kokesi, külalakját tekintve két nagy csoportra osztható: az eredeti kokesi stílusjegyeket követő hagyományos kokesi-re (dentó, 伝統こけし) valamint a kezdeti formákat továbbfejlesztő újtípusú (shingata, 新型こけし) kokesi-re.
| Jellemző | Hagyományos (Dentó) | Újtípusú (Shingata) |
|---|---|---|
| Eredet | Tóhoku régió | Városi környezet |
| Megjelenés | Egyszerű, hengeres test | Formásabb, változatos színek |
| Szabadság | Hagyományokhoz kötött | Művészi szabadság |
A hagyományos kokeshi származási helye, külalakja valamint formavilágának felhasználása szerint további kategóriákba sorolható, amelyek meghatározott készítési technikával rendelkeznek, és generációról generációra öröklődnek. Ezzel szemben a második világháború után megjelent modern, kreatív kokeshi babák alkotói sokkal szabadabban alkotják meg formájukat, mintáikat és színeiket.
Tóth-Vásárhelyi Réka, Renka és a kokeshi művészete
Tóth-Vásárhelyi Réka - új művésznevén Renka - pontosan 10 éve alkot japán fababákat. Célja, hogy alkotásaival megnyissa az emberek szívét az élet természetes, egyszerű, illékony és tökéletlen ajándékainak szeretetére és tiszteletére. Az alkotó szerint a művészeti munka spiritualitás nélkül nem működne, hiszen az anyagba próbál lelket faragni és festeni. A kész alkotásban együttesen testesül meg a „japán szíve” és a „magyar lelke”.
Renka szakmai pályafutásának egyik kiemelkedő mérföldköve, amikor 2015-ben minden idők első külföldijeként díjat kapott a 57. Japán Nemzeti Kokeshi Versenyen. A következő évben, 2016-ban a kreatív kokeshi kategóriában a fődíjat, a Japán Kereskedelmi és Iparügyi Miniszter díját kapta meg. Az általam készített KOKESHI babák egyesítik a tradicionális japán művészetet a mai modern forma- és színvilággal, megtartva a letisztultság, finomság és egyszerűség elvén alapuló japán eszme vonalát.
A metamorfózis folyamata
Renka saját bevallása szerint az alkotás során a KAIKA - a kivirágzás pillanata - és az IKIGAI, vagyis a „lét indoka” vezérli. A 10 év alatt nemcsak a babákat faragta, hanem saját magát is. „A magyar iparművészettől a nemzetközi képzőművészetig, Rékától Renkáig” - fogalmazta meg az átalakulás mottóját. A babák díszítéseit a természet jelképeihez igazítja, így azok rengeteg többletjelentést hordoznak, olyan ez, mint valami titkosírás.
A kokeshi babák ma már a japán népművészetnek és az iparművészetnek is szerves részei. A gyerekjátékból és díszből felnőtt-kedvenccé lett babát ajándékként adták egymásnak az emberek a szeretet és a barátság jeleként, továbbá spirituális jelentőséggel is bírnak, és védelmet adnak. A világhírű kokeshi baba ezeknek a gyönyörű, saját egyéniséggel megáldott, kézzel készült, egyedi, színes műtárgyaknak köszönheti ellenállhatatlan vonzerejét.