Ez a cikk a „Punya - Egy falat kenyér” című könyvről, a hozzá kapcsolódó projektekről és a mohácsi kórház gyermekosztályának tevékenységéről nyújt átfogó képet. A két téma elsőre távolinak tűnhet, de a mélyszegénységben élő családok támogatása és a gyermekek egészségügyi ellátása között szoros kapcsolat van, különösen a korai fejlesztés és a mentálhigiéné területén.
A „Punya - Egy falat kenyér” című könyv és projekt
A „Punya - Egy falat kenyér” című könyv bevezetőjében Török Csaba teszi fel a kérdést: „Van-e helye a Szentföld kétezer évvel ezelőtti nemzetiségi statisztikáiban egy cigánykaravánnak?” Versegi Beáta, a Nyolc Boldogság Közösség szerzetesnővére, aki teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte, coach és supervisor énjének szabad utat engedve evangéliumi történetekkel összefonódó, cigány hősökről szóló meséket írt. Ezek a mesék egy terebélyesedő fa gyökereihez hasonlítanak, amelyek különböző művészeti és tudományágakban, egyetemeken, pedagógusok és cigánytelepek felé növekedtek tovább, gyógyító közösségeket hozva létre és az online térben is lombot bontva.
Beáta nővér elmondása szerint az Eucharisztikus Kongresszus kapcsán egy rádióbeszélgetésben merült fel a kérdés, hogy mit tudunk adni mindenkinek. Ezután egy cigánypasztorációs konferencián vett részt, ahol a komoly előadók után a cigány testvérek gitárral zenéltek. Ekkor gondolta, hogy szeretne valamit tenni a mélyszegénységben élő cigányokért, de nem tudta, mit. Székely János atya, a cigánypasztorációs püspök tanácsára egyszerűbb írásba fogott.
Fontos volt, hogy a könyv teológiailag rendben legyen, akár egy 21. században megfogalmazott evangéliumként is felfedezhetők legyenek benne a szentmise bibliai alapjai és dinamikája. Ugyanakkor valós emberi történeteket szeretett volna ábrázolni marginális élethelyzetben. A legfontosabb cél a hidak építése volt látszólag távoli világok között, kölcsönös adás-kapás jegyében. A szerzetesnővér tudta, hogy képekkel együtt könnyebb a szöveget befogadni azoknak, akiknek nehezen megy az olvasás, ezért elkezdett ismerkedni a cigány festőművészek munkáival.
Ráczné Kalányos Gyöngyi gyerekkorában a komlói Kossuth-aknai cigánytelepen élt négy testvérével. Gyerekként észrevették tehetségét, de csak ötgyerekes anyaként kezdett újra festeni. A könyvben Cinka története különösen megfogta Beáta nővért. Rá kellett jönnie, hogy nem ugrálhat az idősíkok között, nem írhat hosszú mondatokat. Az ő szavai Gyöngyi zsigeri megéléseivel, képeivel találkoztak. Amikor Cinkát, a cigányasszonyt középre festette Gyöngyi, Beáta nővér rájött, hogy Jézus értünk jött, csak miattunk. A keresztút képén is kicsit megbotránkozott, ahol a cigányasszony támogatja Máriát, de rájött, hogy Jézus közelében mi nem mellékszereplők vagyunk.
A könyvből pár hónap múlva képregény is lett, amelyhez digitális fejlesztőjátékok kapcsolódnak, hogy a pedagógusok használni tudják. Ezt Dobovicsné Buzás Andrea játékfejlesztő álmodta meg, a munkába Fekete Zsombor játékfejlesztő is bekapcsolódott. Közben Versegi Beáta tanulmányt ír egy SOTE-konferenciára az organikusan kialakuló interdiszciplináris és összművészeti programról, erről modellprogramot is készítenek.
A mesék hatása a közösségekre
A Punya történetei a kadarkúti és csökölyi Mesélő anyukák csoportban igazi kis csodákat indítottak el. Kiss Barbara gyógypedagógus és magyartanár, a pécsi JPTE oktatója és a Máltai Szeretetszolgálat koragyermekkori szakértője mélyszegénységben élő anyáknak tart beszélgetős olvasókört. A program eredeti célja a kisgyermekek nyelvi fejlődésének támogatása volt, azt remélve, ha a mese hazaér a gyerekekhez is, szókincset, figyelmet, érzelmi intelligenciát fejleszt. Ahogy az anyák egyre differenciáltabban tudják megfogalmazni az érzéseiket, gyerekeiket is egyre árnyaltabban látják, és jobban tudják őket segíteni.
A foglalkozások része egy mese felolvasása, ahol mindig azt keresik, hogy a szöveg és az életük között milyen hasonlóságok vannak. A könyv elején Cinka a Jézust megszülő Máriát támogatja, és az anyák elmondták, hogy ők teljesen egyedül maradnak hasonló helyzetekben. Aztán egyikük elmesélte, hogy kisbaba született a családjukban, és ő jár főzni meg takarítani hozzájuk. Az összefogás lassan kialakult köztük. Egyikük, akinek a férje külföldön dolgozott, elmesélte, hogy éjszaka zaklatja valaki, tehetetlen, kialvatlan és rémült volt. Az anyák összefogtak és lefülelték a tettest. A legmegrázóbb Lola prostituálódásának története volt. Ahogy olvasták, néma csönd volt, és hullottak a könnyek. Ismerős volt számukra a történet, minden családban volt valaki, aki érintett. Ugyanakkor ez tabusított téma, családon belül sem beszélnek róla. Az egyik édesanya, aki többször behozta a közösségbe, hogy ő agresszív és elutasító a lányaival, ki tudta mondani, hogy azért, mert félti őket, hogy erre a sorsra jutnak. Azt is látta Lola történetéből, hogy mennyire fontos, hogy a lányok minél tovább maradjanak a családban, és hogy beszélgetni kell velük toleránsan, elfogadóan. Egy másik asszony húga Ausztriában lett prostituált, azóta sem volt otthon, a családja elutasította. Az asszony csak haragot érzett a testvére iránt, és Lola történetéből értette meg, hogy a nővére is áldozat, és a főhőssel együtt őt is megsiratta.
A gyerekeknek feltették a kérdést, el tudják-e képzelni, hogy a karavánban akár az ő rokonuk, ősük is utazhatott? Sok ragyogó és csodálkozó szempárt láttak, amikor kivetítették a születés történetét. Aztán el is játszották ők maguk a jeleneteket, belehelyezkedtek a történet szereplőinek helyébe, ez volt a legnagyobb ajándék számukra. Azt a kérdést is feltette a gyerekeknek, vajon Jézus lehetett-e cigány? Erzsó elmagyarázta nekik, hogy zsidó volt, a zsidók pedig hasonlóan sokat szenvedtek, mint a cigányok. Erzsó elmondása szerint a történet olvasásakor úgy érezte, ezzel megérkeztek az egyház szívéhez, mert ebben a történetben Jézus közelében mi nem mellékszereplők vagyunk. A cigányság történetében fellelhető szenvedés, megvetettség, kitaszítottság tapasztalata a Punya története által közelebb vihető az evangéliumhoz, és könnyebben beemelhető a jézusi szenvedés kontextusába.
A mohácsi kórház gyermekosztálya és a csecsemőellátás
A mohácsi kórház gyermekosztálya rendkívül fontos szerepet játszik a régió csecsemő- és gyermekgyógyászatában. Szakmai munkájuk keretében évente két alkalommal, rendszeresen szerveznek akkreditált továbbképzéseket, amelyek naprakész, korszerű ismereteket nyújtanak nemcsak az osztály orvosainak, hanem a régió házi gyermekorvosainak és vegyes körzetet ellátó kollégáknak is. A továbbképzések felkért előadói döntően a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának és az I.sz. Belgyógyászati Klinika Hematológiai Tanszékének vezető oktatói.
A gyógyító tevékenység fő profiljai
- Légúti allergiás megbetegedések: Az osztály korszerű diagnosztikával és terápiával foglalkozik az asthma bronchiale és a gyulladásos eredetű légúti szűkületek kezelésében. Ehhez modern eszközökkel felszerelt, barátságosan berendezett légzésfunkciós laboratórium áll rendelkezésre. Eszközeik közé tartozik a gyógyszeres provokációs vizsgálatok elvégzésére is alkalmas Lungtest 1000 légzésfunkciós készülék, validált (hitelesített) futópad szívritmus figyelővel, valamint csúcsáramlás mérővel. A Magyarországon előforduló leggyakoribb légúti allergén vizsgálatát allergológus, pulmonológus szakasszisztens végzi helyben. Kiegészítő, vérből történő vizsgálatokhoz a kórház Laboratóriuma nyújt korszerű hátteret.
- Sószoba: Gyermekosztályukon kialakított sószoba speciális klímájával elsősorban ősztől tavaszig kruppos, hörghurutos és asthmatikus betegek gyógyulását segíti.
- Pulzoximetria: Számos csecsemő- és gyermekkori megbetegedésben (légúti megbetegedések, keringési zavar, balesetek) fontos a vér oxigénellátottságának meghatározása (ún. pulzoximetria), melyre az osztályon az ágy melletti betegőrző monitorok, illetve azok zsebben hordozható, miniatűr változatai állnak rendelkezésre.
- Ételérzékenység és allergia: Lehetőség van a gyermekkori tej- és gyümölcscukor érzékenység, valamint tehéntej fehérje és egyéb ételallergia diagnosztizálására és kezelésére is. Mindkét vizsgálathoz egyszerű - a gyermekek számára nem megterhelő - könnyen kivitelezhető módszerek és eszközök állnak rendelkezésre.
Laktációs szaktanácsadás
A gyermekgyógyászati osztályhoz gyermekgyógyászati szakrendelés kapcsolódik. Az osztályon Tóth-Jámbor Júlianna osztályvezető ápoló is dolgozik. A laktációs szaktanácsadás terén kiemelkedő szakértelemmel rendelkeznek. A képesítését 2017/18-as tanévben végezte a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete és a Szoptatásért Magyar Egyesület szervezésében zajló Laktációs Szaktanácsadó Vizsgára Felkészítő Szakirányú Továbbképzési Szakon, IBCLC vizsgát 2018-ban tett és 2023-ban recertifikálta. Ha a gond később, már otthon jelentkezik, például amikor nyugtalan, sírós a kisbaba és az anyuka úgy érzi, kevés a tej, ha fájdalmas a szoptatás, nem megfelelő a kicsi súlygyarapodása, esetleg nem elmúló csomót érez az édesanya a mellében, megoldást tudnak találni a szoptatási ambulancián, szükség esetén helyben, más szakmák bevonásával.
A szakdolgozók szerepe
Rendkívül sok feladat, teher hárul szakdolgozóinkra, nővérekre, szakasszisztensekre, akik nélkül semmilyen kitűzött cél nem valósítható meg. Az osztályvezető főorvosok és osztályvezető ápolók kiemelték a szakdolgozók munkájának fontosságát és nélkülözhetetlenségét. A betegek elhelyezésének és felügyeletének további komfortosításán, javításán folyamatosan dolgoznak.