A kisgyermekes családok számára a gyermekfelügyelet és az iskolakezdéssel kapcsolatos terhek komoly kihívást jelentenek. A munkáltatók azonban számos módon támogathatják munkavállalóikat ezen a területen, ezzel is hozzájárulva elégedettségükhöz és megtartásukhoz. Az EY 2023 Work Reimagined kutatásának összefoglalásában is bemutattuk, hogy sokkal fontosabb a koncepció nélküli, széles körű juttatásoknál a munkavállalói igények pontos megismerése és az arra való reflektálás.
Munkáltatói támogatások a gyermekfelügyeletben
Nyár közeledtével mindig fontos napirendi pont a kisgyermekes családoknál, hogy ki, mikor lesz a gyerekekkel a szünet alatt, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét. És persze mindez mennyi pénzbe kerül majd a családnak. Mivel segíthet a munkáltató?
Táborszervezés és tábori költségek térítése
A munkáltatónak lehetősége van saját tábort szervezni kifejezetten a vállalat „gyermekeinek”, de kifizetheti a szülők által választott táborokat is. Amennyiben saját tábort szervez és az egy főre eső költség (magánszemély jövedelme) nem megállapítható, akkor egyes meghatározott juttatásnak minősül (Szja. 70. § (6) b)) ez a juttatás. Amennyiben a munkáltató téríteni szeretné a tábor költségének egy részét a munkavállalói részére, akkor érdemes az évente háromszor adható csekély értékű ajándék lehetőségére is gondolni, ami nem csak termékre, de szolgáltatásra is adható. 2024-ben már évi három alkalommal van lehetőség csekély értékű ajándék adására a munkavállaló számára, amelynek mértéke (évi háromszor) a minimálbér 10%-át nem haladhatja meg. Pontos nyilvántartás mellett adható ajándékként vagy utalvány formájában is, az utalványnál azonban ügyelni kell, hogy nem lehet visszaváltható. Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így 33,04% adóvonzata van, ami kedvezőbb, mintha bérként adózna.
Bölcsődei, óvodai térítés
A munkába való visszatéréskor az egyik fejtörőt az jelenti a kisgyermekes szülőnek, hogyan ütemezze be a bölcsődei, óvodai beszoktatást, egyáltalán lesz-e férőhely a választott intézményben. Sok településen kevés gyermeknek jut hely a bölcsődében a túljelentkezések miatt, az állami rendszer nem köteles a gyermeket felvenni. Kedvezményesebb lehetőséget pedig nem is találnánk, hiszen a bölcsődei, óvodai térítés adómentes juttatás a számlán szereplő összeg mértékéig. Sokan tartanak a juttatás adminisztrációjától, pedig mindösszesen az év eleji nyilatkoztatásra és a havi számlára kell odafigyelni. A bölcsődei, óvodai térítés fordítható az alapszolgáltatás kifizetésére, de az étkezésre is. A munkáltató utalhatja az összeget az intézménynek, de sokkal gyakoribb, hogy a szülő hozza a saját vagy a munkáltató nevére szóló számlát, aminek összegét utólag kapja vissza (Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6.).
A bölcsődei és óvodai ügyeletet kevesen vették igénybe
Munkáltatói gyermekfelügyelet kialakítása
Lehetőség van munkáltatói gyermekfelügyelet kialakítására helyben is, a szülő és a gyermek együtt érkezik reggel, együtt mennek haza - rendkívül nagy segítség lehet a kisgyermekes munkavállalóknak. A létrehozása és működtetése összetettebb feladat, engedélyek, megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógusok szükségesek a megvalósításhoz, de a munkáltatói és munkavállalói visszacsatolások alapján nagyfokú elégedettséget eredményez. Kisebb formában, csak nyárra is megvalósítható. Érdemes lehet multinacionális vállalatok gyakorlatát megfigyelni, ahol irodai környezetben kisiskolásoknak szoktak például foglalkozásokat szervezni.
Nagyszülői Gyed
Felmerülhet egyből a kérdés, hogy hol van ebben a munkáltató szerepe. Ha van olyan nagyszülő, aki még dolgozik, de szívesen vigyázna a két éven aluli unokára a nyári szünet alatt, a szülőnek pedig vissza kellett mennie dolgozni, akkor a nagyszülő is tud gyedre menni. Erről a lehetőségről kevesen tudnak, pedig a gyermekgondozási díj időszaka megosztható, akár át is adható a nagyszülőnek a jogosultsági feltételek megléte mellett. A munkáltató pedig köteles a munkavállalónak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a gyed mellett (Mt. 128.). A munkáltató szerepe és támogatása abban áll, hogy felhívja a szülő/nagyszülő munkavállaló figyelmét erre a lehetőségre és támogatja a folyamatban. Biztosítja arról, hogy a 2-3 hónapos szünet után is várja vissza a munkáltató a munkavállalót (a nagyszülő is felmondási védelem alatt áll ilyenkor).
Iskolakezdési támogatás
A személyre szabott juttatásoknak egyre nagyobb szerepe van a munkavállalók megtartásában. A munkáltatótól igényelhető iskolakezdési támogatás nem szociális alapon jár, hanem minden köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak jár, akinek a háztartásában élő gyermeke iskolába jár és azt a foglalkoztatott kéri. Tehát csak egy sima kérvényt kell írnia az igénylő foglalkoztatottnak, mindkét esetben augusztus 1. és szeptember 30-a között.
Jogszabályi háttér és feltételek
- A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. „49. 105. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelemre évente egy alkalommal gyermekenként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér felének megfelelő mértékű gyermeknevelési támogatásra jogosult, ha annak feltételei fennállnak, és azt a munkáltatója mérlegelési jogkörében megállapította. A feltételeket a fenti jogszabály 105. § (2) bekezdésében szereplő feltételnek megfelelő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a köznevelésben vagy szakképzésben részt vevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel évente egy alkalommal kérelemre iskolakezdési támogatásra jogosult.
- A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. 1. melléklet XV. 26. 5. 1. 4. pontja szerint a munkáltató a közoktatásban részt vevő gyermekre tekintettel a munkavállalónak kedvező adózási szabályok alá tartozó béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatást adhat. Az iskolakezdési támogatás tankönyvre, taneszközre, ruházatra használható fel. A juttatás csak papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott utalvány formájában adható. Az utalvány a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel.
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szabályozza a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adózási tudnivalókat.
Családi kedvezmény és iskolai tanulmányok
Szeptember környékén gyakori visszatérő téma, hogy vajon le kellett volna-e mondani a családi kedvezményt, ha a gyermek nyár elején leérettségizett. Az a gyermek, aki befejezte a középiskolás tanulmányait, számára az iskolai tanév júniusban befejeződik és július 1-től már nem jogosult családi pótlékra, ezáltal családi kedvezményre sem. Például, ha a gyermek június 30-án fejezi be a középiskolai tanulmányait, és van egy kisebb iskolás testvére, június 30-ig a családi kedvezmény összege két kedvezményezett eltartott esetén 2* 133 330 forint, összesen 266 660 forint (ami 2*20 ezer, tehát 40 ezer forinttal magasabb nettó keresetet jelent a családnak). A szülőnek módosítást kell leadnia a munkáltatója felé július 1-es hatállyal, mely szerint már csak egy gyermek után tudja igénybe venni a kedvezményt. Amennyiben az érettségizett gyermek szeptembertől felsőfokú tanulmányokat folytat, akkor szeptemberben újabb nyilatkozatot kell leadnia a munkáltató felé, a nagyobb gyermek ugyanis a gyermekek számába beleszámít, eltartottnak minősül (de nem kedvezményezett eltartottnak). Amennyiben az érettségizett gyermek szeptembertől továbbra is középiskolában tanul tovább, akkor továbbra is kedvezményezett eltartott lesz addig a tanévnek a végéig, ameddig a 20. életévét betölti.
Bölcsődei és óvodai ellátás
Bölcsődék
A gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni. Bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától a 3. életévének betöltéséig vehető fel. Általában minden év április közepétől május elejéig zajlik a beiratkozás. A szülők munkáltatói igazolást (vagy a munkáltatótól származó szándéknyilatkozatot) mutatnak be a gyermek beíratása során. Helyi fenntartói rendelet szabályozza a felvételi elutasításban részesülők fellebbezésének lehetőségeit. Ha a szülő vitatja a bölcsőde elutasító értesítését, a fenntartóhoz fordulhat. Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében maradhat a 4. életévének betöltéséig.
Bölcsődei csoportok
- Egy bölcsődei csoportban 12 gyermek nevelhető, gondozható. Ha valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoport létszáma legfeljebb 14 fő lehet.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek teljes integrációban (a többi gyermekkel közös csoportban), vagy részleges integrációban (ez a speciális bölcsődei csoport) nevelkedhetnek a bölcsődében.
- Egy minibölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoportlétszám 8 fő lehet.
- Egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoportlétszám 8 fő lehet.
- Az ellátás biztosításához egy fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő alkalmazása szükséges - a fenntartó döntése alapján. Ha 5-nél több gyermek ellátását biztosítják, további egy fő segítő személy alkalmazása szükséges, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy).
Forrás: 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelet a gyermekek napközbeni ellátásának szakmai feladatairól és működésének feltételeiről.
Bölcsődei nyitvatartás és napirend
A bölcsődék jogszabályban előírt minimális nyitvatartási ideje napi 10 óra. A nyitvatartási rendet a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét. A jogszabályok szerint (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) a bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább 4 óra és legfeljebb 12 óra. Az intézmény nyári zárvatartási időtartamát a fenntartó legfeljebb 5 hétben határozhatja meg, de az intézmények jellemzően 2-3 hétre zárnak be nyaranta. A bölcsődei napirend folyamatos és rugalmas, törekszik a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A bölcsődei napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolja az időjárás változása és a csoport létszáma is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (egyéni/saját gondozói rendszer) és a gyermek otthoni életének lehetőség szerinti figyelembevétele. A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, és ne legyen felesleges várakozási idő. A bölcsődék a fokozatosság elve alapján szülői beszoktatási lehetőséget kínálnak, ami átlagosan 2 hétig tart.
Óvodák
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév április 15. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, felmentést kaphat az óvodai foglalkozáson való részvétel alól. A gyermekek a 3. életévük betöltése után jelentkezés útján vehetők fel az óvodába.
A bölcsődei és óvodai ügyeletet kevesen vették igénybe
Óvodaválasztás és beosztás
A szabad óvodaválasztás elve alapján a szülő gyermeke beíratását bármely óvodába kérheti. A szabad óvodaválasztás mellett körzeti rendszer is működik, ami biztosítja, hogy minden gyermeknek legyen óvodai férőhelye. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda felvételi körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A települési önkormányzat az óvodák számára felvételi körzetet alakít ki, ami aprófalvas vidéken lehet több település is, városokban földrajzilag ennél kisebb egység. Ha az óvoda eleget tett az ellátási kötelezettségének, azaz a körzetéből valamennyi jelentkezőt felvette, és még marad üres férőhelye, akkor további jelentkezőket is felvehet. Ha az óvoda fenntartója több óvodát üzemeltet, akkor a túljelentkezés problémáját kezelő bizottságot a fenntartó szervezi meg. A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába. Kutatási adatok szerint (érdekelt felek véleménye alapján) a szülők 50%-a tud élni a szabad óvodaválasztás lehetőségével (a megyei jogú városokban 85%, Budapesten 45%, községekben 28%). A választás legfontosabb szempontja az óvoda közelsége. Az adatok szerint nagyvárosokban a gyermekek kb. 35%-a jár saját körzetén kívüli óvodába.
Óvodai csoportok és napirend
Az óvodák Magyarországon átlagosan négy csoportot működtetnek, de jelentős az intézmények közötti szórás. A beíratott gyermekeket különböző típusú csoportokba oszthatják az intézmények (egykorú gyermekek és vegyes csoport). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba felvett gyermekek létszáma ne haladja meg a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot (25 fő). Az óvoda egész évben (250-252 munkanapon) megszakítások nélkül nyitva tartó nevelési intézmény. A napirendben az óvodapedagógusok párhuzamosan is végezhető, differenciált, alapvetően játékba integrált tevékenységeket terveznek. Fokozatosan növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások szervezésével fejlesztik a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát. A napirendet pedagógiai szempontú folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét.
Kisgyermeknevelők és óvodapedagógusok továbbképzési kötelezettsége
Kisgyermeknevelők
A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozónak a munkakörtől függően továbbképzési kötelezettsége van. A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetén) speciális továbbképzésen, amelyet a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani szervezet (Magyar Bölcsődék Egyesülete) hirdet meg (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 51/D. §; 51/H. § (4) és 51/M. §). A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés 4 éves továbbképzési időszakokban zajlik. A továbbképzési kötelezettség a munkába állás napjával kezdődik (9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 2. §).
Óvodapedagógusok
Pedagógus munkakörben alkalmazott felsőfokú végezettségű (ISCED 6) óvodapedagógus láthat el óvodapedagógusi munkakört. A pedagógus joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Az óvodapedagógusok továbbképzési kötelezettségei megegyeznek a más köznevelési intézményben dolgozó pedagógusokéival, tanítókéival, tanárokéival. A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van. A pedagógus-szakvizsga a köznevelésben egyfajta előmeneteli rendszer részeként épült a pedagógusok életpályájába. Az 1990-es évektől az intézményrendszer működéséhez kapcsolódva egyre nagyobb elvárás volt a szakmai tudás és az elhivatottság mellett a közoktatás rendszerszerű folyamatának, az intézményrendszer társadalmi funkcióinak, a tanügyigazgatás, a jogszerű és hatékony működés szabályainak ismerete.
tags: #iskolatamogatas #a #bolcsodei #kisgyermeknevelok