A 76 hónapos gyermek értelmi fejlődésének jellemzői

Az emberi fejlődés lenyűgöző folyamat, melynek során az újszülött kiszolgáltatott lényből önálló, gondolkodó egyénné válik. Bár az újszülött már az anyaméhben is sok mindent tudott, idegrendszere továbbra is rohamtempóban fejlődik, mégpedig sokszor egyedi módon. A gyermek fejlődése általában előre mutató, a visszaesés vagy a fejlődésben való teljes leállás többnyire problémát jelez.

Az újszülött és csecsemőkor (0-12 hónap)

Reflexek és érzékelés

Az újszülött olyan reflexekkel jön világra, melyek segítik az életben maradását. Ha az ujjunkat a kezébe tesszük, szorosan rákapaszkodik, elbírja a saját súlyát (fogóreflex). Ha megijed valamitől, például ha a lepedőre ütünk mellé kétoldalt, széttárja a karjait, majd összekulcsolja (Moro reflex). Ha bedugunk egy cumit, vagy az ujjunkat a szájába, azt erőteljesen szopni kezdi. Ha megsimogatjuk az orcáját, a fejét tátott szájjal a kezünk felé fordítja.

A baba első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem függetlenül mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát. Vele született utánzási módszerrel tanul, ami most még nem akaratlagos. Kommunikációjára főként a sírás jellemző.

Számtalan kutatás megerősíti, hogy meg tudja különböztetni anyja és apja hangját idegenek beszédhangjától, hogy felismeri édesanyja tejének illatát, és bizonyos szinten utánozni is tud. Az újszülöttek könnyen felismerik édesanyjuk hangját, később a többi, gyakran hallott emberi hangot is meg tudják különböztetni.

Mozgásfejlődés

Világrajövetelt követően észlelhető: végtagok véletlenszerű, holokinetikus mozgása. Egy hónaposan az újszülött hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani.

Két hónaposan egyre kevésbé hajlítja végtagjait, hanyatt fejét szabadon forgatja, hason fekve fejét, mellkasát rövid ideig felemeli, válla, karja előrébb kerül. Karjával, lábával összerendezett mozgásokat végez. Kezeit az arca közelében ökölben tartja, fogóreflex miatt a tenyérbe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak. Két hónaposan ujjai már csak 50%-ban vannak ökölben, lehetővé válik a szándékos fogás kialakulása, kezébe adva csörgőt megtartja, ruháját markolássza, de szemét még nem irányítja a játékra, azonban középről belógatott tárgyat tekintetével oldalra követi. A szobában mozgó személyeket nézegeti.

Három hónaposan a nyaki izmokban egyre erősödő feszítő dominancia következtében fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik. Háton fekve örömében kezével, lábával szimmetrikusan rugdos, ölben fejét stabilan megtartja.

Négy hónaposan az aszimmetrikus nyaki reflex eltűnik, ezért megtanul és elkezd hasról hátra fordulni, hason fekve nyújtott könyökkel tenyerén támaszkodik, ülésbe húzáskor fejét tartja, a végtagok segítségével ül. Karjával szélmalom mozgásokat, lábával pedálozást végez. Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja.

Hallás és kommunikáció

0-1 hónap: Hallás: A magas és a mély hangok között különbséget tesz, magasabbat kedveli jobban; a mély, ritmikusabb hangok megnyugtatják, elaltatják. A hangokhoz, zajokhoz hozzá tud szokni. A hallási figyelem fejlődésének kezdete. Erős, váratlan zajra összerezzen, sír. Anya hangjára képes megnyugodni. Preverbális képességek, kommunikáció: A magzati életben sok érzéki tapasztalathoz jut. Hallása előnyben részesíti az emberi hangokat. A legfontosabb kommunikációs forma az anya és a gyermek között a testi kontaktus, az érintés, a sírás, a tartva levés biztonsága és a dajkanyelv.

1-2 hónap: Hallás: Összerezzen, vagy más viselkedés változással reagál a hangos zajra, figyel ha beszélnek hozzá. A mély, ritmikus hangok megnyugtatják. Egyre jobban kezdik megszokni az otthon „zajait”, habituálódnak az új ingerekhez. Elnyújtott hangokkal és különböző sikkantásokkal jeleznek. Saját hangjukra is reagálnak sírással vagy mosollyal, további aktivitással. Preverbális kommunikáció: Sírása egyre kitartóbb (erőssége, mennyisége növekszik). Kommunikációs kapocs, az ölben tartás és a sírás. A sírás differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul. A szopás által erősödnek az arc illetve a szájizmok.

3-4 hónap: Hallás: Fokozatosan, ahogy tanulja a hangok jelentését, már nem minden hangos és hirtelen zajra rezzen össze. A négy hónapos korú gyermek megkülönbözteti édesanyja (gondozója) hangját másokétól! Preverbális képességek, kommunikáció: Erőteljes, a szükségletekhez részben már differenciálódott sírás. A gyermek képes háton fekve fejét a középső pozícióban tartva szemével a fölé hajló felnőttre rövidebb ideig fókuszálni, így lehetővé válnak a közös figyelmi helyzetek. Élénken felfigyel, és a fej vagy a szemek pozicionálásával reagál az ismerős emberi hangokra. Megindult hangadás: főként magánhangzók (á-, ó-, e-szerű hangok), és diftongusok (kettős magánhangzók: oá-, ei-, eö-szerű hangok). A szociális mosoly igazi, fontos kommunikációs tartalmat hordozó gesztus a körülötte lévő felnőttek felé, azt jelenti: „felismertelek, örülök neked”.

5-6 hónap: Hallás: Hangra figyelő magatartással válaszol. A hang irányába fordítja szemét, vagy fejét. Dallamos hangra fokozottabban figyel, hangadásának már többször van dallama. Egyértelműen megkülönbözteti szülei hangját másokétól. Preverbális kommunikáció: Biztos szociális mosollyal jutalmazza a látóterébe hajló és vele kommunikációba kezdő felnőtteket. A fej viszonylag szabad mozgásának következtében rendszeressé válik a gőgicsélés, a szólamok változatosan modulálnak. A gőgicsélés az akaratlagos kommunikáció részévé válik. Felfedezi, hogy hatással van környezetére: azért mozgat tárgyakat, hogy zajt keltsen velük.

7-8 hónap: Hallás: A hangok forrását odafordulással keresi (kivéve, ha az a háta mögül érkezik). Párbeszédszerű hangadásba bevonható. Élvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával. Preverbális képességek, kommunikáció: A szociális mosolyt már nem csak a közvetlen családtagokkal gyakorolja. Hangadása változatos, egyre inkább csak az anyanyelvének megfelelő hangokból áll. Létrejönnek kölcsönös figyelmi helyzetek szülő és gyermek között. A kommunikáció során megvalósul az elsődleges interszubjektivitás. A csecsemő biztosan fordítja fejét a látóterébe lépő felé, megjelennek az ún. üdvözlő hangok. A csecsemő már felfigyel a saját nevére.

9-12 hónap: Hallás: Megkülönbözteti az ismerős személyek hangját, egyértelműen azt a személyt keresi, akinek a hangját hallja. Nevének hallatán felfigyel. Ismételget szótagokat (pl. ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te). Preverbális képességek, kommunikáció: Szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi. Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi szavakra, maga és testvérei nevére. Képes szándékot tulajdonítani mások közléseinek a beszéd prozódiája és a mimika összevetése alapján. A gagyogás jól felismerhető, általában szótagszintű szólamokat tartalmaz. Az akaratlagos viselkedésszervezésben megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértelmű, gesztusokkal történő kimutatása.

Kisgyermekkor (1-3 év)

Mozgásfejlődés

Miután 1 éves korában járni kezd, az érdeklődése is bővülni kezd. Az egyedül járást az önálló megállás előzi meg. Ez egyensúly gyakorlat, általában két stabilnak látszó ember, tárgy, bútor között. A másfél éves gyermek már egyre ügyesebben közlekedik a lépcsőn, gond nélkül fel tud lépkedni rajta. Felfelé mindig könnyebb, de lefelé még kell a segítség! Szaladni még nem tud, de egyre gyorsabban szedegeti a lábait, és nagyon élvezi a játékos kergetőzést. 18 hónaposan néhány lépést hátrafelé is képes megtenni. Minden bútorra és megmászható dologra felmászik, ezért az instabilabb berendezési tárgyakat a biztonság kedvéért ajánlott rögzíteni!

Labdázni egyre koordináltabban és ügyesebben tud, rúgja, dobja, gurítja, elkapja (legalábbis nagyon lelkesen gyakorol). Zenére táncol, pörög-forog. A futkározás, kergetőzés közben gyermekük megtanul hirtelen megállni, gyorsan és élesen bekanyarodni, illetve megfordulni. Az ugrás is tökéletesedik, így a most még jellemző lépő ugrást felváltja a páros lábbal történő, amikor a két láb egyszerre hagyja el a talajt, és egyszerre ér földet. A mászásban is ügyesedik, a kertben, játszótéren szívesen mászókázik, csúszdázik. A lépcsőn egy kézzel korlátba vagy falba kapaszkodva mellélépéssel tud fel- és lelépegetni (rövidebb lépcsőn: 3-4 fok).

Finommotoros fejlődés és játék

18 hónaposan érdemes megismertetni a korának megfelelő rajzeszközökkel, nagy élvezettel veti majd bele magát a színes ceruzák, zsírkréták világába. Rajzaira ennyi idősen a körkörösség jellemző, szinte görcsösen, szögletesen firkál. Szuper motorikus készségfejlesztő módszer a rajzolás, arra viszont készülj fel, hogy innentől az egész otthonotok egy óriási rajztáblának fog tűnni a szemében! A firkálás, rajzolás, festés is egyre kedveltebb tevékenység ebben az életkorban. A ceruzát többnyire marokra fogják a közepén, de vannak gyermekek, akik már az ujjaikkal kezdik tartani az eszközt, és egyre inkább a hegyéhez közelebb fogják. Még mindig nem a konkrétumok ábrázolása dominál, hanem a mozgás élvezete, a nyomhagyás öröme.

Mindent levesz a polcokról, megismeri a tárgyakat. Megtanulja, hogy melyik mire való. Elkezdi őket egymásra pakolni, és kisebb játékokat nagyobb üreges tárgyakba rak. Megismeri így a méreteket, formákat. A Montessori-tornyot felépíti (méret és színek figyelembe vétele nélkül). 3 kockából tornyot épít. 5-6 kockából tornyot épít. Három formát beilleszt. Egyszerre két különféle játékkal játszik, a két tárgyat értelmes cselekvéshelyzetben kombinálja pl.: babát babakocsiba ültet. Kockákat egymás mellé tol. 9-10 kockából épít tornyot.

Beszéd és kommunikáció

12-18 hónap: Hallás: Ha nevén szólítják, akkor odafordulva a kérdező szemébe néz. Dallamra ringatózik. A hallás differenciálódásának következtében hangadásaik is egyre változatosabbak lesznek, elindul a halandzsázás, amelyben akár egy-egy szó is felfedezhető lesz. Preverbális képességek kommunikáció: A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is (pl. n, t, d, k, g) megjelennek, valamint több magánhangzó. A gagyogásból egy-egy protoszó is kiemelkedik. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért, ezeket rámutatással vagy ránézéssel fejez ki (passzív szókincs gyarapodása). Néhány tárgyat vagy jelenséget hangutánzó szóval nevez meg (pl. hamm-hamm). Megjelennek az első kimondott szavak (aktív szókincsfejlődés kezdete).

18-24 hónap: Hallás: Ismerős dallamra dünnyög, vagy rázza, ringatja magát. Maga is énekel két hangból épülő dallamot. Alakul a beszéd értéséhez és a beszéd indulásához szükséges finomabb hallás. Kommunikációs nyelvi képesség: A megszólalások között a szavakkal szemben csökken a gagyogások száma. A szóértés nagysága legalább száz körüli szóra tehető. Megérti az egyszerűbb, felé irányuló kéréseket, tiltásokat is, képes eleget tenni azoknak. Néhány gyakran előforduló tárgyra, jelenségre konzekvensen, fonológiailag is felismerhetően ugyanazt a megnevezést használja. Az utánzási képesség fejlődése folytán erősödik az echolália jelensége. Rájön, hogy a szavakkal fel tudja kelteni a felnőtt érdeklődését.

24-36 hónap: Hallás: Lokalizálja a különböző irányból érkező hangok forrását. Tárgyszavakat és egyszerű kéréseket ért (megmutat, végrehajt). Egyszerű dallamot dúdol. Kommunikációs-nyelvi képességek: Képes kitalálni a felnőttek adott helyzetben releváns kommunikációs szándékát. Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van. A passzív szókincs kétszázhoz közelít. Legalább ötven szavas aktív szókincs a lányok esetében (fiúk érése ennél lassúbb). Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban. A kimondott szavakat holofrázisokként is használja.

Önállóság és szobatisztaság

Kétéves kor körül fölerősödik az „Én akarom…” érzése, szándéka. Azok is, akik eddig nem mutattak nagy hajlandóságot az önállóságuk gyakorlására, elkezdik visszautasítani a szülők vagy más felnőtt segítségét. A vetkőzés mellett már az egyszerűbb ruhadarabok felvételét is gyakorolhatja, önállóan moshat fogat, kezet, fürdés közben hasát, karját szappanozhatja. A szobatisztaság felé vezető lépések is egyre határozottabban jelentkeznek, de nagyon eltérő, hogy melyik kisded milyen ütemben halad. Eleinte azt kezdik jelezni, amikor kakiltak a pelenkába, illetve a felnőtt azt veheti észre, hogy a kicsi - bár még pelenkás - távolabb vonul a társaságtól, és jobban szereti a dolgát egy sarokban vagy pl. az asztal alatt végezni.

A kisgyermek ebben az életkorban sokat és szívesen kísérletezik. Előre elgondolja, hogy mit fog alkotni, és akár több lépést is képes előre megtervezni. Bár a kivitelezésben is egyre ügyesebb, néha még nehézségekbe ütközik, nem mindig sikerül megvalósítania, amit kigondolt. Továbbra is fontos, hogy mintát lásson, és mind a játszótársak, mind a felnőttek tevékenységét utánozza.

Óvodáskor (3-6 év)

Mozgás és finommotorika

Lábujjhegyen jár, rajzolt vonalon pontosan végigsétál. Lépcsőn váltott lábbal közlekedik, egy lábon ugrál, szökdécsel. Háromkerekű biciklit hajt. Gombokat kioldja. Ki- és begombol, cipőjét befűzi (még nem szabályosan). Önállóan levetkőzik. Az ollóval vágás, gyöngyfűzés mind a finommotoros készségek fejlődését mutatja.

Beszéd és kognitív képességek

36-48 hónap: Hallás: Egyszerű kéréseket megért és végrehajt. Megkülönbözteti hangjuk alapján a tárgyakat. Az akusztikus figyelem és észlelés finomodik ebben a korszakban, mely a beszéd megindulásában is tetten érhető. A dallam jó észlelését a kérdő hangsúly megjelenése és használata igazolja akkor is, ha egy gyermek nem szeret dúdolni. Kommunikációs-nyelvi képességek: Jártasságra tett szert a non-verbális és verbális kommunikációban megjelenő szándékok olvasásában egyaránt. Képes az anya által teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak. Kettős utasításokat is megért és képes végrehajtani. Passzív szókincse legalább 400 szavas. Aktív szókincse a szókincsrobbanást kezdetét követően legalább 100-200 között van. Passzív és aktív szókincse szinte napról napra gyarapszik, a mi ez? korszaknak köszönhetően.

Gyermekük élvezettel figyeli a környező felnőttek beszélgetését, és szinte észrevétlenül tanul belőlük. Szintén szívesen hallgat már rövid meséket, történeteket, mindennapi eseményekről, sőt a saját napi cselekedeteiről is. Ezeket kommentálja, kérdéseket tesz fel. A kimondott szavak mellett a nyelvtani szerkezet (grammatika) is fejlődésnek indul. Már sok toldalékos szót, felszólítást és kettős felszólítást is megért: „Tedd a kocsit a fiókba, a babát meg a polcra!” A mindennapi tevékenységek - játékelpakolás, bevásárlás - jó lehetőséget kínálnak a szülőknek a beszédértés fejlesztésére.

Két szót, vagy szókezdeményt összekapcsol, egyszerű mondatokat használ (pl. „Apa dolgoz.” „Vau-vau eszik.”). Ennek előfeltétele azonban, hogy gyermekük legalább 50-70 szót már használjon. Azoknál a gyerekeknél, akiknek a szókincse gyorsabban gyarapodik, ez a fejlődési szakasz már kétéves kor előtt megjelenik.

Már egyre inkább érti a logikai összefüggéseket is, pl. a ha…akkor mondatokat (pl. „ha nem eszed meg az ebédet, nem játszhatsz a kisautóval”). Lehetnek olyan időszakok, amikor folyton kérdez „mi ez? 3 éves kor körül ezt felváltja a „miért?” korszak. Ebben a korban nagyon érdeklik a világ történései, néha egészen mély értelmű kérdéseket kell neki elmagyarázni (pl. miért állnak autók a ház előtt? hova mennek az emberek a villamossal?

Érzelmi és szociális fejlődés

Csemetédnek ebben a korban már mindenképp érdemes meséket olvasni, amennyit csak lehet, hiszen a könyvekben már nem csak a képek, hanem a versikék és mondókák is érdekelni fogják, igaz még csak nagyjából kettő-öt sor terjedelemig tud koncentrálni rájuk. Rengeteg jó fejlesztő könyv van a boltok polcain, amiből játékosan tanítgathatod a színek, az ellentétek, az állatok neveire, amire ebben a korban már nagyon fogékony lesz.

Már egyre többször észreveszed, hogy segítőkész (szívesen végrehajt egyszerű kéréseket) és együttérző (pl. látja, ha valaki szomorú és vigasztalni próbálja). Szereti csoportokba rendezgetni a játékait, ringatja, etetni és fürdetni próbálja a babáját. Határozott jelei lehetnek a féltékenységnek is. Ha a testvéreivel vagy más babákkal foglalkozol a jelenlétében, odajön ő is, ilyenkor extrán igényli a simogatást, játékot, törődést. Ha nem sikerül magára vonnia a figyelmed, előfordulhat, hogy dühös sírásba kezd vagy más módon próbálja kikövetelni a törődésed (megüt, tiltott dolgokat csinál). Nyugtasd meg, biztosítsd a szeretetedről, de a féltékenység szülte kicsapongásait sose hagyd szó nélkül! Szüksége van rá, hogy ismerje a határait, hogy mit szabad és mit nem.

Most van abban a korszakban, amikor mindent erőteljesen utánoz: a házimunkába besegít, sepreget, port töröl, „porszizik”. Számára ez játék, lesi, leutánozza a mozdulataid. Tartsd szem előtt, hogy innentől egy szuper fogékony, éber és figyelő kisbaba lesz a nyomodban egész nap! Ebben az időszakban tudod megalapozni a jó (vagy ne adj isten a rossz) berögződéseit. A fogmosást, az evést vagy a napi rutinteendőket éppúgy kifigyeli és leutánozza, mint ahogyan a különféle helyzetekre adott reakcióidat is.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Bizonyos jelek a fejlődés megtorpanására, speciális fejlesztési igényekre utalhatnak. Ha az alábbiak bármelyikét tapasztalja, forduljon orvosához:

• Járása aszimmetrikus vagy koordinálatlan, bizonytalan.
• A futás még nem jelent meg.
• Az ugrás még nem alakult ki.
• A lépcsőn csak kézfogással tud menni, önállóan kapaszkodva még nem.
• Mindennapi, ismert használati tárgyakkal nem játszik megfelelően, és/vagy a játéktárgyak nem keltik fel az érdeklődését.
• Mindig ugyanarra a helyre megy, ugyanazokkal a játékokkal ugyanazt játssza.
• Hosszasan szereti figyelni a forgó tárgyakat (például ventilátorokat, forgó babajátékokat).
• Kezdetleges, cselekvésre alapuló mintha-játékot nem játszik. Mintha-játéka szegényes, tárgyakkal nem tesz úgy, mintha például etetne (babát/macit).
• A két kéz mozgása nem összehangolt a játék során.
• A játékok részeit nem próbálja, vagy nem tudja a helyükre illeszteni (formákat, építőelemeket, pontosan illeszkedő részeket).
• Nyomot hagyni egy felületen nem próbál, illetve nem tud (kézzel maszatolni, ceruzával firkálni, krétával/ecsettel dolgozni).
• A könyv lapozását nem próbálja, vagy nem képes ujjával elválasztani a lapokat.
• Egymásra tenni, építeni nem próbál, illetve nem tud.
• Erősebb hangokra sem figyel fel.
• Túl közel hajol a tárgyakhoz, esetleg személyekhez.
• Kívánságait a felnőtt kezének irányításával, kézvezetés használatával jelzi. Mutatóujjával nem mutat.
• Nem érti az egyszerű felszólításokat, utasításokat. Alig néhány szót használ, kommunikációját még mindig inkább a gesztusok, a mimika uralják.
• Nem próbálkozik az önálló evéssel.
• Szelektív evő (nagyon kevés ételféleséget eszik meg).
• A darabos ételt nem eszi meg, vagy rágás nélkül nyeli le a falatot.
• Erősen zavarja, ha maszatos lesz, vagy hárítja a szappanozást, fogmosást, körömvágást, hajmosást.
• Rendszeresen visszatartja a székletét (hetente kétszer, vagy annál kevesebbszer kakil).

Ki tud segíteni?

A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez.

Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése. Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

tags: #intellektualis #fejlodes #76 #honapos