Ha természetes úton, a férjeddel közösen ügyködve sikerült teherbe esned, akkor talán nem is tudod, milyen szerencsés vagy. Sokan érezhetik úgy, hogy a gyermekvállaláshoz vezető út rögösebb, mint azt korábban elképzelték. Meddőségről akkor beszélhetünk, ha a pár mindkét tagja 35 év alatti, és egy évig tartó védekezés nélküli próbálkozás után sem jön a várva várt fogantatás. Ekkor sem kell megijedni, hiszen a nem megfelelő életmódon át a stresszig számos tényező befolyásolhatja a teherbeesés esélyét. Ha úgy érzik, minden praktikát bevetettek, és mégsem fogan meg a gyermek, ideje van orvosi segítséget kérni.
A spontán teherbeesés esélye a 35 év alatti pároknál viszonylag magas, 85% körül van. A meddőség azonban a statisztika szerint gyakori probléma, minden ötödik pár érintett benne. Orvoshoz fordulni legkorábban akkor érdemes, ha még csak tervezik a babát - így pontos képet kaphatnak az aktuális egészségi állapotukról, valamint a sikertelen próbálkozásokat kísérő csalódottság érzésétől is megkímélhetik magukat.
Mi az inszemináció és mikor van rá szükség?
Amikor a természetes fogantatás várat magára, az orvostudomány számos kaput nyit meg, amelyek közül az egyik legelső és legkíméletesebb lehetőség az inszemináció. Ez a folyamat hidat képez a természetes úton történő próbálkozás és a komplexebb lombikbébi programok között.
Az inszemináció olyan mesterséges megtermékenyítési módszer, amelynél a termékenységi időszakban mesterségesen juttatnak e célra előkészített spermiumokat a méhüregbe. Az eljárást akkor alkalmazzák, amikor egyévnyi védekezés nélküli szexuális élet mellett (ilyenkor már meddőségről beszélünk) nem történik teherbeesés.
Minden olyan esetben inszeminációra van szükség, amelynél a petevezeték nincs elzáródva, de otthon valamiért mégsem sikerül a teherbeesés. A női oldalt nézve ennek leggyakoribb oka a policisztás ovárium szindróma (PCOS), amelynél a gondot sokszor az okozza, hogy a nőknek vagy nem érik a tüszője, vagy ha érik, akkor lassan, nagyon hosszú ciklusokban. Ilyenkor egyrészt követhetetlen, mikor van a tüszőrepedés, másrészt az évi 4-5 menstruáció alatt - amely összevissza jelentkezik - nem lehet megmondani, mikor van esély a normál teherbeesésre. A női okok közül ki lehet emelni az endometriózist is, amely szintén akadálya lehet a spontán teherbeesésnek, kezelése pedig indokolt az inszeminációt megelőzően.
Indokolt lehet az inszemináció akkor is, ha a spermával van valamilyen probléma. Az inszemináció akkor jöhet szóba, ha a spermiumszám 5 millió feletti, a 20 millió számít ideálisnak. A jól mozgó spermiumok számottevően nagyobb sikert arathatnak befecskendezés után. AID (Artificial Insemination by Donor): az inszemináció e módja akkor szükséges, ha a férjnél olyan körülmények állnak fenn, melyek miatt nem lehetséges a gyermeknemzés.
Az inszemináció előnyei és esélyei
- Az inszeminációs beavatkozás a lombikprogramnál kisebb kockázatot jelent a házaspárok számára.
- Az inszemináció félúton van a természetes fogantatás és a lombikeljárás között, így a szakorvosok nagy figyelmet fordítanak a test természetes folyamataira.
- Az egy beavatkozásra számított sikerességi arány 15-20 százalék, hat beavatkozás alatt ez már 30-40 százalékra tehető.
- A petefészek gyógyszeres stimulálása miatt az ikerterhesség esélye megnő.
Mikor nem végezhető inszemináció?
Előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem szabad vagy kifejezetten ellenjavallt az inszemináció elvégzése:
- A nemi szervek aktív gyulladásos folyamatai esetén.
- Amennyiben a spermiumok száma kevesebb, mint 5 millió/ml vagy egyáltalán nincsenek mozgó vagy ép ivarsejtek.
- Mindkét oldali petevezető lezárt.
- Súlyos fokú endometriosis.
- Súlyos fokú kismedencei összenövések.
- A méh üreget is deformáló vagy súlyos fokú myomás elváltozás esetén.
- Húgycső, here vagy prostata gyulladás esetén.
- Amennyiben nincs megfelelő tüszőérés és megfelelő méhnyálkahártya.
Az inszeminációs folyamat részletesen
Előkészületek és kivizsgálások
Mielőtt bármilyen konkrét orvosi beavatkozásra sor kerülne, elengedhetetlen a pár alapos kivizsgálása. Ez az időszak nemcsak a fizikai állapot felméréséről szól, hanem arról is, hogy az orvos és a leendő szülők között kialakuljon egyfajta bizalmi viszony. A szakember ilyenkor részletesen áttekinti a kórelőzményeket, korábbi betegségeket és a ciklus sajátosságait.
A hölgyeknél az egyik legfontosabb vizsgálat a petevezetékek átjárhatóságának ellenőrzése. Amennyiben a vezetékek elzáródtak, az inszemináció sajnos nem hozhat eredményt, hiszen a spermiumnak és a petesejtnek fizikailag is találkoznia kell. Ezt általában kontrasztanyagos ultrahanggal (HyCoSy) vagy röntgenvizsgálattal végzik el.
A férfi oldalról a spermiogram az alapvető kiindulópont. A laboratóriumi elemzés során vizsgálják a spermiumok számát, alakját és mozgási dinamikáját. Érdemes tudni, hogy az inszeminációhoz nincs szükség milliárdnyi sejtre, de egy bizonyos kritikus mennyiség és minőség elengedhetetlen ahhoz, hogy a laboratóriumi előkészítés után elegendő „úszó” maradjon a fecskendőben.
Hormonális stimuláció és időzítés
Bár létezik természetes ciklusban végzett inszemináció is, a szakemberek leggyakrabban az enyhe hormonális stimulációt javasolják. Ennek célja, hogy ne csak egy, hanem lehetőség szerint kettő vagy három érett tüsző induljon fejlődésnek. Ezzel statisztikailag jelentősen nő a teherbeesés valószínűsége, ugyanakkor a hármas vagy négyes ikerterhesség kockázatát igyekeznek minimálisra csökkenteni. A kezelés történhet tablettákkal vagy apró, bőr alá adható injekciókkal.
Véralvadásgátló injekció beadása
A stimuláció ideje alatt az orvos folyamatosan nyomon követi a folyamatot. Ez általában két-három alkalommal elvégzett hüvelyi ultrahangvizsgálatot jelent, ahol milliméter pontosan megmérik a növekvő tüszők átmérőjét. Amikor az ultrahangos mérések azt mutatják, hogy legalább egy tüsző elérte a 18-20 milliméteres méretet, elérkezett az idő a következő kritikus lépéshez: a tüszőrepesztő injekció beadására. A petesejt ugyanis csak egy rövid ideig, körülbelül 12-24 óráig életképes a tüszőrepedés után. Ezért a beavatkozást pontosan ehhez az ablakhoz kell igazítani. Ez az injekció általában HCG hormont tartalmaz, amely imitálja a szervezet saját jelzését a peteérés befejezésére és a petesejt kiszabadulására. A beadás után nagyjából 34-36 órával történik meg az ovuláció. A pontos időzítés az inszemináció sikerének egyik legfontosabb pillére.
A spermiumok előkészítése
Miközben a hölgy felkészül a beavatkozásra, a háttérben a laboratóriumban is zajlanak az események. A férfi partner által leadott mintát nem közvetlenül használják fel. A természetes közösülés során a méhnyak szűrőként funkcionál, csak a legjobb mozgású spermiumokat engedi tovább. A minta feldolgozása során eltávolítják a spermából azokat az anyagokat (például prosztaglandinokat), amelyek a méhbe jutva erős görcsöket okoznának. A spermiummosás és dúsítás folyamata során a sejteket centrifugálják és speciális tápoldatokkal kezelik. Ennek eredményeként egy kis térfogatú, de rendkívül magas koncentrációjú, mozgékony spermiumokat tartalmazó szuszpenziót kapnak. A laboratóriumi munka körülbelül 60-90 percet vesz igénybe.
Az inszemináció beavatkozása
Sok nő szorong az inszemináció napján, pedig maga az eljárás technikailag nem bonyolultabb, mint egy éves rákszűrés vagy egy rutinszerű nőgyógyászati vizsgálat. A beavatkozás egy speciális vizsgálóágyban történik, és mindössze néhány percet vesz igénybe. Az orvos először egy kacsát (spekulumot) helyez fel, hogy láthatóvá tegye a méhszájat. Ezután egy vékony, steril katéter segítségével a laboratóriumban előkészített mintát óvatosan a méhüreg felső részébe fecskendezi. A beavatkozás fájdalommentes, a legtöbb páciens csupán egy enyhe, feszítő érzésről számol be, ami hasonlít a menstruációs görcsökhöz. Miután a spermiumok a helyükre kerültek, a katétert eltávolítják. Ilyenkor érdemes 15-20 percet fekve maradni, bár az orvostudomány mai állása szerint a gravitáció nem befolyásolja közvetlenül a sikert, a lelki nyugalom és a szervezet ellazulása szempontjából ez a rövid pihenő jótékony hatású.
Életmód és táplálkozás inszemináció után
Fehérjebevitel lombikkezelés alatt: mennyi, mikor és miért fontos?
A megfelelő fehérjebevitel segíti a lombikkezelés során zajló folyamatokat, és támogatja a petesejtérés és a sikeres beágyazódás feltételeit. A kezelés ideje alatt is tartsd meg ezt a szemléletet és fókuszálj az egészséges, vitaminokban és tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étkezésekre. Mindenképp ügyelj arra, hogy sok folyadékot igyál, naponta legalább 2,5-3 litert. Ezzel segíted szervezeted megfelelő működését és a kezelés esetleges mellékhatásainak (pl. kiszáradás, fejfájás) enyhítését is. A víz mellett érdemes elektrolitokban gazdag ételeket és italokat is fogyasztanod, mint például leveles zöldségek, avokádó, banán, narancs, kókuszvíz, gyümölcslevek, smoothie-k, izotóniás italok.
Mozgás és pihenés
Az inszeminációt követően nem szükséges ágynyugalom, sőt, a mérsékelt testmozgás és a napi rutin folytatása kifejezetten ajánlott a vérkeringés fenntartása érdekében. Fontos azonban elkerülni a túlzott fizikai megterhelést, a nehéz súlyok emelését és a forró fürdőt. A rendszeres, kíméletes mozgás nagyon is előnyös, hiszen támogatja a termékenységet, csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és gyorsabbá teszi a beavatkozás utáni regenerációt. Mozogj napi 30 percet, a hét 3-4 napján. Lényeges a kismedencei területek vérkeringésének fenntartása, ideális mozgásforma ilyenkor a gyaloglás, a kíméletes jóga (pl. a kismamajóga), a tai chi, a könnyed nyújtás, a Pilates. Az elegendő alvásnak szerepe lehet a lombikbébi-kezelés sikerességében. Egy 2013-as kutatás szerint, a 7-8 órát alvó nők körében jelentősen magasabb a terhességi arány, mint a kevesebbet vagy többet alvó nők körében. Az alvást és szaporodást is szabályozó melatonin hormon szintje este 9 óra és éjfél között van csúcson, az ideális lefekvési idő tehát 10-11 óra között van.
Stresszkezelés
A kezelés sikeres kimeneteléhez a stresszmentes, pozitív környezet is nagyban hozzájárulhat. Egyes kutatások szerint a kortizol nevű stresszhormon magas szintje negatív hatással lehet a termékenységre és lombikbébi-kezelés esetén csökkentheti a terhesség létrejöttének esélyét. A stresszcsökkentésnek kiváló módja a sportolás, a jóga, a meditáció, az olvasás, a kertészkedés, a barkácsolás, a rajzolás, a festés. Nyugodtan kényeztesd magad wellnessezéssel, masszázzsal is - egyedül a mély nyomásokkal járó, úgynevezett mélyszöveti (deep tissue) masszázs kerülendő. A szex is nagyon jó stresszűző, és a petefészek-stimuláció időszaka alatt, óvszer használatával, megengedett, ha nem okoz fájdalmat (a petefészek megnagyobbodása miatt). A legtöbb orvos az embrió beültetés utáni két hétben a szex kerülését írja elő, mivel a női orgazmus során jelentkező méhösszehúzódások megakadályozhatják az embrió beágyazódását.
Mellékhatások kezelése és kerülendő dolgok
Az inszeminációnak ritkán vannak mellékhatásai, mint például az alhasi görcsök. A hiperstimulációs szindróma - melynek oka, hogy túl sok tüsző kezd érni - szintén alhasi fájdalommal, puffadással, nehézlégzéssel járhat. Fontos tudni, hogy minden nő és minden egyes kezelési ciklus eltérő, ezért nem lehet megjósolni, hogy egy adott kezelés adott napján éppen melyik tünettel fogsz találkozni. Ha valaki erős alhasi fájdalmat, hirtelen súlygyarapodást, nehézlégzést vagy erős hányingert tapasztal, azonnal értesítenie kell a kezelőorvosát.
Kerülni kell a dohányzást és az alkoholt, mivel mindkettő károsan befolyásolhatja a teherbeesés esélyeit. A koffein fogyasztását is érdemes mérsékelni. Az embrióbeültetést követő néhány hétben ne menj uszodába, közfürdőbe vagy természetes fürdőhelyre, nehogy elkapj valamilyen fertőzést. Emellett a forró vízben, jakuzziban való fürdést, a szaunázást, a hot jógát, és minden olyan tevékenységet kerülj, ami jelentősen megemeli a testhőmérsékletedet. A túlzottan magas hőmérséklet nem kedvez az embrió beágyazódásának.
Terhességi teszt időzítése inszemináció után
Az inszemináció utáni 14. nap a bűvös dátum. Bármennyire is nagy a kísértés, a túl korán elvégzett vizeletvizsgálat hamis eredményt adhat. A tüszőrepesztő injekció ugyanis HCG-t tartalmaz, ami a szervezetben maradva akár 10 napig is álpozitív tesztet okozhat. A legmegbízhatóbb módszer a vérből történő HCG-szint mérés. Ez a vizsgálat már egészen korán ki tudja mutatni a terhességet, és a szint növekedéséből következtetni lehet a terhesség életképességére is. Ha létrejött a terhesség, a 9-10. nap körül vérvizsgálattal már kimutatható, ultrahanggal a 21-23. napon látható a petezsák.
tags: #inszeminacio #utan #feherje