A családtervezés során minden esetben az a legfőbb cél, hogy a születendő gyermek egészségesen jöjjön a világra. A fejlődő magzatra a fertőző betegségek jelenthetik az egyik fő veszélyforrást, különösen a terhesség kezdeti, esetleg későbbi szakaszában. A fertőző betegségek egy része megelőzhető, így az oltások által biztosított védettséget feltétlenül érdemes kihasználni abban az esetben, ahol erre lehetőségünk van. A várandósság előtti és alatti védőoltások azonban csak a lehetséges előnyök és kockázatok mérlegelésével adhatóak be a terhességet tervező nőknek és a kismamáknak.
Fontos még megemlíteni, hogy a terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben kaphat oltást a kismama - ezek közé tartozik, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő, esetlegesen fokozott oltási reakció vagy oltási szövődmény. Alapvető előírás az is, hogy élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőknek, mivel az ilyen típusú oltások magzatkárosító hatása még nem kellően ismert.
Miért veszélyes az influenza várandósság esetén?
A szezonális influenza minden évben az őszi lehűléskor újra és újra megjelenő, cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés. Bár általában ártalmatlan, enyhe légúti tünetekkel jár és 1-2 hét alatt magától is gyógyul, bizonyos esetekben - például várandósság esetén - súlyos szövődményeket is okozhat.
Az influenza súlyos lefolyásának egyik ismert rizikófaktora a várandósság - a legnagyobb kockázattal a harmadik trimeszterben bekövetkező fertőzés esetén kell számolni. Várandós nők esetében magasabb az influenza szövődményeinek kockázata. Leggyakoribb a hörghurut: a mellkasi fertőzésből súlyos esetben tüdőgyulladás is kialakulhat. Az influenza koraszülést és alacsony születési súlyt eredményezhet, súlyos esetben akár halvaszületés is bekövetkezhet.
A terhesség időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A Semmelweis Egyetem kutatói szerint átlagosan 50 százalékkal magasabb lehet a fejlődési zavarok kialakulásának kockázata azoknál a magzatoknál, akiknél az édesanya a várandósság első három hónapjában influenzafertőzésen esik át. A kutatók több mint tízezer magyar és nemzetközi tanulmányt néztek át, melyekből végül 14, 1964 és 2022. novembere között publikált cikk adatait vetették össze.
„A koronavírus járvány miatt az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek a vírusfertőzések által okozott terhességi komplikációk, és nem kizárt, hogy a jövőben is szembe kell néznünk hasonló pandémiával. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy az egyik leggyakoribb vírusfertőzés, az influenza milyen kockázatokat jelenthet a kismamák és magzataik számára, ha azt a terhesség első trimeszterében vészelik át.”
Kiemelték, hogy átlagosan hasonló mértékben, szintén 2,48-szeresére nőhet az ajak- és szájpad-hasadék kialakulásának kockázata is. A harmadik nagy csoport, a veleszületett szívhibák kockázata pedig átlagosan 63%-kal (1,63-szorosára) emelkedhet.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy az első trimeszteri influenzafertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mert ez a legkritikusabb időszak a magzat fejlődésében. Az eddigi megfigyelések szerint nem maga a vírus, hanem az azzal járó láz vezethet komplikációkhoz. Ezért, ha valaki várandósan mégis megfertőződik, a szakemberek a lázcsillapítás fontosságát és a magzat rendszeres ultrahangos szűrését ajánlják.”
Az influenza szövődményei a várandósság időszakában sokkal súlyosabbak lehetnek, ezért az influenza elleni oltás minden várandós nő számára ajánlott.
Az influenza elleni védőoltás és a terhesség
Az influenza elleni védőoltás a kockázati csoportba tartozók számára - így a várandósoknak és azoknak a nőknek, akik a gyermekvállalást az influenzaszezon idejére tervezik - térítésmentesen igényelhető. Az influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, azon belül is a split és az alegységvakcinák a leginkább javasoltak. Nem kell tehát félni a terhesség alatti oltástól, ez ugyanis életeket menthet.
Az inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok esetén nincsenek olyan adatok, amelyek igazolnák az oltásokkal kapcsolatos veszélyek meglétét, így ezek a megfelelő mérlegelést követően kockázat nélkül alkalmazhatóak a terhesség első harmadát követően. Mint már említettük, az élővírusokat tartalmazó vakcinákra ez nem érvényes, így ezek adása a terhesség egyik szakaszában sem javasolt.
Mikor javasolt az oltás beadása?
Az influenza elleni védőoltás beadása a várandósság bármely szakaszában biztonságos, a néhány hetes várandósságtól a szülés előtti időszakig. Az oltás optimális időpontja ősszel, az influenzaszezon kezdete előtt van. Magyarországon az oltóanyagok általában október-novembertől érhetők el a háziorvosnál vagy a gyógyszertárban.
Az oltás időpontjának megválasztásakor azt is figyelembe kell venni, hogy a védelem az oltást követően körülbelül két hét múlva fejlődik ki teljesen. Ezért javasolják az influenza elleni védőoltás beadatását általában az őszi hónapokban, de ha elmarad, akkor az oltás később, a szezon bármely szakaszában kérhető. Különösen akkor ajánlott az influenza oltást a terhesség alatt beadatni, ha sokat jársz emberek közé zárt helyre (tömegközlekedés, iskola, edzőterem stb.), veszélyeztetett munkahelyen dolgozol (pl. egészségügyben).
Az oltás hatékonysága és biztonságossága
Az influenza elleni védőoltás általában jól tolerálható és biztonságos mindenki számára. A vakcina beadását követően ritkán alakulnak ki súlyos oltási reakciók, az enyhe mellékhatások pedig jellemzően 3 napon belül elmúlnak. A leggyakoribb tünetek a hőemelkedés, láz, enyhe végtag- és izomfájdalom, bőrpír az oltás helyén, fejfájás.
Bár a várandós nők esetén az immunizálást követően mért ellenanyagszint hasonló, mint az átlagpopuláció esetén, így a kialakult védelemnek is hasonló erősségűnek kellene lennie, azonban a megfigyeléses vizsgálatok nem ezt támasztják alá. Ennek oka az lehet, hogy a védőoltás nem csupán az antitest-szint megemelésével modulálja az immunrendszert, hanem egyéb sejtes immunválaszt is előidéz. A vakcinák hatékonyságának értékelése szempontjából jellemzően csak az ellenanyagszintet vizsgálják, az ún. sejtes immunválaszt pedig nem. Ezek az immunfunkciók a várandósság hatására változhatnak, ami befolyásolhatja az influenza elleni védőoltás hatásosságát.
Azok a nők, akik a várandósságuk során influenza elleni védőoltásban részesültek, a születendő gyermeküket is védik. Az influenza vakcinák általában 6 hónapos kortól alkalmazhatók, ezért a magzat, illetve a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemő védelme érdekében is a legjobb megelőzési stratégia a várandós nők oltása. Így az immunizálásból származó ellenanyag a méhlepényen keresztül (transzplacentárisan) átadódik az újszülöttbe.
Felmerült a gyanú, hogy az egyes influenza oltóanyagokban található tiomerzál (higanytartalmú tartósítószer) nem biztonságos. Ez azonban tudományosan nem bizonyított: az utólagosan elvégzett vizsgálatok nem mutattak ki egészségügyi problémákat vagy veleszületett fejlődési rendellenességeket azoknál a csecsemőknél, akiknek édesanyját tiomerzál tartalmú vakcinával oltották a várandósága idején. Az influenza elleni védőoltás egyéb felnőttkorban ajánlott vakcinával történő egyidejű beadása sem növeli az oltási reakciók kockázatát.
Egyéb javasolt védőoltások terhesség alatt
A védőoltásokkal egyszerűen megelőzhető fertőző betegségek közé tartozik például a Hepatitis B és az influenza: a védőoltás beadása mindkét esetben javasolt lehet a kismamák számára. További, oltással szintén elkerülhető betegségek a Hepatitis A, a Pneumococcus baktérium által okozott betegségek, a polio-vírus, a Clostridium tetani baktérium által kiváltott tetanuszfertőzés, továbbá a veszettség és a Meningococcus-fertőzés következtében kialakuló agyhártyagyulladás. Az influenzával és a Hepatitis-B-vel ellentétben ezen oltások beadása már megfontolandónak tekintendő, hiszen ezek magzatra gyakorolt hatásáról vagy nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok, vagy csak akkor érdemes beadni őket, ha elkerülhetetlen a kismama veszélyeztetettsége.
Vakcinák terhesség alatt
Szamárköhögés (Pertussis) elleni oltás
A szamárköhögés, más néven pertussis, a tüdő és a légutak rendkívül fertőző bakteriális betegsége. Minden életkorban súlyos lehet, de különösen súlyos lehet a betegség a be nem oltott csecsemőknél, illetve azoknál a csecsemőknél, akiknek biológiai anyja nemrégiben vagy a terhesség alatt nem volt kapott védőoltást. Ha valaki a terhesség alatt szamárköhögés elleni védőoltást kap, a szervezete immunizáló antitesteket termel a betegség ellen. Ezek az antitestek ezután átkerülnek a még meg nem született gyermek szervezetébe is. A hazai szabályozás egy része a 30. hét után, másik része a harmadik trimeszterben bármikor, de legkésőbb 2 héttel a szülés előtt javasolja az oltás beadását. Az amerikai protokoll szerint a 27-36. hét között javasolt beadatni az oltást. Szintén javasolt azon családtagok oltása is, akik az újszülöttel kapcsolatba fognak kerülni, lehetőleg pár héttel vagy hónappal a találkozás előtt.
A szamárköhögés a felnőtteknél és az oltottak körében jellemzően enyhén lezajló betegség, de az újszülöttek és csecsemők esetében a betegség lefolyása nagyon súlyos, olykor a légzéskimaradás miatt halálos is lehet. A háromkomponensű acelluláris pertussis komponenst tartalmazó védőoltás nemcsak a kismamát, hanem az újszülöttet is védi. Ez azért is különösen fontos, mert a szamárköhögés súlyos betegségeket, akár halált is okozhat a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél.
Hepatitis B elleni oltás
A várandós nő oltása azokban az esetekben ajánlott, ha a terhességet megelőző hat hónapban egynél több szexuális partnere volt, illetve ha diagnosztizálták nála a szexuális úton terjedő betegségek valamelyik típusát. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetében javasolt az anya immunizálása.
Hepatitis A elleni oltás
A Hepatitis A ellen inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagot adnak, amelynek magzatkárosító hatásáról nem állnak rendelkezésre adatok. Emiatt csak azok oltása javasolt, akik endémiás területekre utaznak. Magyarországon ritkán fordulnak elő Hepatitis A járványok - a fertőzések halmozódása főleg iskolakezdés és az óvodai nyári szünetek után fordulhat elő gyermekközösségekben. Ezekben az esetekben általában a rossz higiénés körülmények között élő gyermekek a fertőző források, ők hurcolják be a vírust az adott közösségbe. A terhesség ebben az esetben nem jelent oltási ellenjavallatot.
Pneumococcus elleni oltás
A Pneumococcus által okozott súlyos és életveszélyes betegségek között szerepel az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás. A szakirodalomban nincs adat az inaktivált oltóanyaggal kapcsolatos szövődményekről, terhes anyáknak mégis csak abban az esetben adható a vakcina, ha a várandós nő fokozott fertőzésveszélynek van kitéve.
Tetanusz elleni oltás
Ha a kismamát ért sérülésnél fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, szükség lehet az immunizációra, de csak akkor, ha a várandós nő az elmúlt öt évben nem kapott ilyen védőoltást.
Veszettség elleni oltás
Veszettség ellen a terhesség alatt is adható inaktivált vakcina az állat harapását követően.
Meningococcus elleni oltás
A Meninigococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen kétféle oltás (MCV4 és MPSV4) is létezik: előbbi biztonságosságáról jelenleg nincsenek adatok terhesek esetében, így adása nem javasolt a várandósság alatt. A Meningococcus elleni poliszacharida vakcina (MPSV4) ezzel szemben elvileg adható terheseknek is, mivel alkalmazása eddig nem okozott dokumentált oltási szövődményeket sem az anyáknál, sem pedig magzataiknál.
Oltások, melyek nem javasoltak terhesség alatt
- MMR oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola): Mivel ez a vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz, adása ellenjavalt a terhesség alatt. Ha valaki MMR oltásban részesült, akkor a vakcinációt követően minimum 28 napig ajánlott elkerülni a teherbeesést. A rubeola a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget.
- Bárányhimlő elleni oltás: Az oltás élő vírust tartalmazó változata terheseknek nem javasolt, a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára azonban ajánlott a vakcináció.
- HPV elleni oltás: A HPV négyféle vírustörzse ellen védő, a krónikus fertőzést, a daganatképződést és a nemi szervi szemölcsök kialakulását megakadályozó egyik vakcina, a Silgárd klinikai tesztjei során ugyan a terhesség során sem tapasztaltak negatív mellékhatásokat, de egyelőre mégsem javasolt az oltási sorozat terhesség alatt történő elkezdése.
- Tífusz és sárgaláz elleni oltások: Ezeknél nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok terhesekre vonatkozóan.
tags: #influenza #elleni #oltas #terhesen #velemenyek