A csecsemőkor a 8 hetes kortól az 1 éves korig tartó életszakasz, amely során rendkívül nagy fejlődésnek és pszichomotoros érésnek lehetünk szemtanúi a gyermek életében, éppen ezért kiemelt jelentőségű a csecsemő szoros figyelemmel kísért gondozása.
A csecsemő táplálása
Az újszülöttek születésük után elvesztik a testsúlyuk 5-10%-át, de a 10-14. napra visszanyerik azt, féléves korukra megduplázzák a súlyukat, 1 éves korukra pedig születési súlyuk háromszorosát érik el. Ebben a csecsemő megfelelő táplálása játssza a főszerepet, ami történhet anyatejes táplálással (szoptatással) vagy tápszerrel.
Anyatej
A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik az édesanya melleiben. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket és ásványi anyagokat, amelyek az újszülött immunvédelmét erősítik. Napi 100 ml termelődik, ami nem túl nagy mennyiség, mégis kiemelt jelentőséggel bír a csecsemő új környezethez való alkalmazkodásában.
Az első napokban tanácsos lehet kiegészítésként cukoroldat vagy tápszer adására is, attól függően, hogy az anyatej termelése hogyan alakul, és a csecsemőnek milyen táplálékigénye van, azonban ehhez mindenképpen kérjen tanácsot védőnőjétől vagy orvosától.
Idővel az anyatej összetétele és termelődött mennyisége változik, igazodva a csecsemő igényeihez. Az első hónapokban napi 7-9 alkalommal kell mellre tenni a csecsemőt, de ez a szám csak egy megközelítő érték, fontos, hogy minden esetben a csecsemő igényeihez igazítsuk a szoptatások számát. Az anyatej mennyisége ekkorra már elérheti a napi 700-850 ml-t.
A szoptatási idő optimálisan 5-20 perc. Fontos, hogy a táplálás idejének növelésével nem növelhető a bevitt anyatej mennyisége, mivel a csecsemő a szoptatás első pár percében veszi magához az anyatej 80%-át.
Lehetőség szerint törekedni kell az anyatejes táplálásra, mert számos előnyt hordoz magában.
- Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető a csecsemő számára.
- Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben (anyai ellenanyagokat tartalmaz).
- A legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód.
- Változatos íze van, ami az anya táplálkozásától függ.
- Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget (pl. allergia, diabétesz, elhízás, magas vérnyomás).
Emellett fontos, hogy a szoptatási időszak alatt K-vitamin- és D-vitamin-pótlásban részesüljön a gyermek.
Az első hónapokban érdemes etetés előtt és után megmérni a kisgyermek testsúlyát, annak eldöntéséhez, hogy megfelelő mennyiségű anyatejet képes-e magához venni, és megfelelően gyarapszik-e. A mért adatokat érdemes rendszeresen feljegyezni.
Tápszerek
Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek mellett hamarabb szükséges bevezetni a tápszert a csecsemő életébe.
Az anyatejpótló tápszerek készítésekor a gyártók az anyatejhez minél jobban hasonlító összetételű tápszerek létrehozására törekednek. Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizáltfehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. A megfelelő tápszer kiválasztásához érdemes a gyermekorvos vagy a védőnő tanácsát is kikérni.
Hozzátáplálás
Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára.
A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából 1 éves korára teljesen elhagyható az anyatejes táplálás.
Az új ételek bevezetése mindig egyesével történjen, így egy- egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra.
A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd még az anyatejes táplálás mellett érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe.
HOZZZÁTÁPLÁLÁS 1.rész - GYÜMÖLCSÖK bevezetése
A csecsemő fejlődése hónapról hónapra
Ha szeretné az első félévben hónapról hónapra részletesen áttekinteni a csecsemő fejlődését, a Magyar Védőnők Egyesületének összeállításában minden információt megtalál.
A csecsemő súlyfejlődése
A csecsemők súlyát féléves korukig kéthetente, majd havonta mérik a súlyfejlődésük nyomon követése érdekében. Féléves és egyéves koruk között kéthavonta, az első születésnapot követően pedig már csak háromhavonta. A súlyfejlődés ütemének megállapítására percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések értékei milyen tendenciát mutatnak.
A csecsemők súlyfejlődésére több tényező is hatással van:
- Genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság).
- A gyermek születési súlya.
- Az anya táplálkozása és életmódbeli szokásai - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára.
- A gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak.
- A csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.
Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. Ennek számos oka lehet: a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik; az anya vagy a csecsemő megbetegszik; az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is; fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat; fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (enzimhiány, ételallergia) derülhet fény.
A csecsemő hosszfejlődése
Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A hossznövekedés megítélésére szintén percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.
A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is.
A csecsemő motoros fejlődése
A csecsemő mozgásának, mozdulatainak fejlődési ütemére (motoros fejlődés) számos tényező befolyással lehet. Az azonos korú gyermekek eltérő ritmusban fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.
- Egy 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”).
- 3 hónapos korban hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik.
- 4-6 hónapos korában képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni.
- 7-10 hónapos korában kezd el kúszni. Az ujjait egyre ügyesebben használja fogásra.
- 1 éves korára támaszkodva fel tud állni.
A csecsemő látás- és nyelvi fejlődése
A csecsemő nyelvi fejlődésének elengedhetetlen eleme a megfelelő hallás. Ezt követően fedezi fel a színárnyalatok sokaságát, valamint ezt követően ismeri fel a családtagokat vagy akár egy ismerős tárgyat. A látásfejlődés megítélésére figyelemmel kell kísérni, hogy követi-e tekintetével a mozgó tárgyakat, 5 hónapos korára pontosan nyúl-e a tárgyakért. A csecsemő látása 1 éves korára már teljes, élesen lát, és a látóterében lévő tárgyakat, embereket felismeri.
A csecsemő motoros készségeinek, látásának és hallásának fejlődésében fontos szerepet kapnak a csecsemő játékai is, amelyek egyszerre segítik a gyermek testi-lelki fejlődését, és támpontot is nyújtanak a fejlődés ütemének megítélésében.
Koraszülöttek
November 17-én tartjuk a koraszülöttek világnapját, melyet a lila szín szimbolizál, ami a reményt, hitet és eltökéltséget jeleníti meg.
Magyarországon a születendő gyermekek kb. 8%-a idő előtt - tehát a 37. hétnél korábban - látja meg a napvilágot. Minél korábban születik egy baba, annál több segítség kell ahhoz, hogy jól alkalmazkodjon a külvilág kihívásaihoz, és annál gyakrabban fordulnak elő az éretlenséghez kapcsolható eltérések. Ingatag lehet a folyadékháztartás, a vércukorszint, a testhőmérséklet, megterhelő lehet a szopás, de még a sírás is.
A vártnál több hónappal korábban érkezőkkel gyakran kell légzés- és keringéstámogatást alkalmazni, az extrém éretlenség pedig komplex intenzív osztályos segítséget igényel. Míg az egészséges, érett babák két-három napot töltenek a kórházban, addig a 36. várandóssági hétnél fiatalabb koraszülöttek több napot, akár hetet.
A koraszülöttek legnagyobb hányada a 34-36. várandóssági hét között születik, ők sokszor jól tudnak alkalmazkodni a méhen kívüli élethez, de rájuk is fokozottabb figyelem kell, hogy összpontosuljon.
Magyarországon II-es (szekunder), illetve III-as (tercier) szintű koraszülött intenzív centrumot (PIC - perinatális intenzív centrum) különböztetünk meg. Előbbi általában a 34-36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe fertőzés, közepes vércukor-eltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések stb.) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt. A III-as szintű PIC-en pedig a súlyos, életveszélyes fertőzések, komoly légzési, keringési problémák, komplex fejlődési rendellenességek és az extrém éretlenek ellátását végzik.
Magyarországon a 24. várandóssági hét környékét tekintjük az életképesség határának. Minél távolabb kerül egy koraszülött ettől a kortól, annál érettebb, annál nagyobb az esélye az egészséges életre.
A túlélés mellett azonban kulcsfontosságú, hogy a súlyos szövődmény nélküli túlélésük is biztosított legyen. A 24. hét körül születettek akár több mint 50%-ánál is előfordulhatnak súlyos maradványtünetek (például tüdőfejlődési eltérés, agyvérzés, idegrendszeri károsodás, későbbi magatartászavar), míg a 28-29. hét körül születettek már - ha nincs egyéb társuló betegségük - jó eséllyel súlyos, maradandó szövődmények nélkül élhetik le az életük. Enyhébb eltérések azonban sok koraszülöttnél előfordulhatnak.
A koraszülésnek számos oka lehet, melyek anyai, magzati vagy méhlepény-eredetűek, illetve sokszor ismeretlen hátterűek lehetnek. Az anyai rizikófaktorokhoz sorolható például, ha valaki nagyon fiatalon esik teherbe (fiatalabban, mint 18 év), illetve az idősebb várandósoknál is gyakrabban fordulhat elő koraszülés. Emellett a rendszertelen életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szociális helyzet, az anyai fertőzés mind-mind hozzájárulhatnak az idő előtti (kora)szüléshez.
Amennyiben megfelelően figyelve, követve, és szükség esetén kezelve van az édesanya egészsége, akkor nagyobb valószínűséggel védhető ki a koraszülés. Abban az esetben, ha bármilyen betegsége van - például a várandósság alatt kialakuló vérnyomás- vagy cukoreltérés, vagy esetleg anyai fertőzés esetén -, ezeket minél hamarabb fel kell ismerni és megfelelően kezelni! Az ilyen jellegű eltéréseket jól karban tartva késleltethető, illetve akár meg is előzhető a koraszülés.
A koraszülés késleltetésével, a méhen belüli biztonságos fejlődés idejének megnyújtásával súlyos koraszülött-szövődmények előzhetőek meg. A koraszülés oka a szülés folyamatában is sok mindent befolyásolhat. Vannak olyan helyzetek, amikor hüvelyi úton születhet a koraszülött baba, ám ha például lepényleválásról vagy súlyos anyai vérnyomáskiugrásról van szó, akkor császármetszésre van szükség.
A koraszülött-ellátásban a kis testméretek, az érzékeny, éretlen szervek miatt speciális, koraszülöttekre adaptált eszközökre, például inkubátorokra, lélegeztetőgépekre, infúziós pumpákra van szükség.
A koraszülött ellátásban a megszülető PIC-eknek igyekszünk olyan körülményeket biztosítani, amik ugyan sohasem lehetnek a tökéletes másolatai, de hasonlítanak az óvó-védő-tápláló anyaméhre. A koraszülötteknél (is) kiemelten fontos az anyatej szerepe. Koraszülésnél természetesen nem teljesen készült még fel az édesanya szervezete arra, hogy azonnal legyen anyateje, de segíteni tudjuk a tejelválasztást is idejében - akár a koraszülés előtt megkezdett anyatej-elválasztás serkentésével. Az érettebb koraszülötteknek már lehet annyi energiájuk, erejük, hogy tudjanak szopni. A kisebb, éretlenebb babák esetében, ha elfáradnak, akkor a lefejt anyatejet tudjuk odaadni.
A bőr-bőr kontaktus nagyon fontos a megszületést követően, hiszen a korai kötődés lényeges eleme. Az „Aranyóra” során az édesanya csupasz mellkasára helyezzük az újszülöttet, s ezt a koraszülöttek esetében is igyekszünk megvalósítani. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a koraszülött osztályokon csak nagyon szűk időszakban (maximum egy-két órát) látogathatták a szülők a gyermeküket. Mára viszont egyre jobban elterjedt az az irányzat, hogy a szülők teljes egészében részesévé válhatnak Pici gyermekük ellátásának.
Amennyiben a szülők folyamatosan benn lehetnek a koraszülött babájuk mellett, és így bármikor megvalósulhat az úgynevezett kenguruzás, akkor az édesanya vagy édesapa mellkasán tud pihenve fejlődni a baba.
Vannak olyan PIC-ek, ahol - mint az egészséges újszülötteknél a rooming-in ellátásban - a szülők a nap 24 órájában együtt tudják tölteni az időt a korábban született vagy beteg gyermekükkel. A szülőkkel egy szobában van az inkubátor, a monitor, valamint minden ellátáshoz szükséges eszköz, és úgy történik a babák orvosi-nővéri ellátása, hogy a szakma szabályait és a Pici biztonságát szem előtt tartva, szoros monitorizálásuk mellett, a szülőket aktívan bevonjuk a gyógyításba.
Évek óta folyamatosan emelkedik kórházunkban a szülések száma. A szülésszám emelkedése magával hozta azt a szülői és szakmai igényt, hogy képesek legyünk az enyhén vagy közepesen súlyosan érintett újszülöttek és az érettség határától néhány hétre lévő koraszülöttek ellátására is. A tudás mellett az elköteleződés és a modern eszközök, digitális technológiai újdonságok adják azt a biztonságot, amivel el tudjuk kezdeni a koraszülött és beteg babák ellátását. Az újonnan nyíló koraszülött intenzív részlegünkön is messzemenőkig szeretnék az egészséges újszülött-ellátási gyakorlatunkat, a családbarát és anyatejes táplálás irányában elkötelezett hozzáállásunkat tovább folytatni.
Szűrővizsgálatok és védőoltások
A kisgyermek egészségével kapcsolatos adatokat, információkat a „Gyermek egészségügyi kiskönyvébe” jegyzi fel a védőnő és a gyermekorvos. Ezt születéskor kapja a család, és minden orvosi és védőnői találkozáskor magukkal kell vinniük.
Egy hónapos, majd két, három, négy, hat, kilenc és tizenkét hónapos korban történnek a szűrővizsgálatok, amelyeket státuszvizsgálatoknak is neveznek. Ezek során a gyermekorvosi rendelőben felmérik a kisgyermek általános állapotát, különös tekintettel az alábbiakra:
- Mérések: Megmérik a csecsemő súlyát, hosszát, fejkörfogatát (ezek elsősorban védőnői szűrővizsgálatok).
- Fej: Az orvos áttapintja a csecsemő koponyáját, megvizsgálja a kutacsok záródását. A kutacsok kidomborodása, besüllyedése, illetve záródásuk elmaradása különböző kórfolyamatok jelzői lehetnek. A kiskutacs (a fej hátsó részén helyezkedik el) általában a második és harmadik hónap között záródik, a nagykutacs (a fejtetőn elöl helyezkedik el) akár 18 hónapos korig nyitva maradhat.
- Fülek: Az orvos fültükörrel megnézi, hogy van-e folyadék vagy bármilyen gyulladás a csecsemő hallójárataiban, illetve megvizsgálja a baba reakciót különböző hangokra - többek között az édesanyja hangjára.
- Szemek: Az orvos szemtükörrel ellenőrzi a csecsemő szemeit, szemmozgását.
- Száj: Szájpadhasadékok felderítésére alaposan áttekinti a szájüreget, megvizsgálja, nem található-e szájpenész a baba szájában. Későbbi státuszvizsgálaton rákérdezhet, hogy a baba nem nyáladzik-e, vagy nem rág-e többet, mint korábban. Ezek a fogzás jelei is lehetnek.
- Bőr: Az orvos ellenőrzi az esetleges anyajegyeket és kiütéseket.
- Szív és tüdő: Fonendoszkóppal meghallgatja a baba mellkasát és hátát. Légzési nehézség, kóros légzési hangok és szívzörej esetén további vizsgálatokat javasol.
- Csípő: 4 naposan, 4 hetesen és 4 hónaposan is történik csípőficamszűrés.
- Has: A baba hasának óvatos betapintásával a különböző szervek kóros megnagyobbodása, egyes daganatok és hasi érzékenység vizsgálható.
- Nemi szervek: A gyermekorvos kiszűrheti a csomókat, gyulladást, a nemi szervek különböző fejlődési rendellenességét, illetve fiúknál a rejtettheréjűség vizsgálata is megtörténik.
A tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást már újszülöttkorában, a szülészeti intézményben megkapja.
A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a polio (gyermekbénulás) és a légúti rendszert támadó kórokozó (Haemophilus influenzae) elleni védőoltást 2, 3 és 4 hónaposan kapja meg.
Mikor forduljon orvoshoz?
Beszéljen a védőnővel, illetve a háziorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet.
A mellbimbók eleinte érzékenyek lehetnek, de a legtöbb nőnél nem jelentkeznek komoly panaszok. Az anyák egy részénél emlőgyulladás (masztitisz) alakulhat ki, ami a mellek fájdalmával, esetleg lázzal jár. Ilyen esetben fontos, hogy az anya próbáljon minél gyakrabban szoptatni, illetve szükség esetén fejni az emlőket, de ha a tünetek nem múlnak el, vagy rosszabbodnak, akkor mindenképp kérjen segítséget háziorvosától vagy kezelőorvosától.
Feltétlenül forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben) vagy ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás, hasfájás, hasmenés jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal.
Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, de ha az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, mindenképp forduljon házi gyermekorvosához:
- a babának nem javul a fejtartása;
- nem reagál a hangos zajokra;
- nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem;
- nem követi a szemével a mozgó tárgyakat;
- nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.