A várandósság vége és a stressz hatásai: Mire figyeljünk a harmadik trimeszterben?

A várandósság az egyik legizgalmasabb és egyúttal talán az egyik legstresszesebb időszak is egy nő életében, mely a testi és lelki változások következtében jelentős pszichés kihívást jelent a kismama számára - különösen első alkalommal. A babavárás egy testileg-lelkileg is megterhelő életszakasz, melyre mindenki egyéni módon reagál. Bár a legtöbb esetben a gyermekáldás vágyott, az örömbe sok üröm is vegyül.

A terhesség egy érzelemgazdag utazás. A várandósság 3 fő részre (trimeszterre) van felosztva. Az első időszakra jellemzően az érzelmi változások nem csupán a hormonális változások következményei, nagyban múlik azon is, hogy a kismamának milyen önismerete, tapasztalatai, milyen élettörténete van. A harmadik trimeszterben azonban leginkább a szülés közeledtével újulnak ki a félelmek. Ez az időszak valaminek a végét és egyben a kezdetét is jelenti. Ez az elengedés időszaka is: elengedni korábbi életünket, korábbi énünket és teljes szívvel várni és belevetni magunkat valami ismeretlenbe, újba.

A várandósság alatti pszichés változások és okai

A várandósság során tapasztalt pszichés változások nemcsak az édesanyára, hanem a magzatra, valamint az újszülöttre is kihatással lehetnek. A várandós pszichés állapota hatással lehet a szülés, és a szülés körüli, úgynevezett perinatális (gyermekágyas) időszakra, valamint az újszülött fizikális állapotára is egyaránt.

A pszichés változások mögött számos tényező állhat. Várandósság esetén a női test és a külső megjelenés változásával, valamint megváltozott szexualitással járhat. Ezek mind fontos meghatározói a lelki egészségének. A pszichés változások és hangulatingadozások mögött a hormonális változásoknak jelentős szerepe van.

Maga a várandósság is számos aggodalmat, kételyt jelenthet a várandós nő számára: a várandósság lefolyása, kimenetele és önmagában a szülés is, mely a legtöbb esetben a félelem egyik fő forrása. A várandósság során a nő szembesül azzal, hogy szülő lesz, egy másik élettel osztja meg testét, valamint realizálja a felnőtté válást, mely néha szintén jelentős pszichés terhelést jelenthet.

Várandósság során gyakori az ellentmondásos érzések megjelenése, valamint a hangulatingadozás, mely legtöbb esetben a várandósság során jelentkező élettani változásokra, például a hormonháztartás megváltozására vezethető vissza. Ekkor érdemes elbeszélgetni a kismamával és szakember segítségét kérni, mind az édesanya, mind a megszületendő magzat/újszülött érdekeit figyelembe véve.

Számos esetben leginkább a várandós környezete figyel fel tartós szomorúságra, szorongásra, mely a természetes hangulatingadozásokon túlmutat. Ilyenkor kérje a védőnő, a kezelőorvos vagy a háziorvos segítségét a megfelelő szakember felkeresésében.

A harmadik trimeszter kihívásai

A harmadik trimeszter a szülésre való felkészülésről, és az első találkozásra való várakozásról szól. Ebben az időszakban újulnak ki a szüléssel kapcsolatos félelmek. Ez az elengedés időszaka is: elengedni korábbi életünket, korábbi énünket és teljes szívvel várni és belevetni magunkat valami ismeretlenbe, újba.

A terhesség vége felé nem csupán a szülésre érdemes készülni, hanem az utána következő első időkre is: a gyermekágyra, a szoptatásra. A vajúdás értelmezésében a fájásokhoz való viszony is meghatározó. A vajúdás nem más, mint a szülőnő ráhangolódása arra, hogy a szülés megtörténjen vele. Mert bár a nők testében történik ez a folyamat, mégis a szülő nő éppúgy, mint a magzat egy résztvevője és nem tudatos irányítója a folyamatoknak.

Maga a fájások-kontrakciók-összehúzódások ideje, intenzitása, a lélek ráhangolásában játszik kulcsfontosságú szerepet. A nő testét, lelkét harmonizálja ahhoz a nála sokkal nagyobb erőhöz, ami aztán gyermekét a világra segíti. Éppen ezért az a hozzáállás, hogy minden összehúzódást örömmel fogad egy kismama, és úgy értékel, hogy ez az, ami egy újabb lépéssel közelebb viszi őt a babájához tudja megteremteni azt az elfogadó, elengedő atmoszférát, aminek segítségével a szülés ideje rövidülni tud.

Gyakori fizikai tünetek a harmadik trimeszterben

A terhesség végén számos fizikai tünet is megnehezítheti a kismamák mindennapjait. Fontos tudni, hogy ezek többsége természetes jelenség, de bizonyos esetekben orvosi odafigyelést igényelhet.

• Fáradékonyság és aluszékonyság: A megnövekedett progeszteronszint miatt a kismama képes bárhol elaludni, és tíz óra alvás után is összetörten ébredni.
• Szédülés, fejfájás: A terhesség alatt kb. 1 - másfél literrel több a keringő vérmennyiség.
• Émelygés és hányás: Az émelygés oka a mai napig sem tisztázott pontosan, de valószínűleg egy védekező mechanizmus áll a háttérben. Ritkán előforduló állapot a terhességi vészes hányás, ilyenkor a gyakori, sorozatos hányások miatt a szervezet nem jut elegendő folyadékhoz, valamint tápanyaghoz, emiatt néhány napos kórházi felvétel indokolt.
• Gyomorégés: A sósav mennyiség emelkedése, a progeszteron hatására lazábbá váló gyomorszáj és a növekvő pocak mind hozzájárulhatnak. Fontos, hogy ne feküdjön le evés után, illetve többször kevesebbet étkezzen, és ne túl forrón fogyassza az ételeket.
• Emlő változásai: A mellbimbó megnő, bebarnul, az erek kék hálója erősebben előtűnik. A mellek megduzzadnak, fájnak, esetleg elnehezülnek.
• Alhasi szúrkálódás: Ez teljesen természetes tünet - a méhszalagok nyúlását jelzi.
• Fogínygyulladás: A terhesek 30-50%-nál jelentkezik, genetikai hajlam is szerepet játszhat.
• Hüvelyfolyás: Elég sok nő tapasztal már a terhesség kezdetétől fokozott hüvelyi folyást.
• Ödéma (vizesedés): A női hormonok a megtermékenyítés pillanatától működésbe lépnek és a sejtek közötti tér egyre gazdagabb lesz vízben. A folyamat lelassítja a nyirokkeringést, amitől megváltozik az anya vízháztartása. Ez egy teljesen normális reakció. Fontos a napi minimum 2-3 liter folyadék fogyasztása, pihenés és stresszkerülés. Ha az ödéma nem múlik el pihenéstől, akkor vizelet- és vérvizsgálat indokolt. Kerülje a vízhajtókat (menta, zsálya).
• Visszér: A terhesség azért is indikálhatja a visszeresség romlását, mert a testben extra mennyiségű vér termelődik, ami plusz nyomást jelent az erekre, különösen a láb ereire. Az egyre kiterjedtebb méh is extra nyomást gyakorol a medence ereire.
• Aranyér: A végbél külső és belső részén is található érpárnák vénáinak visszeres átalakulása, faluk meggyengülése vezet. A várandósság alatt elsősorban a növekvő méh és magzat, az érpárnára jutó fokozódó nyomás miatt alakul ki. A hashajtó erélyes használata nem javasolt! Kényelmes ruházat, krémek, kenőcsök, kúpok, meleg fürdő és megfelelő étkezés segíthet.
• Viszketés: Epepangás mellékhatása lehet, melynek oka valószínűleg a terhesség alatt termelődő hormonok által csökkent máj epe szállítási képessége.
• Nehézlégzés: A méh megnövekedett mérete nyomja a rekeszizmot és a tüdőt. Kritikus a 28-36. hét közötti időszak. Üljön egyenes háttal, éljen kiegyensúlyozott, stresszkerülő életet, és rendszeresen mozogjon.
• Elnehezülés, ügyetlen mozgás: Az utolsó harmadban sokan panaszkodnak egyensúlyzavarra.
• Alvászavar, álmatlanság: A terhesség végén a nők többsége legalább háromszor felébred éjszaka. Fontos, hogy eleget aludjon ebben az időszakban, mivel kutatások igazolják, hogy a kevesebb alvás hosszabb vajúdáshoz és nagyobb eséllyel császármetszéshez vezethet.
• Lábikragörcs: Akaratlan izommozgás, mely gyakori magnéziumhiányos állapotban. A megnövekedett testsúly és a növekvő méh mérete is nyomja az ereket, ami megváltoztathatja a lábban való vérkeringést.

A stressz hatása a magzatra és a terhességre

Az, hogy egészen pontosan hogyan fejt ki hatást és milyen következményekkel járhat az anyai stressz a magzatra nézve, még nem ismert teljes egészében, azonban számos kutatást folytattak már a témában, amelyek választ adtak több kérdésre is. A Bázeli Egyetem kutatói például 75.000 várandós nőt vizsgáltak meg és a gyermekeik egészségügyi állapotát 10 éves korukig követték nyomon. A stresszes kismamák gyermekeinél fokozott volt a testi panaszok kialakulásának kockázata. Ha a kismamát terhessége alatt mindennapos stressz éri, később a gyermeknél egészségügyi problémák jelentkezhetnek, például légúti-, bőr- vagy emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő a kicsinél.

Ha a stressz, a szorongás vagy a félelem fokozza az anya szívverését, rövid időn belül a magzat szívverése is felgyorsul. Az erős stressz és a félelem hatására a kisbaba túl kis súllyal vagy idő előtt születhet meg. Ám meglepő módon azt tapasztalták, hogy az anya olyan érzelmeinek, mint amilyen a rövidebb ideig tartó szomorúság vagy lehangoltság, nincs hatása a születendő gyermek egészségi állapotára. A rövid ideig tartó stressznek megállapításaik szerint tehát nincs hatása a magzatra.

A Zürichi Egyetem és a Max Plank Intézet közös kutatásából kiderült, hogy az anyát ért tartós pszichés stressz megváltoztathatja a méhlepény anyagcseréjét és a magzat növekedését is befolyásolhatja. Az anyát hosszasan érő nagymértékű stressz növelheti a gyermeknél később pszichés és testi betegségek kialakulásának kockázatát, úgymint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) vagy szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Stressz hatására az anya szervezete hormonokat választ el, hogy képes legyen megküzdeni a megterheléssel. A felszabaduló adrenokortikotropin hormon (CRH) hatására megemelkedik a kortizol nevű stresszhormon szintje. A méhlepény, amely a magzat tápanyagellátásáról gondoskodik, szintén képes CRH felszabadítására, ami kis mennyiségben a magzati keringésbe és a magzatvízbe is bekerül. Hatására felgyorsulhat a növekedés üteme, aminek rengeteg veszélye van, egyrészt ha a növekedés üteme túl gyors, az a szervek differenciálódásának, érésének rovására mehet, másrészt koraszüléshez vezethet. Ha azonban az anyuka hosszú távon volt kitéve stresszhatásnak, a magzatvíz CRH-szintje mérhetően megemelkedett.

A Jénai Egyetem kutatói azt találták, hogy a tartós anyai stressz hatására megemelkedett stresszhormonszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését és növeli a későbbi életszakaszában olyan betegségek fellépésének esélyét, mint pl. a depresszió, gyakorlatilag "beleprogramozza" azokat. A holland Tilburg Egyetem tudósai megállapították, hogy a tartós anyai stressz, különösen ha az a 12. és 22. terhességi hét között éri az anyukát, kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek érzelmi és kognitív fejlődését és hatásai még húsz évvel később is felismerhetők.

További kutatásokkal megállapítást nyert, hogy a magas anyai kortizolszint a terhesség második felében heves stresszválaszt vált ki a magzatnál. Ha hosszú időn át emelkedett a stresszhormon szintje, akkor a szervezet energiaigénye megnő. A szimpatikus idegrendszer fokozza a vérkeringést és növekszik a pulzusszám. Emiatt a magzat súlygyarapodása és fejlődése késhet, az idegrendszere érése is elmaradhat. Megnövekszik a fejlődési rendellenességek, a koraszülés, a preeklampszia és a gesztációs diabétesz rizikója is, továbbá nagyobb a kockázata a gyermek későbbi életében érzelmi és kognitív problémák jelentkezésének.

Lelki egészség megőrzése a várandósság alatt

Már a családtervezés idején érdemes felkészülni, ráhangolódni a várandósságra. Fontos, hogy az apa is megfelelő lelki támaszt nyújtson. Fontos szem előtt tartani, hogy a testi és a lelki egészség szorosan összefügg egymással. Ezért gyermekvárás idején is fontos kismamaként a káros szenvedélyek elhagyása és a várandósság alatti testmozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás is.

A meditáció és a légzési gyakorlatok segíthetnek megküzdeni a várandóssággal járó stresszel. Indokolt esetben pszichoterápia is segítheti a kismama lelki egyensúlyának fenntartását.

Annak ellenére, hogy az aggodalom a pénzügyek, a későbbi elhelyezkedés, gyermekgondozás, a függetlenség elvesztése, a párkapcsolat megváltozása, a szülés, vagy az „jó anyák leszünk-e” kérdése miatt teljesen szokványosak, tudunk segíteni azon, hogy a hangulatváltozásokat kordában tartsuk ebben a csodálatos de nehéz időszakban:

• Fizikailag maradjunk fittek! Étkezzünk egészségesen, mozogjunk és pihenjünk nagyokat! Ha rosszul, vagy fáradtnak érezzük magunkat, az valószínűleg a félelemtől, vagy a szomorúságtól van.
• Tájékozódjunk! Járjunk el szülés előkészítő tanfolyamokra és lapozgassunk könyveket a terhességről! Enyhítheti a stresszt, ha tudjuk, mire számítsunk!
• Osszuk meg a gondolatainkat és érzéseinket a párunkkal, barátainkkal vagy családtagjainkkal!

Kutatások igazolják, hogy a zene, és az éneklés is enyhíti a terhesség alatti depresszió és stressz mértékét és javíthatja a szülő-gyermek kötődés kialakulását. Szintén hatásos lehet a megfelelő instrukciók szerint végzett jógagyakorlatok rendszeres végzése.

A stressz okozta változások kutatása még messze nem zárult le, valószínűsíthető, hogy ezek a hatások ellensúlyozhatók és nem végzetes mértékűek. A várandósság alatti stressz egyre gyakoribb probléma, amelyet leginkább a munkai, családi és társadalmi elvárások együttes nyomása okoz.

A krónikus stressz felismerése és kezelése

A stressz önmagában nem kóros jelenség. A szervezet természetes válasza a kihívásokra, amely hormonális változásokkal jár együtt. Ilyenkor például megemelkedik a kortizol szintje. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az állapot tartóssá válik. A krónikus stressz azt jelenti, hogy a szervezet folyamatos készenléti állapotban működik, anélkül hogy lehetősége lenne a regenerálódásra. Az állandó mentális túlterhelés és kimerültség számos, orvosilag jól dokumentált következménnyel járhat. A tartósan magas stresszhormonszint összefüggésbe hozható alvászavarokkal, hangulati ingadozásokkal, fokozott szorongással, valamint a szülés utáni depresszió megnövekedett kockázatával.

A figyelmeztető jelek gyakran alattomosak, éppen ezért maradnak sokáig észrevétlenek. A tartós fáradtság, amely pihenés után sem enyhül, az alvásminőség romlása, a fokozott ingerlékenység, az indokolatlannak tűnő sírás, valamint a bűntudat amiatt, hogy a várandósság nem kizárólag örömteli élmény - mind olyan jelenségek, amelyeket sokan a „normális terhesség” részeként fogadnak el. Orvosi szempontból azonban ezek arra utalhatnak, hogy az idegrendszer túlterhelt állapotba került. Ezért kiemelten fontos, hogy a kismama ne maradjon egyedül ezekkel a tünetekkel. A szakember nemcsak a testi paramétereket ellenőrzi, hanem felismerheti a stresszhez és mentális kimerültséghez kapcsolódó kockázatokat is.

A várandósgondozás során lehetőség van arra, hogy az orvos célzott kérdésekkel feltérképezze a pszichés állapotot, szükség esetén további vizsgálatokat javasoljon, vagy pszichológushoz, pszichiáterhez irányítsa a pácienst. A korai felismerés nemcsak az anya jólléte szempontjából meghatározó, hanem a magzat egészséges fejlődése miatt is. A terhesség alatti krónikus stressz azért különösen veszélyes, mert nem mindig jár látványos tünetekkel, és könnyű „elfogadni” vagy bagatellizálni. Orvosi szempontból azonban egyértelmű, hogy a tartós lelki túlterhelés nem elhanyagolható tényező, hanem olyan állapot, amely figyelmet, megértést és szükség esetén szakmai segítséget igényel.

Gyakorlati, egyszerű stresszcsökkentő eszközök

A krónikus stressz kezelésében nem mindig nagy, drámai változtatásokra van szükség. Sokszor a tudatos apró lépések jelentenek valódi segítséget.

• A napirend strukturálása, a munka és a pihenés közötti határok kijelölése, a digitális eszközök használatának tudatos korlátozása mind hozzájárulhatnak az idegrendszer tehermentesítéséhez.
• A rendszeres, kíméletes testmozgás - például séta, várandós jóga vagy kifejezetten kismamáknak ajánlott torna - bizonyítottan csökkenti a stresszhormonok szintjét.
• Ugyanígy hatékonyak lehetnek az egyszerű légzőgyakorlatok és relaxációs technikák, amelyek segítenek kilépni az állandó készenléti állapotból.

Amennyiben a belső feszültség tartós vagy fokozódó, a pszichológiai konzultáció nem gyengeség jele, hanem felelős döntés. A lelki egyensúly támogatása a várandósság alatt nem luxus, hanem az anya és a magzat egészségének egyik alapfeltétele.

Pánikbetegség a terhesség alatt és kezelési lehetőségei

A pánikbetegség vezető tünete a visszatérő, váratlanul előbukkanó rosszullét, a rosszullét utáni egy hónapban pedig az aggódás egy újabb roham bekövetkezése miatt, vagy ennek következményétől például ájulástól, vagy szívrohamtól. A pánikroham során a következő tünetekből egy vagy több jelentkezik: szapora szívverés, heves szívdobogás, izzadás, remegés, légszomj, torok elszorulása, mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi fájdalom, szédülés, derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztése) vagy deperszonalizáció (mintha elszakadt volna a saját testétől), önkontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, kipirulás, hidegrázás, érzés zavarok (például bizsergés, zsibbadás, érzéketlenség). Ezek általában csak néhány percig tartanak, mégis óriási kínokat okoznak a betegnek.

Egy meglevő pánikbetegség mellett a terhesség még több nehézséget okozhat. A tapasztalat szerint a terhesség alatt előfordulhat, hogy a kismama a terhességgel kapcsolatos örömök miatt tüneteinek javulását éli meg, de az sem ritka sajnos, hogy épp ellenkezőleg, ezek súlyosbodása lép fel. Utóbbi esetben érdemes azt szem előtt tartanunk, hogy a legtöbb orvos és gyógyszerész egyetért abban, hogy a várandósság alatt a pszichiátriai gyógyszerek (pl. szorongásoldók) alkalmazása ellenjavallt. Erre ezek mellékhatásai és magzatra gyakorolt tisztázatlan vagy veszélyes befolyásuk miatt van szükség. Ezen szerek többsége az anyatejbe szintén kiválasztódik, ezért szoptatás alatt sem javasolt a szedésük.

A pszichoterápiás kezelés mellékhatásmentes és a legtöbb esetben önmagában is hatékony. Ennek fontos része, hogy megvizsgáljuk a pánikrohamok körülményeit, az első rosszullét kialakulásával időben összekapcsolódó történéseket, életeseményeket. A további rosszullétek lefolyását, szabályszerűségeit. Pszichoterápia segítségével megérthető, mi okozza a kliensnek kontrollálhatatlan méretű szorongást, ami az igen kínzó testi „vészreakcióban” nyilvánul meg.

A kognitív viselkedésterápia a rohamot kiváltó negatív gondolatok és hiedelmek átstrukturálását végzi. A kognitív viselkedésterápia viszonylag rövid, a tünetek csökkenésére kiválóan alkalmas. Ennek során a kliens és a terapeuta együtt megvizsgálják, hogyan hatnak egymásra a beteg negatív gondolatai, érzései és az ezekkel kapcsolatos viselkedések. Ezek ismeretében kerülhet sor a viselkedéses próbákra, amik a beteg számára fenyegető helyzetekkel való konfrontáción alapulnak. Segítik a klienst a tünetei feletti nagyobb kontroll megszerzésében. Az ún. kognitív átstrukturálás lényege, hogy a terapeuta megtanítja a kliens a saját tüneteinek kevésbé fenyegető értelmezésére. Ennek hatékony eszköze, ha ellenpéldákat keresnek a rohamok következtében kialakuló veszélyhelyzetekre. Ehhez általában ún. pániknaplót használnak, melybe fel kell jegyezni a rosszullét pontos körülményeit, az ezzel járó testi reakciókat az ezzel kapcsolatos negatív hiedelmeket és azok racionális magyarázatát is.

A dinamikus terápiák a pánik hátterében rejlő tudattalan tényezők feltárásának, majd átdolgozásának tulajdonítanak szerepet a gyógyulásban. Utóbbi módszer időigényesebb, de oki terápiának minősül, így hatása átfogóbb. Emellett érdemes hangsúlyt fektetni a szorongással megküzdő technikák tanítására, mint például a különféle légzéstechnikák, az autogén tréning, vagy az izomrelaxáció. Ezek ugyanis pszichológus vezetése mellett gyorsan megtanulhatóak, utána pedig a kliens önállóan is képes alkalmazni őket, ezáltal egymaga képes csökkenteni a stressz-szintjét.

Szülés utáni pszichés zavarok

A várandósság vége és a szülés utáni időszak is járhat pszichés kihívásokkal, melyekről fontos beszélni és segítséget kérni, ha szükséges.

• Szülés utáni poszttraumás stressz zavar (PTSD): Egy vizsgálat szerint szülést követően az édesanyák 2-9%-a poszttraumás stressz zavarral küzd. Ez az arány 24-44%-ra emelkedik abban az esetben, ha az újszülött a születést követően intenzív ellátást igényel.
• Szülés utáni lehangoltság (baby blues): A szülés utáni labilis érzelmi állapotot jelöli, melyet a legtöbb édesanya megél. Ekkor gyakori a hangulatingadozás, a gyakori sírás, a szorongás és az alvási problémák. Ez legtöbbször a szülést követő 2-3 naptól 2 héten át áll fenn.
• Gyermekágyi depresszió: A szülés után jelentkező depressziót jelenti. Ez az állapot tovább tart, mint a baby blues. Ilyenkor az újszülött ellátását, valamint a mindennapi teendőket is nehezen képes elvégezni az édesanya. Nehezen alakít ki kapcsolatot gyermekével, étkezési vagy alvási problémái lehetnek, fáradékonyság, érdektelenség, ingerlékenység, reményvesztettség, értéktelenség érzés, bűntudat jellemezheti. Ennek oka lehet többek között a hormonális változások, az etetési nehézségek, valamint az alvás hiány, az élet fölötti kontroll elvesztésének érzete.
• Gyermekágyi pszichózis: Ritka esetben a gyermekágyi pszichózis is megjelenhet. Ekkor zavartság, hallucinációk, alvási zavarok jelentkezhetnek. A pszichózis mindig sürgős orvosi segítséget igényel.

Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén hívhatja a 0-24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon.

tags: #idegroham #terhesseg #vegen