A Keratosis Pilaris gyermekkorban: Gyakori, ártalmatlan bőrjelenség

Az apró, érdes tapintású dudorokat a felkaron, combon vagy a fenék tájékán könnyű betudni szimpla pattanásnak. A keratosis pilaris egy teljesen ártalmatlan bőrjelenség, ami főként a szőrtüszők környékén alakul ki. Közismertebb nevén a grízes bőr, csirkebőr vagy libabőr, melyet sokan tapasztalnak. A keratosis pilaris nem fertőző, tehát nem lehet elkapni vagy átadni másnak, és bár jelenléte makacs lehet, orvosi kezelést ritkán igényel.

Mi is az a keratosis pilaris?

A keratosis pilaris egy jóindulatú, genetikai eredetű bőrjelenség, amelyben a szőrtüszők környékén keratin halmozódik fel, dugót képezve. Oka az, hogy a keratin - az a fehérje, ami a bőr, a haj és a körmök felépítéséért is felel - túltermelődik, és eltömíti a pórusokat. Ennek eredménye a durva felszínű, elszíneződött pöttyök megjelenése. Ezek lehetnek vörösek, barnák, fehérek vagy akár a bőrszínhez hasonlóak is.

A keratosis pilaris a bőr felszínén apró pirosas vagy fehéres színű göbök formájában jelenik meg, hasonlítva a libabőrhöz. Gyakran a felkaron, a combon, az arcon vagy a fenéken jelenik meg. A tenyéren és a talpon nincsenek szőrtüszők, így a keratosis pilaris nem jelenik meg a test ezen területein. Az elváltozás mindig szimmetrikus, vagyis ha az egyik karon megjelenik, akkor a másikon is meg fog jelenni.

Bár a keratosis pilaris nem okoz fájdalmat, gyakran kíséri szárazság, viszketés vagy irritáció - különösen a hidegebb, szárazabb időszakokban. Sokakat zavar esztétikailag, de orvosi szempontból nem indokolt az aggodalom.

Előfordulása és okai

A Cleveland Clinic szerint a keratosis pilaris a lakosság jelentős részét érinti: a tinédzserek 50-80 százaléka, míg a felnőttek körülbelül 40 százaléka tapasztalja a tüneteket élete során. A jelenség leggyakrabban gyermek- és serdülőkorban jelenik meg, és sok esetben a húszas-harmincas évekre magától enyhül vagy el is tűnik teljesen. A tünetek 85%-ban 5 éves kor előtt jelentkeznek, és pubertás kor után a gyermekek 80%-a kinövi.

A keratosis pilaris kiváltó okai nem ismertek, de valószínűleg genetikai hajlam állhat a háttérben, ugyanis gyakori az előfordulása családtagok között. Bizonyos alapbetegségek - például ekcéma, asztma, pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség - növelhetik a kialakulásának az esélyét. A keratosis pilaris és az A-vitamin hiány között is fennállhat összefüggés.

Klinikailag tünetmentes állapotában is más, mint egy átlagos bőr. A bőr zsírsavköpenyében kevesebb a telítetlen zsírsav, sokkal könnyebben kiszárad környezeti hatásokra, vízhiányossá válik. Legenyhébb esetben szabad szemmel ez nem is látható, de a gyermek a bőrszárazság miatt már vakarózik. A betegség hajlamosít a bőrt érő gennykeltő baktériumok, vírusok (szemölcsök, herpes fertőzés) megtelepedésére.

Kapcsolat az atópiás dermatitis-szel

A keratosis pilaris az atópiás dermatitiszhez vagy ekcémához is kapcsolódik. Az atópiás ekcémában szenvedő gyermekeknél elég gyakori bőrbetegség. Az ekcémában szenvedők egy része hajlamos allergiás betegségek kialakulására. Amennyiben egy ekcémás gyermeknek táplálék vagy légúti allergiája van, az adott allergénnel való találkozás provokálja a bőrtüneteit.

Csecsemő és kisdedkorban a tej-tojás-szójafehérje allergia a leggyakoribb. Gyermekkorban a légúti allergizálódás a jellemző. A higiénia hipotézis szerint a kevesebb baktériummal való találkozás kisgyermekkorban elősegíti az allergiás immunválaszt. A városi lakókörnyezetben kevesebb mikróbával találkozunk. A lipid hipotézis szerint, az étkezési szokások változása elősegítette az atópiás betegségek kialakulását és allergia hajlamot okoz. Genetikai hajlam is igazolt a háttérben. Mindkét szülő atopias dermatitise esetén a gyermeknek is nagyobb esélye van a betegségre. Az epigenetika a környezeti hatások génműködésre ható szerepét és ennek öröklődését vizsgálja. Környezeti hatásra a génműködés változik, közben a DNS nukleotid sorrendje állandó.

Diagnózis és kezelés

A keratosis pilaris könnyen felismerhető a bőrgyógyász számára a tipikus tünetekből. Általában elég csak ránéznie az érintett területre, orvosi vizsgálatra a legtöbbször nincs is szükség. Ritkán mikroszkópos vizsgálatot végezhet a bőrmintán, ha felmerül, hogy valamilyen egyéb bőrprobléma is állhat a háttérben. Ha mégis kétségek merülnek fel, allergiateszt vagy biopszia végezhető annak érdekében, hogy biztos legyen a keratosis pilaris diagnózisa.

Bár nincs végleges gyógymód, megfelelő bőrápolással sokat tehetsz a javulásért. Ha viszont a panaszok nem csillapodnak, vagy bizonytalan vagy abban, hogy valóban keratosis pilarisról van-e szó, bőrgyógyász felkeresése javasolt. És a leglényegesebb: ne piszkáld, ne kapard, ne nyomkodd - ezek a dudorok nem gyulladtak, nem fertőzőek, és semmi keresnivalójuk nincs a körmeid alatt.

Otthoni kezelési tippek

Az otthoni, rendszeres bőrápolás és odafigyelés a legnagyobb fegyverünk. Az ápolási rutin a száraz bőr ápolásához hasonló.

• Hidratálás: Nagyon fontos a megfelelő hidratáló krém rendszeres használata keratosis pilaris esetén. Lehetőleg illatanyag mentes krémet válasszunk. Ne legyen túl zsíros sem, inkább könnyedebb lotion formulájú hidratálókkal próbálkozzunk! A karbamid (urea) a bőr természetes hidratáló hatóanyaga, külsőleg alkalmazva mélyhidratáló hatású, csillapítja a viszketést, segíti a sejtek regenerálódását és hámlasztó hatású.
• Hámlasztás: A keratosis pilaris kezelésében segítségünkre lehetnek az AHA (alfa-hidroxisav) és a szalicilsav (BHA) tartalmú hámlasztók. A BHA tulajdonsága, hogy a bőr mélyebb rétegeiben képes kifejteni gyulladáscsökkentő és bőrmegújító hatását. Az AHA savak közül a glikolsav és a tejsav ajánlott. Fontos, hogy a hámlasztókat mindig rendeltetésszerűen, a gyártó utasításainak megfelelően használjuk!
• Óvatos zuhanyozás: Érdemes kerülni a hosszú, forró ülőfürdőket, helyette inkább válasszuk a langyos vízzel történő zuhanyzást. A szárító hatású tisztálkodó szereket kerülni kell. Megfelelő illatmentes emulziókkal, fürdőolajjal a bőr zsírsavköpenye már a fürdés során regenerálódik.
• Ne vakarjuk: Tilos kaparni, vakarni a keratosis pilaris által érintett bőrfelületeket! Ezzel további gyulladásokat, fertőzéseket okozhatunk és komolyabb bőrproblémák is létrejöhetnek.
• Öltözködés: Célszerű pamut ruházat viselése.

Orvosi és professzionális kezelések

Amennyiben az otthoni kezelés nem használ, kérjük bátran szakember segítségét!

• Kémiai hámlasztás: Ez a már említett szalicil-, glikol- vagy tejsav tartalmú krémekkel érhető el.
• Hydroabrázió: A kezelés a bőr természetes önmegújító, önregeneráló folyamatait éleszti fel, gyakran alkalmazzák túlzott szaruképződéssel járó állapotokban, mint például a keratosis pilaris. A kezelés minden bőrtípus esetében alkalmazható.
• Vényköteles retinoidok: Az általa felírt gyógyszer magában foglalhatja a vényköteles retinoidot, amelyet négy héten keresztül kell alkalmazni az érintett területen.
• Lézeres kezelés: Gyulladt, vörös bőr esetén a bőrgyógyász lézeres kezelést alkalmazhat.

tags: #hyperkeratosis #follicularis #kisgyerek