John T. Jost, a New York University professzora, a rendszerigazolás elmélet kidolgozója, a világ egyik legismertebb, legtöbbet publikáló és legmeghatározóbb szociálpszichológusa. Több mint 25 éve dolgozik a rendszerigazolás elméletén, amelynek alapjait Mahzarin Banaji diákjaként, a Yale Egyetemen kezdte el kutatni. Az elmélet arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért fogadják el az emberek a társadalmi status quo-t, még akkor is, ha az nem feltétlenül szolgálja az érdekeiket.
Korábban a társadalompszichológiai elméletek elsősorban az egyéni önigazolásokat (önbecsülésük védelmezése) és a csoportidentitás védelmét vizsgálták. Jost és kollégái azonban felismerték, hogy léteznie kell egy ennél átfogóbb tendenciának is: a rendszerigazolásnak, amelynek révén az emberek elfogadják és védelmezik a társadalmi rendszereket, amelyekben élnek.
Mi a Rendszerigazolás?
A rendszerigazolás nem egyetlen, egységes rendszert jelent, hanem sokféle társadalmi alrendszert ölel fel. Ide tartozik a család, a munkahely, a gazdasági és politikai intézményrendszer, a vallási szervezetek, valamint a társadalmi nemek által meghatározott rendszerek is. A körülöttünk lévő emberek, családtagjaink és barátaink is ezekre a rendszerekre támaszkodnak. Így érthető, hogy bizonyos mértékig mindannyian részt veszünk a rendszerigazolás folyamatában. Vannak, akik lelkesebben, míg mások kritikusabban viszonyulnak a társadalmi rendszerekhez, és nem mindenki igazol egyformán minden rendszert.
A rendszerigazolás pszichés igényeket elégít ki: biztonságérzetet ad és a társadalom tagjává avat bennünket. Ha hiszünk az intézményrendszer, a társadalmi berendezkedés legitimitásában, akkor határozottabbnak érezzük a jövőt és nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Egyes rendszerek, mint például a rendőrség, kifejezetten a védelem céljából jöttek létre. A különféle rendszerek igazolása lehetővé teszi, hogy közösséget érezzünk szüleinkkel, tágabb családunkkal és általában véve a társadalom főáramával.
A Rendszerigazolás és a Politikai Aktivizmus
A politikai aktivizmus kérdése jól megvilágítja a rendszerigazolás működését. Sokan nem vesznek részt politikai aktivizmusban, mert nem értik, miért lenne fontos megváltoztatni a társadalmi berendezkedést. Több tanulmány is vizsgálja, hogyan működik a rendszerigazolás különböző társadalmi kontextusokban.
A Rendszerigazolás Magyarországon és az USA-ban
A kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon és más posztszocialista országokban (például Lengyelországban és Csehországban) alacsonyabb a rendszerigazolás mértéke, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. Ez részben a kommunista rendszer öröksége lehet: az emberek nem bíznak a rendszerben, és nem hiszik, hogy a hatóságok az ő javukat szolgálnák. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a rendszerigazolás magasabb szintű, bár az amerikaiak gyakran kritizálják saját országukat belülről, de külföldön hajlamosak védeni azt.
A Rendszerigazolás Erősségét Meghatározó Tényezők
A rendszerigazolás erőssége bizonyos körülmények esetén változhat. Ha az emberek úgy érzik, hogy valami fenyegeti a status quo stabilitását vagy legitimitását, akkor hajlamosabbak a rendszer védelmére. Ez különösen igaz akkor, ha a fenyegetés kívülről érkezik. Például, ha egy idegen kritizálja az adott társadalmi rendet, az emberek gyakran védelmükbe veszik azt.
Minél jobban hiszik az emberek, hogy az életben elért eredményeiket kizárólag a társadalmi viszonyok határozzák meg, és nincs más mód az igényeik kielégítésére, annál valószínűbb, hogy rendszerigazoló álláspontot foglalnak el. Továbbá, ha az emberek elhiszik, hogy az adott társadalmi berendezkedés szükségszerű, elkerülhetetlen és megváltoztathatatlan, akkor erősebb rendszerigazolást mutatnak.
Mit Tanulhatunk ebből az Átlagpolgár?
Fontos óvatosnak lennünk abban, hogy melyik társadalmi rendszert igazoljuk és miért. Alaposan át kell gondolnunk, hogy valóban jók, legitimek és igazságosak-e azok a rendszerek, amelyek mellett elköteleződünk. A kutatások azt mutatják, hogy az emberek igazságtalan rendszereket is igazolhatnak, és ehhez olyan érveket találnak, amelyeknek semmi közük a rendszer minőségéhez. Ez problémusos lehet, hasonlóan ahhoz, mintha valaki egy bántalmazó kapcsolatban maradna.
Az embereknek tudniuk kellene, hogy bizonyos társadalmi és pszichológiai tényezők arra késztetnek bennünket, hogy lojálisak legyünk a fennálló társadalmi renddel. Ezért nem lehet a rendszerigazolást mint olyat egyértelműen jónak vagy rossznak tekinteni. Teljesen értelmes döntés lehet egy olyan társadalmi berendezkedés védelmezése, amely alapos megfontolás után is hasznosnak és jónak tűnik az emberek számára. Jost professzor például a liberális demokráciát tartja jobbnak az illiberális, nem-demokratikus alternatíváknál.
Rendszerkritika és Környezetvédelem
Jost új könyvében, az "A Theory of System Justification" című művében arról is ír, hogy a kapitalista gazdasági modell melletti elköteleződésünk, vagyis a rendszerigazolás mechanizmusai hogyan járulnak hozzá a cselekvésképtelenségünkhöz a környezetvédelem terén. A gazdasági rendszer igazolása oda vezethet, hogy az emberek tagadják vagy jelentéktelenítik a környezeti problémákat, vagy abban bíznak, hogy egy technológiai újítás majd megoldja azokat. Jost szerint ez csupán vágyálom, amely arra szolgál, hogy védelmére kelhessünk a gazdasági mechanizmusoknak és a természeti környezethez való hagyományos viszonyunknak. Ha nem leszünk képesek kritikusan szemlélni a status quo-t, akkor a jövő generációi hatalmas problémákkal szembesülhetnek.
10 pszichológiai védekező mechanizmus
Együttműködés az ELTE-vel
John T. Jost professzor szoros együttműködésben dolgozik az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének munkatársaival 2010 óta. Kapcsolata Hunyady György professzorral William J. McGuire, Jost PhD-témavezetőjének segítségével indult. Jost 1994-ben járt Magyarországon, és ekkor vette fel a kapcsolatot Hunyady professzorral. Később, 1999-ben, Hunyady György meghívására vett részt egy magyarországi konferencián, ahol megismerkedett Hunyady Orsolyával, akit később feleségül vett. Az évek során Jost professzor számos szemináriumot és előadást tartott az ELTE-n és a CEU-n, és szoros szakmai kapcsolatot alakított ki a magyar kutatókkal.
Jost professzor nagyra értékeli a megtiszteltetést, hogy az ELTE díszdoktorává avatták, akárcsak korábban PhD-témavezetőjét, William J. McGuire-t. Ez a cím szerinte egyúttal szerénységre is int.
tags: #hunyady #gy #rendszerigazolas #es #rendszerkritika