Gyermekünk fejlődésének egyik meghatározó pillanata, amikor az anyatej mellett új ízekkel ismerkedhet meg. A két legfontosabb kérdés, hogy mikor és milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a hozzátáplálást. Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki?
Az ideális időpont a hozzátáplálás megkezdéséhez
A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább azonban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) 2017-es ajánlása alapján a csecsemők hozzátáplálását nem javasolja a 4. hónap (17 hetes kor) előtt elkezdeni, de azt is megemlíti, hogy ne halasztódjon el a 6. hónap (26. hét) után. Hazánkban a legelterjedtebb ajánlás, hogy a hozzátáplálás megkezdésével várjuk meg a baba 6 hónapos korát. A WHO ajánlása szerint a csecsemőknek 0-6 hónap között a kizárólagos szoptatás az optimális táplálás. Ez a biológiai norma. Ez idő alatt sem vízre, sem teára, sem más kiegészítésre nincs szüksége a babádnak. Az anyatej minden szükségletét fedezi az első félévben. A szilárd ételek evésére tehát 6 hónapos kortól kezd készen állni. Más ajánlások a betöltött 5 hónapos kort jelölik meg. Nincs tidztán kőbe vésett időpont, vannak egyéni különbségek. Ugyanúgy, mint a mozgásfejlődésében. Több vizsgálat és több ajánlás (WHO, UNICEF, AAP) szerint azonban a fél éves kor az alsó határ. A legtöbb csecsemő bélrendszere ennél korábban még nem áll készen arra, hogy mást is emésszen anyatejen kívül. Sőt, ha idejekorán kap egyéb táplálékot, akkor az káros a baba egészségére. Éppen ezért arra a kérdésre, hogy mit ehet a 3-4 hónapos baba egyértelműen az a válasz, hogy anyatejet vagy annak hiányában tápszert. Szilárd ételt biztosan nem. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik. A 4 hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. A nem megfelelő gyarapodásnak sok oka lehet (rejtett fertőzés, allergia, rossz szoptatási gyakorlat, evési vagy szopási sztrájk, cumizavar, csökkent tejmennyiség…). Az idejekorán megkezdett hozzátáplálás az eredeti okot nem oldja fel és a babád éretlen emésztőrendszerét megterheli. Másrészt a hozzátáplálás kezdetben csak kóstolgatás, ismerkedés az ízekkel.
Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében. Kezdetben a legideálisabb időpont a dél körüli, szoptatás utáni időszak. Fontos hangsúlyozni, hogy a hozzátáplálást nem a szoptatás helyett, hanem azt kiegészítve kell megkezdeni. Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a déli órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”
A hozzátáplálásra való készülés - jelek, amikre figyelni kell
Gyermekünk testbeszéde is sokat elárulhat. Az alábbi jelek arra utalhatnak, hogy elérkezett az idő a hozzátáplálás megkezdéséhez: fokozott érdeklődéssel figyeli étkezéseinket, próbálja utánozni a rágást, kóstoltatáskor nyelvével nem tolja ki a falatot, képes megtartani magát ülő helyzetben, ha a kanál megérinti a száját, kinyitja, felfedezi a kezeit és az ujjait, képes irányítani a fejét. Ezek közül nem kell mindnek teljesülnie ahhoz, hogy elkezd a kóstoltatást. Az életkor, hogy legalább megtámasztással (az öledben) tudjon ülni, valamint a nyelvkilökő reflex megszűnése elengedhetetlen. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a baba már nem tolja ki a nyelvével a szájába kerülő ételt, hanem a garat felé továbbítja és lenyeli. Fontos az is, hogy a baba szívesen elfogadja azt, amivel kínálod. Nem mindig és nem mindent, de legalább bizonyos ételekből egy-két kanállal vagy falattal kíváncsian kóstolgasson. Érdeklődve nézze, hogy ti mit esztek és kifejezze, hogy ő is szeretné kipróbálni. Ha rendszeresen és kizárólag tiltakozik az étel ellen, akkor vagy nincs még itt az ideje a hozzátáplálásnak a számára vagy valami érzelmi vagy fizikai probléma van a háttérben. Fogak nélkül, ínnyel is tud enni egy baba. Valamint a kezdeti kóstolgatások során egy ideig az is teljesen normális, hogy a pelenkában emésztetlenül látod viszont az ételt. Az pedig, hogy meg tudja markolni és a szájába tudja tenni a falatot fontos azért, mert az önállóságot lehetővé teszi.
Az immunológiai ablak és az allergén bevezetésének szerepe
Az immunrendszer fejlődése során a 4-7 hónapos kor közé esik egy olyan sajátos periódus (immunológiai ablak), amikor különösen kedvezőek a viszonyok - a szervezet számára idegen anyagnak számító - táplálékfehérjék elfogadására. Az elfogadás jele az immunológiai tolerancia, az elutasítás ebben az esetben az allergia létrejötte. Az ételallergiák megelőzéséért sokat tehetünk, ha az allergizáló összetevőket később vezetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családokban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. A korai, 4-6 hónapos korban történő allergén bevezetés (pl. földimogyoró, tojás, hal, tejfehérje, szója, dió, mandula, stb.) a szakirodalmak szerint csökkentheti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét. A glutén bevezetése az étkezésbe: Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént az élet 17. és 24. hete között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú élelmiszerek fokozatos bevezetésével a lisztérzékenység, vagyis a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.
A táplálék megválasztása és összeállítása
Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti a sárgarépa, az őszibarack, a burgonya és a sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek - hasmenés, hasfájás, kiütések - kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk. A kezdeti kudarcok után ne csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltassuk meg a picivel. Sose erőltessünk olyan ízeket és táplálékokat, amit a baba nem fogad el, hiszen ezzel csak árthatunk neki. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát.
A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség. A cukrot, a mesterséges édesítőszereket és adalékanyagokat, valamint a magas zsírtartalmú ételeket - tehát amelyek egy felnőtt szervezet számára sem szükségesek - kerüljük!
A tehéntej fogyasztására nincs szüksége egy gyereknek az első évben. Mivel a tehéntej gyakran okoz allergiát, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.
A vasban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a vörös húsok (disznó, marha) és a máj, valamint a zöldségek közül a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek. Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. többet egyen belőle. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni.
A hozzátáplálás módszerei és a folyadékbevitel
A "hagyományos" pürés hozzátáplálás során a kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Például banán, avokádó, barack, párold brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.
A BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. kevésbé fűszerezett, sózott ételek).
Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.
Gyakori kérdések és tévhitek
Miért hányhatja ki? Láttam, hogy nem igazán ízlik neki a főzelék. Kicsit később anyatejet evett, de alvás közben kihányt mindent. Mi lehet a hányás oka? Miért nem hízik? Egy hét alatt szinte semmit nem hízott, de amúgy nagyon nyugodt! Van okunk az aggodalomra? Miért nem gyarapodik rendesen? Vannak nagyobb étkű babák, és vannak akik szinte csipegetnek, mégis szépen, egyenletes ütemben fejlődnek. Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd. Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.
Az rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja. Mit és mikor adjon a gyermekének? Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára. Ráadásul ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja. Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. Használhatsz táblázatokat, ha neked biztonságot adnak, de nem feltétlen szükséges ahhoz, hogy megfelelően tudd táplálni a babádat. Az ételek bevezetésének sorrendje rugalmas. Kultúránként és kontinensenként különbözik. A kutatások és vizsgálatok a mai napig sem adnak egyértelmű választ.
Ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. Amikor enni tanul a baba, nem csak a tápanyagok miatt kínáljuk a finom falatokkal. Az evés valójában a legösszetettebb fizikai feladat, amelyet egy ember végezhet. Evés közben felhasználjuk a test összes szervrendszerét: az agyat és a koponyaidegeket; a szív és az érrendszert; a légzőszervi, endokrin és anyagcsere-rendszereket; a test összes izmát és az egész gyomor-bél traktust. Csak a nyeléshez szükséges 26 izom és hat koponyaideg. A baba öt-, ill. hathónapos kora után az evés valójában már tanult viselkedés. A szülő segíti vagy éppen hátráltatja ebben, ő a kapocs.
HOZZÁTÁPLÁLÁS - MIT, MIKOR ÉS HOGYAN EGYEN A BABA?
A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre. Ne erőltessük, ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség.
tags: #hozzataplalast #mikor #kezdtetek #el