A hozzátáplálás útvesztői: hogyan támogassuk babánk egészséges fejlődését?

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? Ez a cikk a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül, és igyekszik segítséget nyújtani a felmerülő kérdések megválaszolásában.

Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”. Bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónaptól javasolt. A hozzátáplálás betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni).

Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Azért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5-6 hónapos kor, mert nagyjából ebben az időszakban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye.

A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődéséhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.

Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

A hozzátáplálás módjai: pürés vagy falatkás?

A hozzátáplálás során rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család.

Hagyományos pürés hozzátáplálás

A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti.

Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.

BLW (Baby Led Weaning) - Falatkás hozzátáplálás

Ez a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során).

Milyen alapanyagokat mikor adjunk?

Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.” A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.

Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését. Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké).

Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani.

Vasban gazdag ételek

A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát. Mik lehetnek ezek? Az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértünk. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. 50-100 gramm ételt egyen.

Mely ételeket kerüljük?

• Tehéntej: 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját).
• Méz: Szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
• Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek: Fogyasztása sem ajánlott.
• Édeskömény: Se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslé: A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Hozzáadott só és cukor: Kerülendő.

Allergének bevezetése

Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb., azonnal fordulj orvoshoz.

Az allergének bevezetésének ajánlása jelenleg átalakulóban van, már, ami a hazai ajánlásokat illeti. A régebbi ajánlások a késleltetett bevezetést javasolták az allergénekkel kapcsolatban (pl. a tehéntej, tojás, hal, földimogyoró, olajosmagvak stb.). Ezzel szemben a legújabb nemzetközi állásfoglalásban leírtak szerint, a késleltetett bevezetés fokozhatja a táplálékallergiák kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően az allergének bevezetésének meg kell vagy kellene történnie egészséges babáknál még az első születésnap előtt.

Természetesen arra is kitér az állásfoglalás, hogy ezt csak akkor ajánlatos ennek megfelelően végrehajtani, ha a baba nem tartozik az ún. magas allergiakockázatú csoportba. A földimogyoró bevezetése a jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni.

A glutént is kaphatja a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan.

Hozzátáplálási táblázatok és ajánlások

Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára.

Ráadásul ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja. Olyan értelemben is segítség lehet, hogy egyes alapanyagokra, receptötletekre jobban felhívja az anyukák figyelmét. Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

A legtöbb eltérést a különböző országok ajánlásai között fogod találni. Hogy miért lehet igaz ez is és az is? A különböző éghajlati öveken más-más zöldségek gyümölcsök teremnek meg. Fontos szempont az is, hogy mindig tartsuk szem előtt, hazánkban mely zöldségek, gyümölcsök a szezonálisak, és főleg ezeket célszerű előtérbe helyezni a bevezetésekkor. Természetesen ma már szinte minden alapanyagot beszerezhetünk a boltok polcairól, így ha ezeket amúgy is fogyasztja a család, akkor érdemes a babát is megismertetni az ízekkel, hiszen közös étkezéseken találkozni fog vele.

Már csak azért sem, mert nem létezik olyan táblázat, amelyet bármilyen magyarországi vagy világszervezet jóváhagyott volna, ezért szigorúan követni volna ajánlatos. Miért vannak mégis hónapokra bontva az alapanyagok? Azért, hogy segítsék a szülőket, így ezt betartva kisebb valószínűséggel jelenik meg nem kívánt reakció vagy hasfájás, stb. Természetesen vannak olyan élelmiszerek, melyek bevezetési időpontját szigorúbban kell venni (pl. cékla, tej stb.) de ennek oka kizárólag a baba biztonsága.

Folyadékpótlás a hozzátáplálás során

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség.

Milyen víz legyen? Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának. Fontos, hogy az étkezések mellé nincs szükség másra, mint tiszta vízre - ne szoktasd rá a babát a cukros ivólevekre!

Tippek és eszközök a hozzátápláláshoz

Az ételkészítéshez, fagyasztáshoz, porciózáshoz, valamint az etetéshez, evéshez is szükségünk lesz néhány eszközre. Például: botmixerre, turmix gépre, pároló gépre (ennek hiányában esetleg egy külön edényre és pároló betétre), előkére, kanalakra, műanyag tányérra, pohárra, megfelelő etetőszékre és természetesen friss alapanyagokra.

Van, hogy 10-15 alkalom is kell, hogy a baba megbarátkozzon az új étellel. Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól.

Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!

Fulladásveszély és megelőzése

Fulladásveszélyes minden olyan tárgy, amely a gyermek torkába akadhat, elzárva a légutakat, és megnehezítve vagy lehetetlenné téve a légzést. Lehet, hogy te is találkoztál már többféle listával, hogy mely ételek fulladásveszélyesek, illetve hogyan lehet - kell elkészíteni őket, hogy csökkenteni tudd a kockázatot. De a valóság az, hogy bármilyen étel fulladást okozhat bármely ételkorban még akkor is, ha megfelelően és biztonságosan tálalod őket!

Fontos, hogy már a kezdetektől egy rendszert alakítsunk ki. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.

WHO ajánlások a kiegészítő táplálásra

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új útmutatót adott ki a 6-23 hónapos csecsemők és kisgyermekek kiegészítő táplálására vonatkozóan. Kiegészítő táplálásról akkor beszélünk, amikor az anyatej vagy az anyatej helyettesítőként szolgáló más tejalapú élelmiszerek önmagukban már nem elégítik ki a csecsemő energia- és tápanyag szükségletét, ezért szükségessé válik egyéb táplálékok bevezetése az étrendjükbe.

A WHO iránymutatása - amely figyelembe veszi mind a szoptatott, mind a nem szoptatott gyermekek szükségleteit - globális, normatív, bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz az alacsony, közepes és magas jövedelmű országokban élő 6-23 hónapos csecsemők és kisgyermekek kiegészítő táplálására vonatkozóan.

• Ennek az ajánlásnak a megvalósításához minden szoptató nőnek támogató környezetre és segítségre van szüksége.
• 12-23 hónapos kor között: a nem szoptatott 12-23 hónapos kisgyermekek számára állati tej adandó. A tejtermékek, beleértve a folyékony állati tejet is, a változatos étrend részét képezik, és hozzájárulhatnak a megfelelő táplálkozáshoz. Ha a 6-11 hónapos csecsemőket állati tejjel etetik, teljes zsírtartalmú tejet kell használni.
• Az anyatejben lévő vas biológiailag jól hasznosul, de egyes csecsemőknél fennállhat a vashiány kockázata, különösen, ha koraszülöttek vagy kis súlyúak voltak.
• Alapvetően fontos, hogy az állati eredetű élelmiszerek, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a diófélék, hüvelyesek és magvak rendszeresen szerepeljenek az étrendben, mivel a gabonafélékhez képest összességében nagyobb a tápanyag sűrűségük.
• A keményítő tartalmú alap élelmiszereket minimalizálni kell. Ezek gyakran a kiegészítő táplálékok nagyobb részét teszik ki, különösen az alacsony ellátottságú területeken, de nem biztosítanak olyan minőségű fehérjéket, mint az állati eredetű élelmiszerek, és nem jó forrásai a kritikus tápanyagoknak, például a vasnak, a cinknek és a B12-vitaminnak. Sok közülük olyan anti-tápanyagokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a tápanyagok felszívódását.
• A gabonafélék közül a teljes kiőrlésűeket célszerű előnyben részesíteni, a finomítottakat pedig minimalizálni kell.
• A 6-23 hónapos gyermekeket ajánlott válaszkészen etetni, ami a következő meghatározást jelenti: "olyan etetési gyakorlat, amely arra ösztönzi a gyermeket, hogy önállóan, az élettani és fejlődési szükségleteire reagálva egyen, ami ösztönzi az étkezés önszabályozását és támogathatja a kognitív, érzelmi és szociális fejlődést".

tags: #hozzataplalasi #tablazat #doc