A vércsoport öröklődés egy genetikai folyamat, amely meghatározza azt, hogy egy gyermek milyen vércsoporttal fog rendelkezni a szülei alapján. A vércsoportokat olyan specifikus fehérjék és szénhidrátok határozzák meg, amelyek a vörösvértestek felszínén találhatók. Az emberi vércsoportokat több rendszerbe sorolják, de a legismertebb az AB0 vércsoport-rendszer és az Rh-rendszer. Az emberi vércsoportok többféleképpen osztályozhatók, és szinte annyiféle létezik, mint ahány babáknak készült termék elérhető a piacon. A két legfontosabb rendszer azonban az AB0 vércsoportrendszer és az Rh-rendszer. Az Rh-rendszer további kategóriát ad hozzá, az Rh-faktort, amely lehet Rh pozitív (Rh+) vagy Rh negatív (Rh−).
Bár az AB0 és az Rh-rendszer a legismertebbek, a tudomány ennél sokkal több vércsoportrendszert is azonosított. Több mint 30 különböző vércsoportrendszer létezik, amelyeket a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság (ISBT) is elismer. Ezek a vércsoportrendszerek orvosi szempontból különösen fontosak lehetnek speciális esetekben, például szervátültetések során vagy ritka betegségek esetén. A vércsoportrendszerek olyan kategóriák, amelyeket az emberi vér vörösvértestjeinek felszínén található antigének alapján határoznak meg. Ezek az antigének genetikai öröklődés útján adódnak át a szülőktől a gyermekeknek. Ha valaki nem kompatibilis vért kap, akkor olyan immunreakció alakulhat ki, ami akár életveszélyes is lehet.
A vércsoportrendszerek nemcsak a vérátömlesztéseknél és a transzfúziós gyakorlatban játszanak szerepet, hanem az orvosi diagnosztikában és bizonyos betegségek iránti hajlam vizsgálatában is fontosak. Egyes vércsoportok például kapcsolatba hozhatók bizonyos fertőzésekkel vagy betegségekkel.
Az AB0 és Rh rendszerek öröklődése
Az AB0 vércsoportrendszer Karl Landsteiner osztrák tudós 1901-ben történt felfedezésére vezethető vissza. A nullás vércsoportba tartozó emberek univerzális véradók, ami azt jelenti, hogy bárkinek adhatnak vért, hiszen nincsenek antigénjeik. Az AB0 rendszer esetében a vércsoportot két allél (A, B vagy 0) határozza meg, amelyeket a szülők adnak át gyermeküknek. A 0-s vércsoport recesszív, vagyis csak akkor jelenik meg a gyermekben, ha mindkét szülőtől 0-s allélt örököl. Ezzel szemben az A és B allélek dominánsak, így, ha valaki A0 vagy B0 genetikai állományt örököl, akkor A vagy B vércsoportja lesz.
Az Rh vércsoportrendszer az emberi vér egyik fontos jellemzője, amely az RhD antigén jelenlétén vagy hiányán alapul. Az Rh faktor öröklődése szintén genetikai törvényszerűségek szerint zajlik. Az Rh+ allél domináns az Rh− alléllel szemben, ami azt jelenti, hogy ha az egyik szülő Rh pozitív, a másik pedig Rh negatív, akkor a gyermek nagyobb eséllyel örökli az Rh+ vércsoportot. Amennyiben mindkét szülő Rh negatív, a gyermek is biztosan Rh negatív lesz.
Az öröklődés szigorú genetikai szabályokat követ, és bizonyos táblázatokkal előre megjósolható, milyen vércsoporttal rendelkezhet egy gyermek. Az alábbi táblázat bemutatja a lehetséges vércsoport-kombinációkat a szülők vércsoportjai alapján:
| Szülők vércsoportja | Gyermek lehetséges vércsoportja (AB0) | Gyermek lehetséges vércsoportja (Rh) |
|---|---|---|
| A x A | A, 0 | |
| A x B | A, B, AB, 0 | |
| A x AB | A, B, AB | |
| A x 0 | A, 0 | |
| B x B | B, 0 | |
| B x AB | A, B, AB | |
| B x 0 | B, 0 | |
| AB x AB | A, B, AB | |
| AB x 0 | A, B | |
| 0 x 0 | 0 | |
| Rh+ x Rh+ | Rh+, Rh- | |
| Rh+ x Rh- | Rh+, Rh- | |
| Rh- x Rh- | Rh- |
Ez a táblázat másrészt segít meghatározni az Rh-faktor öröklődésének esélyét is. Ha az egyik szülő Rh pozitív, a másik pedig Rh negatív, akkor a gyermeknek 50% esélye van bármelyik Rh-faktor öröklésére. Összességében a vércsoport meghatározására szolgáló táblázat nemcsak a gyermek várható vércsoportját jelzi előre, hanem a vérátömlesztések és orvosi kezelések során is kiemelten fontos szerepet játszik.
Vércsoport-összeférhetetlenség terhesség alatt
A terhesség során a vércsoportok ismerete kiemelten fontos. A születendő magzat vércsoportja eltérhet az anyáétól, amelyet a női szervezet olykor testidegennek érzékel, és ellenanyagot termel ellene. Az AB0 rendszer szerinti összeférhetetlenség (tehát amikor például egy A vércsoportú anya méhében B vércsoportú magzat fejlődik) szerencsére ritkán okoz komoly problémát. Olykor előfordul a hemolízis nevű folyamat, amelynek eredménye az újszülöttkori hemolitikus betegség. Ennek során károsodnak a vörösvérsejtek, így (általában enyhe) vérszegénység, sárgaság alakul ki, ami rendszerint pár nap vagy hét elteltével magától gyógyul.
Hogyan befolyásolja az Rh-faktor a terhességet
Rh-összeférhetetlenség
Ennél sokkal nagyobb problémát okoz az úgynevezett Rh-összeférhetetlenség, ez is akkor, ha a negatív csoportba tartozó anyának pozitív gyermeke fogan. Az emberiség 85 százaléka Rh-pozitív vércsoporttal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a szervezetében megtalálható az úgynevezett D-antigén. Az Rh-negatív szervezet, ha D-antigénnel találkozik, immunreakcióval válaszol, és ellenanyagot termel. Mindez az első terhesség alatt még nem annyira erős folyamat, minden további várandósság során azonban nő az anyai szervezet védekező képessége. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak a kihordott terhességek számítanak, hanem azok is, amelyek vége vetélés vagy abortusz lett.
Az Rh-összeférhetetlenség akkor alakul ki, ha egy Rh-negatív anya Rh-pozitív babával terhes. Az Rh-inkompatibilitás miatt a nő immunrendszere reagál és Rh-antitesteket hoz létre. Amikor az RhD-negatív vérrel rendelkező nők RhD-pozitív vérnek vannak kitéve, általában RhD-pozitív csecsemő terhessége alatt, testük antitestek (fertőzés elleni molekulák) termelésével reagál az RhD-pozitív vérre. Ha szenzibilizáció történik, a következő alkalommal, amikor egy nő RhD-pozitív vérrel érintkezik, teste azonnal antitesteket termel. Ha egy nő RhD pozitív babával terhes, az antitestek átjuthatnak a placentán, ami a születendő csecsemőben rhesus betegséget okoz.
Az Rh-inkompatibilitás terhes nőknél nem okoz hatást. Ennek a hemolitikusnak a hatásai vérszegénység enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Ezek a hatások olyan szövődményeket tartalmazhatnak, mint például sárgaság, májelégtelenség és szívelégtelenség. A rhesus betegség súlyos esetei, ha nem kezelik, halvaszületéshez vezethetnek. Más esetekben agykárosodáshoz, vaksághoz, halláskárosodáshoz, tanulási nehézségekhez és látásvesztéshez vezethetnek.
Anyai-magzati vércsoport összeférhetetlenség okai
Korábbi terhesség megszűnésekor (szülés, vetélés), vagy jelen terhesség során történt fötomaternális transzfúzió alkalmával, amikor magzati vér kerül az anya keringésébe. Ezen kívül a következő esetekben alakulhat ki:
- vetélés, fenyegető vetélés, terhesség megszakítása
- méhen kívüli terhesség, mola hydatidosa
- magzat külső fordítása, amniocentézis, chorionbiopszia
- hasi trauma
- terhesség során fellépő vérzés a betöltött 6. terhességi héttől
- szülés
Amennyiben tehát a fentiek valamelyike bekövetkezik, magzati vörösvérsejtek kerülhettek az anya keringésébe. Ha a magzat RhD-pozitív vagy ismeretlen RhD tulajdonságú, 72 órán belül anti-D profilaxisban (injekció) kell részesíteni a kismamát a 6. betöltött terhességi héttől az Országos Vérellátó Szolgálat által közzétett, hatályos Transzfúziológiai Szabályzat értelmében.
A magzati vércsoport meghatározása és az anti-D profilaxis
Az anya vércsoportját már a terhesség legelején meghatározzák, és ha negatív, vért vesznek az apától is. Ha az ő vércsoportja pozitív, nagy az esély, hogy a magzaté is az lesz, és fokozott elővigyázatosságra lesz szükség. Az érintett nők, ha kell, már a terhesség 28. hetében, szülés után 72 órával pedig mindenképp megkapják az úgynevezett anti-D prolifaxis injekciót. Ez megsemmisíti az anyai vérkeringésbe került magzati vörösvérsejteket, így a szervezet elfelejti, hogyan kell ellenanyagot termelnie a D-antigén ellen. Jóllehet minden ember vére azonos összetevőkből áll, mégsem mindenki vére egyezik meg. A vércsoport meghatározása számos esetben igen fontos lehet, például apasági vizsgálat, diétázás precízebbé tétele, baleset, vértranszfúzió vagy egy tervezett bébi esetében.
A terhesgondozás során legalább kétszer megvizsgálják az ellenanyagszintet, és az anyai vércsoportot is ellenőrzik. Ilyenkor nem csak az Rh-ellenanyag jelenlétére derülhet fény, hanem a többi vércsoportrendszerhez kapcsolódó antitest megjelenését is kimutatják. A kevésbé ismert vércsoportok ellenanyagai többnyire nem váltanak ki problémát, az AB0 antitestek pedig bizonyos esetekben fokozott, elhúzódó újszülöttkori sárgaságot okozhatnak, amit a gyerek állapotának ismeretében lehet majd kezelni. Magzati korban az Rh-antitest megjelenése veszélyes. Erre akkor lehet számítani, ha Rh-negatív anyának Rh-pozitív magzata van, és a magzati vérsejtek valamilyen módon bejutottak az anyai vérkeringésbe, például vetélésnél, abortusznál és szülés alatt. Ebben az esetben a következő magzatot veszélyeztetné az anya szervezetében termelődő ellenanyag, ha az anya nem kapná meg időben (72 órán belül) az anti-D-oltást. Ha ez megtörténik, az újabb terhesség általában tiszta lappal indul, nincs szükség fokozott óvintézkedésekre.
Veszélybe kerülhet az első baba is, főleg, ha magzatvízvétel vagy más olyan beavatkozás történik a terhesség idején, ami az anya testén át hatol be a magzatba, illetve a méhlepénybe. Ebben az esetben is jár az anti-D a kismamának. Mivel ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy sérüléssel járó beavatkozás nélkül is kialakul ez az állapot, a biztonság kedvéért minden kismamánál elvégzik az ellenanyagszint-vizsgálatot. Ha magas ellenanyagszintet mérnek, ezután havonta ellenőrzik az értékeket, és a magzat fejlődését, állapotát is figyelik. Az ellenanyag ugyanis a méhlepényen keresztül a magzatba jutva károsítja a magzati vörösvértesteket, így vérszegénységet okoz.
Magzati vérszegénység diagnózisa és kezelése
A magzati vérszegénységre utaló jelek ultrahangvizsgálat segítségével észlelhetők: a szokásosnál több magzatvíz, a megnagyobbodott máj gyanújel lehet, súlyos esetben pedig a testüregekben folyadék halmozódik fel. Biztos diagnózist magzatvízvétellel állíthat fel az orvos. Ha a magzatvíz sok bilirubint (epefestéket) tartalmaz, ez a vértestek bomlására utal. A magzatvízvétel kockázatos eljárás, ráadásul egy leletből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ehhez több beavatkozásra is szükség van. A vizsgálatsorozatot tehát csak akkor írja elő az orvos, ha erre alapos oka van.
A diagnózis másik módja, hogy vért vesznek a magzati köldökzsinórból. Ez a hasfalon keresztül bevezetett tűvel, ultrahang-irányítás mellett történik. A magzat állapotától függően több kezelési lehetőség is szóba jöhet. Ha már jó az esély a méhen kívüli életre, megindítják a szülést, vagy császármetszést hajtanak végre, és a babát méhen kívül kezelik. Szükség esetén vért kap az újszülött. Ha a magzat túl kicsi ahhoz, hogy megszülessen, méhen belüli vérátömlesztést végeznek, ultrahangvezérlés mellett. Előfordul, hogy ezt akár háromszor is meg kell ismételni.
Az időben megkapott anti-D-injekció jelentősen csökkenti a veszélyeztetettek számát, de ha nem lenne ez a megelőzési forma, akkor is csak a nők egy százalékát érintené a probléma. Anti-D beadásával sem lehet nullára csökkenteni a problémás esetek számát, mivel a beadott immunanyag mennyiségét átlagos esetekre számítják ki.
tags: #hoygan #allapitjak #meg #a #magzat #vercsoportjat