Ez a cikk Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet és Pataki Márton közéleti és tudományos munkásságát mutatja be, kitérve politikai tevékenységükre, kutatásaikra és publikációikra. Kiemelt figyelmet kap a budapesti közéletben betöltött szerepük, valamint a kortárs irodalom és kultúra kutatásában elért eredményeik.
Közéleti tevékenység és politikai szerepvállalás
Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet és Pataki Márton neve számos esetben felmerült a budapesti közéletben és a politikai diskurzusokban.
Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba vitái
Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba aktív szereplői voltak a Fővárosi Közgyűlés 2017. október 18-i ülésének, ahol a Római-parti gát ügyében zajló vitában is részt vettek. Az ülésen felmerült az "óbudai gát" népszavazási aláírásgyűjtése is.
Tarlós István főpolgármester az ülésen elmondta, hogy Gy. Németh Erzsébet hozzám intézett kérdéseire a választ írásban megkapta. Horváth Csaba a vitában méltatlannak nevezte az előterjesztést, mondván, hogy "ez minden idők legpitiánerebb előterjesztése". Kiemelte, hogy az óbudai polgárokat be kellene vonni a döntésbe, és elítélte azt a folyamatot, ahol "önök itt pöffeszkedve döntsenek". Tarlós István erre reagálva kijelentette, hogy Horváth Csaba erkölcsileg elfogadhatatlan tevékenységét a jövőben a nyilvánosság elé tárja. Tarlós István hozzátette, hogy Gy. Németh és Horváth nemcsak egy nyári gátat szavaztak meg, hanem leszavazták két változatát is a Nánási úti fejlesztésnek, és ezzel "elképesztő hazug csúsztatás" történik.
Gy. Németh Erzsébet a DK képviseletében szintén kritizálta az ülés menetét, mondván, hogy "méltatlan a Fővárosi Közgyűléshez", hogy az előterjesztést csak az ülés kezdetén kapták meg. Szerinte a Fidesz "kétségbeesett kísérleteket" tesz az ellenzéki képviselők lejáratására, de a gát így sem fog megépülni, és ez a kérdés a 2018-as választási kampány egyik fő témája lesz.
Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az ellenzék kampánytémává próbálja silányítani az árvízvédelmi létesítmény kérdését. Megemlítette, hogy az óbudaiak 59 százaléka a Duna-parton való védekezést támogatja, és a legutóbbi fővárosi közgyűlési döntés is ezt erősítette meg.
Nem csitul a vita a római-parti gát körül
Politikai kiadások és közösségi média
Az Átlátszó 2019 tavasza és 2021 szeptembere között gyűjtött adatai szerint a politikusok Facebook-oldalaira 565 millió forintot költöttek. A kormányzó pártokhoz 149 politikus tartozik a vizsgált 463-ból.
Az egyik legnagyobb költő Karácsony Gergely főpolgármester, akinek kampányoldalára (EzaLényeg.hu) több mint 100 millió forintot fordítottak. Kocsis Máté parlamenti frakcióvezető, mint a legtöbbet költő fideszes politikus, a negyedik helyen szerepel a listán. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, valamint Nagy István földművelésügyi miniszter és Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke is jelentős összegeket költött.
Az alábbi táblázat bemutatja a legnagyobb Facebook-költő politikusokat 2019 tavasza és 2021 szeptembere között (összegek millió forintban):
| Helyezés | Név | Költség (millió Ft) |
|---|---|---|
| 1. | Karácsony Gergely | ~110 |
| 2. | Dobrev Klára | ~73 |
| 4. | Kocsis Máté | Nincs adat |
| 11. | Kálmán Olga | 8.167 |
| 12. | Hollik István | 7.609 |
| 13. | Dr. Nagy István | 7.144 |
| 14. | Donáth Anna | 6.731 |
| 15. | Keresztes László Lóránt | 6.722 |
| 16. | Potápi Árpád János | 6.697 |
| 17. | Győrffy Balázs | 6.463 |
| 18. | Lázár János | 6.117 |
| 19. | Márki-Zay Péter | 6.054 |
| 21. | Szabó Tímea | 5.592 |
| 22. | Sára Botond | 5.518 |
| 23. | Varga Judit | 5.440 |
Az ellenzéki politikusok azzal magyarázzák a Facebook-költéseket, hogy a magyar médiaviszonyok miatt ez az egyik fő csatorna, amin keresztül el tudják érni a választókat és üzeneteiket el tudják juttatni hozzájuk, ezzel javítva versenyhátrányukat.
Pataki Márton tudományos és irodalmi munkássága
Pataki Márton neve a kortárs irodalom és kultúra kutatásában is felmerül, különösen a Károli Gáspár Református Egyetem keretein belül végzett munkájában.
Kutatási területek és publikációk
Pataki Márton és munkatársai a párhuzamos, mégis eltérő közép-európai kultúrák regényeit vizsgálják az elmúlt, egymással összekapcsolódó, de ki nem beszélt, s így le nem zárt történelmi-politikai korszakok és napjaink fejleményeit a posztmodern irodalom nyelvszemléletének és stílusjegyeinek perspektívájából.
Közép-Európában a „létező szocializmus” fénykora és a rendszerváltás egyidőben zajlott a regényműfaj fejlődésének azon szakaszával, amikor a referenciális elvárásokat a nyelvi fordulat is tovább árnyalta. Az önmagára is reflektáló szöveget a középpontba helyező irodalomszemlélet térnyerése kronológiailag a szocializmus kifulladásával, majd a rendszerváltással egyszerre megy végbe, így ez az újfajta referencialitás ellentétes lesz a közép-európai országok hagyományosan nem csupán esztétikai, hanem etikai irodalomfelfogásával is.
A kutatócsoport évek óta szélesíti kutatásai területét, s ennek részeként kapcsolódni igyekszik több nemzetközi kutatáshoz. A posztmodern utáni korszak meghatározására számos kísérlet történik mind a magyar, mind az európai tudományban, mint például a "The epimodern condition" (2020, 2021) című angol nyelvű tanulmánykötetek.
Pataki Márton nevével számos publikáció és konferencia-részvétel is kapcsolódik, többek között:
- "The magical realistic anecdote. The chronotopic charasteristics of magical realism" (2019)
- "A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című művében"
- „Hol tör be az idegen hang?” Mándy és Krúdy szemléletmódjának rokonságáról és eltéréseiről"
- "Le chronotope du „tournant spatial”. A tér poétikája - A poétika tere. A századfordulós kisvárostól az ezredfordulós terekig a magyar irodalomban."
- "Tér, történelem és narráció. Láng Zsolt „áltörténelmi regényei” ürügyén a kisebbségi és a posztkoloniális elmélet tér-, illetve történetel-tapasztalatáról"
- "Performatív nyelv - groteszk test. Testképzet és nyelvfelfogás összefüggései Láng Zsolt Bestiarium Transylvaniae. A tűz és a víz állatai című regényében"
- "Átmenetdiskurzusok. Karácsony Benő és a kisváros poétikája"
- "Város és határ, térkép és labirintus. Mágikus realista történelem, in: Kortárs magyar kisebbségi irodalmak"
- "A történet térképe. Tér- és identitásképzetek Lengyel Péter Macskakő című regényében"
Kollektív munkák és szerkesztői tevékenység
Pataki Márton tagja volt a "Közép-Európa a komparatisztikában" (Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem-L’Harmattan Kiadó) című kötet szerkesztőbizottságának, amelynek szerkesztői között Ritz Szilvia, Papp Ágnes Klára, Ladányi István, Horváth Csaba és Varga Z. Zoltán is szerepeltek. Emellett társszerkesztője volt a "The epimodern condition - Tanulmánykötet" (2022) című kiadványnak Bouju, Emmanuel és Varga Z. Zoltán mellett.
Az „Eresszai észrevételek. Esszék, tanulmányok.” (zEtna, Zenta, 2013) című könyvfejezetben „A feltételesség szépsége. Az identitásképzés módozatai Dragan Velikić Domaszewsky-dosszié című regényében” címmel jelent meg írása. Ezen kívül számos cikk és tanulmánykötet szerzője, társszerzője, illetve szerkesztője.
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetések egyikének az osztálya. Olyan személyeknek ítélik oda, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá egyéb szakterületek terén - Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében - példamutató tevékenységet folytatnak. A kitüntetéseket minden esetben a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök vagy az adott miniszter felterjesztése és ellenjegyzése mellett. A 2016-os állásfoglalás szerint a hatályos jogszabályok nem biztosítják egy kitüntetés visszavonásának lehetőségét.
