Az emberi újszülött az úgynevezett hordozott utódok közé sorolható, vagyis feltételezhető, hogy néhány tízezer évvel ezelőtt őseink a testükön hordták újszülöttjeiket. Erre utal az újszülöttek veleszületett fogóreflexe is. Az ember biológiai evolúciója nem tart lépést társadalmi-szociális fejlődésével, a babák továbbra is édesanyjuk közelében érzik magukat a legjobban. Természeti népeknél a babák hordozása ma is gyakori.
Képzeld el, amikor egy pici lény világra jön. Számára természetes volt, hogy 9 hónapig egy meleg, ölelő, szűkös helyen ringatózott. Aztán hirtelen, egyik pillanatról a másikra megszűnik ez a béke, a biztonság, és a születéssel jön a sokk. Fények, zajok, érthetetlen érintések vagy a kemény kókuszmatrac. Az újszülött nem véletlenül érzi jól magát közel a mindig megnyugtató szívveréshez, anya finom illatában, esetleg közel a táplálékforrásként szolgáló cicihez, egybeforrva újra azzal, aki a világot jelenti számára.
A stressz, mint jelenség
A stressz eredetileg az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A stresszre stresszválasz érkezik, amelynek a célja a stresszforrás megszüntetése. Ez többletenergia felszabadítása, amely során leállnak a jelenleg futó és energiát igénylő folyamatok, mint pl. emésztés, keringés, immunrendszer, tanulás. A stressz pusztítja az idegsejteket, ami feledékenységet is okoz.
Egy baba számára számos tényező lehet stresszforrás. Az elsődleges az, mikor le van téve "távol" az anyjától, aki a biztonságot, élelmet, az életben maradást biztosítaná számára. A baba azonban nem képes önmagát ellátni és biztonságba helyezni. A baba stresszhormonszintje 3-6 hónapos kora között kezd kialakulni egészen 4 éves koráig, ahol stabilizálódik. Ha a babát pici korában kevés stressz éri (időben reagálunk jelzéseire, kielégítjük az igényeit), akkor a kortizol szintje alacsony marad. Ha a baba sokat sír, az anya nem tud időben segíteni, a stresszhormon szintje felszökik.
A sírás sokáig a baba egyetlen kommunikációs eszköze. A gyermekágy idején a legnagyobb kihívás, hogy kiismerjük a gyermekünket, hogy mikor mi az oka a sírásának. Éhes? Tiszta pelust szeretne? Nyomja a pocakját egy büfi? Fázik? Melege van? Zavarja a ruha? Ám ha minden fizikai szükségletét kielégítettük és még továbbra is sír, akkor valószínűleg a sírás oka lelki eredetű. A baba arra vágyik, hogy felvegyük, ringassuk, ott legyünk vele. Erre kiváló megoldás a hordozás.
A hordozás előnyei a baba számára
A hordozás az anya és gyermeke számára is sok előnnyel jár. A legfontosabb, hogy a baba folyamatosan biztonságban érzi magát a hordozó személy (leggyakrabban az édesanya) testén, hallja szívdobogását, folyamatos kontaktusban van vele. A hordozott gyermek a világot egészen más szemszögből látja, mint a kiságyban vagy járókában fekvők. Tulajdonképpen megfigyelhet mindent, amit az édesanya a mindennapi tevékenysége során végez, részese lehet a család életének, tapasztalatokat szerez. A hordozás segít abban, hogy a baba a világra nyitott, magabiztos kisgyermekké cseperedjen. Egy felmérés szerint a csecsemőknél csökkent a kortizol stresszhormon szintje, amikor gondviselőjük ringatta, simogatta őket, felvette velük a szemkontaktust, és nyugtatóan beszélt hozzájuk.
A hordozás során a gyermek egyensúlyérzékelő rendszere folyamatos ingereket kap, ezek pedig segítik az agy fejlődését, valamint a mozgásfejlődést. Mivel a baba teste viszonylag szorosan az anyáéhoz simul, izmai reagálnak az anyai test mozgása során létrejövő kis erőhatásokra, ezáltal az izomzat is folyamatosan fejlődik. Hordozás közben a babát jóval több inger éri, de közben meghagyja az elbújás lehetőségét is. A függőleges elhelyezkedés és az állandó mozgás miatt, továbbá a folyamatos testkontaktus eredményeként a hasfájás kialakulását is csökkentheti. Refluxos babáknál is megfigyelhető az állapotjavulás. Etetés után 30-60 perc függőleges helyzetű hordozás csökkentette a bukások számát, sőt a reflux is ritkábban alakult ki a hordozott babáknál.
Egy, a RIKEN Agytudományi Intézet kutatói által készített 2013-as tanulmány szerint a babák automatikusan egy mély, relaxációs állapotba kerülnek, amikor hordozzák, ringatják őket, ugyanis ez szabályozza az ideg-, a motoros-, a szív- és érrendszert. Egy kísérletsorozatban EKG-vizsgálatokkal megfigyelték több csecsemőnél, hogy a hordozás, ringatás hatására pulzusszámuk lelassul. Arra azonban érdemes odafigyelni, a baba mit szeret és mit nem, hogy valóban működjön ez a fajta stresszoldás.
Ha egy baba túl sokat fekszik a hátán, akkor kialakulhat a lapos fej szindróma, amit jobb ha elkerülünk. A hasra fektetés egy jó megoldás, ami azt sokáig nem minden baba szereti. Ilyenkor jön képbe a hordozás. Minél többet fordul elő, hogy függőleges helyzetben, magunkra kötve alszik a baba, annál kisebb az esélye a laposfejűségnek.
Egy izgalmas kísérletet végeztek arról, hogy hogyan hat a kötődési mintázat kialakulására a hordozás. Azt a pszichológiából már régóta tudjuk, hogy három féle kötődési mintázat lehetséges: biztonságos, ambivalens, bizonytalan. A szülő-gyermek kapcsolat és természetesen a gyermek további élete miatt is a biztonságos kötődésre kell törekedni. A mintázat kialakulását számos tényező befolyásolja, ezek egyike a hordozás. 49 anyát vizsgáltak meg mégpedig úgy, hogy 23 anyát arra kértek, hogy hordozza a babáját, 26 anya pedig csak pihenőszéket használt, nem hordozott. 13 hónapos korukban elvégezték a babákon az “idegen helyzet kísérletet”, amiből lehet következtetni a kötődési mintázatra és bizony-bizony a 23 hordozós anya babái között több volt a biztonságosan kötődő, mint a másik csoportban.
Korai oktatási források: Biztonságos kötődés
A hordozás előnyei a szülő számára
A hordozás az anya számára is sok előnyt rejt magában: nagy szabadságot ad, hiszen tulajdonképpen bárhová el tudunk így jutni, olyan helyekre is, amelyeket babakocsival nehéz megközelíteni. Ezen kívül szinte bármilyen házimunkát el tudunk így, a gyermekünkkel a testünkön végezni (ez alól talán csak a főzés és a vasalás lehet kivétel, de háti hordozással még ezek is megoldhatók). Eközben persze a gyermek is jól érzi magát, a hordozott babák kevesebbet sírnak, igényeiket finomabb eszközökkel is képesek anyjuk tudtára hozni. Nyugodtabb leszel, mert a legjobb helyen tudod a babádat, aki sírás helyett hatalmasakat fog aludni rajtad. A háztartástól kezdve a bevásárláson át mindent el tudsz végezni. A csend és a tisztaság valóban csodálatos idegsimítók.
Azáltal, hogy a hordozó tisztában van a hordozás gyermekére gyakorolt pozitív hatásaival, már elősegíti, hogy ő is belevágjon ebbe. Megtapasztalja, hogy a hordozás hatására jobban tud figyelni gyermekére, egyre hatékonyabban olvassa annak jelzéseit, ami által erősödik szülői kompetenciaérzése is, ez pedig visszahat a gyermekre. A gyermek hordozásával az apa is jobban be tud kapcsolódni a család életébe, intenzívebb kötődés alakul ki nemcsak anya és gyermeke, hanem apa és gyermeke között is, ami egy kisebb testvér érkezésekor megkönnyíti az anya átmeneti fokozottabb kivonódását a nagyobb gyermek gondozásából.
A szülés utáni depresszió egy komoly téma és cseppet sem olyan ritka, mint hisszük. A felborult hormonháztartás, a folyamatos kimerültség, a támogató környezet hiánya, a szülésélmény nehezebb feldolgozása mind-mind melegágya a depressziónak. Igazából nem maga a hordozás az, ami csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét, hanem a fizikai kontaktus. A testközelség mennyiségét vizsgálták a kutatók, két csoportra osztották az anyukákat. Az édesanyák kortizol szintje szignifikánsan csökkent a sokat összebújós csoportban. A kortizolt stresszhormonként is emlegetik és ha tartósan magas a szintje, az jól előre jelzi a szülés utáni depresszió kialakulását. De van ám, még egy jó hírem! Ha már kialakult a depresszió, akkor sem szabad abbahagyni a hordozást, az összebújást. A depresszió kezelése ezért is fontos, mert a baba testi és természetesen lelki fejlődésére is károsan hat.
Kinga arról számolt be, hogy számára a hordozás egy csoda: „Én igen nehezen tudtam »továbblépni« a szülés után, nehezen engedtem el a várandósság érzését. Valahogy úgy éreztem, olyan közel többé sohasem leszünk egymáshoz a kislányommal, mint addig. Most viszont, a hordozásnak hála még sokkal közelebb érzem magamhoz, főleg, hogy így hozzám tud bújni, átölel, és érzem kettőnk közt azt a harmóniát, amit a várandósság alatt végig.” Renáta szavai szívbe markolóak: „Számomra a hordozás nem csak segítség. Kerekesszékben ülök. Nagyon fontos volt nekem a kötődés mindenfajta megerősítése. Mivel elsőszülöttemet elvesztettem bölcsőhalál miatt, így most extrán meg akarok mindent élni, amit akkor nem tudtam.”
Hordozni nem csak az egészen pici babákat lehet, hanem a nagyobb, még ölbe vágyó gyerekeket is. Sőt, az ölelésnek és a ringatásnak a felnőttekre nézve is nyugtató hatása van, és segíthet a feszültségek, szorongások leküzdésében. Ezért a 2-3 éves kisgyermekedet is vedd fel, ültesd az öledbe és ringasd, vagy csak egyszerűen guggolj vagy térdelj le hozzá, öleld meg és próbálkozz ilyenkor egy kis hintázó mozgással.
A hordozóeszközök kiválasztása
Többféle hordozóeszköz közül választhatunk, a legelterjedtebbek talán a különböző hordozókendők és a kenguruk. A kendők többféle hosszban (az anya testalkatától, hordozási pozícióktól függően), típusban és anyagban kaphatók. Rengetegféle kötési mód ismert, a baba elhelyezkedhet elöl és az anya hátán is; feküdhet is, de gyakoribb a függőleges pozíció. Fontos, hogy a kendő minden oldalról megtámassza és viszonylag szorosan tartsa a baba testét, de sehol ne vágjon be; valamint hogy baba csípője és térde is hajlított tartásban legyen (ez segíti a csípőízület egészséges fejlődését). Nem ajánlott, hogy a gyermek kifelé forduljon hordozás közben, hiszen ez káros lehet a gerincre, mivel a hát természetellenes, homorú tartást vesz fel.
Ha úgy döntünk, szeretnénk jobban megismerkedni a hordozási módokkal, érdemes beiratkozni egy speciális tanfolyamra, vagy ellátogatni egy baba-mama klubba, ahol más szülőktől hasznos tapasztalatokra tehetünk szert.
A hordozás egy speciális formája a kenguru-módszer. Ilyenkor bőr-bőr kontaktusban pihen a szülők mellkasán az újszülött csöppség. Napi 6 óra kenguruzást hasonlítottak egy sztenderd inkubátorhoz és arra jutottak, hogy a sok testközelség hatására sokkal jobban fejlődtek, nőttek a babák és a súlyuk is nagyobb lett a vizsgálat végére. Az eddig leírt előnyöket igazából hordozó eszköz nélkül is élvezhetjük, hiszen a lényeg a testközelség. Kézben is tarthatjuk a babát, magunkhoz tudjuk ölelni a két karunkkal is. Ha valaki nem szeretne vagy nem tud hordozni, akkor is meg tudja adni a babának mindezt. Viszont (bármily’ hihetetlennek hangzik) megvizsgálták a kutatók, hogy mennyire fárasztó kézben hordozni hosszútávon. 16%-kal több energiát igényel a kézben hordozás az eszközökhöz képest.
Az alábbi táblázat összefoglalja a hordozás főbb előnyeit:
| Előnyök | Bébi számára | Szülő számára |
|---|---|---|
| Kötődés | Biztonságérzet, anya illatának bevésése, szívverés hallása | Erősödő szülői kompetencia, kötődés elmélyítése |
| Stressz csökkentés | Alacsonyabb kortizolszint, kevesebb sírás, nyugodtabb alvás | Nyugodtabb anya, csökkenő posztszülés depresszió esélye |
| Fejlődés | Agy és mozgásfejlődés támogatása, egyensúlyérzék fejlődése, laposfej szindróma megelőzése | Nincs közvetlen fizikai fejlődés, de az érzelmi jólét javul |
| Praktikusság | Kevesebb hasfájás és reflux, jobb hőszabályozás | Szabad kezek, könnyebb közlekedés, házimunka végzése |
| Tapasztalatszerzés | A világ megfigyelése anya szemszögéből, nyitottság | Nincs közvetlen tapasztalatszerzés, de a baba jóléte miatt a szülő is jobban élvezi a mindennapokat |
Hordozás betegség esetén
Kevés szívfájdítóbb dolog van annál egy kisgyermekes anya életében, mint az, amikor beteg a babája. Rossz nézni a kicsi szenvedését, hallgatni a fájdalmas sírását, nyöszörgését, és ebben az állapotban még a plusz, vagy hosszabb alvásoknak sem tudsz olyan őszintén örülni. A kisbabák, már pár hónapos kortól hajlamosak lebetegedni. Ilyenkor az anyai ösztönöd a legjobbat súgja: öleld a babádat, bújjatok össze egymással minél többet! Már az újszülötteknél is ezt ajánlják, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) szakmai anyagai is ezt támogatják.
A bőr-bőr kontaktus támogatja a picik légzését, a pulzusa egyenletesebb lesz, a keringése pedig stabilabb. A testkontaktus hatására termelődő oxitocin emeli az anya mellkasának bőrhőmérsékletét, így az anya a csecsemőjének a hőmérsékletét is tudja szabályozni. A testkontaktus ezen felül a stresszhormon szintjét is csökkenti. Az ölelés, bújás csökkenti a stresszt, megnyugtatja a babákat, sőt, még fájdalomcsillapító hatása is van. A szoros testkontaktus, a nyugalom segít abban, hogy a baba pihenni, aludni tudjon, ami megint csak hozzájárul a gyógyulásuk támogatásában. A hőszabályozásról fentebb már írtunk, és ahogy céloztunk rá, ami egy újszülöttnél működik, a nagyobbaknál is abszolút bevethető, át tudod venni a kicsitől a hőt, és még ha csak kicsivel is, de tudod csökkenteni a lázat, hőemelkedést. A kisgyerekes létben kevés az olyan komplex, és mindenre bevethető módszer, mint a hordozás, ezért is szeretjük annyira ezt az eszközt.
Stresszkezelés a mindennapokban
Miközben próbáljuk megismerni a saját babánkat, teljesen természetes az, ha nem tudjuk azonnal kitalálni, hogy most mi is lehet éppen a baja. A baba addig sír és stresszel, amíg nem segítünk rajta. A kezdeti időszak ilyen. Nem könnyű. Amit biztosan tudsz és érzel, a babának az a jó, ha felveszed, öleled, a testeden tartod. Ezt nagyon jól csinálod. De vajon lehet ezt így egész nap bírni? A baba a sírást nagy valószínűség szerint abba fogja hagyni. Ha testközelben tudod babádat, ezzel megadva számára a létfontosságú biztonságot, valamint azonnal tudsz reagálni a jelzéseire, akkor egy kiegyensúlyozott, stressztől védett kicsikéd lesz. A babahordozás nem csak a picit védi, hanem téged is és az egész családot is.
Ringatás általában szoros kontaktust feltételez az anya és a baba között, és már önmagában az ölelés is képes csökkenteni a kortizol stresszhormon szintjét, megnyugtatni a csecsemőt. Tapasztald ki, hogy kényelmes neked, ha tartod a babát, és hogy kényelmes neki. Ne aggódj, ha nem sikerül azonnal megnyugtatnod a babát, az elején, amíg kitapasztalod, mi működik nálatok, ez a folyamat tovább is eltarthat.
A válaszkészség azt jelenti, hogy a baba ösztönös és természetes jelzéseit figyelik a szülők és igyekeznek rá adekvát választ adni. Hordozott babák anyukáit megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy ők sokkal könnyebben tudják “olvasni” a baba sírását. Így ki tudjuk mondani, hogy a hordozott babák azért (is) sírnak kevesebbet, mert az anya jobban tudja, hogy mikor mire van szüksége a babának.
