Magyarországon történelmi jelentőséggel bír a magán egészségügyi ellátásban megnyílt koraszülött intenzív osztály, hiszen az egészségügy komplex rendszerében az állami és a magánellátási forma egymást jól kiegészítő egységet képez - hangsúlyozta dr. Fábián Lajos, a TritonLife csoport egyik alapítója, elnöke és szakmai stratégiai vezetője.
A hazai magánegészségügyi szolgáltatók közül elsőként kapta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott működési engedélyt és nyitotta meg a koraszülött intenzív ellátási centrumát a TritonLife Róbert Magánkórház.
A több százmillió forintos beruházással létrehozott magas színvonalú, perinatális intenzív centrum - ún. PIC II - nemcsak az anyáknak és az újszülötteknek nyújt biztonságot, de a koraszülöttek megfelelő idejű, speciális ellátásával az állami ellátórendszerre nehezedő terheket is enyhíti a koraszülött-ellátásban éppúgy, mint a későbbiekben, a kezelési igények csökkentésével.
A koraszülés mint népegészségügyi probléma és az új centrum céljai
Világszerte, így Magyarországon is népegészségügyi problémának számít a koraszülés. „Az újszülöttek csaknem 8-9 százaléka idő előtt jön a világra hazánkban, közös felelősségünk, hogy hozzájáruljunk a koraszülés előfordulásának csökkentéséhez, egyedülálló, speciális ellátásuk során a koraszülöttséggel kapcsolatos szövődmények megelőzéséhez, illetve, hogy segítsük az egészségi problémával világra jövő újszülöttek felzárkózását” - mondta dr. Fábián Lajos. Ez a cél szolgálja azt is, hogy nem csak a koraszülöttek speciális ellátásáról gondoskodnak a TritonLife Róbert Magánkórházban, de akkreditált képzési helyként részt vesznek a szakorvosképzésben is a speciális szakterület legújabb kezelési protokolljainak gyakorlati oktatásával.
Az új koraszülött intenzív osztály az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) engedélyével bekapcsolódhat az állami szakorvosképzésbe, segítve a beteg újszülöttek ellátásáért felelős újszülöttgyógyászok (neonatológusok) számának növelését.
A TritonLife Róbert Magánkórház szerepe
Dr. Fábián Lajos beszélt arról a szakmai és technikai elkötelezettségről, amelyeknek köszönhetően a TritonLife Csoport legnagyobb és legrégebbi budapesti intézményében, a 15 éves TritonLife Róbert Magánkórházban, a magyar magánkórházak közül elsőként nyílhatott perinatális intenzív centrum (PIC II). „Már évente 1800 újszülött látja meg a napvilágot a kórház szülőszobáiban, ezzel országos viszonylatban is az egyik legnagyobb szülésszámmal bíró intézetté nőttük ki magunkat.” - emelte ki Dr. Fábián Lajos. A szülésszám-emelkedés magával hozta azt a természetes szülői igényt, hogy a nálunk született speciális kezelési igényű újszülötteket és a vártnál hamarabb érkező koraszülötteket ne szakítsuk el a szüleiktől, azaz amíg lehet, ne helyezzük át más Perinatális Intenzív Centrumba, hanem biztosítsunk a kórházon belül a legmagasabb szintű biztonságot jelentő, intenzív újszülött és koraszülött ellátást.
Szigorú protokollok és 21. századi technika
Dr. Kocsis István PhD, egyetemi docens, a TritonLife Róbert Magánkórház Neonatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa - csecsemő-, és gyermekgyógyász, neonatológus, és aneszteziológus szakorvos - arról beszélt, hogy olyan, szigorú szakmai protokolloknak megfelelő egységet alakítottak ki az elmúlt években, mely már évek óta megfelelt egy PIC II-es szintű újszülött és koraszülött ellátó centrum szakmai követelményeinek.
A céljuk olyan koraszülött intenzív osztály létrehozása volt, ahol a legújabb tudományos eredmények, technikai újdonságok és a kiemelkedő betegbiztonság követelményeinek történő megfelelés együtt segíti a koraszülötteket a fejlődésben, és emellett messzemenőkig megfelel a családközpontú ellátás kívánalmainak - fogalmazott.
A TritonLife Róbert Magánkórház magas szintű humán és technikai feltétellel rendelkező koraszülött- és intenzív újszülött részlegén a tartós lélegeztetésre nem szoruló, de intenzív ellátást (infúziós táplálást, átmeneti légzéstámogatást, antibiotikum kezelést, szoros megfigyelést stb.) igénylő babákat ápolják - mondta a főorvos. A részleg műszerezettsége (magas tudású inkubátorok, központi rendszerbe kapcsolt monitorok, nagy tudású lélegeztetőgépek, újszülöttre adaptált infúziós pumpák, ultrahangkészülék, vérgázanalizátor), valamint az itt dolgozó neonatológus szakorvosok és szakszemélyzet nemzetközi szintű képzettsége és gyakorlata segíti a professzionális munkát.
Családközpontú ellátás és megelőzés
Dr. Kocsis István hangsúlyozta, hogy a koraszülések arányát már a családtervezés és a várandósgondozás során lehet csökkenteni. A kockázatos várandósságok Perinatális Intenzív Centrumokkal megerősített szülészeten történő gondozása, a koraszüléssel fenyegető várandósságok szoros ellenőrzés mellett napokkal vagy akár hetekkel való továbbvitele, a megszületés előtt adott ún. tüdőérlelő gyógyszer alkalmazása mind a gyermekek egészséges fejlődését alapozzák meg.
A koraszülött intenzív ellátásban fejlődő koraszülött gyermekek gyorsabb gyógyulását biztosító, alacsonyabb szövődménykockázattal járó, kevésbé invazív gyógyító technikák térnyerése (mint a minimal handling, a non-invazív monitorizálás, a non-invazív lélegeztetési módok) egy másik jelentős tényező, mely bizonyítottan hozzájárult a gyermekek állapotának javulásához. Mindezek mellett elengedhetetlen része a sikernek a családközpontú koraszülött ellátás szemléletének egyre szélesebb körű elterjedése. A szülők folyamatos jelenléte, a bőr-bőr kontaktus (kenguru-módszer) lehetősége, a minél nagyobb arányú anyatejes táplálás elősegítik a növekedést, mérséklik a fertőzések előfordulását, és ezáltal is csökkentik a kórházban töltött napok számát, így összességében igen jelentősen hozzájárulnak az éretlen koraszülöttek szövődményektől mentes túléléséhez.
A Honvédkórház koraszülött intenzív centrumának korszerűsítése
Hende Csaba honvédelmi miniszter adta át a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) koraszülött intenzív centrumának (PIC) korszerűsített orvostechnikai eszközparkját hétfőn. Az eseményen Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is beszédet mondott. A beruházás valamivel több mint 112 millió forintos vissza nem térítendő uniós forrásból valósult meg, és a projekt során a legkorszerűbb inkubátorokat, lélegeztető gépeket, multifunkciós betegőrző monitorokat, ultrahangkészülékeket vásároltak, illetve megújult az ezeket összekötő informatikai rendszer is. Hende Csaba honvédelmi miniszter ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a koraszülött-ellátás az élet legdrámaibb hadszíntere, és a most átadott korszerű műszerekkel a veszélyeztetett újszülöttek életben maradási esélyei jelentősen javulnak. Hozzátette: az intenzív részleg halálozási mutatói jobbak az országos átlagnál.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: annak ellenére, hogy az uniós direktívák miatt a közép-magyarországi régió kevés fejlesztési forráshoz jutott, vannak folyamatban nagy ívű projektek. Az államtitkár hozzátette: az országban hozzávetőlegesen 330-340 milliárd forint értékű uniós forrásból megvalósuló kórházfejlesztés zajlik, és mint mondta, ilyen lehetősége nem volt Magyarországnak az elmúlt évtizedekben. Egyben támogatásáról biztosította a Honvédkórházat arról, hogy minden hasonló fejlesztést támogatni fog a jövőben. Nádor Csaba, a PIC-részleg vezető főorvosa elmondta, az intézmény 14 ágyas PIC-osztályán átlagosan évente 230-270 kis súlyú koraszülöttet látnak el, közülük körülbelül nyolcvan baba születik 1500 gramm alatti súllyal.
Az újszülöttellátás különböző szintjei
Magyarországon II-es (szekunder), illetve III-as (tercier) szintű koraszülött intenzív centrumot (PIC - perinatális intenzív centrum) különböztetünk meg. Előbbi általában a 34-36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti, nem-invazív légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe fertőzés, közepes vércukoreltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések stb.) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt. Az egészséges újszülötteket a családbarát szemléletnek megfelelően rooming-in rendszerben látják el, vagyis a babák születésüktől kezdve együtt lehetnek édesanyjukkal vagy akár mindkét szülővel a nap 24 órájában. Enyhébb problémákkal küzdő vagy komplikált terhességből (pl. terhességi cukorbetegség) születettek szorosabb megfigyelésére, esetleg egyszerűbb kezelése szintén történhet rooming-in ellátásban, hiszen a folyamatos szakorvosi és szakápolói jelenlét ott is adott.
A Honvédkórház PIC osztályának egyedisége
„Melletted a helyem.” Talán a koraszülöttek túlélése érdekében létrejött összefogás elnevezése írja le legjobban, mi a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ koraszülött intenzív részlegének sajátja. Itt orvos, ápoló, szülő és baba folytat együtt küzdelmet az életért, de a legmodernebb gépek és eljárások sem pótolják a „kenguruzást”. Azt, amikor az édesanya mellén alszik az apró test. Nádor Csaba neonatológus osztályán maga a főorvos is a csapat egyenrangú tagja. Ugyanúgy jár tőle minden kismamának simogatás, elismerő, biztató szó, és persze személyesen ismeri valamennyiüket. „A legfontosabb, hogy a szülők részesei lehessenek a babájukért folytatott küzdelemnek. Hogy érezzék, nem csak tehetetlen szemlélői az eseményeknek, itt rájuk is szükség van” - magyarázza Bodrogi Eszter, aki hat éve csatlakozott a csapathoz, 2010-ben jött haza Angliából. „Jó egy olyan csapatban, mint Demeter Jánosé, aki a szülészeti osztály vezetőjeként rengeteget lobbizott értünk. Aki - szinte egyedüliként az orvosok között - úgy gondolja, a szülészet koronáján a PIC a gyémánt. Nádor Csaba pedig olyan vezető, aki rendkívül nyitott, befogadó annak érdekében, hogy a koraszülöttek a legjobb esélyeket kaphassák. Az ember ott érzi igazán jól magát, ahol van mit tenni, és tudja, munkája nem egy rutingépezet része, mindig valami újat tudunk tenni, ami hatással van sok-sok család életére.”
A csecsemőhalandóság csökkenése és a jövőbeli tervek
Az elmúlt években tapasztalt jelentős szemléletbeli változásnak, tudásbővülésnek és technikai fejlődésnek köszönhetően a hosszú évekig tartó stagnálást követően Magyarországon 2013 és 2022 között tartósan 30 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, mely az elmúlt évben 3,6 ezrelék volt. A fejlődés azonban nem állhat meg. Mivel a technikai feltételek adottak, későbbiekben az ellátás még magasabb szintű specializálása várható a koraszülött intenzív osztályon. Ehhez a már meglévő digitális alkalmazások (pl. elektronikus lázlap, centralizált többparaméteres monitorozás) és a mesterséges intelligencia lesz a segítségünkre.
A TritonLife Csoport dinamikus növekedése
Dr. Fábián Lajos kiemelte, hogy a PIC II megnyitása a TritonLife Csoport működésének komoly mérföldköve, jól példázza a folyamatos növekedést, melynek köszönhetően közel 70 szakterületen nyújtanak professzionális segítséget. Beszámolt róla, hogy a TritonLife 2022-ben 16 százalékkal több járóbeteget látott el a 2021-es évhez képest, és 18 százalékkal több műtétre került sor, a szülések száma pedig 11 százalékkal emelkedett.
Intézményeikben évente 1800 gyermek látja meg a napvilágot, tavaly 7000 műtétet végeztek különböző szakterületeken, és az orvos-beteg találkozások száma meghaladta a 300 ezret. Kiemelte, hogy a TritonLife egész régiók járóbeteg és egynapos sebészeti ellátásáért felel, Budapesten pedig a három nagy járóbetegközpont mellett, átadás előtt áll a harmadik magánkórházuk, valamint központi laboratóriumuk, de dinamikusan terjeszkednek a vidéki nagyvárosokban is, fokozatosan az egész országra kiterjesztve minőségcentrikus kiválósági központjaiknak működését, az állami ellátást is segítve. Budapesten kívül 7 városban vannak már jelen, és a terjeszkedés folytatódik. A napokban nyitották veszprémi MR és CT nagydiagnosztikai központjukat, átadás előtt áll több magánkórházuk. A TritonLife csoport által foglalkoztatott orvosok száma 2022-ben 40 százalékkal, 635-re emelkedett, az egyéb foglalkoztatottaké pedig 78 százalékkal, 544-re nőtt.
A TritonLife csoport Magyarország egyik legnagyobb, leggyorsabban fejlődő, országos jelenléttel bíró járó-, és fekvőbeteg ellátással, valamint laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó magánegészségügyi szolgáltatója. 2021 végére 11,5 milliárd forint nettó árbevételt realizált a csoport, a bevételek tavaly több, mint 50 százalékkal emelkedtek és elérték a 17,3 milliárd forintot. 2021-ben abszolút számok tekintetében a harmadik, de - ha a biztosítási bevételeket és az állami NEAK-finanszírozást nem számoljuk, akkor - valójában már a legnagyobb integrált magyar magánegészségügyi szolgáltató volt a TritonLife. Beruházásokra az elmúlt 5 évben mintegy 14 milliárd forintot fordítottak, és több, mint 2 milliárdot költöttek K+F+I tevékenységre.
tags: #honvedkorhaz #koraszulott #intenziv #centrum #megnyitott