Hogyan ismerhető fel, ha a csecsemő látásával probléma van?

A csecsemők látása fokozatosan fejlődik, ahogy az agyuk érik. A születést követően a babák még nem sokat látnak a világból, kezdetben csak fényeket és kontrasztokat vesznek észre, és az éleslátásuk is lassan alakul ki. Azonban vannak jelek, amelyekre érdemes odafigyelni, mert látásproblémára utalhatnak, és a korai felismerés kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez.

A csecsemők látásfejlődése

Az újszülöttek rövidlátók, körülbelül 20-30 cm távolságra látnak élesen, de homályosan. Az első hetekben szeretik az arcokat nézni, illetve a kontrasztos tárgyak vonzzák a figyelmüket. Fontos nekik az illat, a hang, a mondókázás, énekelés, mert részben ennek segítségével azonosítják gondozóikat.

• 1 hónapos kor: Már többször veszik fel a szemkontaktust, és a fejüket általában a fényforrás felé fordítják.
• 6 hetes kor: A baba kezdi megtanulni és használni a látás képességét. Úgy élesedik a látása, hogy a látóhártyáján keresztül az éleslátás helyére fókuszál, ami első stabil pontként az édesanya szeme. A hirtelen fényváltozások is kevésbé zavarják.
• 3 hónapos kor: A babák már az arcokat is felismerik, és a szemüket a fejüküktől függetlenül is képesek mozgatni. Ekkorra alakul ki a kétszemes együttműködés.
• 4 hónapos kor: A csecsemők már képesek néhány méterre is ellátni, és a gyorsabb mozgásokat is tudják követni. A távolabbi környezet is elkezdi érdekelni őket.
• 5 hónapos kor: Már az arcok finom részleteit is képesek felismerni.
• 6 hónapos kor után: Kialakul a térlátás.
• 8 hónapos kor: A baba látásélessége már majdnem olyan jó, mint a felnőtté.
• 8. életév: Az agy látásért felelős területe tökéletesen kifejlődik.

Figyelmeztető jelek: mikor forduljunk orvoshoz?

Annak érdekében, hogy ne alakuljon ki tompalátás, érdemes figyelni a figyelmeztető jelekre. Dr. Szekeres Márta, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet szemészeti centrumának főorvosa szerint, ha a gyermek néhány hetesen észrevehetően nem áll párhuzamosan a szeme (állandóan kancsít), illetve valamerre nem mozog az egyik szeme, azonnal gyermekszemészhez kell fordulni.

A következő tünetek esetén is indokolt a szakorvosi vizsgálat:

• Szemtengelyek kereszteződése (kancsalság): Az első néhány hónapban természetes lehet, ha a szemek mozgása nem teljesen összerendezett, és a gyermek kancsalít. Azonban ha ez 3-4 hónapos kor után is fennáll, vagy állandóan befelé, illetve kifelé fordul az egyik vagy mindkét szem, az kórosnak számít. A kancsítással nem az a fő gond, hogy a gyermek szeme nem megfelelően áll, hanem az, hogy ez egy olyan működési zavar, ami befolyásolja a térlátás kialakulását és tompalátáshoz vezethet.
• Túlzott könnyezés: Rendszeresen fennálló, fokozott könnyezés.
• A szemek remegése, viszketése, irritációja: Folytonos szemremegés, a szemek dörzsölése.
• Fényérzékenység: A baba a fényforrással ellentétes oldalra fordul, szemét becsukja, hunyorog.
• Pupilla elváltozások: Fehér folt vagy a teljes pupilla elfehéredése látszik.
• Szemsérülés: Ha a pici felsértette a szemét valamilyen eszközzel, vagy ütés érte (pl. valamilyen tárgy megnyomja a szemgolyót). Ebben az esetben akkor is meg kell vizsgálni, ha nincs látható gond, hiszen kórokozók kerülhettek a szembe.
• Szemszín változás 1,5 éves kor után: Bár a végleges szemszín egyénenként változó, kb. 1-1,5 éves korra alakul ki. Ha ezután drasztikus változás tapasztalható, érdemes szakembert felkeresni.

A tompalátás veszélye

A tompalátás azt jelenti, hogy egy anatómiailag teljesen ép szemen az éleslátás helye mellett néz a gyermek, vagyis nem képes 100 százalékos látásra az a látóhártya rész. Ez legtöbbször dioptriahiba miatt alakul ki, különösen az úgynevezett túllátó gyerekeknél. A szemüveg és szükség esetén a takarás (a jó szem letakarása) segíthet a gond megoldásában. Ha a baba fejlődése nem megfelelő csecsemő korában, az kihathat a további fejlődési folyamatokra, mint például a járás, vagy későbbi életkorban a tanulás képessége. Az agy egy idő után, a fárasztó erőlködés miatt automatikusan kikapcsolja a gyengébben látó szemet, és a másik szem élességére fókuszál. Így nagy a veszélye annak, hogy a gyermek térlátása szenved csorbát. Minél kisebb korban kapja meg a gyermek szeme a korrekciót, annál biztosabban teljesít majd az iskolában, és annál nagyobb az esélye, hogy egy idő után elhagyhatja a szemüveget.

Otthoni vizsgálatok és megfigyelések

A szülők is sokat tehetnek a baba látásfejlődésének megfigyeléséért és támogatásáért.

Csecsemőkorban (0-12 hónap)

• Szemkontaktus és mozgáskövetés: Figyeljük meg, hogy a baba követi-e mozgó ujjainkat, próbál-e visszamosolyogni a mosolyunkra. Kapcsoljunk fel gyenge fényerejű zseblámpát vagy asztali lámpát, és figyeljük, követi-e a fényt.
• Szemek állása és mozgása: Fontos megfigyelni a szemek állását és a szemmozgást, hogy megy-e oldalra, minden irányba a gyermek szeme.
• Morzsa teszt (10-12 hónapos kor): Ültessük a gyermeket az asztalhoz, tegyünk elé apró morzsákat vagy csokidara darabocskákat. Fedjük le az egyik, majd a másik szemét. Ha egyformán biztosan szedegeti a morzsákat, minden rendben lehet. Ha az egyik szem takarását nem tűri el, és kibújik alóla, valószínűleg az a jól látó szeme, és a másikkal nem látja biztosan a morzsa helyét. Ekkor azonnal szakemberhez kell fordulni.

Kisgyermekkorban (2,5-3 éves kor)

A szülők már a távoli látóélességet is meg tudják nézni. Rajzoljunk fekete, vastag filctollal másfél centis óvodai jeleket (pl. ház, hajó, napocska) egy fehér lapra. Takarjuk be a gyermek egyik szemét papírral, és körülbelül 4-5 méterről, jól megvilágított helyiségben mutassuk meg neki a rajzokat. Ha csak akkor veszi észre a gyermek, hogy mi is van azon a képen, amikor egy méterrel közelebb kell vinni a képet, az már azt jelzi, hogy a gyermek nem lát elég élesen akár egyik, akár mind a két szemével. Ezt a játékos vizsgálatot érdemes félévente ellenőrizni.

Mikor szükséges szakorvosi vizsgálat?

Az alábbi esetekben mindenképpen ajánlott a gyermekszemészeti vizsgálat:

• Veleszületett vagy kis súllyal született csecsemők: Ha a gyermek koraszülött volt, vagy nagyon kis súllyal született, vagy újszülött korában komoly fertőző betegsége volt, akkor is el kell vinni a babát egyéves kora körül gyerekszemészeti vizsgálatra, ha semmilyen panasza nincs.
• Családi halmozódás: Hasonló a helyzet akkor is, ha a családban, a szülőknél vagy a közeli rokonságban hordtak gyerekkorban szemüveget, illetve diagnosztizáltak kancsalságot, tompalátást.
• Rutinvizsgálatok: 9 hónaposan, 3 évesen (óvodába kerülés előtt), valamint az iskolába való beíratás előtt érdemes elvinni a kicsit szemvizsgálatra. A 9 hónapos vizsgálat azért fontos, mert ilyenkor még komolyabb problémákat is gyorsabban és hatékonyabban lehet orvosolni (pl. kancsalság).

A látásproblémák lehetséges okai

Vannak olyan látásproblémák, melyek a baba megszületésekor már fennállnak, ezeket veleszületett okoknak nevezzük. Ilyen ok lehet többek között valamilyen genetikai tünet együttes részjelensége, de okozhatja az anya nagyfokú alkoholizmusa által okozott úgynevezett magzati alkohol szindróma, terhességi fertőzések vagy az anya által a várandósság alatt szedett gyógyszerek is.

Ezen kívül csecsemőkori látásproblémához vezethet a koraszülött babáknál kialakuló szemkárosodás (retinopátia), illetve más újszülött- és csecsemőkori szembetegségek vagy az úgynevezett „lusta szem” vagy kancsalság is. Kiemelendő a megrázott baba szindróma is, melynek oka, hogy a baba hirtelen megrázásakor az agy felszínén futó hídvénák elszakadhatnak, ami agyvérzéshez, agyi működési zavarokhoz és ezen belül akár látásproblémákhoz is vezethet.

Hogyan segíthetjük a látásfejlődést?

A látásproblémák diagnosztikája és terápiája mindig szakorvos feladata. Vannak azonban olyan "trükkök", amivel mi, szülők is sokat tehetünk a baba normális látásfejlődéséért:

• 4 hónapos kor előtt: Változtassuk a baba testhelyzetét, hogy mindig más irányba kelljen néznie, ha azt szeretné, hogy a számára érdekes dolgok a látókörébe kerüljenek. A babák ilyentájt kezdenek fókuszálni bizonyos tárgyakra és azokat igyekeznek megragadni, ezzel meg is kezdődik a szem és a kéz közötti koordináció finomodása.
• 4 és 8 hónapos kor között: Olyan közelségbe rakhatjuk a tárgyakat, hogy azokat képes legyen megragadni, megszorítani és hosszabb ideig megtartani. Jó módszer az is, ha megfelelő biztonságos helyet alakítunk ki számára a padlón a játékhoz és felfedezéshez.
• 9 és 12 hónapos kor között: Megnevezhetjük a tárgyakat, így a baba lassan elkezdi megtanulni az összefüggést a tárgyak és azok elnevezése között. A vizuális memória fejlesztése céljából elkezdhetünk bújócskát is játszani vele.
• 1 és 2 éves gyerekek számára: Jól fejleszti a tárgyak szemmel történő nyomon követését, ha labdagurigatós játékot játszunk vele, illetve különböző alakú és nagyságú labdákat használunk.

tags: #honnan #tudom #hogy #a #csecsemo #nem