A hónapos retek termesztése: Útmutató a sikeres hajtatáshoz

A hónapos retek az egyik legkorábban vethető kerti növény, amely rövid tenyészideje és nagy hidegtűrése miatt népszerű a fóliás termesztésben.

A retek egy sokféle méretben, színben és típusban létező zöldség, lehet gömb alakú vagy hosszúkás, és szivárvány számos színében pompázhat: zöld, fehér, rózsaszín, piros, lila vagy akár sárga. Legismertebb fajtája a hónapos retek, amely fűszeres ízű és ropogós, lédús állagú. A retek szívós, nagyon könnyen termeszthető gyökérzöldség, amelyet egy vegetációs időszakon belül többször is lehet ültetni. A retekmagokat tavasszal és ősszel is lehet ültetni, de a termesztést a nyári hőség időszakában ideiglenesen szüneteltetni kell, mert a hőmérséklet ilyenkor általában túl meleg a növény fejlődéséhez, a forró hőmérséklet miatt ugyanis a gyökere megcsavarodhat, ami miatt lényegében fogyasztásra alkalmatlanná válik.

A hazai hajtatott retek sajátossága - amiben némileg eltér az áruházláncokban kapható olasz, spanyol fóliával csomagolt importtól - nagyobb, átmérője meghaladja a 4-5 cm-t, és levelekkel együtt, csomózva kerül forgalomba. E fajtakörben domináló a félegyházi Vajretek. Lapított gömb alakú, egyszínű, skarlát vörös, vékony a héja és a gyökere - ahogy a termesztők mondják kicsi a „farkincája”. Szemben az olasz retekkel, 6-7 cm-ig is megnőve nem pudvásodik, íze nem, vagy legfeljebb enyhén csípős.

A hónapos retek hajtatása, rövid tenyészidejéből adódóan, jól beilleszthető fűtetlen fóliába, áprilisban ültetett paprika, paradicsom vagy uborka elé. Az árutermelő kertészek is általában fűtetlen körülmények között hajtatják, ritkán enyhén fűtött fóliák alatt is termesztik, de saját célú primőrellátásra is gazdaságos fóliakihasználás. Amint a fólia alatt a talaj kienged, és a teteje megszikkad, kezdődhet az előkészület a hónapos retek hajtatására. Van, amikor erre csak március első napjaiban kerül sor, de enyhe teleken már február közepén-végén kezdődhet a vetés.

Környezeti igények

A hidegtűrő növények közé soroljuk, nappali hőmérsékleti optimuma - a fényviszonyoktól függően - 10-18 °C körül van. Februárban 10-12 °C, áprilisban 15-18 °C hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Az éjszakai hőmérsékletet 4-6 °C-kal alacsonyabb értéken tartsuk, mint a nappalit, ellenkező esetben az erős disszimiláció miatt lelassul a fejlődése. Magas hőmérséklet, különösen borús idő esetén, a lombozat erőteljes növekedését eredményezi, de ilyen esetben a gumók visszamaradnak fejlődésükben. A mag csírázása már 2-3 °C megindul, a kedvező talajhőmérséklet a csírázáshoz és a gumóképzéshez 9-13 °C között van.

A fény hiányára nagyon érzékeny, borús időben, elhasználódott, piszkos fólia alatt, vagy túl sűrű vetés esetén, vékony, megnyúlt gumókat képez. A retket mindenütt homokon vagy homokos vályogon hajtatják a koraiság miatt. Ezeken a talajokon egy átlagos esztendőben, már február végén (fűtés nélküli fólia) megindul a retekmag csírázása.

A hónapos retek csírázása már 2 °C-on megindul, de a 20 °C az ideális hőmérséklet ehhez. Sziklevelesen az 5-6 °C, a gumóképződés megindulásáig a 10-12 °C, a gumóképzés idején pedig a 15-20 °C lenne az ideális. Hidegtűrése nagy, csírázáskor a -3 °C-ot, növekedéskor pedig a -6 °C-ot is elviseli. A hosszan tartó hideg hatására azonban előfordulhat, hogy magszárba indul a növény. A túl nagy meleg hatására viszont (főleg a csírázás utáni időszakban) megnyúlik és eldől a retek. Ezért igyekezzünk mindig a megfelelő hőmérsékletet biztosítani a növény számára! Fényigénye nagy. Gyenge fényben a levelei megnyúlnak, és a gumóképződés lelassul.

A hónapos retek vízigénye a fejlődési szakaszoktól függően változik, de alapvetően nagynak mondható. A vetés után kelesztő öntözést kell végeznünk. A tenyészidő alatt eleinte heti egyszer, majd heti kétszer is öntözzünk kis adagokkal (5-10 mm). Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését eredményezheti, a száraz talajon való termesztés pedig pudvásodást okozhat.

A retek napos helyet kedveli, és a jó vízelvezetésű, enyhén savas földet. Ültetés előtt érdemes a talajt felásni, és ha szükséges, kevés érett komposztot vagy általános műtrágyát is tehetsz a földbe.

A hónapos retek számára tökéletesen megfelel a sík és az ágyásos művelési mód is, ilyen szempontból nem válogatós zöldségféle.

Talaj-előkészítés és vetés

A retek nem feltétlenül igényli a humuszban gazdag talajt, de a homokon - a rosszabb vízgazdálkodás következtében - a sekélyen elhelyezkedő gyökerek hamar kiszáradnak. A retek alá a talajt már ősszel megkezdjük előkészíteni, miután a főnövény pl. a paprika, a paradicsom kikerült a fóliából. Ekkor földdé érett (!) szerves trágyát kell a talajba forgatni. Gyakran találkozni azzal a véleménnyel: a retket nem szabad szerves trágyázni, mert büdös és kukacos lesz. Nem igaz, érett trágya használata esetén ez nem fordulhat elő. A szerves anyagot nem a talaj tápanyagtartalmának növelése, hanem a szerkezet javítása céljából adjuk, amit a talaj felső 15-20 cm-es rétegébe munkálunk be - ennél mélyebbre nem nő a retek gyökere.

Bár a 10-15 kg/m2 szerves trágya hatóanyag tartalma fedezné a retek tápanyagigényét, ennek ellenére műtrágya is szükséges. A retek rövid (1,5-2 hónapos), tenyészideje alatt a szerves trágyából nem bomlik le annyi tápanyag, ami az igényét fedezni tudná, így ősszel foszfort és káliumot is kell kiszórni. Foszfort viszonylag keveset igényel, de a káliumnak jelentős szerepe van a színanyagok kialakulásában és a hidegtűrő képesség növelésében, egyesek véleménye szerint a kálium a pudvásodás kialakulásának veszélyét is csökkenti.

Homoktalajok esetében - magkiszáradás elkerülése miatt - általában mindig a mélyebb vetést javasolják, ezzel szemben a primőr reteknél a sekélyebb előnyösebb. Februárban, márciusban a mélyre helyezett magnál (3-5 cm) a gyenge nappali felmelegedés aligha fog jelentős hatást kifejteni a csírázásra, illetve a kelésre, pedig a retek magja már 2-3 oC-on csírázásnak indul. Sekélyre kell vetni, 1-1,5 cm-re, de ott könnyen kiszárad a talaj! Ennek elkerülése érdekében tavasszal, a vetés előtt az elgereblyézett talajra a termesztők 2 cm vastagságban, újra földdé érett szerves trágyát szórnak, majd ezt egészen sekélyen - kb. 2-3 cm-re - (gereblyével) a talaj legfelső rétegébe keverik.

Jó minőség, egyenletes gumóméret és szabályos alak csak kalibrált, átrostált, azonos nagyságú magból, szabályos elrendezésben vetett állományból várható. Fajtától, piac igényétől függően 6×6, 7×7, gépi vetés esetén 8×6, esetleg 8×8 cm-es távolságra legeredményesebb vetni, majd egész sekélyen és óvatosan a vetés felett a talajt seprővel elegyengetni.

A retek vetése helyrevetéssel történik. A vetés időpontja hideghajtatásban február eleje-közepe, enyhe fűtés esetén január 20. A művelési mód sík, de lehet ágyásos is. A kisebb gumójú fajták esetében 5 x 5, esetleg 6 x 6 cm, a nagyobb gumójú fajtáknál 8 x 5 cm a tenyészterület. A vetés mélysége 1,5-2 cm. A magokat kisebb területen kézzel, nagyobb területen géppel vetjük. A kézi vetéshez lyuggatódeszkával vagy -henger segítségével készítik elő a lyukakat. Mindig osztályozott magvakat vessünk! Nagyobb magvak esetén gyorsabb a kelés, és egyenletesebb a növény fejlődése.

A vetést követő két-három hétben a heti egyszeri vízpótlás általában elegendő, de később, a gumók fejlődése idején gyakran, akár kétnaponként is kell az öntözéséről gondoskodni. A hónapos retek esetében fontos szabály, hogy gyakrabban, de kisebb vízadagot kell egy-egy alkalommal adni, amivel elkerülhető az idő előtti pudvásodás és a gumók felrepedése.

A retek ládában is termeszthető. Ügyeljünk rá, hogy a láda, amibe a retket termeszteni szeretnénk, legalább 14 centiméter mélységű legyen. A növényeket kerek cserepekbe koncentrikus körökben is ültethetjük.

Tavaszi vetés esetén 4-6 héttel az utolsó fagy várható ideje előtt kell elvetni a retekmagokat, vagyis körülbelül március középső két hetében. A magokat mintegy 1-2 centiméter mélyre és egymástól körülbelül 2-3 centiméterre vessük el. Az egyes sorok között legalább 30 centiméternyi távolságot hagyjunk.

Tervezhetünk őszi ültetést is. Ehhez a retekmagokat késő nyáron vagy kora ősszel kell elültetnünk, és még így is betakaríthatjuk őket a hideg idő beállta előtt.

A retekmagok meglehetősen hosszan eltarthatók, így ne féljünk az akár ötéves retekmagok elültetésétől.

Ápolás és öntözés

A retket sokat kell szellőztetni! Vízigénye a tenyészidő folyamán fokozatosan növekszik, kezdetben heti egyszeri, később a gumóképzés idején heti háromszori öntözést igényel. A gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a gyakori, kis vízadagú öntözés szükséges. Kiszáradás esetén a gumó pudvás lesz, gyorsabban felmagzik. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését váltja ki.

Amint a terméskezdemények megjelennek, száron a piros gumócskák fejlődése megindul, víz helyett híg, 2:1:3 arányú N:P:K komplex műtrágya 0,3-0,5%-os oldatát adjuk.

A retekmagok egyhetes korukban ritkítsuk meg annyira, hogy körülbelül 5 centiméterenként maradjon meg egy-egy növény. Ha zsúfoltak a növények, akkor nem nőnek jól.

A rendszeres, egyenletes öntözés kulcsfontosságú. Tartsuk a talajt mindig nedvesen, de ne legyen túl vizes. A csepegtető öntözőrendszer remek módszer ennek elérésére.

A retek meglehetősen gyorsan eléri a betakarításra kész érettséget, ami néhány fajta esetében akár már három héttel az ültetés után bekövetkezhet, de átlagosan 3-5 hét a beérési idő. A legtöbb fajta esetében akkor végezzük el a betakarítást, amikor a gyökerek átmérője körülbelül 2,5 centiméter a talaj felszínén. Húzzuk ki az egyiket, és ellenőrizzük le, mielőtt betakarítanánk a többi növényt is.

Betakarítás és tárolás

Betakarítás után vágjuk le a növény tetejét és a vékony gyökérvéget, mossuk meg a retket és alaposan szárítsuk is meg. Ezután tárolhatjuk őket műanyag zacskóban a hűtőszekrényben.

A retek akkor érett a szedésre, ha a gumó elérte a fajtára jellemző méretet. Ez a kis gumójú fajtáknál 30 mm, a nagytestű vajreteknél 40-45 mm. Az árut kétféleképpen is értékesíthetjük: válogatva, csomózva, majd megmosva vagy kilóra, amikor a retekgumót 20 kg-os zsákokba szedjük. A szedések száma 2-3.

Egészségügyi előnyök

A retek talán nem a legnépszerűbb kerti zöldség, azonban az egyik legegészségesebb. Ezek gyökérzöldségek tele vannak tápanyagokkal. A C-vitamin kulcsfontosságú szerepet játszik az egészséges bőrt és az ereket támogató kollagéntermelésben is. A keresztesvirágú zöldségek - mint amilyen például a retek - fogyasztása elősegítheti a rák megelőzését, mivel ezek a zöldségek olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek vízzel kombinálva izotiocianátokra bomlanak. Napi néhány retek elfogyasztása elősegíti a napi rostbeviteli mennyiség elérését is. A rost segít megelőzni a székrekedést azáltal, hogy megköti a salakanyagot és ezáltal segíti annak áthaladását a belekben.

A retek nemcsak finom zöldség, hanem számos egészségügyi előnnyel is bír. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, így kiváló választás az immunrendszer erősítésére és az általános egészség javítására. A retekben található rost segíti az emésztést, elősegítve ezzel az egészséges bélflóra fenntartását és az emésztőrendszeri rendellenességek, mint például a székrekedés megelőzését.

A retek levele ehető és nagyon egészséges! Sok-sok A-, C- és K-vitamin van benne, de gazdag ásványi anyagokban (kálium, kalcium, vas) is. A spenóthoz és a sóskához hasonlóan készíthetsz belőle levest, főzeléket, megpárolhatod kevés vajon és fogyaszthatod köretként, nyersen pedig adhatod salátákhoz vagy készíthetsz belőle pestót.

Salátákban: A retkek frissességet és ropogós textúrát adnak salátáknak. Szendvicsekben: A retkek kiválóan alkalmasak szendvicsekhez, mivel frissességet és egy kis csípősséget adnak a többi összetevő mellé.

Növényvédelem

A retek rövid tenyészideje miatt viszonylag kevés növényvédelmi eljárással termeszthető. A gazdáknak főként a retekperonoszpóra ellen kell védekezniük. A betegség során a szik- és a lomblevélen sárgás-zöld foltok, a fonákon pedig fehér kivirágzás jelenik meg. A gumón sötétszürke foltok, belsejében szürkésbarna elszíneződés látható. A védekezést már szikleveles korban meg kell kezdeni, és hétnaponta ismételni a lomblevelek védelme érdekében. Védekezésre alkalmas szer például az Amistar.

A fólia szélein, nedves élőhelyeken a hajtatott retek gyakori kártevője a házatlan csiga. Ellene elsősorban a gyommenteséggel védekezhetünk. Igyekezzünk a fólia széleit gyommentesen tartani, valamint a csigaölő szereket (pl. Detia) a sorok közé kiszórni, de semmiféleképpen sem a retek közé.

Hónapos retek palánták

Retek - általános tudnivalók, ültetése, termesztése

tags: #honapos #retek #oltetese