A hónapos retek (Raphanus sativus L.), ez a káposztafélék családjába tartozó, rövid tenyészidejű, közkedvelt konyhakerti növény, a tavasz egyik első hírnöke. Hihetetlenül gyorsan kifejlődik, és a földből már kerül is az asztalunkra. Mivel már javában benne járunk az áprilisban, egyre több friss, színes zöldség kerülhet az asztalra. A piacok szép lassan megtelnek élettel, színekkel, finomságokkal, és közöttük a hónapos retek is előkelő helyet foglal el.
A retek története és fajtái
Tudtad, hogy Kínából származik ez a kis pirosas gumó? Már az ókorban is gyógyszernek használták, a görögök még isteneiknek is felajánlották és aranyszobrot is készítettek róla. Hazánkban rendszerint a hónapos, más néven vajretket fogyasztjuk leginkább, de érdemes azonban megbarátkoznunk a többi retekkel is.
A retek egy sokféle méretben, színben és típusban létező zöldség, lehet gömb alakú vagy hosszúkás, és szivárvány számos színében pompázhat: zöld, fehér, rózsaszín, piros, lila vagy akár sárga. Legismertebb fajtája a hónapos retek, amely fűszeres ízű és ropogós, lédús állagú.
Népszerű hónapos retek fajták:
- Korai piros: Korai szabadföldi és hajtatási fajta, rendkívül jó minőségű - pudvásodásra, repedésre nem hajlamos.
- Korai legjobb: Pudvásodásra, repedésre nem hajlamos korai hajtatási fajta, középnagy gumójú, fényes piros színű. Ismert fajtái közül a kis lombú és gyors fejlődésű, skarlátvörös gumójú.
- Francia reggeli: Hengeres formájú, élénkpiros színű, melynek a vége fehér. Korai hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas fajta, rendkívül jóízű.
- Óriás vaj: Rendkívül nagy gumókat terem, ennek ellenére pudvásodásra, repedésre nem hajlamos. Gömbölyű, élénkpiros színű, nagy gumókat adó fajta.
- Saxa: Szintén korai fajta, mely gömbölyű, fényes skarlátpiros gumókat terem.
- Jégcsapretek (vagy más néven daikon): Szabadföldi termesztésre alkalmas, jó minőségű, 40-50 napos tenyészidejű hónaposretek. Kerek és hosszú formában is megtaláljuk a boltok kínálatában, piros héjú, fehér húsú, ropogós, pudvásodásra nem hajlamos.
A retek termesztése
A retek szívós, nagyon könnyen termeszthető gyökérzöldség, amelyet egy vegetációs időszakon belül többször is lehet ültetni. Hőigénye igen kicsi, és nem érzékeny az átmeneti fagyokra sem, ezért a magját már március közepén el lehet vetni. Mivel tenyészideje rendkívül rövid, kb. 3-5 hét a beérési idő, ültetésekor érdemes figyelembe venni rövid tenyészidejét.
A hónapos retek az egyik legkorábban vethető zöldségfélénk. Jó hidegtűrése miatt már korán, február-márciusban vethető. A magja már 3 °C-on kicsírázik, és 15 °C felett ki is kel. Az apró magvak már 3-5 °C fölött csíráznak. A vetésre már kora tavasszal sort kell keríteni, de szeptemberi vetéssel még ősszel is szüretelheted. Tavasszal könnyen termeszthető. A retekmagokat tavasszal és ősszel is lehet ültetni, de a termesztést a nyári hőség időszakában ideiglenesen szüneteltetni kell, mert a hőmérséklet ilyenkor általában túl meleg a növény fejlődéséhez, a forró hőmérséklet miatt ugyanis a gyökere megcsavarodhat, ami miatt lényegében fogyasztásra alkalmatlanná válik.
Talaj és vetés
A reteknek sekélyen gyökeresedő növény. Szereti a laza, homokos talajt, és a tápanyagot sem veti meg. A retek sekélyen gyökeresedő növény, ezért gyakran szükséges öntözni. Minden retek a lazább, középkötött talajokat kedveli, mivel gyökérnövény lévén a kötött talajokban nem tud megfelelően fejlődni. A talaj legyen szerves-anyagokban gazdag, jól vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges pH értékű, de legyen tömött. Ültetés előtt ássuk fel az ágyást és távolítsuk el belőle a köveket és talajrögöket. Ha a talaj agyagosabb, keverjünk hozzá egy kis homokot a fellazításához és a jobb vízelvezetéshez.
Vetés előtt a talajt kissé forgassuk át, hogy ne legyen túl „ragacsos”. Forgassunk a földünkbe egy ásónyomnyi mélységben megfelelő mennyiségű talajfertőtlenítőt a talajban áttelelő kártékony lárvák ellen! Fontos! Amennyiben természetes baktériumkészítményeket használunk (EM Bio, Bactolfil, Symbivit, Amalgerol, Öko-ni…), akkor a talajfertőtlenítő használatát kerüljük, nehogy elpusztítsuk ezeket a hasznos mikroorganizmusokat! Ezek között is találunk pajorok, lárvák ellen megfelelő készítményt.
A reteksornak csak 15-20 cm széles sávra van szüksége. A vetési mélység 2-3 cm; az ennél mélyebbre vetett magból kelt retek gumói megnyúlnak, sokszor deformáltak. A tőtávolság 2-3 cm. A magokat mintegy 1-2 centiméter mélyre és egymástól körülbelül 2-3 centiméterre vessük el. Az egyes sorok között legalább 30 centiméternyi távolságot hagyjunk. Ritkítani kb. 20 cm-es sortávolságra és 3-5 cm-es tőtávolságra érdemes. A retkeket egyhetes korukban ritkítsuk meg annyira, hogy körülbelül 5 centiméterenként maradjon meg egy-egy növény. Ha zsúfoltak a növények, akkor nem nőnek jól.
Fény- és vízigény
A retek fényigényére figyelnünk kell: ha gyenge a fényellátottság, nem fejlesztenek gumókat. Ehhez hozzá tartozik az is, hogyha túl sűrűn vetettük, ritkítanunk kell, különben egymástól fogják elvenni az értékes napfényt. A retket napos helyre ültessük, mert túl árnyékos helyre telepítjük őket - vagy akár oda, ahol idővel a szomszédos növények árnyékolják be őket -, akkor minden energiájukat a nagyobb levelek növesztésére fogják fordítani ahelyett, hogy a gyökerük fejlődésén lenne a hangsúly. Mivel a párásabb levegőt kedveli, érdemes fólia alatt termeszteni. Ha otthon nem rendelkezünk fóliasátorral, fóliával is takarhatjuk a talajt. Ez egyrészt nedvesebben tartja a talajt, másrészt melegebben is.
A hónapos retek sok vizet fogyaszt; száraz körülmények között a leveleit megtámadják a földibolhák, a képződő gumója pedig idő előtt megpudvásodik, illetve erősen csípős lesz. A rendszeres, egyenletes öntözés kulcsfontosságú. Tartsuk a talajt mindig nedvesen, de ne legyen túl vizes. A csepegtető öntözőrendszer remek módszer ennek elérésére. Ami a retek ápolási munkái közül a legfontosabb, az az öntözés. Ha túl vizesen tartjuk a közegét, könnyen berohadhat, viszont ha hagyjuk kiszáradni a földet, akár csak a felső pár centimétert, pudvásodik a retek. Ezt elkerülendő rendszeresen, kis adagokban érdemes öntözni. Sok fajtát már úgy szelektálnak, hogy pudvásodásra és repedésre minél kevésbé legyenek hajlamosak.
Vetésforgó és növénytársítás
Tervezhetünk őszi ültetést is. Ehhez a retekmagokat késő nyáron vagy kora ősszel kell elültetnünk, és még így is betakaríthatjuk őket a hideg idő beállta előtt. A retekmagok meglehetősen hosszan eltarthatók, így ne féljünk az akár ötéves retekmagok elültetésétől. A betegség megjelenése esetén a talaj fertőzött marad, ott hosszú ideig, legalább 1 évig életképesen fennmaradnak a gomba szaporítósejtjei. Fertőzött területen 2 évig retek termesztése nem ajánlott. Ezért a retket, ahol ez a betegség megjelent, vetésforgóban szabad csak termeszteni. A védekezés a termőterület folyamatos változtatására alapoz. Az ültetést hároméves vetésforgó szerint tervezzük, tehát csak minden harmadik évben telepítsük ugyanarra a helyre a retket.
A vegyszermentes kertek alapja a növénytársítás, illetve az, hogy ugyanabból a növényből egy helyre ne kerüljön túl sok, így a kártevőknek kisebb az esélyük az elszaporodásra. A növénytársítás lényege, hogy olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek egymásra pozitív (esetleg semleges) hatással vannak, de semmiképp sem negatív. A sárgarépa és petrezselyem társaságában sorjelzőként is használhatjuk. Márciustól szabadföldbe vethető a sárgarépa, bimbóskel és a nyári retek is. A nyári karalábét, hagyma magot is elvethetjük, a dughagymát elduggathatjuk. A hagyma és a sárgarépa magvakat érdemes váltott sorban vetni, megalapozva így a jószomszédi viszonyt.
Retek vetése és gondozása tojástartóban
Betakarítás és tárolás
A retek meglehetősen gyorsan eléri a betakarításra kész érettséget, ami néhány fajta esetében akár már három héttel az ültetés után bekövetkezhet, de átlagosan 3-5 hét a beérési idő. Minél apróbb a gumó, annál jobb ízű, de persze a nagyon kis gumókat nem gazdaságos kiszedni! A legtöbb fajta esetében akkor végezzük el a betakarítást, amikor a gyökerek átmérője körülbelül 2,5 centiméter a talaj felszínén. Húzzuk ki az egyiket, és ellenőrizzük le, mielőtt betakarítanánk a többi növényt is. Ne hagyjuk túl nagyra megnőni, mivel 5-6 cm hosszúság felett már csípősebb íze lesz. Betakarítás után vágjuk le a növény tetejét és a vékony gyökérvéget, mossuk meg a retket és alaposan szárítsuk is meg. Ezután tárolhatjuk őket műanyag zacskóban a hűtőszekrényben. A retket szár nélkül, hideg vízben megmosva, bedobozolva vagy zacskóban tegyük a hűtőbe. Elég sokáig eláll.
Betegségek és kártevők
A kérdezett szürke színű elszíneződést a retek húsának belsejében egy gombabetegség okozza, melynek kórokozója az Aphanomyces raphani. A gomba tartósan nedves körülmények között és 20-27 °C hőmérsékleti tartományok mellett szaporodik fel, és fertőz. A víz a gomba terjedéséhez is szükséges, függelékekkel (flagellumokkal) rendelkező fertőző spórái vízben úszva változtatják helyüket a talajban. Ahol egyszer a területen a betegség megjelenik, a talaj fertőzött marad.
Megfigyelések szerint a fajták ellenálló képessége a betegséggel szemben különböző, célszerű ellenálló fajtákat keresni és termeszteni. Reteknél a gumó bőrszövetén kívül is okozhat kékes-szürke külső elszíneződést, elhalást, súlyos gumópusztulást. A beteg, színelváltozást mutató retket ne fogyassza el, és azokat ne is helyezze a komposztba.
Kártevők
- Földibolhák (Phyllotreta fajok): A hónapos retek sok vizet fogyaszt; száraz körülmények között a leveleit megtámadják a földibolhák, a képződő gumója pedig idő előtt megpudvásodik, illetve erősen csípős lesz. Első sorban a leveleket rágják, akár az egész levelet megsemmisítik. Leginkább tavasszal károsítanak. Főleg a fiatal csíranövényekre jelent veszélyt a pattogóbolhák kártétele, ellenük rovarhálóval, fátyolfóliával védekezhetünk.
- Talajlakó kártevők: A talajban áttelelő kártékony lárvák ellen védekezhetünk talajfertőtlenítővel, vagy természetes baktériumkészítményekkel.
Betegségek
- Feketeeres szárazrothadás (Xanthomonas campestris): Ez egy baktérium, amely vetőmaggal is terjedhet.
- Pledonomoszus tőrothadás (Plenodomus lingam): Ez egy gomba, ami szintén terjedhet vetőmaggal is.
- Káposzta-peronoszpóra (Peronospora brassicae): A levelek színén szürkéssárga foltok, fonákán pedig szürkésfehér penészbevonatok képződnek.
A retek az egészségünkre
A retek talán nem a legnépszerűbb kerti zöldség, azonban az egyik legegészségesebb. Ezek gyökérzöldségek tele vannak tápanyagokkal. Gazdag C-, B1-, B2- és P-vitaminban, de nem elhanyagolható vas, kálcium, kálium, foszfor és magnézium tartalma sem. Tökéletes vitaminforrás tél végén, tavasz elején - hogy egészségesen vághassunk neki a jó időnek. A retek tele van C-, A-, B1-, B6 vitaminnal, kálciummal, magnéziummal, rézzel, mangánnal, vassal, tiaminnal, de tartalmaz folsavat is.
A C-vitamin kulcsfontosságú szerepet játszik az egészséges bőrt és az ereket támogató kollagéntermelésben is. Magas rosttartalma miatt tipikus „fogyókúrazöldség”. Napi néhány retek elfogyasztása elősegíti a napi rostbeviteli mennyiség elérését is. A rost segít megelőzni a székrekedést azáltal, hogy megköti a salakanyagot és ezáltal segíti annak áthaladását a belekben.
Nagy segítségünk köhögés, megfázás és rekedtség ellen. A keresztesvirágú zöldségek - mint amilyen például a retek - fogyasztása elősegítheti a rák megelőzését, mivel ezek a zöldségek olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek vízzel kombinálva izotiocianátokra bomlanak.
A hónapos retket akár már nyolc hónapos kortól is adhatjuk lereszelve, pürébe téve, megfőzve, párolva. Érdemes a sörretket is megpróbáltatni, mert az édeskésebb ízű. Túlzásokba azért ne essünk, mert mint minden gyógyszerre, a retekre is igaz, hogy nem kell belőle több, mint a megengedett.
Recept: retekleves
A retek igazi „zero foodwaste” zöldség, a gyökerétől a leveléig minden részét fogyaszthatjuk. A levelekből készülhet pesztó, leves vagy főzelék is, elkészítése a spenótéhoz hasonló. Már csak azért is érdemes levelestül hazavinni, mert így őrzi meg leghosszabb ideig a frissességét.
Hozzávalók:
- 1 csokor retek levéllel együtt
- 1 fej újhagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 2-3 szem krumpli (ízlés szerint)
- 500 ml alaplé
- 2-3 evőkanál tejföl
- Só, bors ízlés szerint
- Vaj
Elkészítés:
- Vajon átfuttatjuk a felkarikázott újhagymát, hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, majd rádobjuk a megmosott, lecsepegtetett retekleveleket (nem kell felvágni, a szára is mehet, ha jó zsenge).
- Picit megfonnyasztjuk, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük az alaplével.
- Hozzáadjuk a felkockázott krumplikat.
- Kb. 25-30 percig főzzük, majd botmixerrel pürésítjük.
- Visszatesszük a tűzre, és belekeverjük a tejfölt.
- Forralunk egyet rajta, és kész is.