A tejelő tehénállomány termelési hatékonysága és egészségügyi állapota szorosan összefügg az állatok kondíciójával. A tejtermelő tehén kondícióváltozásai bizonyos mértékű genetikai hatás alatt állnak. Dohy J. (1961) megállapította, hogy az övméret illetve az élősúly emelkedése következtében a tehenek relatív tejtermelési indexe csökken. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tejmennyiséghez viszonyítva általában nagyobb az élősúly és a testnagyságot jellemző testméretek, elsősorban a marmagasság h2-értéke.
A tehenek kondíciójának nemcsak a tejtermeléssel és a küllemi tulajdonságokkal, hanem a reprodukcióval kapcsolatos jellemzőkkel is kapcsolata van. Szakirodalmi adatok szerint az üszőknél elléskor az ideális kondíció 3,5 pontos, elfogadható a 3,0 és 4,0 pont közötti is. Teheneknél az ideális, ajánlott elléskori kondíció tekintetében igen egyöntetű a vélemény. Legtöbb szerző a 3,5 pontot tartja ideálisnak, az elfogadhatót pedig 3,0 és 4,0 pont között határozták meg.
Könnyebb lesz a gyógyszerek felírása – milliókat érint az új szabályozás
Kondícióbírálati skála és módszertan
A kondícióbírálat 5 pontos skála alapján történik, amely segít az állatok állapotának pontos nyomon követésében. A szakirodalom szerint a kondíciópontszámok jellemzői a következők:
- 1-es kondíciópontszám: A tehén csont és bőr, kórosan sovány, az ágyékcsigolyák végei élesen látszanak.
- 2-es kondíciópontszám: A tehén vékony, az ágyékcsigolyák végei élesek, de a szövettel való fedettségük jobb.
- 3-as kondíciópontszám: A tehén átlagos kondícióban van, az ágyékcsigolyákat csak közepes nyomásra lehet érezni.
- 4-es kondíciópontszám: A tehén erős kondícióban van, az ágyékcsigolyákat csak erős, határozott nyomásra lehet érezni.
- 5-ös kondíciópontszám: A tehén kövér kondícióban van, a csontozat struktúrája a zsírszövet borítottsága miatt nem látható.
Vizsgálati eredmények a laktációk során
Az elemzésben 1317 holstein-fríz és magas holstein-fríz vérhányadú keresztezett tehén vett részt. Az üsző 5,6%-a gyenge (2,0-2,5 pont) kondícióval kerül az előkészítőbe. Az első laktáció végén a legmagasabb (10%) a gyenge kondícióval rendelkező egyedek aránya. Ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg az enyhe plusz kondíció esetében, mely üszőkorban 10,3%, első laktációban 16%, az ezt követő laktációkban fokozatosan emelkedik és a negyedik laktációban már 47,1%.
A vizsgált állomány közel hatvan százalékát az R4-es magas holstein-fríz vérhányadú genotípusok teszik ki, ennek megfelelően a tendencia közel azonos.
Kondíció-pontszámok megoszlása (összesített adatok)
| Kondíció-pontszám | Üsző (%) | 1. laktáció (%) | 4. laktáció (%) |
|---|---|---|---|
| 2,0-2,5 | 5,6 | 10,0 | 7,8 |
| 3,0-3,2 | 51,4 | 36,2 | 13,7 |
| 3,6-4,0 | 10,3 | 16,0 | 47,1 |
Az R4-es teheneknél is a negyedik laktációban nő meg nagymértékben a kövér tehenek száma. A kedvező kondícióval előkészítésre kerülő tehenek aránya az első laktáció után 70% körül alakul. A vizsgálatok rávilágítanak arra, hogy a laktációk előrehaladtával a kondíció menedzselése kritikus fontosságú a reprodukciós teljesítmény és az állomány fenntarthatósága szempontjából.