Környezetünk megismerése és megértése kognitív képességeink által történik. A különböző szituációk és dolgok értelmezésével te is bevezetheted gyerkőcödet a tanulás csodálatos világába, hiszen a kognitív képességek fejlesztése esetén a szülőn is rengeteg múlik. A kognitív fejlődéshez kapcsolódó folyamatok és elemek megértése neked is segítséget nyújt ahhoz, hogy bevezesd őt a tanulás izgalmas kalandjába. Az emberi megismerés folyamatának megértése rendkívül érdekes, de ugyanakkor sok kihívást is rejt magában, hiszen egy olyan területről van szó, ami egyfolytában változik és gyarapodik. Arra is fény derült már, hogy az újszülöttek mentálisan aktívak és különböző kognitív képességekkel születnek, melyek segítenek nekik alkalmazkodni az anyaméhen kívüli világhoz. Miközben figyeled babád növekedését és fejlődését, fontos, hogy megértsd, hogyan fejlődik elméje. Biztosíts számára minden olyan szükséges eszközt, amikkel maximalizálhatod gyerkőcöd lehetőségeit a tanulásra. Fontos, hogy gyerkőcöd különböző szituációkkal ismerkedjen meg, de nem szabad túl sok, ésszerűtlen dolgot elvárni tőle, amik csalódást okozhatnak neki.
A kognitív képességek fejlesztése és fejlődése sokféle mentális folyamatból tevődik össze. Az érzékszerveink segítségével szerzett információkat értelmezzük, emlékezünk rájuk, kategóriákba soroljuk, megértjük a köztük lévő összefüggéseket és következtetéseket vonunk le belőlük. Így működik minden mentális folyamat, és az is, hogy hogyan tanulunk meg valami újat, hogyan gondolkodunk, és hogyan képzelünk el bizonyos dolgokat. Az összes megtanult folyamat segítségével olyan képességek fognak rögzülni, mint például hogyan kell kinyitni egy ajtót, vagy hogyan kell elsajátítani a síelés mozzanatait. A babák reakciói elég gyorsan átalakulnak reflexekké, melyekkel már intelligensen tudnak reagálni a történésekre. Ahogy gyerkőcöd növekszik, lassan elkezdi megérteni, hogy milyen ok-okozati összefüggés van aközött, amit tesz, és ami történik. Ebben a fejlődési szakaszban már te is láthatod, ahogy elkezdi használni bimbózó képzeletét, ami az egyik legcsodálatosabb tulajdonság, amit mindannyian birtokolunk. Nézzünk egy példát. Mikor 1 éves csemetéd elkezdi keresni a cumiját és meglátja az asztalon, elkezdi húzni maga felé az asztalterítőt, hogy elérje.
A csecsemők szellemi fejlődésének nyomon követéséhez azonban fontos tudni azt, hogy mit is kell keresni pontosan. A finom vagy a nagy motoros készségek fejlődését szabad szemmel is látni lehet, míg a kognitív képességek esetében ez kicsit nagyobb kihívást jelent. Sokkal nehezebb felfedezni a kognitív képességek fejlődésének finom árnyalatait, mint azt, hogy a babád már tud ülni, mászni vagy járni. Például soha nem gondolnád, hogy gyerkőcöd bosszantó szokása, mikor 9 hónaposan mindent ledob az etetőszékről, szellemi teljesítmény.
A kognitív képességek típusai és fejlődése
A gyermek fejlődésének különböző fajtáit különböztetjük meg; a kognitív, a szociális érzelmi és a fizikai fejlődést. A gyermekek fejlődése a valóságban ennél sokkal összetettebb. Amikor a gyerekek megtanulnak járni (fizikai fejlődés), a nyelvi fejlődésük is ugrásszerűen fejlődik, amit a megtanult szavak számával mérnek (kognitív fejlődés). A kognitív fejlődés magába foglalja, a gyermekek gondolkodásának folyamatát, hogy hogyan fedezik fel, hogyan értik meg az új információkat, hogyan tanulnak nyelvet és hogyan találnak ki dolgokat. Az emberi elme ugyan rendelkezik veleszületett képességekkel, azt azonban, hogy hogyan növekszik, nagyban befolyásolja a gyermek környezete, az eszközök és a tárgyak. A különböző logikai fejlesztő játékok pedig hozzájárulnak a kognitív folyamatok minél optimálisabb fejlődéséhez.
A szociális érzelmi fejlődés jelenti az érzelmek önszabályozását (más néven önszabályozást), a szociális tudatosságot, a kapcsolati készségeket, a végrehajtó funkciókat és a felelős döntéshozatal kialakítását. A kognitív fejlődéshez hasonlóan a szociális érzelmi fejlődés is a kapcsolatokon keresztül történő fokozatos tanulás folyamata, és a család a legfontosabb befolyásoló tényezője. Fontos, hogy odafigyeljünk gyermekünkre játék közben, és gyakran játszunk vele közösen!
A gyermekek a motoros fejlődés szakaszain mennek keresztül, ahol elsajátítják a durva motoros készségeket (pl. triciklizés) és a finommotoros-készségeket (pl. rajzolás). Ahhoz, hogy megértsük, milyen gyorsan fejlődnek a gyermekek motoros készségei, képzeljünk el egy egyéves gyermeket, aki most kezd járni és kanalat használni, majd gondoljunk egy ötéves gyermekre, aki megtanul rollerezni és cipőt kötni. A fizikai képességek fejlesztése egészen kisgyermek kortól kiemelkedően fontos. Csecsemőknél ajánlott valamilyen szenzomotoros képességek kialakulását segítő játék használata, nagyobb korban pedig az egyszerűbb építőjátékok megismertetése a gyermekekkel.
A kognitív, vagy más szóban megismerő funkciók közé tartozik a figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás. Ezek a funkciók egymással párhuzamosan, de nem egyenlő ütemben fejlődnek, és egymásra is hatással vannak. A kognitív képességek fejlettsége befolyásolja a tanulási képesség hatékonyságát, ezáltal elmondható, hogy ha ezeken a területeken bármilyen eltérés tapasztalható egy gyermeknél, az a későbbiekben mindenképpen hatással lesz az iskolai előmenetelére.
Az idegrendszeri fejlődés és a kognitív képességek
Gyakran hallani mostanában, hogy ha egy kisgyereknek gond van a mozgásával, beszédével, viselkedésével, akkor rögtön felmerül az idegrendszeri fejlődési zavar vagy lemaradás, mint lehetséges ok. De mit is jelent ez pontosan? Mitől alakult ki? És hogyan segíthetünk a gyermekünknek ilyenkor? Szülőként természetes, hogy figyeled, hogyan fejlődik a gyermeked. Mikor fordul meg, mikor kezd mászni, beszélni, játszani másokkal. Ezek a mérföldkövek nemcsak örömteli pillanatok, hanem fontos jelei is annak, hogy a kisgyermek idegrendszeri fejlődése rendben halad-e.
Az idegrendszeri fejlődési lemaradás azt jelenti, hogy a gyermek idegrendszerének fejlődése lassabban vagy eltérően halad az életkornak megfelelő szinthez képest. Ez érintheti a mozgást, a beszédet, a figyelmet, az érzelmi-szociális készségeket vagy az érzékelést. Az idegrendszeri fejlődési zavarok ezzel szemben olyan állapotok, amelyek a gyermek agyi fejlődését érintik és befolyásolják a mozgást, a kommunikációt, a szociális készségeket, a figyelmet vagy a tanulást. Mozgáskoordinációs zavar (pl. Agy és az idegrendszer fejlődése biztosítja a gyermekeknél a mozgáskoordináció (járás, mászás, egyensúly), az érzékelés, reakciók (hangokra, fényre, érintésre), a beszéd és nyelvi fejlődés, a figyelem és a tanulási készségek valamint a szociális viselkedés és érzelmi szabályozás kialakulását.
Az idegrendszeri zavarok okai összetettek lehetnek. Igazából nehéz kideríteni mi is áll a háttérben, de nem is feltétlenül erre érdemes helyezni a hangsúlyt, sokkal inkább arra, hogy támogasd a babád fejlődését, mivel az idegrendszer kis korban még gyorsan és hatékonyan fejleszthető, így az elmaradások könnyen behozhatóak. Nem kell pánikba esni egy-egy apró eltérés miatt - minden gyerek más ütemben fejlődik. Mi az, amit ki tud nőni a gyerek és mi az, amit nem, amiben fejlesztésre van szüksége? Hogyan döntsd el? Mit tehetsz szülőként?
Hogyan nyugtassunk meg egy diszregulált gyermeket
A kognitív fejlődés támogatása csecsemőkorban
A sikeres és élvezetes tanulás növeli babád kíváncsiságát és önbizalmát is, viszont ha kellemetlen és frusztráló tanulási tapasztalatai vannak, a motiváció csökkenni fog. Ez akár a kognitív fejlődését is veszélyeztetheti, ezért mindenképp figyelj oda rá! Ha úgy dönt, hogy a csörgőt a szájába veszi ahelyett, hogy megrázza - annak ellenére, hogy te nem ezt akartad - hagyd neki. Ne próbáld meg rávenni arra, amit te akarsz, hanem fogadd el, amit csinál, és inkább beszélgess vele arról, hogy milyen élmény neki a csörgőt a szájába venni. Hagyd, hogy babád vezessen téged, hiszen ő tudja a legjobban, mire van szüksége. Azon munkálkodj te is, hogy kreatív, új módszerek segítségével tudjatok játszani, tanulni. De ami a legfontosabb: adj neki sok pozitív visszajelzést, akár szóban, mosollyal, öleléssel vagy egy jóváhagyó pillantással.
A csecsemők már a születésük pillanatától kezdve folyamatosan tanulnak és fejlődnek. Mi szülők is óriási szerepet játszhatunk kisbabánk fejlődésében például különböző tevékenységek és játékok bevonásával. A csecsemők a világról alkotott képüket elsősorban az érzékszerveiken keresztül alakítják ki. A mozgás fontos szerepet játszik a csecsemők fejlődésében. Nyugodtan adj a babádnak mozgást ösztönző játékokat, például labdákat, csörgőket. Minden nap beszélj a babádhoz, vagy énekelj neki. Fontos, hogy hallja a hangod.
A kisgyermekek (18 hónapos és 6 éves kor között) rendkívül gyors ütemben fejlődnek, mind fizikailag, mind mentálisan. A puzzle darabok helyes összeillesztése fejleszti a gyermekek problémamegoldó képességét és stratégiai gondolkodását. Válassz gyermeked korának megfelelő építőjátékokat, és bátorítsd a kreatív építkezést. Jó választás lehet egy memóriajáték, ami nemcsak az emlékezőképességet segít javítani, hanem a koncentrációt is növeli. A fa tapintása kellemes élményt nyújt a kicsiknek, miközben felfedezik a kirakó darabjait, és a megfelelő darabokat a megfelelő helyre illesztik. A betű- vagy szójátékok, mint például a betűkirakók vagy a szókincsfejlesztő társasjátékok segítenek gyermekednek megismerni az ábécét és a szavakat. A kreatív tevékenységek (például a rajzolás, a festés vagy a gyurmázás) serkentik gyermeked kreativitását és fantáziáját.
Fejlődési mérföldkövek és támogatás
A csecsemő még ideje nagy részét alvással tölti. Amikor éber, fekszik a hátán és végtagjaival nagy darabos mozgásokat végez. A karok általában aktívabbak még. Kezeivel nem tud tárgyakat megfogni, ökölben tartja, hüvelykujja tenyerébe fordul. Jellemző rá a fogóreflex, ami annyit tesz, hogy ha tenyere mégis nyitva van és hozzáérintünk valamit, akkor arra biztosan ráfog és nem tudja elengedni tudatosan. A tárgyakra rácsodálkozik, de nem nyúl értük. Nagyon fontos, hogy az egy hónapos baba hozzáigazodik az őt tartó személy testtartásához, tehát kezébe simul.
Kisbabánk már hosszabb időszakokat tölt ébren, hanghatásokra jellemző arckifejezéssel reagál. Kezecskéinek fogása lassan akaratlagosan irányítottá válik, kísérletet tesz tárgyak megfogására, de ez általában még nem sikerül neki. Hason fekve fejét emelgeti, átfordítja. Fontos a szülőnek figyelni arra, hogy a gyermek egyre többet legyen napközben is hason, mert így erősödnek a fej, majd a törzsemeléshez szükséges izmok. Amennyiben 2 hónaposan nem emeli a kicsi a fejét, akkor vigyük el szakemberhez. Intő jel lehet még, ha a gyermek fejét csak az egyik irányba fordítja és háton is ferdén, oldalt tartja.
Óriási fejlődési lépés, hogy a gyermek akaratlagos mozgása megjelenik. Kezeivel ütő mozdulatokat végez, amikor meg akar fogni tárgyakat. A játékokat gyakran csukott ököllel érinti, fogása sokszor célt téveszt. Az elkapott dolgokat még mindig nehezen engedi el. Nyugalmi állapotban a kezek lazán nyitottak (ha mindig ökölben vannak, az az izomtónus fokozottságát jelenti). Háton fekve karjaival szimmetrikusan, lábaival nagyrészt aszimmetrikusan mozog. Hason fekve támaszkodik (alkarján), és fejét, mellkasát felemeli a földről. Fontos, hogy a lábak már majdnem nyújtottak ebben a helyzetben. Eljött az idő, hogy, ha eddig nem tettük, akkor a gyermeket a kemény földre tegyük le napközben egy nagy takaróra! Ez az a hely, ahol biztonságban tudhatjuk, hiszen lassan elkezdődik a forgás és mozgásfejlődési szempontból is ez a számára legmegfelelőbb tér. Amennyiben a kisgyermek ennek a hónapnak a végére nem emeli fel fejét, mellkasát hason vagy háton fekvésből felültetéskor a fejét hátraejti, akkor mindenképpen forduljunk konduktorhoz, vagy korai fejlesztő szakemberhez.
Piaget kognitív fejlődés elmélete a gyermek fejlődését a gondolkodásának fejlődéseként, azaz kognitív folyamatokhoz tartozó képességszintek alapján vizsgálta. A csecsemő fejlődésének ezen szakaszában a környezet érzékelése és a környezetben való tevékenység válik hangsúlyossá. A két tényező nem választható külön, az észlelés és a cselekvés kölcsönösen hat egymásra, együttesen alkotják a szenzomotoros fejlődést. Az összetett folyamat tárgyalását segíti, hogy szakaszokra bontható. Megkülönböztethető tehát, a másodlagos cirkuláris reakciók (4-8. hónap) szakasza, amelyben a külvilág érdekes jelenségeihez, illetve változásaihoz vezető cselekvés lesz a megjelenő új tevékenységi forma. Kiváló példa a csipogó gumijáték, amely akkor ad ki hangot, ha csecsemő megszorítja, így kapcsolódhat össze a cselekvés és az általa létrejövő változás. Az érdekes látvány vagy hangjelenség fenntartásához a cselekvés ismétlése szükséges. Az összefüggés kezdődő felismerése vezet a cselekvések idejének meghosszabbodásához és bonyolultabbá, összetettebbé válásukhoz. A csecsemő kísérletezése, amely a jelenségek kiváltásának érdekében történik, a problémamegoldás képességének záloga.
A tárgyállandóság az ember azon képessége, hogy egy tárgy - anyagának, formájának ismerete miatt - akkor is létezik számára, ha nem látja azt. A gyermekeknél ez a képesség csak a szenzomotoros fejlődés középidejében kezd megjelenni. A csecsemő számára eddig a korig a tárgyak folyamatosan létrejövő, majd eltűnő képek. A közelben lévő játék felkelti az érdeklődését, igyekszik azt megfogni. Amikor a játék távolabb kerül tőle, figyelme akkor sem lankad, továbbra is próbálkozik megszerzésével. Ez az igyekezet azonban teljesen megszűnik, ha a játékot már nem látja. Amennyiben a játék valamilyen oknál fogva láthatatlanná válik számára (például leesik az asztalról, vagy másik tárgy takarásába kerül), a csecsemő nem tesz kísérletet a játék felkutatására, mert számára az már megszűnt létezni. A felkutatásához, az adott tárgy megkereséséhez annak a képességnek a megjelenése szükséges, hogy a tárgyak látványa nélkül is rendelkezzen azok reprezentációjával.
Az emlékezés a többi említett képességhez hasonlóan fokozatos és folyamatos fejlődés eredményeként jön létre. A már elsajátított képességek felidézése lehet az emlékezés első megnyilvánulása. A vizsgálatok és kísérletek kimutatták, hogy a csecsemők memóriája a fejlődés első évében folyamatosan javul. A folyamat során először csak felismerik a korábban látott jelenségeket, majd fokozatosan kialakul azon képességük, hogy a jelenséget mindenféle emlékeztető nélkül is felidézzék. A hat és kilenc hónapos kor között megjelenő óvatosság egyértelmű jele annak, hogy a csecsemők már képesek a korábbi kellemetlen emlékek felidézésére is.
tags: #hogyan #fejleszthetok #a #gyermek #kognitiv #fejlodese