Hillary Diane Rodham Clinton, születési nevén Hillary Diane Rodham (Chicago, 1947. október 26.) amerikai jogász és demokrata politikus. Jelentős szerepet játszott az amerikai politikában, férje, Bill Clinton elnöksége alatt (1993 és 2001 között) az Egyesült Államok first ladyje volt, majd 2001 és 2009 között New York állam szenátora, 2009-től 2013-ig pedig az első Obama-kormány külügyminisztere.
A 2008-as amerikai elnökválasztás egyik esélyes, de kieső jelöltje volt. 2016-ban újra harcba szállt az elnöki posztért, miután győzelmet aratott vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor fölött, július 26-án hivatalosan is megválasztották a párt elnökjelöltjének.
Karrier és közéleti szerepvállalás
Hillary Clinton az Illinois állambeli Park Ridge-ben nőtt fel egy középosztálybeli vállalkozó lányaként, egy metodista családban. A jogi pályán helyezkedett el, a Little Rock-beli Rose ügyvédi irodánál dolgozott ügyvédként, majd a University of Arkansas Law School professzora lett.
Politikai tapasztalatait 1974-ben szerezte, amikor a washingtoni amerikai képviselőházban jogtanácsosként dolgozott az igazságügyi bizottság mellett. Amikor férjét 1978-ban Arkansas kormányzójának választották, felhagyott a tanítással. Miután 1992-ben Bill Clinton lett az USA elnöke, 1993 januárjában a Fehér Házba költöztek.
Ugyanebben az évben Hillary a Task Force of National Health Care Reform (Nemzeti Egészségügyi Reform Munkabizottság) vezetője lett, a kormányzat megbízásából előkészítette az egészségügyi reformot.
Férjének második hivatali periódusában a médiát a Lewinsky-botrány uralta, amikor az elnök szexuális kapcsolatba keveredett egy Fehér Ház-i gyakornokkal, Monica Lewinskyvel. Az üggyel kapcsolatban eljárást is folytattak Clinton ellen.
A 2016-os elnökválasztási kampány
A 2016-os elnökválasztási kampány során Clinton ellenfele a republikánusok részéről Donald Trump ingatlanfejlesztő volt. Sokan úgy gondolták, hogy a politikán kívülről érkező Trump esélytelen lesz a felkészült, harminc éve a politikában jelenlévő Clintonnal szemben, aki first ladyként is szerepet vállalt. Emellett ő lehetett volna az első esélyes női elnök.
A kampányban azonban nem ment minden simán. Először kiderült a WikiLeaksen, hogy az előválasztások során a Demokrata Párt egyértelműen őt támogatta Bernie Sanders vermonti szenátor kárára, ahelyett, hogy egyenlő feltételeket biztosítottak volna. A botrány miatt a Demokrata Párt elnöke, Debbie Wasserman Schultz le is mondott.
Utána egyértelművé vált, hogy a demokraták alábecsülték Trump támogatottságát, bízva abban, hogy a republikánus jelölt harsány és szalonképtelennek elkönyvelt stílusával úgysem győzhet, ugyanakkor nem voltak képesek bázist kiépíteni és azokat a szavazókat mozgósítani, akik annak idején Obamára szavaztak. Clinton és Trump támogatottsága a kampányban nagyjából fej-fej mellett haladt.
Összefoglaló a 2016-os őrült választásokról
Clintonnak minden esélye meglett volna a győzelemre, ha Michigan, Wisconsin és Pennsylvania államokban egy százalékpontot javít, akkor szorosan is, de ő nyert volna. Bár számszerűleg többen szavaztak rá, ha 55 ezer szavazót maga mellé állít, megnyerte volna azt az 55 elektort, amivel Trump győzött.
Clinton a vereség után azt mondta, hogy csalódott, és hogy a kudarc fájdalmas és sokáig az is lesz, hozzátéve, hogy „Nemzetünk mélyebben megosztott, mint gondoltuk.”
Dezinformációk és összeesküvés-elméletek
A 2016-os elnökválasztási kampányt megelőzően és a választás után is több, Hillary Clintonhoz kapcsolódó dezinformáció látott napvilágot.
Pizzagate összeesküvés-elmélet
Egy Washingtoni pizzériában történt eset jól szemlélteti a dezinformációk veszélyeit. Egy fegyveres férfi betört a Comet pizzériába, mert azt olvasta az interneten, hogy ebben az étteremben gyermekeket erőszakol meg és áldoz fel egy sátánista titkos társaság, amelyet Hillary Clinton vezet. A férfi több lövést is leadott, de a kiérkező egyenruhások elfogták, mielőtt megsebesíthetett volna valakit.
Cambridge Analytica botrány
Két demokrata szenátor felszólította Mark Zuckerberget, hogy a kongresszus előtt adjon választ: miképpen történhetett meg, hogy a Donald Trump elnökválasztási kampányának dolgozó Cambridge Analytica nevű cég ötvenmillió felhasználó profilját és adatait „szippantotta le” anélkül, hogy a közösségi oldal működtetői erről értesítették volna őket. Zuckerberg 48 órával azután sem szólalt meg, hogy kiderült, visszaéltek 50 millió felhasználó személyes adataival.
A Cambridge Analytica vezetői a Chanel 4 News álcázott riportereinek azzal dicsekedtek, milyen csalikat, milyen hamis hírkampányokat vezettek le, és hogyan vették igénybe egykori kémek segítségét ahhoz, hogy választási kampányokat trükközzenek meg szerte a világon. Azt is elmondták, hogyan vetettek be sötét eszközöket az őket igénybe vevő cégek megsegítésére azzal, hogy ellenfeleiket hamis vesztegetési ígéretekkel és prostituáltakkal csábították el.
A cég olyan üzleti vállalkozásoknak és politikai pártoknak ajánlja fel szolgálatait, amelyek meg akarják „változtatni ügyfeleik, támogatóik viselkedését”. Azt állítják, képesek felhasználók nagytömegű adatát feldolgozni, és azokat a viselkedéstudomány segítségével kimutatni, kik azok, akiket a cégek, pártok eredménnyel célozhatnak meg marketing anyagaikkal. A módszer lényege az volt, hogy a privát információk ismeretében személyre szabott üzeneteket küldtek a felhasználóknak.
Christopher Wylie, a Cambridge Analytica egyik alapítója, aki 2014-ben kivált a cégből, figyelmeztette a cég felső vezetőit, hogy az adatokkal való laza bánásmód nagy kötelességszegési kockázatot rejt magában. Aggályosnak tartotta, hogy nem tudták, a külsős szoftverfejlesztők hogyan bánnak a birtokukba jutott adatokkal. Ehhez járult hozzá, hogy a cég nem használta ki a rendelkezésére álló eszközöket ahhoz, hogy ellenőrizze a külsős fejlesztőket, nem használják-e rossz célokra a felhasználóktól összegyűlt adatokat.
Zuckerberg egyelőre még nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. A rendszert nem érték támadások, jelszavakat vagy információkat nem loptak el és nem hackeltek meg.