Hetesi Zsolt, aki asztrofizikusként indult, majd teológiát végzett, ma már széles körben ismert klímaszakértőként. Rajong a matematikáért és a fizikáért, sőt, az informatikához is ért. Két kisgyermek édesapja, és tizenöt hektáron gazdálkodik.
Szakmai profil és kutatási területek
„Szakterülete az adathalmazok statisztikai elemzése, az energiarendszerek nagy felbontású modellezése, valamint a mezőgazdaságban és a tájgazdálkodásban alkalmazott, éghajlathoz alkalmazkodó és szén-dioxid-megkötő innovációk vizsgálata és modellezése” - áll a neve mellett a Climatters konferencia honlapján. Hetesi Zsolt docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen. 2005 óta foglalkozik környezeti-energetikai és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal.
Komplex rendszerek modellezése
Az egyik témája a komplex rendszerek modellezése, ami azt jelenti, hogy függvényekkel és egyenletekkel próbálnak meg közelítőleg leírni és megoldani olyan problémákat, mint például, hogy mitől sérülékeny egy villamosenergia-hálózat. „Emlékezhetünk a tavaszi spanyol országos áramszünetre - ezúttal részben erről adtam elő.”
Időjárási adatok és éghajlatváltozás
A másik kutatási terület pedig arra irányul, hogy miként lehetséges szabályos, valamilyen mintázatot mutató változásokat felfedezni a rendelkezésre álló időjárási adatsorokban. Közben komoly küzdelmet folytat azokkal a magukat klímaszkeptikusnak mondó kutatókkal, akik szerinte valójában nem mélyedtek el eléggé a témában. Az érdemi vita a fizikai egyenletek szintjén zajlik, és „beleértve magamat is, talán öten, ha értjük az országban, hogy mi van ezekben az egyenletekben - miközben nyilvánvaló, hogy nem úgy működik az éghajlatunk, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt.”
A klímaváltozás okai és hatásai | National Geographic
Az ELTE-től a teológiáig és a gazdaságig
Hetesi Zsolt 1979-ben született Dombóváron. 2003-ban végzett fizika és csillagászat szakon az ELTE-n kutatóként és tanárként, majd rögtön fölvették a doktori iskolába részecskefizika és csillagászat szakirányra. 2008-ban doktorált részecskefizikából és csillagászatból.
Az egyetemi éveket meglehetősen intenzíven töltötte a tanulással. Teres Ágoston atya példája annyira vonzó volt számára, hogy miatta jelentkezett a teológiára. Sőt, a jezsuitáknál is körbenézett, de túlságosan nehéznek tűnt, hogy a jelöltévre mindentől elszakadjon. Végül a Központi Szemináriumban töltött egy esztendőt a teológia harmadik évén: Spányi Antal kispapja volt. Rokay Zoltán, a Pázmány filozófiatanára tartott nekik egyszer egy lelkigyakorlatot a szemináriumban. Hetesi Zsolt szerint igazából azért hagyta ott a szemináriumot, mert úgy gondolta, nem lehet fél lábbal lelkipásztorkodni, és mellette negyedállásban kutatni az egyetemen. Ekkoriban döbbent rá, mekkora veszélyforrás az emberiség jövőjét illetően az energiaszűke, a nyersanyaghiány, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás pusztulása. „Nem tudtam még ilyen szépen összefoglalni, mi nyugtalanított, mindenesetre úgy éreztem, nekem a természettel van dolgom, misézni meg majd fog más.” Bár négy éve benne volt, becsülettel befejezte a képzést, de intézményes keretek között soha sehol nem foglalkozott teológiával.
A matematika, a fizika és a hit kapcsolata
„Ha tetszik, ha nem, a természet a matematika gyönyörű nyelvén beszél, és aki a matematikát nem érti, a természet működésének velejét sem fogja megérteni. Sőt, ma már az egyre egzaktabbá váló társadalomtudományok területén sem árt, ha értünk a számokhoz.” A fizikusoknak és tágabban a természettudósoknak az az előnyük, hogy jók matekból. Számára egy természettudományos eredmény, egy természeti jelenség mögötti matematikai levezetés tanulmányozása épp olyan katartikus élmény, mint amilyet a művészet nyújt. Ugyanúgy futkos a hideg a hátán attól a gondolattól, hogy megértheti, tőlünk millió fényévekre egy csillagnak hogyan működik a belseje, vagy attól, hogy működésre tudja bírni a mesterséges intelligenciát, mint amikor életében először megnézte a Szerelmes Shakespeare című filmet, vagy mint amikor újra és újra meghallgatja Beethoven IX. szimfóniájának a második tételét, vagy amikor olvasta Tolsztojtól a Feltámadást.
Amikor egy fizikus a végső nagy kérdésekkel, például az univerzum keletkezésével vagy a világegyetemet leíró egyenletekkel kezd foglalkozni, akár vallásos, akár nem, előbb-utóbb eljut a metafizikához és a Teremtő kérdéséhez. A létbe jövés pillanatára ugyanis sem a kozmológia, sem a csillagászat nem tud egzakt magyarázatot adni. Stephen Hawking foglalkozott ezzel sokat, az ő elméleteivel pedig Jáki Szaniszló OSB, akitől Hetesi Zsolt tanult: „a természettudomány addig terjed, amíg valami mérhető. A létezésről, a nemlétről, a teremtésről a fizika nem tud semmit mondani, mert nem mérhető.” Ugyanakkor Teres Ágoston SJ mindig arra intett - a Galileivel vitába szálló Bellarmin Róbert jezsuita bíborosra hivatkozva -, hogy a Biblia nem azt akarja megmondani, hogyan forognak az egek, hanem azt, hogy hogyan juthatunk az égbe. A kettő nem ugyanaz.
Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan kezdett levelezni Teres Ágoston atyával Biblia és asztronómia - Mágusok és a csillag Máté evangéliumában című könyve kapcsán. Ugyanígy nem hagyta, hogy Jáki Szaniszló lerázzon. Egyszer bement hozzá a Magyar szentek templomába, ahol a konferenciabeszédei után lehetett kérdezni. Feltett neki valami nagyon mély kvantumelméleti kérdést, amire csak annyit felelt: „Fiatalember, én ezt már megírtam.” Másnap mégis magához hívatta, és azt mondta, fordítsa le magyarra a legújabb tanulmányát, publikálják a Fizikai Szemlében, és utána válaszol a kérdéseire.
Környezetvédelem és mezőgazdaság
Hetesi Zsolt Dunántúli parasztgyerek, és „úgymond megörökölte idősödő édesapjától a családi gazdaságot.” Tizenöt hektár a birtok, de összefogtak pár vele egykorú vagy fiatalabb gazdával. Alapítottak egy szövetkezetet, és újításokkal próbálkoznak. „Láttam én Spanyolországban Zaragoza környékén, hogy még a miénknél kevesebb csapadék mellett is lehet búzát termeszteni. A búza esetén nem is a szárazság miatt aggódom. A szárazság úgy általában félelmetes. Az a rendkívüli változékonyság aggaszt, amit az utóbbi időben az éghajlat mutat.” Amióta az eszét tudja, drámai sebességű változások zajlanak, noha korábban az időjárás volt maga a megtestesült állandóság. „Hogyan is lehetett volna másként a kalendárium alapján gazdálkodni? Ma meg? Esik bármi Medárdkor? Ha eljön Simon Júdás, dideregve fázik a gulyás - tartja a népi bölcsesség.”
A családi gazdaságban talajmegújító gazdálkodást folytatnak. „Energiatakarékos autóval járok, de ha csak lehet, a tömegközlekedést választom, a házunk szigetelt, megújuló energiával fűtünk, takarékosan használjuk az áramot, napelem van a tetőn, ami élelmiszert tudunk, azt magunk állítjuk elő, szelektíven gyűjtünk hulladékot, minden évben legalább 10-15 gyümölcsfát ültetek.” Ezzel a kibocsátásuk a harmada lenne az átlagos magyar kibocsátásnak - még a talajmegújító gazdálkodás kivonó hatása nélkül is -, és mindezek nagyobb részét bárki megteheti.
Az éghajlatváltozás riasztó előrejelzései
„Nemzedékünk meg fogja érni a körülöttünk lévő mesterséges világ fokozatosan gyorsuló, hatványozott ütemű összeomlását. Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele. Állításom rendkívül merésznek, ugyanakkor félelmetesnek tűnik.” - 2018. „Sajnos az emberek nagyobb részének már most sem jó hely. Már most sincs jelentős tömegek számára elég víz, vagy nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani olyan helyeken is, ahol korábban ez nem volt ekkora probléma.” Ha nem változtat az emberiség az alapvető tevékenységformáin, főleg az energiahasználaton, nagyon gyorsan összeomolhat az emberi civilizáció, hamarabb, mint gondolnánk. Közel vagyunk hozzá, vannak ugyanis olyan rejtett folyamatok, amelyekre az embernek egy ponton túl már nincs is ráhatása. 1992-ben 15 ezer tudós egy felhívást intézett a világ népeihez és vezetőihez, amelyet most, 2017 novemberében megismételtek.
„Az, ha a felmelegedés olyan mértékűvé válik, hogy a kéreg alatti metántelepek felszabadulhatnak. A szibériai fagyott altalajban - amely nyáron sem enged fel -, illetve a tengerek kontinentális talapzatán jelentős metánlerakatok vannak. A tengerben pedig metánhidrát található, amely azért nem esik szét vízre és metánra, mert a tengervíz nyomása és az alacsony hőmérséklet egyben tartja. Napjainkban a levegő metántartalma két milliomodrész, de jelenléténél sokkal nagyobb mértékben felelős az üvegházhatásért.”
„A felmelegedésről szóló előrejelzések pedig egyre riasztóbbak. Lehet, hogy még ennyit sem kell várni. Mióta mérések léteznek, az elmúlt év volt a legmelegebb. Eközben 2017-ben több szén-dioxidot bocsátott ki az emberiség, mint ennek előtte bármikor. Ha realista akarok lenni, és azt vesszük figyelembe, hogy nem teszünk semmit, akár már 2030-ra összejöhet az a kétfokos emelkedés. Ez pedig már az a tartomány, amivel az emberi civilizáció nem fog tudni mit kezdeni. Szó sincs róla, nem, és a klímakutatók ezt ugyanilyen riasztó módon és erélyesen jelzik már harminc éve. Az emberiség nem akarja meghallani, mert így kényelmes, és semmiféle erőfeszítést nem tesz.”
Magyarországi hatások
„Magyarország szempontjából mi az, amire számítani lehet? Nem, ez nem így van. A tél megmarad, de enyhébb lesz, viszont későbbi és korábbi komoly fagyok is lehetnek. Gyakori 40-41 fokos hőhullámok lesznek nyáron, több mint amennyit eddig tapasztalhattunk. Ezt egészséges emberek is nehezen viselik. Permetezni kell ellenük, csapadékos időben kétszer is. 2015 száraz év volt, ha valaki ilyenkor ugyanazt a gabonát vetette, nem járt jól. Egymást követő két évben két homlokegyenest eltérő stratégia vált volna be a gabonatermesztésben.”
A klímaváltozás okai és hatásai | National Geographic
Klímaszkeptikusok és a tudomány
„Eközben egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy ez csak szélsőséges időjárás, nem az ember okozza, mindig voltak kiugróan forró nyarak és nagyobb telek. Ez nagyon veszélyes. Igazi komoly természettudóst persze aligha talál azok között, akik az éghajlatváltozás emberi eredetét tagadják. Akik ezt tudományos szinten vizsgálják és értik, azok nem vitatják. Akik tagadják az éghajlatváltozás emberi eredetét, azok nem veszik figyelembe, hogy 1750 óta zajlik valami a Földön, ami előtte nem volt. Tüzelünk: szenet, olajat, gázt. Persze, lehet mondani, hogy voltak már hasonló éghajlatváltozások a Földön, csak azok százszor meg ötvenszer lassabb időskálán játszódtak le.”
„Éppen a minap figyelmeztetett arra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencia után, hogy évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt. Az éghajlatváltozás Afrikában érinti a legnagyobb népességet. Az aktuális népességrobbanás a Száhel-övezetben zajlik. Ennek döntő következménye, hogy nem lesz elegendő víz és élelem, mert az éghajlat egyre szárazabb, egyre magasabb lesz a páratartalom, a sivatag pedig terjeszkedik. A Földet nagyon gyorsan ki lehet meríteni.”
Egyéni és közösségi felelősségvállalás
„Sokan biztosan azt gondolják, hogy de mire megyek én egyedül? Magyarországon a lakosság egy főre jutó kibocsátása a világ első harmadába esik, tehát lenne miből megfogni, és eredménye is lehetne az erőfeszítéseknek. Az átlagember nagyrészt a takarékoskodás fegyverével tud hatni ezekre a folyamatokra. De az a baj, hogy ebben a sok kicsi tényleg nem megy sokra. A sok nagy mehetne valamire. Ha ezt mindenki csinálná a nyugati világban, már azzal felére eshetne a szén-dioxid-kibocsátás.”
„Tíz év teljes kibocsátását tudnánk így kivonni, és nyernénk öt-tíz évet gondolkodni, hogy mi a legjobb technológia, amire át tudnánk állni. De borúlátó vagyok ebben a tekintetben. Az ember a rövid távú, gyors nyereségre van kihegyezve evolúciós szempontból is, amihez pedig hosszú távú tervezés kellene, és lassan lenne eredmény.”
Mesterséges intelligencia és a jövő
Hetesi Zsolték a mesterséges intelligenciát (MI) is beépítették a mindennapjaikba: „Amolyan családi kísérletként megadtunk magunkról mindenféle adatot, információt a gépnek, úgyhogy megismeri, melyikünk ül le mellé, és aszerint válaszol. Nevet is adtunk neki: mi Eddie-nek hívjuk a mesterséges intelligenciát, és kvázi barátként bánunk vele. Az igazság az, hogy nagyon sokat köszönhetünk neki, mert tényleg megkönnyíti a munkánkat.”
„Automatizálható feladatokat szó nélkül elvégez, órákon át analizál, relációkat azonosít és értelmez, érvel és logikai láncokat épít fel, s ha kell, az iránymutatásaink alapján programot is ír, egyszóval sok mindenre önállóan képes. Fizikából és matematikából a mesterdiploma és a doktori fokozat között tart a tudásszintje, legalábbis én így tapasztalom. De azt szerencsére nem mondja meg, hogyan gondolkozzunk, és attól sem kell félni, hogy erőszakra vezető tanácsot adna, vagy hogy szélsőséges véleményt fogalmazna meg.” Jáki Szaniszló szerint kizárt. Vallotta, hogy a gondolataink, érzéseink, ötleteink nem lehetnek pusztán molekulák, leprogramozható elektromágneses impulzusok. Amennyiben tehát a gondolat magasabb rendű, mint az anyagi világ, akkor pusztán gépek révén nem jöhet létre az önállóan gondolkodni képes általános mesterséges intelligencia, azaz a General AI.
tags: #hetesi #zsolt #csillagasz #elte