A herevízsérv (hydrocele) csecsemő- és gyermekkorban

Aggodalmat okozhat, ha fiúgyermekünk „férfiasságán” műtétet igénylő elváltozást fedezünk fel. Jó tudni, hogy gyermeksebész szakorvosunk kezében biztonságban van a kislegény.

A herevízsérv (hydrocele) a herezacskó duzzanata, amely akkor alakul ki, amikor a herét körülvevő burokban folyadék gyűlik össze. Előfordul, hogy a duzzanat mértéke reggelente kisebb, estére pedig nagyobb lesz. A betegség egyetlen jele többnyire a fájdalmatlan hereduzzanat az egyik vagy mindkét herében. A hydrocele az esetek többségében nem okoz fájdalmat, nem hordoz kockázatot, és nem igényel kezelést sem. Azonban társulhat olyan alapbetegséggel, amely súlyos szövődményeket okozhat.

Gyermeknél tapasztalt herezacskó-duzzanat esetén ugyanez a teendő! Átlagosan minden 10. csecsemőnél mutatkoznak a hydrocele jelei, ezek azonban többnyire egy éven belül kezelés nélkül elmúlnak. Ha ez nem következik be, a gyermekkel isdió orvoshoz kell fordulni, mert indokolt lehet a sebészeti beavatkozás.

Fontos! Azonnal fel kell keresni az orvost a heréket érintő fájdalom esetén, vagy ha annak sérülését (ütés, nyomás, trauma) követő néhány órán belül duzzanat jelentkezik a szervben. A tünetek utalhatnak lágyéksérvre vagy herecsavarodásra is. Utóbbi gyors orvosi beavatkozást igényel.

A herevízsérv kialakulása

A magzati időszakban kisfiúknál a herék a vesékkel együtt fejlődnek a hátsó hasfalon, ahonnan a születés előtt leszállnak a herezacskóba. Miközben végleges helyükre vándorolnak, a hashártyát magukra véve csőszerűen magukkal húzzák, ez lesz a hereburok. A hereburok a születés körüli időszakban többnyire lezáródik, már nincs kapcsolatban a hasüreggel. Ha a lezáródás nem tökéletes, a hasüregből folyadék juthat a hereburok és a here közé, kialakul a vízsérv. Bizonyos esetekben annak ellenére létrejöhet vízsérv, hogy az összeköttetés megfelelően lezáródott. Ilyenkor a tágabb hereburok belső felületén több folyadék termelődik, mint amennyi fel tud szívódni.

A veleszületett, ún. kongenitális hydrokele oka a nem záródott hasűri lemez, ún. processus vaginalis. Amennyiben a processus vaginalis nem záródik el, de a lágyékgyűrű szűk és bélkacs nem esik elő, a hasüreg és a hereburok közt megmaradt vékony hashártya járaton keresztül szivárgó hasűri folyadék felszaporodhat a here körül és ún. kommunikáló vízsérv alakul ki. Nem kommunikáló vízsérv esetén a folyadék a zárt here burokban növekszik meg.

A herevízsérv fejlődéstanilag veleszületett, ezért rendszerint nem sokkal születés után már látható a folyadékszaporulat. A közlekedő vízsérv azonban később is megjelenhet, gyakran valamilyen banális felsőlégúti betegséget vagy bélhurutot kísérve, ugyanis ilyenkor a kismértékben felszaporodó hasűri folyadék köhögés, hányás, sírás okozta hasprés hatására a nyitva maradt hashártyatömlőn leszivárog a hereburokba.

A csecsemő- és gyermekkorban jelentkező vízsérv alapvetően különbözik a pubertás során, illetve az azt követően kialakult formától. Utóbbi esetben sokszor valamilyen kóros állapot kísérő jelenségeként alakul ki, például traumát követőn, a here vagy a mellékhere gyulladásos folyamatához, esetleg tumorhoz társultan, de lehet ismeretlen eredetű is.

A here fejlődése magzati korban

A vízsérv tünetei

A felgyülemlett folyadék duzzanatot okoz a herék körül, néha kékesen áttűnik a herezacskó bőrén. A vízsérv az esetek többségében egyoldali. A vízsérv alapvető tünete a lágyéktájon illetve a here körül megjelenő, az esetek döntő többségében fájdalmatlan duzzanat. Az úgynevezett kommunikáló forma fizikális vizsgálat során könnyen megkisebbíthető. Ennél a típusnál a folyadékgyülem mérete napszaki ingadozást mutat, a nap végén kifejezettebb, reggelre pedig csökken. Amennyiben nincs összeköttetés a hasüreggel, feszes elváltozás tapintható.

Erőteljes hasprés, köhögés, sírás provokálhatja a vízsérv megjelenését, légúti fertőzéssel párhuzamosan megnagyobbodhat. Néha előfordul kétoldali megjelenése is. Társulhat hozzá beleket, csepleszt tartalmazó lágyéksérv. Leggyakrabban valamilyen légúti infekcióhoz társultan jelenik meg a csecsemőkben, amikor az infekció miatt megnő a szabad hasüregi folyadék mennyisége és a köhögés, sírás által kiváltott hasprés a folyadékot a meglévő, még nem lezáródott hashártya nyúlványba nyomja.

Panaszt általában nem okoz, csak a nagyméretű, feszülő elváltozás mellett jelentkezhet fájdalom, sírás, nyugtalanság.

A vízsérv kezelése és a műtét

Egyéves kor alatt vízsérv miatt beavatkozást általában nem végzünk, mert az elváltozás többnyire magától megszűnik. Ilyenkor elegendő a betegek követése, az elváltozás spontán megszűnése várható. Egyéves kor után azonban indokolt a műtét, mert ekkor már nem számítunk spontán felszívódásra.

Műtétet végzünk akkor is, ha a vízsérv lágyéksérvvel társul, illetve ha hirtelen nagy feszülés alakul ki (a herét ellátó erek nyomás alá kerülnek). Punctiót nem végzünk, mert sérülést okozhatunk, és a folyadék minden esetben újra termelődik.

Ha 3-4 éves korig nem tűnik el a vízsérv, beavatkozásra van szükség, mert a megnövekedett nyomás hosszú távon csökkentheti a here vérellátását. A műtét célja egyrészt a folyadékgyülem lebocsátása a hereburok megnyitásával, másrészt a további folyadékszaporulat kialakulásának a megakadályozása a hereburok megkisebbítésével vagy közlekedő vízsérv esetén a hashártyatömlő eltávolításával.

A műtétet többnyire tervezett időpontban végezzük. Megelőzi egy általános fizikális vizsgálat, laborvizsgálatok és aneszteziológiai konzílium. A beavatkozás előtt 4 órával enni, inni már nem szabad. A műtét altatásban zajlik, a gyermek nem érez fájdalmat és az ébredést követően nem emlékszik a vele történt eseményekre.

A műtét leggyakrabban az alhas lágyéki redőjében ejtett kis metszésből történik, amelynek a hege egy év múlva már alig látszik. A lágyéki bőrredőben vezetett 1,5-2 cm-es metszést követően előemeljük a hydrocelezsákot, kiürítjük a folyadékot és eltávolítjuk a tömlőt. Ezt követően a sebet felszívódó, úgynevezett intracutan, azaz a bőrbe süllyesztett varrattal zárjuk, mely alig látható heggel gyógyul, és varratszedésre sincs szükség.

A herevízsérv műtéti metszése

A műtét utáni időszak

A műtétet követően egyéni igény szerint fájdalomcsillapítók adására lehet szükség. Folyadékot 1-2 óra múlva, ételt pedig legkorábban 4-6 óra múlva fogyaszthat a beteg. Bizonyos helyeken ezt a beavatkozást egynapos sebészet keretében végzik, az általános gyakorlat szerint viszont egy-két napos kórházi tartózkodást követően távozhat a beteg otthonába, amennyiben a műtét utáni időszak zavartalanul telt.

Az első ellenőrző vizsgálatra általában 7-10 nap múlva kerül sor. 3-4 hétig fizikai kímélet javasolt. Ugrándozni, szaladgálni még nem szabad, de sétálni igen. Az intenzív mozgás csak a műtét után 3-4 héttel javasolt.

Otthon másnaptól a lakásban játszhat. Sétálni lehet, de az intenzív mozgás csak a műtét után 3-4 héttel javasolt.

Kockázatok és szövődmények

A hydrocele miatt végzett beavatkozások kockázata nem számottevő. Viszonylagosan gyakori szövődmény a herezacskó duzzanata, mely minden esetben spontán elmúlik, károsodást nem okoz. A sebészeti beavatkozások általós szövődményeivel is -bár igen ritkán- számolnunk kell. Előfordulhat vérzés, elhúzódó sebgyógyulás, egyéni hajlam alapján sebgyógyulási zavar. Sérülhetnek a herét ellátó erek, ez pedig annak sorvadásához, funkcióvesztéshez vezet. Kiújulásra kevesebb, mint 1%-ban számítunk.

Understanding Hydroceles

A lágyéksérv (Hernia inguinalis) és a vízsérv (Hydrokele testis et funiculi) a leggyakrabban előforduló gyermeksebészeti kórkép. Oka a processus vaginalis záródásának elmaradása. Amennyiben a processus vaginalis nyitva marad, a hashártyatömlőbe bél (ritkább esetben cseplesz vagy petefészek) türemkedik és fájdalmatlan duzzanat formájában a lágyéktájékon, a herezacskóban vagy a nagyajkak területén jelentkezik. A gyermekkori sérvek szinte mindig indirekt sérvek, azaz a lágyékcsatornán keresztül lépnek elő.

A lágyéksérv és a vízsérv összehasonlítása

A gyermekkori lágyéksérvek műtéti kezelésének lényege a sérvtömlő szabaddá preparálása és eltávolítása a funicularis képletekről ill. a ligamentum rotondumról. A felnőttkori sérvműtétekkel szemben hasfali rekonstrukcióra vagy szintetikus háló beültetésére nincs szükség.

A herevízsérv műtét célja a folyadékgyülemet fenntartó zsák felszámolása. Ez történhet a zsák részleges, teljes kiirtásával vagy a megnyitott zsák kifordításával is. A herevízsérv műtétet általában lágyéki, ritkábban a herezacskón történő feltárásból végezzük.

tags: #here #vizserv #csecsemokorban