A Hegedűs Gyula utca 12. szám alatti épület Újlipótváros egyik jellegzetes példája a 20. század elejének építészeti stílusára és társadalmi sokszínűségére. A szecessziós stílusban épült bérház számos történetet rejt magában, az építészettől a lakók életéig.
Az épületet Gyárfás Antal építész tervezte a Hunnia Nyomda Részvénytársaság megbízásából. Az első tervek 1913 tavaszán készültek, az akkor még a Csáky utca és a Wahrmann utca (mai Hegedűs Gyula és Victor Hugo utca) által határolt telken történő négyemeletes bérház felépítéséről. A Budapest Főváros Levéltárában található tervekből kiderül, hogy a pince nagy része a könyvnyomtatásnak lett szentelve: itt létesültek helyiségek a könyvkötészet, üzleti könyvgyártás, könyvnyomda, valamint raktárak és a gépterem számára.
A földszinti alaprajzon egy két belső udvaros, három lépcsőházzal és két kapubejárattal ellátott épület látható. A földszinten 13 lakás, és a házmester otthona, valamint a Csáky utcára nézve három üzlethelyiség került kialakításra. A további tervek egyes lakások helyreállításáról, illetve lakásmegosztásról tanúskodnak.
Az épület stílusa és kialakítása
A ház szecessziós stílusban épült, mint a városrész legtöbb épülete ebben az időszakban. Külseje a Jugendstil elemeit mutatja: a visszafogott dekorációt az öt tengelyes, vakolatkváderes utcai homlokzaton a 2. és 4. tengelyben az első emeleti erkélyektől induló óriáslizéna-kötegek, valamint a fejezetüket helyettesítő két-két (összesen nyolc) női szoboralak adja, amelyek a 3. emeleti ablakok kötényét fogják közre. Az utcafronton magas oromzat zárja le a homlokzatot, így az utca felől a tető nem is látható.
A Hegedűs Gyula utca 12. sok szempontból jellegzetes példája a városrész építészetének. A homlokzat és az egyéb építészeti elemek megváltoztatása ellenére a zárt udvaros, körfolyosós házakat mint beépítési módot megőrizték a 19. századból, mivel a telkeket igyekeztek a lehető legjobban kihasználni, és a lakások fényviszonyait még nem vették figyelembe.
A főhomlokzat második tengelyében található kapu ovális ablakmezejét a szecesszió jellegzetes geometrizáló növényi motívumaival díszített rács fedi, az alsó felét pedig 12 darab gúla formájú, szegecsszerű dísz tölti ki. Az utcafronton eredetileg két üzlethelyiség került kialakításra, illetve egy közvetlen lejárat a pincébe. A pincelejáró és pinceablakot összenyitották, és egy, a pincébe nyíló helyiség került kialakításra. Így most három üzlethelyiség látható az utcafronton, saját portálokkal.
A belső terekben (lépcsőház, körfolyosó) még több helyen az eredeti kovácsoltvas korlátok állnak, illetve a díszburkolat is jó állapotban van: a lépcsőházban és a folyosók legnagyobb részén még az eredeti mettlachi burkolat látható. A belső udvar eredeti sárga keramitburkolatát néhány évvel ezelőtt cserélték le.
Lakások és lakók
A házban eredetileg többnyire 3-4 szobás, cselédszobás, összkomfortos lakások voltak. A belső udvarra a lakások többségében csak konyha és cselédszoba nyílt, a lakószobáknak az utcára vagy a nyitott udvarra volt ablaka. Ez alól szintenként 1-1 lakás volt kivétel, ezek kétszobásak voltak, és a szobák ablakai a zárt belső udvarra nyíltak. Minden lakáshoz tartozott konyha és cselédszoba, ezeknek minden esetben külön bejárata volt; a lakás bejárata egy előszobába nyílt. Néhány lakás esetében még a cselédszobának is külön bejárata volt.
A házban két lépcsőház található, a főlépcső kétkarú, a hátsó lépcsőház csigalépcső.
Az államosítás után a lakások egy részét megosztották, kisebb lakások kerültek kialakításra. Általában kétszobás összkomfortos lakások lettek, amelyek bejárata részben a korábbi konyha vagy cselédbejárókból lett kialakítva. A körfolyosó összképe így nem változott, csak a lakások száma és felosztása. A legtöbb bejárati ajtó megőrizte eredeti jellegét, elsősorban a rácsokat cserélték le az ablakokon.
A Budapest Czím- és Lakásjegyzéke 1913-as kiadásában a Csáky utca 45-49-es számú ingatlan(ok) tulajdonosaként Szilas Nándor és neje neve van feltüntetve. A Hunnia Nyomda Rt. mind az 1913-as, mind az 1914-es kiadványokban a Vajkay utca 3. szám alá volt bejegyezve. A helyzet az 1916-os évre megváltozott, ekkor a nyomda már a Csáky utcában található. Az 1922-1923-as kiadványban szintén ugyanezen a címen szerepel.
Dr. Werkner Mihály ügyvéd, több bérház tulajdonosa építtette a Hegedűs Gyula utcai házat. Haláláig itt lakott, özvegye és fiai (Lajos és Ödön) szintén ebben a házban éltek - Lajos 1934-ig, Ödön ügyvédi irodája pedig itt működött, amíg azt nyomon lehetett követni (a zsidótörvények miatt kénytelen volt felhagyni tevékenységével).
Újlipótváros lakóinak háromnegyede zsidó volt, így nem csodálkozhatunk, hogy az építész, az építtető is zsidó volt.
Történelmi események és emlékezet
Az épületet a II. világháború alatt találat érte, erről tanúskodik Keszthelyi Zoltán 1946. szeptember 9-én kelt, az V. kerület Elöljárójának címzett helyreállítási engedélyt kérelmező levele.
A Vadász Géza és Árpád életének utolsó napjai tragikusan alakultak. Vadász Géza özvegye évtizedeken keresztül próbálta megtalálni elhalt férje holttestét. Ahogyan a botlatókövön is láthatjuk, a testvérpár mindkét tagját Rohoncon ölték meg, ahol az 1945. március végi napokban egy döbbenetes tömeggyilkosságra került sor.
A Hont (szül. Zieger) Erzsébet (1901-1954) Hont Ferenc (1907-1979) rendező, színházesztéta első felesége volt. „A tehetséges munkáslány, lírai szoprán, mély szegénységből a Munkásotthon színjátszókörében tűnt föl. Hont ott ismerte meg 1924 nyarán. A lány 1925-től Pesten a Nemzeti Zenedében tanult ösztöndíjjal, majd Párizsban, már Hont Erzsébet néven. 1927-ben az első párizsi színházi olimpián egy japán zenés darab főszerepében keltett föltűnést. Hazatértük után, 1927-től a szegedi, 1929-től a pesti Király Színház, 1945 után a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Külföldön is sikeresen szerepelt. Az Eiffel-torony rádiójában magyar énekesnőként először ért el sikereket Bartók- és Kodály- népdalföldolgozásokkal. Együtt laktak a Saint Sulpice templom mellett, a rue Vieux Colombier (az Öreg Galambdúc utca!) 4. sz. alatti Hotel du Vatican harmadik emeletén. Ide jött József Attila 1926. „Egy napsütéses reggelen párizsi szokásom szerint korán keltem, és franciául tanultam az ablakhoz tolt íróasztalomnál. Erzsi még ágyban feküdt. Egyszerre halkan nyílt az ajtó, a résen bedugta fejét Attila, körülnézett, azután villámgyorsan odalépett az ágyhoz, és megcsókolta Erzsit, akivel most találkozott életében először. Erzsi meg döbbenten nézett az ismeretlen erőszakos fiatalemberre. Attila huncutul mosolygott »Megbeszéltétek Jolánnal - mondta -, hogy családtagnak fogadtok.
Újlipótváros fejlődése és a Hegedűs Gyula utca
A Szent István körút, Váci út, Dráva utca által határolt Újlipótváros a 20. század elején indult jelentős fejlődésnek, addig elsősorban ipari területek, épületek voltak itt. „Ez a hátrány később a pesti oldal legfiatalabb városrészévé avatta. Előnyére vált, hogy az idő előrehaladtával itt épült fel Budapest legjelentősebb modernista negyede és ekkor vált fogalommá Újlipótváros, benne a XX. A nagyarányú lakóházépítés akkor kezdődött, amikor az építészetben a historizmust kezdte felváltani a szecesszió, ezért Újlipótváros lakóházainak többsége szecessziós vagy modern stílusban épült. A Hegedűs Gyula utca 12. a környéken az elsők között épült fel. Egy 1910 körül készült fényképen még nincsenek szomszédos lakóházak, az épület bal oldalán egy földszintes melléképület látható, amelynek ma már nyoma sincs, helyét egy háromemeletes sarokház foglalja el.
Az utca neve 1878 és 1953 között Csáky utca volt, a mai Újlipótváros első és azóta is meglévő utcáinak egyike. Az épület jobb oldalán ma is egy nyitott udvar látható, a szóban forgó épület a szomszédos Hegedűs Gyula utca 14. számú házzal együttesen U alakban (egyfajta óriási franciaudvarként) zárja körbe az udvart, amelyet kovácsoltvas kapu zár le az utca felől.
A Katona József utca mindkét oldalánál felújítjuk a járda burkolatát a Hegedűs Gyula utcától egészen a Visegrádi utcáig. A teljes felújítás várhatóan szeptember 8-ra fejeződik be. A Katona József utca III. A munkálatok során felújítjuk a teljes aszfalt burkolatot, a határoló szegélysort, a kapcsolódó járdaszakaszokat és négy új zöldterületet is kialakítunk. A Tátra utca mindkét oldalánál felújítjuk a járda burkolatát a Csanády utcától egészen a Victor Hugo utcáig.
Virtuális séták a Duna Palotában 1. rész (Lipótváros rövid története)
Hegedűs Gyula és a színházművészet
A Hegedűs Gyula utca névadója, Hegedűs Gyula (1870-1931) korának egyik legnagyobb színészegyénisége volt, a színpadi nyelv megújítójaként tartják számon. Szekszárdon a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve, tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. 1889-ben lépett színpadra Keresztély Jánosné vándor daltársulatánál Tolnaapátiban, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ettől a színtársulattól Barabás álnéven működött.
Még ugyanebben az évben Paulay Ede felvette a színitanodába, mestere Újházi Ede volt. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a Várszínházban, az Aranyemberben, ahol Brazovics Athanáz alakját öntötte remekbe. Komoly színészi pályáját 1891-ben Pesti-Ihász Lajos és Dobó Sándor színtársulatánál kezdte, majd különböző társulatoknál játszott Szolnokon, Pápán, Debrecenben, Pozsonyban, Budán, Fehérvárt, Zomborban, Baján.
1894-ben Ditrói Mór Kolozsvárra szerződtette, majd mikor 1896. májusában megnyitotta a Vígszínházat, a fiatal Hegedűs Gyulát is felhozta a fővárosba és beillesztette abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált. A Vígszínházban 1915-ig, majd egy évi Nemzeti Színházbeli szereplése után, 1926-ig volt tagja. Ettől kezdve csak szerepekre szerződött, fellépett más színházakban is.
A magyar színjátszásban új iskolát teremtett, egyéniségét a beszéd természetes egyszerűsége és életszerűsége, a mozgás természetessége és eleganciája jellemezte. Számos felejthetetlen alakítása sokáig élt a színházlátogatók emlékében. A naturalista színjátszás jelentős alakja (stílusát vígszínházi stílusnak is nevezték). Legjobb alakításait a kortárs magyar írók, főleg Molnár Ferenc darabjaiban nyújtotta (Az ördög, Liliom, Játék a kastélyban). Hegedűs nem csak a magyar színjátszás történetében játszott korszakos jelentőségű szerepet, de az egyetemes színháztörténelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb képviselője.
Hegedűs Gyula egyetlen fennmaradt filmje, az 1914-ben készült, 1915-ben bemutatott A munkászubbony 2017-ben került elő az amszterdami EYE Filmmúzeumban. Az nitrokópia 2019 áprilisában érkezett haza, a film restaurálása már itthon valósul meg.
A Vígszínház melletti utca ma az ő nevét viseli, a teátrum 1971-ben Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt alapított, a két díjat felváltva adják át a színház egy-egy színésznőjének és színészének a társulat titkos szavazása alapján.
| Színész | Születés | Halálozás | Színház | Fontosabb szerepek |
|---|---|---|---|---|
| Hegedűs Gyula | 1870. február 3. | 1931. szeptember 20. | Vígszínház, Nemzeti Színház, Magyar Színház, Belvárosi Színház, Király Színház, Operettszínház | Az ördög, Liliom, Játék a kastélyban, Brazovics Athanáz (Aranyember) |
