A humán koriális gonadotropin (HCG) hormont sokan terhességi hormonként ismerik, mivel a terhességi tesztek pozitív eredménye ennek a hormonnak az emelkedett szintjének kimutatásán alapul. A HCG már a koraterhességben kialakuló szövettani struktúrák sejtjeiben, később a méhlepény sejtjeiben termelődik.
Azonban fontos tudni, hogy a HCG a közhiedelemmel ellentétben nem csak a terhességgel hozható összefüggésbe. Normál állapotban a HCG nemcsak a nők, hanem a férfiak szervezetéből is kimutatható, és szintjének emelkedése daganatos betegségekre is utalhat.
A HCG szerepe a terhességben
A HCG-nek fontos szerepe van a méhüregi terhesség létrejöttében (pontosabban a praeembryo beágyazódásában) és fenntartásában, a placenta és az embrió fejlődésének elősegítése által. Mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) során többek között ezt a hormont is használják.
A terhesség első hat hetében a HCG segíti a többi, a terhesség fenntartásához szükséges hormon termelődését (pl. progeszteron). Saját, a terhességre gyakorolt jótékony hatásai között említhetjük az egészséges méhlepény kialakulásához szükséges erek fejlődésének elősegítését, valamint az embriót veszélyeztető anyai immunrendszer megváltoztatását, ezáltal a kilökődés gátlását. Ezen kívül stimulálja a magzat ivarmirigyeinek és mellékveséinek működését is.
Terhes vagyok? | A HCG megértése a terhességi tesztekben
HCG mint a terhesség jele
A terhességi jelek közül fontos a HCG megjelenése, szintjének emelkedése a vizeletben és a vérben. A terhesség első heteiben rohamosan nő a HCG szint a vérben - ez a terhességi tesztek működésének az alapja - a maximumát a 10-12. terhességi héten éri el. Vérből jóval korábban, a megtermékenyítést követő 8-10. napon kimutatható.
A HCG szint eltérései a terhesség alatt
A várandósság első trimesztere alatt fenyegető vetélés, vagy méhen kívüli terhesség gyanúját veti fel, ha nem elég magas a HCG szérumszintje, nem emelkedik kellő ütemben, vagy csökken. Ugyancsak kóros állapotokra utalhat, ha a HCG szintje túl magas. Ilyen az üszögterhesség (mola hydatidosa), a HCG-termelő tumorok, choriocarcinoma. Nem kell azonban mindjárt rosszindulatú folyamatokra gondolni, hiszen ikerterhességben is magasabb a HCG-szint.
HCG mérése a Down-szindróma szűrésében
Az első trimeszter végi úgynevezett kombinált teszt során a „genetikai ultrahang” mellett lehetőség van laboratóriumi tesztek elvégzésére is anyai vérből, ami során többek között a béta-HCG-szintet is nézik. Fontos megjegyeznünk, hogy a kóros laboreredmény nem diagnózis, csupán felveti a kromoszóma-rendellenesség gyanúját.
A második trimeszterben (16-19. terhességi hét közt) elvégezhető továbbá egy másik teszt is (Quartett teszt), ahol ugyancsak nézik a szérum-HCG-szintet. Az integrált teszt során összehasonlítják a két teszt eredményét és kockázatbecslést végeznek a Down-szindrómára nézve. A kromoszóma-rendellenességek biztos diagnózisa csak amniocentesissel vagy chorionboholy-mintavétel segítségével mondható ki, ám ezek jelentenek némi kockázatot a magzatra nézve (1-3% a vetélés esélye a vizsgálatok miatt).
HCG-termelő daganatok
Nem várandósokban a HCG emelkedése egyes daganatos betegségek (például here-, petefészek-, hasnyálmirigy- és emlőtumorok) jelenlétére utalhat. Fontos azonban tudni, hogy más tumormarker vizsgálatokhoz hasonlóan a HCG-meghatározás sem alkalmas szűrővizsgálatként. A gestációs trofoblaszt betegségekre (GTD) szintén jellemző a ß-hCG abnormálisan magas szintje.
Gesztációs trofoblaszt betegség (GTD)
A terhességi trofoblaszt betegség (gestational trophoblastic disease, GTD) a daganatos betegségek ritka típusát képezik. A méhlepényben (placenta) alakulnak ki, körülbelül 1000 terhességből 1 esetben. GTD esetén a trofoblaszt sejtekben kóros elváltozások jönnek létre, melyek daganatok kialakulásához vezetnek.
Típusai:
- Hydatiform mola (üszögterhesség): A GTD tumorok 80%-át alkotó jóindulatú elváltozások jellemzően a 20 évnél fiatalabb és a 40 évnél idősebb nők méhlepényében alakulnak ki. A hydatiform mola a petesejt rendellenes megtermékenyítése során alakul ki, mely a méhbe ágyazódva növekedni kezd, de a hydatiform molából nem fejlődik embrió.
- Invazív molák: Az invazív mola szintén a méhlepényből kifejlődő, nevéből adódóan invazív, rosszindulatú daganat, mely beterjed a méhfalba, illetve a véráram révén egyéb szervekbe is átterjedhet. Kemoterápiára nagyon érzékeny és általában gyógyítható.
- Choriocarcinomák: A choriocarcinomák a gesztációs trofoblaszt betegségek legagresszívabb és legrosszindulatúbb formáját képezik. 50%-ban hydatiform molából alakul ki (40 hydatiform molából 1 esetben), 22%-ban normál, kihordott terhesség után jelentkezik, gyakran évekkel később. 25%-ban vetélést vagy művi abortuszt követően, ritka komplikációként alakul ki, 3%-ban méhen kívüli terhesség után jelentkezik.
A choriocarcinomák előfordulása az életkor előrehaladtával emelkedik, a 40 évet betöltött nők esetében ötször gyakrabban fordul elő, mint fiatalabb nőknél. A choriocarcinoma-sejtek már a betegség kezdeti szakaszában a vérárammal távoli szervekbe (tüdő, hüvely, agy, máj, vesék, belek) terjedhetnek áttéteket okozva.
A choriocarcinomát gyakran csak akkor diagnosztizálják, miután az áttétes betegség tüneteket okoz a betegnél. A tüdőáttétek köhögést, nehézlégzést és véres köpetet okozhatnak. Az agyi áttétek fejfájáshoz, szédüléshez, eszméletvesztéshez vezethetnek. A bélrendszert érintő áttétek végbélvérzés vagy fekete széklet formájában jelentkezhetnek. Rendellenes hüvelyi vérzés alakulhat ki a hüvelyt vagy a méhet érintő daganatok esetén.
Méhlepénydaganatok lehetséges kiváltó okai
Bár nagyon ritka betegség, vannak olyan tényezők, amelyek megnövelhetik a nőknél a GTD kialakulásának kockázatát. Ezek közé tartoznak a következők:
- Anyai életkor (ha egy nő 20 évesnél fiatalabb vagy 35 évesnél idősebb korában esik teherbe, nagyobb az esélye a GTD kialakulásának)
- Korábbi molaterhesség
- Előzményes vetélés
- Rossz szociális körülmények, fehérje-, folsav- és karotinhiányos táplálkozás
Diagnózis és kezelés
A diagnózishoz emelkedett béta-hCG-szint szükséges. A szövettani vizsgálat és a vérszérum, valamint a vizelet HCG-koncentrációjának mérése elengedhetetlen. A kezelés alapját a kemoterápia és bizonyos esetekben a sugárkezelés képezi.
A choriocarcinoma kemoterápiára rendkívül érzékeny és jó gyógyhajlamú, ha speciális centrumokban történik a kezelése. A nem áttétes daganatból gyógyultak 90 százaléka meggyógyul és többnyire fogamzóképes marad. A gyógyult eseteknél hetente egyszer a vizelet HCG-tartalmának mérése minimálisan 12 hónapig kötelező. Csak a HCG teljes kiürülése esetén tekinthetjük a beteget gyógyultnak.
HCG termelődés papilláris pajzsmirigyrákban
Pajzsmirigyrákban a paraneopláziás szindróma ritka. Papilláris pajzsmirigyrákban, paraneopláziás szindróma részeként előfordulnak endokrin, bőrgyógyászati, hematológiai és neurológiai rendellenességek. Előfordult már HCG termelődés papilláris pajzsmirigyrákban, ami egyedülálló jelenségnek számít.
Egy 31 éves, Gardner szindrómás (familiáris adenomatózus polipózis, FAP) nő esetében, akinél papilláris pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak, a szérumból végzett terhességi teszt pozitív lett, míg a vizeletből végzett teszt negatív. A későbbi vizsgálatok során immunhisztokémiai módszerekkel ß-hCG kimutatást végeztek az eltávolított tumorból, pozitív eredménnyel. Ez az eset rávilágít a szérum- és a vizelet ß-hCG szintjében megfigyelhető, fogamzóképes korban levő nőknél ritkán előforduló diszkrepanciára, ami további szerológiai és képalkotó vizsgálatokhoz vezetett, amelyekkel a jelenség oka azonosítható volt.
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:
- hüvelyi vérzés vagy folyás, amely nem a menstruációhoz kapcsolódik;
- a szokásosnál nagyobb méh a terhesség alatt;
- kismedencei fájdalom;
- tapintható elváltozás a kismedence területén;
- extrém mértékű hányinger és hányás;
- abnormális váladékot kibocsátó emlőbimbó;
- köhögés, véres köpet.
A fenti tünetek számos más nőgyógyászati- és várandóssággal kapcsolatos betegségre is utalhatnak, ezért csak orvosi vizsgálattal állapítható meg, hogy tüneteit a GTD okozza-e.